Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

rtar N BCVKI 1965. OKTOBER 19, KEDD Meggyilkolták Dominika tok belügyminiszterét Santo Domingo Szombaton tüntetők megöl­ték Angel Severe/ Cabral szélsőjobboldali dominikai po­litikust, a Bosc/i megbukta­tása után hatalomra került katonai junta volt belügy­miniszterét A tüntetés Cab­ral háza előtt zajlott le és amikor a felvonulók meg­látták a hírhedt jobboldali vezetőt, elkeseredetten szi­dalmazni kezdték. Valaki rá­lőtt a volt belügyminisz­terre, a lövés halálos volt. Cabralt vasárnap temették el a dominikai fővárosban és a temetés nyomán újabb súlyos incidensek támadtak. Cabral néhány híve azt ál­lította, hogy a gyilkosság a „kommunisták műve volt” és bosszút követeltek. A te­metés végén az utcára kiérő gyülekezet megrohanta a Santo Domingó-i televízió ott­tartózkodó gépkocsiját, fel­borította és felgyújtotta. A temető kertjében pedig két baloldali újságírót támadtak meg a bosszút lihegő cab- ralisták és összeverték őket. ENSZ: Napirenden: az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása Megkezdte munkáját az 1. számú politikai bizottság NEW YORK Az általános politikai vita befejeztével hétfőtől a köz­gyűlési bizottságokba tevő­dött át az ENSZ-bem a 20. ülésszak munkája. A legnagyobb várakozás az 1. számú politikai bi- • zottság munkáját előzi meg. Ennek elnöke — miint isme­retes — a magyar C sátor day Károly. A bizottság napi­rendjén a legnagyobb jelen­tőségű politikai kérdések sze­repelnek, köztük az atomfegy­verek elterjedésének megaka­dályozása. Hétfőn ennek a kérdésnek a megvitatásához kezdtek hozzá a küldöttek. A politikai bizottság ülését Csatorday Karoly nyitotta meg, majd U Thant ENSZ- főtitkár rövid nyilatkozatot tett, amelyben felhívott min­den atomhatalmat és atom­fegyverrel nem rendelkező országot, hogy higgadt politikával segít­sék elő az atomfegyverek elterjedésének megakadá­lyozását. Ezután Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-fődelegá- tusa ismertette kormányának álláspontját az atomfegyverek elterjedése megakadályozásá­nak kérdésében. Ingatag a kasmírt tűzszünet India é$ Pakisztán egymást vádolja Koreába érkezett a magyar pártküldöttség A delegáció megtekintette Phenjan nevezetességeit Phenjan A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának meghí­vására hétfőn a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának küldöttsége. A dele­gációt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese ve­zeti. A küldöttség tagjai: Pul- lai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Központi Bizottság párt- és fömegszervezeti osztályának vezetője, Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője és Szűcs László vezérőrnagy, a néphadsereg helyettes ve­zérkari főnöke. A küldöttség fogadására a phenjani repülőtéren meg­jelent Kim Van Hjop, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság alelnöke, mi­niszterelnökhelyettes, Li Dzu Jong, a politikai bizottság tagja, miniszterhelyettes, külkereskedelmi miniszter, \-aIamint a Koreai Munka­párt több tagja és a phenjani magyar nagykövetség munka­társai. A koreai vezetők, szívélye­sen köszöntötték a magyar küldöttséget, úttörők virág­csokrokat adtak át, majd a delegáció szálláshelyére haj­tott. Helyi idő szerint délután a magyar pártküldöttség meg­tekintette Phenjan nevezetes­ségeit. A delegáció, amely a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatása után érkezett Phenjanba, tárgya­lásokat folytat a Koreai Mun­kapárt vezetőivel és tanulmá­nyozni fogja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság életét, fejlődését és szocialista építőmunkáját. A hadüzenet nélküli In­diai—pakisztáni háborúban megkötött szeptember 22-i tűzszünet meglehetősen in­gatagnak bizonyul. Alig múlik el olyan nap, hogy az ellenfelek ne vádolnák egymást a fegy- vemyugvási egyezmény megszegésével. Az AP hírügynökség je­lentése szerint az ENSZ-ben vasárnap újabb vádaskodó dokumentumokat tettek köz­zé. Ali pakisztáni nagykövet egymás után két levélben azt hozta U Thant ENSZ-főtitkár tudomására, hogy India a múlt héten a vitatott Kas­mír térségében négy alka­lommal, más körzetekben pedig tízszer sértette meg a tűzszünetet. Kállai Gyula fogadta a szovjet külkereskedelmi minisztert Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn délben fo­gadta N. Sz. Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­tert, a hazánkban tartózkodó szovjet kereskedelmi kor­mányküldöttség vezetőjét. A fogadáson részt vett Biró József külkereskedelmi mi­niszter és B. K. Puskon, a Szovjetunió magyarországi ke-, reskedelmi képviselője is. A szívélyes légkörben le­folyt beszélgetésen baráti esz­mecserét folytattak a két or­szág gazdasági kapcsolatait érintő kérdésekről. A KGST valuta- és pénzügyi bizottságának ülése 1965. október 15—18 között Budapesten tartotta 7. ülését a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottsága. A bizottság ülésén részt vettek a KGST-tagországok delegációi, Jugoszlávia képvi­selői, megfigyelői minőségben jelen voltak a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képvi­selői, továbbá, a KGST alap­okmánya 11. cikkelyével össz­hangban, a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank képviselői. A bizottság ajánlásokat fo­gadott el a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank alaptőkéje egy részének aranyban és szabad devizában való képzése és felhasználása kérdésében, valamint meg­vizsgálta egyes ráfordítások ■" ■ ..........31 P arthaszarathi indiai nagy­követ ugyancsak ü Thanthoz intézett levelében arról tá­jékoztatja a világszervezet főtitkárát, hogy Pakisztán nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek az egyez­ményt, s ennek alátámasztá­sára közölte, hogy a pakisztáni csapatok a múlt héten Kasmírban hat alkalommal, Punjab térségében pedig három­szor nyitottak tüzet in­diai katonákra. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az indiai kor­mány bezáratta %a kasmíri Srinagar város ’valamennyi iskoláját, hogy elejét vegye a népszavazást követelő mu­zulmán diákság újabb meg­mozdulásainak. Negyven óra hosszat a tengerben Elsüllyedt egy jugoszláv hajó — Tizenhét tengerész eltűnt Athén Vasárnap a görög halászok Kréta közelében egy kis el­hagyatott szigetein Ante Mi­liőn jugoszláv tengerészre bukkantak. A súlyos állapot­ban levő matróz elmondotta, hogy a Tisza nevű jugoszláv PARTIZÁNTÁMADÁS AN KHE-NÉL SAIGON A dél-vietnami szabadság- harcosok vasárnap a reggeli órákban megtámadták az Ap Khei amerikai támaszpontot, és behatoltak a védelmi öve­zet belső koréig. Ezen a tá­maszponton, amely 420 kilo­méternyire északra Van Sai­gontól, 19 000 amerikai katona állomásozik. Itt tartózkodik az első lovas hadosztály és itt he­lyeztek el 460 helikoptert. Ez a világon a legnagyobb helikopter-támaszpont. A hajnali szürkületben végre­hajtott támadás csupán zava­ró jellegű volt és a partizánok veszteség nélkül húzódtak vissza. motoroshaján Nápolybái jö­vet Szaud-Arábiába tartott, de Kréta közelében hajója, amelyen még 17 tengerész volt, óriási viharba került s két perc alatt elsüllyedt. A matróz negyven óra hosszat hányódott a tengeren, míg végre a kis el hagyatott szi­getre vetették a hullámok. Társairól, akiket a hajó el­süllyedése után még látott a tengerben úszni, semmit sem tud, A jugoszláv matrózt kór­házba szállították, a görög légierő gépei, valamint óma- szádok vasárnap egész nap vizsgálták azt a tengerrészt, ahol a hajó — a matróz el­beszélése szerint — elsüllyedt, de hétfőn hajnalig sem a ha­jó nyomaira, sem pedig a 17 matrózra nem sikerült ráta­lálni. KGST-tag ország ok közötti el­számolási rendjének tökélete­sítését. A bizottság jóváhagyta 196S. évi munkatervét, valamint a közeli 2—3 évben tanulmá­nyozandó és kidolgozandó va­luta- és pénzügyi problémák jegyzékét. So!ohov Stockholmba utazik Mihail Solohov, aki elnyerte az 1965. évi