Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-19 / 246. szám
1965. OKTOBER 19, KEDD rEST MEGYEI kJCMop Ünnep helyett egyhangú hétköznapok Manapság az a nagyon egészséges folyamat van kialakulóban, hogy az ország minden táján keresik-kutátják azokat a sajátos lehetőségeket, amelyek az adott országrész egyedülálló értékeit jelentik, hagyományban vagy a jelenben. A cél, hogy a város, a járás egy hétig, tíz napig önmagára figyeljen, de felfigyeljenek rá a város vagy a megye határain túl is. Ezek az alkalmak azért kitűnőek, mert megmozgatják mindazokat az érdeklődőket, akik a művészettel, a kultúrával vagy más szakterülettel kapcsolatba kenőitek vagy akiket éppen ezzel az alkalommal lehet közelebb hozni. Ez volt a célja az idén immár nyolcadszor megtartott szentendrei kulturális napoknak csakúgy, mint az idén először megrendezett aszódi járási agrámapoknak. S ezzel a céllal hirdették meg első ízben a Ceglédi ősz kilencnapos programsorozatát, amely vasárnap zárult. — Eddig is mindig szeretettel fogadtuk vendégeinket, de sokszor a jó boron és magyaros vendéglátáson kívül, viszonylag keveset tudtunk adni nekik emléknek vagy útra valónak. Most ezt a szüreti hangulatot szeretnénk gazdagabb tartalommal megtölteni. Többet mutatni magunkból, városunk életéből, kulturális és anyagi sikereiből ... A Ceglédi ősz keretében egy kicsit bizonyítani szeretnénk. Szeretnénk megmutatni városunk lakóinak vitalitását, azt, hogy a szocialista társadalmi viszonyok között hogyan él az adott lehetőségekkel, hogy veti meg újabb évtizedek fejlődésének alapját -r- tette közzé programját a Ceglédi ősz szervező bizottsága. Cegléd negyven ezer lakosú mezőváros, hét termelőszövetkezettel. Logikus tehát az igény: a kilencnapos rendezvénysorozat középpontjában a mezőgazdaság, elsősorban a városra jellemző szőlő- és gyümölcskultúra keli hogy álljon. Ennek kell meghatároznia tartalmát, ezt kell kiegészíteni kulturális, művészeti, kereskedelmi és más rendezvényekkel. Csak így felelhet meg a Ceglédi ősz a rendező bizottság által is helyesen megfogalmazott célkitűzéseknek. Sajnálatos tény, hogy a Ceglédi őszből éppen ez a tartalom hiányzott. Voltak kiállítások — művészeti és kereskedelmi nem is egy —, volt divatbemutató, de mezőgazdasági jellegű rendezvény egyetlen egy sem. A Ceglédi ősz megnyitójának estéjéről rövid riportban beszámolt a televízió. A riporter arról beszélgetett a műsoridő kétharmad részében az egyik termelőszövetkezet elnökével, hogy milyen termés várható, a napfényes ősz mennyi pluszt jelentett a szőlőnek, gyümölcsnek és így tovább. Nem véletlenül. A rendező bizottság ígérte, hogy a jó boron és a magyaros vendéglátáson kívül többet, maradandóbbat kíván bemutatni a város életéből a kilenc nap alatt. Mindez azonban puszta ígéret maradt. A Ceglédi ősz elsősorban a vendéglátóipar seregszemléje volt, nem pedig a mezőgazdaságé, de még csak nem is a kultúráé. Érdemes és tanulságos rövid elemzését adni a kilenc nap programjának. A Kossuth Múzeumban rendezett két kiállítás a múzeumi hónap keretében a Ceglédi ősztől függetlenül is megrendezésre került volna. A Ceglédi ősz galériája kecskeméti, szolnoki és Pest megyei, nem pedig ceglédi képzőművészek tárlata volt. A Homoki Helikon önmagában érdekes, nagy gonddal összeállított kiállítás, de erőltetettsége már-már bosz- szantó. Tömörkény Istvánnak például csak annyi köze volt Ceglédhez, hogy ott született, de egész élete, irodalmi munkásága Szegedhez kötötte. Móricz Zsigmondot csupán a ceglédi piacról írt riportja fűzte a városhoz. És sorolhatnám még tovább a „ceglédie- sített” írók sorát- Kulturális rendezvény ezen kívül csupán a gimnázium diákjainak balladamondó versenye volt. Ezzel szemben volt konzerv- kiállítás, gyümölcsbemutató, gasztronómiai kiállítás, ifjúsági szakácsverseny, Gyümölcs a cukrászatban című kiállítás és kabaréval fűszerezett divatbemutató az étteremben — mint vendéglátóipari rendezvény. Az emberben akaratlanul is felvetődik a gondolat: a vendéglátóipar jellemezné Cegléd negyvenezer lakosú városát? A városi tanács elnöke a televízió nyilvánossága előtt arról beszélt, amit a szervező bizottság tervében megfogalmazott: a hagyományok ápolásáról, a város és a termelőszövetkezetek fejlődéséről, előretöréséről. A kilenc- napos programsorozat mégis mást nyújtott — tartalmatlan, gyakran öncélú magamutogatást. Hogyan lehetett volna valóban ünneppé, tartalmas és emlékezetes üneppé tenni ezt a kilenc napot? Kézenfekvő: Cegléd mezőváros jellegéből kellett volna kiindulniuk. Akár táj-, akár országos jellegű szőlő-, gyümölcstermesztési tanácskozás lehetett volna a kilenc nap központi eseménye, amelynek során országos hírű szakemberek bevonásával vitathatták volna meg az eddig elért sikereket, s a továbbfejlődés-fejlesztés útját. A tanácskozást a termelőszövetkezetek megtekintésével, a termékek bemutatásával, a témakörhöz kapcsolódó mezőgazda- sági szakkönyvek kiállításával és árusításával (őszi megyei könyvhetek vannak!) tehették volna még hasznosabbá, szemléletesebbé. Dózsa, Kossuth, Táncsics emlékének a helytörténészek és honismereti szakkörvezetők vándorgyűlésével adózhattak volna. A város művelődési házában — amely kihasználatlan volt ez idő alatt, s a Ceglédi ősz egyetlen rendezvényének megtartására sem vállalkoztak vezetői! — színházi előadással, hangversennyel (a városnak igen jól működő zeneiskolája van, ahol ezúttal — konzerv- kiállítást rendeztek!!!), irodalmi esttel, szellemi vetélkedővel, író—olvasó találkozóval járulhattak volna hozzá a Ceglédi ősz programjának színesítéséhez, tartalmasabbá tételéhez. S hogy a kilencnapos ünnepből a vidámság se hiányozzon, nagyszabású szüreti kirándulásokat szervezhettek volna, akár országosan is. Minderről megfeledkeztek a szervező bizottság tagjai csakúgy, mint a város vezetői. Így aztán az ígért ünnepből unalmas hétköznapok lettek csupán. Kár érte. A Ceglédi ősz megrendezésének gondolata kitűnő. Az ötlet azonban önmagában semmit sem ér, ha hiányzik mögüle a tartalom, s az az áldozatos előkészítő és szervező munka, amelyből egyaránt részt kell vállalnia a város párt-, tanácsi (mező- gazdasági és művelődésügyi osztály) és tömegszervezeti vezetőknek, csakúgy, mint a termelőszövetkezeteknek, gyáraknak, intézményeknek. Csak a közös munka nyomán válhat valóban jelentőssé és ünnepivé a következő Ceglédi ősz rendezvénysorozata. Prukner Pál A biztonság a gépebben van Sósbúton is Simon Ernő, az őszi munkák versenyében élenjáró sóskúti Béke Tsz elnöke elmondta, miben látja eredményességük titkát. — Sokkal jobb helyzetben vagyunk, mióta saját gépparkunk van. Tavaly előfordult, hogy egy héttel később kaptuk meg a gépet, mint amikorra azt a gépállomás ígérte. A traktorosok felett a gépállomás brigádvezetője diszponált, neki engedelmeskedtek. Gyakran