Nobel-díjat, tele- •foninterjút adott a Svenska Dagbladet című svéd lapnak. Az interjú a vasárnapi szám­ban jelent meg. Solohov kö­zölte, hogy december 10-én Stockholmba utazik, hogy a svéd királytól átvegye a No­bel-díjat. Folytatódnak a letartóztatások Indonéziában (Folytatás az 1. oldalról) súlyos provokációnak te­kinti. A jegyzék emlékeztet arra is, hogy október 1-e óta Indoné­ziában Kína-ellenes hajsza és rágalomhadjárat indult el és a kínai diplomáciai képviselet ellen ismételten fenyegetőzé­sek hangzottak el. Nyugati hírügynökségek legfrissebb tudósítáisai arról tanúskodnak, hogy az indonéz fővárosban folytatódik a kommunista és más baloldali elemek ellen indított hajsza. Az Antana hírügynökség 27 volt vezető tagját a hét végén kihallgatták a djakartai kato­nai főparancsnokságon. Egyes jelentések szerint az újságíró­kat, akiket kommunistaként vagy kommunistabarátként tartanak számon, le is tartóz­tatták. Folyik a „tisztogatásf* más kormányhivatalokban, ál­lami intézményekben, tör­vényhozási szervekben, a gaz­dasági és termelőapparátus­ban is. Az államosított vasúti vállalatok, amelyeknek dolgo­zói nagyrészt az Indonéz Szakszervezetek Központi Szö­vetségéhez (SZOBSZI) tartoz­nak, katonai ellenőrzés alá he­lyezték. A hadsereg szóvivője vasárnap közölte, hogy 18 nap alatt 3000 indonéz kommunis­tát vettek őrizetbe. Betiltották az Indonéz Kommunista Pártot SINGAPORE A djakartai rádió Singa- pore-ban lehallgatott adása szerint a djakartai katonai öve­zet főparancsnoka betil­totta az Indonéz Kommu­nista Pártot, valamint a párt ifjúsági szervezetét, nőszervezetét és az indo­néz szakszervezetet. Az intézkedés, amely a UPI amerikai hírügynökség ismer­tetése szerint ideiglenes jel­legű, vonatkozik még hat má- ! sik politikai szervezetre is, S közöttük az Indonéz Paraszit $ Mozgalomra, az Indonéz Tu- $ dományos Dolgozók Szerveze- 5 téré és néhány diákszerve- 5 zetre. $ Az említett szervezetek ; vezetőinek október 24-ig 1 jelentkezniük kell a leg- 1 közelebbi rendőr- vagy ! katonai őrszobán. ! A jelentkezés elmulasztását ! szigorúan büntetik — hangoz- > tatta a közlemény. ! A Reuter gyorshírben is- ! mertette a djakartai rádió ! közleményét, amely szerint az ! Indonéz KP-nak és szerveze- ! teinek betiltása a fővárosra és I a környező övezetre vonatko- i zik. : Ellopták egy középkori pápa fogát A közép-olaszországi Fu- mone kastély kápolnájából ellopták az ezüst és arany ereklyetartót, amelyben egy XIII. századi pápa, V. Szent Celesztin fogát őrizték. Szent Celesztin remete volt és 1294-ben választották meg pápának, de már öt hónap múltán lemondott magas tisztségéről és folytatta reme­te életét. Dante Isteni színjátékéban is találkozunk alakjával, méghozzá — a pokolban! A költő azért utasítja oda, mert lemondott a pápaságról, nem vállalta a velejáró felelőssé­get. FlRON AMBRAS: * * szolt magyar legényeket itt állomásoztatta nálunk, a cseh, fiúkat ott, Magyarországon. Ha a nép megmozdult, nem az osztrák szoldateszkával ta­lálta magát szemközt, hanem a másik elnyomott nép ugyan­úgy kiuzsorázott, osztrák mun­dérba bújtatott fiával, ördögi mahinéria volt ez. S miközben a mieink acsarkodtak, az el­nyomók a markukba nevet­tek. ., — Amennyi súly van ebben a ballasztban, annyi feleme­lőt is találhatunk közös törté­nelmünkben. Csak ki kellene kutatnunk. Ismeri-e például ön a Brábek família történe­tét? Egy bizonyos Brábek ne­vű cseh származású tisztet 1850-ben Budára vezényeltek. Tudom, úgy hívták önöknél akkoriban ezeket a gyászos katonákat, hogy Bach huszá­rok. De ez a Brábek csakha­mar rájött arra, hogy az igaz­ság a magyarok oldalán áll. Lázításért a császáriak bíró­ság elé állították. Ez a férfi azonban később sem hallga­tott, idehaza is elmondta az igazságot a magyar szabad­ságharcról. Sok híve volt. A fia, később egyetemi tanár, j pedig tovább folytatta a mű- \ vet atyja szellemében. Ö adta ! ki a két nép életében az első, I s nemrégiben még