tudtunk nélkül máshová irá- nyitották a nálunk dolgozó gépeket. Ma szabadon tervezhetünk, e a traktoros a tsz alkalmazottja, a vezetőség utasítása szerint dolgozik, öt darab 45 lóerős MTZ traktorunk van, s egy 25 lóerős Ze- torunk. Két műszakban végezték traktorosaink a vetést az utolsó napig. Október 9-ére elvetettük a gabonát. Annak előnyéről sem kell sokat beszélnem, hogy saját javítóműhelyünk van, a folyó javításokat zavartalanul el tudjuk látni. A gépek irányítását és az egész munkaszervezést a fő- agronómus tartja kézben. A brigádvezetőkön keresztül naponta ellenőrzi az elvégzett munkát. A közgyűlésen tagságunk elé terjesztett célpremizálást külön ismertettük a gépkezelőkkel is. D. 25 ezer fiatal segít a megyében a mezőgazdaságnak Mint már annyiszor, ezen az őszön is nagy segítséget adnak a KISZ-szervezetek a mezőgazdasági üzemeknek. Megyénkben 25 ezer fiatal vesz részt a KISZ szervezte falusi társadalmi munkákban. Gyümölcsöt szednek, kukoricát törnek, szüretelnek az önkéntes társadalmi munkások. Eddig a monori, a nagy- kátai, a váci járásban és Cegléd városban nyújtottak legtöbb segítséget a fiatalok a termelőszövetkezeteknek. Különösen jól szerepelnek a középiskolás diákok. Az elmúlt napokban a legtöbben a kukoricatörésben vettek részt. A megyei KISZ-bizottság felajánlotta, hogy még 15 ezer fiatalt mozgósít a hátralévő hetekben. Az ifjú társadalmi munkások az őszi fásításba is bekapcsolódnak. Szeptemberig: 3100 vitás munkaügy Bérezés és fegyelmi — Törvényes jog és gyakorlat A megyei TMDB mérlege A Munka Törvénykönyvén végrehajtott jelentős változtatások nyomán kibővültek a munkaügyi döntőbizottságok feladatai, ugyanakkor e területen csökkent a bíróságok hatásköre. A döntőbizottságok ez év elejétől vitás kérdéseken túl, kártérítési ügyekkel is foglalkoznak és mind az iparban, mind pedig a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben magasabb beosztásban levő dolgozók egyes ügyeiben is döntenek. Az új helyzet megkövetelte a döntőbizottságok egész hálózatának átszervezését, újjáalakítását. Pest megyében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa segítségével az év során összesen 283 Vasútépítés a legmodernebb eszközökkel Somogy megyében a legmodernebb módszereket alkalmazzák a vasútépítésnél. A 15 fázisból álló vágányépítés „gépláncolata” naponta 360 folyóméternyi vágányt rak le. Az elkészitett töltéspályán egyébként úgynevezett vendégsíneket helyeznek el, amelyeken —, hogy a töltés megülepedjék, két hétig közlekedik a vonat. Az 1966. végére teljesen elkészülő pályán, a Rijeka—Budapest közötti gyorsvonat 120 kilométeres sebességgel közlekedhet majd. Képünkön: a sínlehúzó készülék, működés közben és melléküzemági tevékenység adja a legtöbb okot a munkaügyi vitákra. Az ipari Vállalatokra jellemző, hogy aránytalan és szélsőséges fegyelmi határozatokat hoznak, nem használják ki a közbeeső fegyelmi lehetőségeket, például a kedvezmény megvonásokat. Általános, hogy nem figyelnek fel a Munka Törvénykönyvében biztosított nevelő lehetőségre, ugyanakkor nem lépnek fel az igazolatlan hiányzók, vagy az alkoholisták ellen, és enyhén bírálják el a selejtká- rokat. (h. f. p.) | Legyenek háromszáz- | | hatvannégyet... | ^ > ^ Mint a vendéglátóipar kiváló fogyasztója örömmel elegy ér- s S deklodéssel böngésztem a Váci s s Vendégiátóipari Vállalat hir- ^ § detményét, mély közölte min- ^ ^ denkivel, akit illet, hogy októ- ^ ^ bér 20-ig a vállalat üzemegysé- geiben vendéglátóipari napokat s ^ rendeznek. Nosza. Eredeti ötlet. Az ét- ^ S termek, kocsmák, presszók né- § ^ hány napig a vendégiátóipari ^ ^ napok nemes kampányának Iá- ^ § zában olyanok lesznek .. . § S olyanok lesznek... Te jó s S isten! Milyenek is lesznek? s S Azt hiszem, ha jól sikerül, S s olyanok lesznek, mint ami- ^ ^ lyennek egész évben lenniük ^ kellene. Nagy dolog ez bará- ^ taim: § Mert nézzük csak, mit is 8 c ígér a hirdetmény? s Azzal kecsegtet, hogy a Po- X S kolcsárdában disznótoros va- > S csorák lesznek. Egy ízben mű- S ^ sorral, egy ízben népi zenével. § § Bár párolt káposztával jobb, § § de egye fene. Ha egyszer ven- s X déglátóipari napok vannak, S S hát legyen műsor és hulljon le s S annak a rezgő nyárfának az ^ ^ ezüstszínű levele, sejde ne a ^ disznótorosomba. De ez még ^ semmi. A Vadkacsa kisvendég- X lobén vad-ételkülönlegességek s S lesznek, a Kőkapu kisvendég- S x lobén halkülönlegességek. A $ ^ Pavilon Étterem még erre $ § is rádupláz, mert itt hal- ^ $ vacsora lesz, mely mellé uépi J X zenét szolgálnak fel magyar- X X nóta-énekessel. összefut a X s nyál a számban. Milyen csodá- S § latos dolog ez a vendéglátó- § ^ ipari napok. Vannak persze ^ demagógok, akik azt kérdezik, X hogy miért csak ez alatt a S X néhány nap alatt történik e x S sok csoda. De rájuk nem kell § ^ hallgatni. Hát hogyan lehetne ^ § azt egy álló éven át folytatni, J S amit a hirdetmény utolsó feje- s X zete helyez kilátásba: „Az s X ünnepségsorozat alatt különle- X § ges ételekkel és figj elmes ki- S ^ szolgálással várjuk kedves § ^ vendégeinket”. ^ Nem, kedves fogyasztótár- ^ fc; sak. Elégedjünk meg ennyivel. § S Néhány napig figyelmes ki- § X szolgálásban lesz részünk, kö- X X szön a pincér, az étlap való- X s ban ínycsiklandozó gasztrono- S ^ miai remekművé válik, azzal ^ § súlyosbítva, hogy az ott fel- ^ S tüntetettek nemcsak a szem- § x nek, de a szájnak is lesznek x X ingerei. Lesz kitűnő muzsika, S S tiszta hangedli, frissen csapolt ^ § kemény habú sör, szóval egy ^ tejjel, tartárral, borral folyó ^ fc; kánaán vár ránk. Október ^ S húszig. Aztán megy minden a s s régiben. Utána már nem lesz- S S nek vendégiátóipari napok, S ^ csak egyszerű hétköznapi, ^ § úgynevezett vendéglátás; a ^ J dolgozók szolgálatában, . meg c minden, ahogy ezt már meg- X ^ tanultuk. ^ És a vendéglátóipari üzem- ^ ^ egységek eme szürke hétköz- ^ ^ napjain majd velem együtt így ^ ^ sóhajt fel a kedves és tisztelt ^ ^ vendégből újfent fogyasztóvá ^ $ degradált magyar dolgozó: ^ S — Hej, ha egyszer valaki^ ^ kitalálná, hogy a vendéglátó- ^ ^ ipari napok necsak tizek, ha- ^ ^ nem háromszázhatvannégyek ^ § lennének! § (ősz) s § S 'ysssssssssssss/ssssssss/ssss/ssss/sssssss>' Itajtuk nem múlik! Állják szavukat a monori traktorosok Teljesítette idei tervét a gépjavító állomás „Rajtunk nem múlik a kinti munkák sikere” — vallották a tavasszal, meg az aratáskor a Monori Gépjavító Állomás traktorosai. Most is példamutatóan kiveszik részüket az őszi tennivalókból, s hogy csakugyan helyt is állnak, azt bizonyítja, hogy a gépjavító állomás már túlteljesítette az idei tervét Október első napjaira az év végéig előirányzott 60 800 normálholddal szemben, 62 000 normálholdnyi munkát végzett. Figyelemre méltó a talajmunkákban elért eredmény is, ami pillanatnyilag 160 százaléknak felel meg. Emellett jelentékeny összegű megtakarítást is elértek az egyes üzemrészek. Továbbra is gyorsított ütemben folyik a gépek javítása, teljes erővel, sőt megfeszített tempóval dolgoznak a traktorosok és szerelők, hogy az év hátralevő részében még tekintélyes „ráadással” toldják meg idei teljesítményüket. A traktorok több mint 50 százaléka két műszakban éjjel-nappal üzemel. Eiverie a jég a fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezét földjeinek egy részét a nyáron. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága most 1 millió 74 ezer forint kártérítést fizetett ki a közös gazdaságnak. Jól vizsgázott a szeptember Meteorológusaink szerint — de mi is tapasztalhattuk — a várakozáson felül vizsgázott a szeptember. Az egyfolytában öt hónapon át tartó erősen hűvös, borult és rendkívül csapadékos időjárás a kilencedik hónapban melegre, napfényesre, s az ország legtöbb részében száraz jel- legüre változott. A havi átlagos középhőmér- séklét 17—18 fokos értékével a sok évi átlagot is elérte. A napsütéses órák száma nálunk, a Duna—Tisza közén 240—250 volt. Nemcsak a fejlődésben, de áz érésben megkésett növényzet vehette hasznát szeptember ajándékának, hanem a mezőgazdaság is sokat pótolt korábbi elmaradásából. Sajnos, az október — habár kedvezően indult — most rácáfol a vérme- sebb reményekre. munkaügyi döntőbizottság alakult. Bár ezek tagjainak többségét • a régi vállalati egyeztető bizottságokban részvevők teszik ká, az új Munka Törvénykönyve szükségessé tette részükre tájékoztató előadások, tanfolyamok megtartását. Ezeken közel hatszázan vettek részt. Külön szakszervezetenként hallgattak előadásokat a vállalatok igazgatói, jogtanácsosai, személyzeti és munkaügyi vezetői is. A Pest megyei Területi Döntőbizottság a közelmúltban földolgozta az idei év tapasztalatait és arról jelentést készített a megyei tanács végrehajtó bizottságának. Eszerint januártól — szeptemberig, a különböző vállalati és területi döntőbizottságokhoz ^ 3109 panaszt nyújtottak be. ^ Közülük 1078 esetben a ^ dolgozók javára hoztak határozatokat. $ A megyei döntőbizottsághoz $ ebben az időszakban 673 fel- $ lebbezést adtak be. A magas ^szám azt jelenti: a döntőbi- $ zottságnak havi átlagban 90 S ügyet kell letárgyalnia, tehát % egy napon 12—15 döntést $ kell hoznia. Ez rendkívül 5 megnehezíti többek között a $ bizonyítási eljárást és ugyan- ^ akkor szinte lehetetlenné te- ^ szí a területeken dolgozó bi- $ zottságok ellenőrzését. Hason- $ ló a helyzet a helyi döntőbizottságoknál is: szeptemberig ^ például a Mechanikai Művek 5 nél 50, a Monori Gépjavító ^ Állomáson 59, a MÁVAUT 8 váci főnökségénél 68, a Pest ^ megyei MÉK-nél 86 ügy kéjt rült megtárgyalásra. ^ Az eddigi tapasztalatok azt ^ is mutatják, hogy a Munka ^ Törvénykönyvének módosítá- ^ savai kapcsolatos 6zéles körű ^ tájékoztatás ellenére, ^ sok helyen még mindig ^ igen hiányos a felelős ve- ^ zetők munkajogi ismerete. ^ Több esetben figyelmen kí- ^ vül hagyják a dolgozók tör- ^ vényes jogait; nem veszik fi- i; gyelembe a felmondásoknál a 515 éves folyamatos munkavi- 8 szonyt, vagy munkabeosztás- 8 nál a csökkent munkaképes- Sj séget, a fegyelmi határozatok $ meghozatala előtt nem hall- ^ gatják meg az érintett dolgo- ^ zót és nem kérik ki a szak- jv szervezeti bizottság vélemé- ^ nyét, hozzájárulását. A ter- ^ melőszövetkezetekben a bé6 rezes, a prémium, a segéd