egyetlen i komoly cseh—magyar és ma- i gyár—cseh szótárt 1910-ben. • j A beszélgetés lassan már a ! hajnalba nyúlott. (Folytatjuk) ! mással, ez igaz. De ugyan ki­vel marakodtak volna — kér­dezte némi cseh Iróniával —, hiszen szomszédok voltak!? Nem mehettek marakodni, mondjuk a spanyolokkal vagy a norvégokkal, a szomszéd kéznél volt! Különben is, mi közünk nekünk ezekhez a ki­rályokhoz? Igazat kellett adnom neki. így folytatta: — Különben nézze csak vé­gig, hogy mennyire egyforma a történelmünk. A magyarok mikor vesztették el évszáza­dokra függetlenségüket? A mohácsi csatánál, 1526-ban. És mi, csehek? Ugyanabban az évben. S ki ült a magyar trónra, Magyarország nyaká­ba? Habsburg király. S ki a miénkbe? Ferdinánd Habs­burg főherceg. Igen, igen, ép­pen 1526-ban. Lázadtunk el­lenük? Nem is egyszer. 1618- ban az egész népünk talpra- állt az osztrákok ellen. Vér- befojtották a felkelést, 1627- re az önállóság maradékát is elrabolták tőlünk. De’iszen maguk magyarok tudják, mit jelent ez? Hisz’ maguknak is volt Rákóczijuk, Kossuthjuk, 1711-ük, 1849-ük. És a prágai iskolás gyerekek ismerik Kossuth nevét... Elgondolkozva magyarázta tovább. — A divide et impera, az oszdd meg és uralkodj elve és gyakorlata volt. talán a Habsburgok legaljasabb tette. A svarc-gelb zászló alá von­büszkeséget. Az is igaz, ha egy országban sokféle nemzet él, vad keveredésekre és vere­kedésekre szokott sor kerül­ni. Továbbá igaz, hogy — amint azt a pesti Nemzeti Múzeumban őrzött egyik ko­ponya bizonyítja — magyar földön már a kilencedik szá­zadban ismerték a koponya- lékelést. Igaz, hogy a magyar olyan, akárcsak a folyója, a Tisza, egy-kettőre áttöri a gá­tat... — de azért mégsem olyan veszedelmes a dolog, mint amilyennek egyesek fes­tik! Érdekes, tarka, színpom- pás ott az élet, vérremenően tüzes, valójában szilaj, de ál­talában nem ellenséges ...” — Hát ez a véleményem — tette hozzá a professzor. — Megismerni egymást, megis­merni minél gyorsabban és minél jobban. Az utca embe­re, akár cseh, akár magyar, rá fog jönni, hogy külön-kü- lön nem, csak együtt boldo­gulhat a jövőben. — De nem tartja túl sú­lyosnak a történelmi ballasz­tot? — Ugyan miért? Királyaink elég sokat marakodtak egy­Jan Nerudának egy Magyar- országról írt könyvét. Fella­pozta és a kezembe adta. E helyt idézek belőle: „ülik végre, hogy kiigazít­suk a magyar népről és ügyei­ről alkotott eddigi vélemé­nyünket. S ezt nem tehetjük meg másként, csak/ha a sa­ját szemünkkel /győződünk meg mindenről... Különösen alaposan meg kell változtat­nunk Magyarországról alko­tott nézeteiket, amennyiben ezeltet német, főképpen pedig bécsi lapokból merítettük. A németek éppen úgy ócsárolják Magyarországot, ahogy benr nünket ócsárolnak. Az igaz­ságnak meg nem felelő mó­don. rajzolnak meg minket es ugyanúgy Magyarországot is!... Pedig az osztrákok szerencsésnek mondhatnák magukat, ha politikailag olyan érettek lennének, mint a ma­gyarok ... Igaz, hogy a ma­gyaroknak még sok minde­nük hiányzik, az irodalomban viszont már gyönyörűen elő­rehaladtak. Amikor az egri líceumban megmutatták né­kem Vörösmarthy kalamári­sát, meg tudtam érteni ezt a Az egész árvízről még csak annyit, hogy e gyerme­kek azóta is jó kezekben vannak, ugyan cseh területe­ken , voltak kénytelenek az iskola évet kezdeni, de az állam is, a családok is gon­doskodnak róluk, s olyan vi­dékeken, ahol magyar szót amióta világ a világ, még so­ha nem hallottak, magyar nyelvű tanítókat szereztek melléjük... XVII. „Illik, hogy kiigazítsuk véleményünket“ A turisták csetepatéi és az emberi butaságnak az árvíz körüli megnyilvánulásai után nézzünk szembe a kérdéssel: valójában milyen ma a két nép viszonya egymáshoz? B. J. prágai történész pro­fesszornak tettem fal először e kérdést. Volt időnk disku- rálni, egész víkendet beszél­gettünk végig. Válasz helyett előszedte a nagy cseh írónak, a napló elején már említett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom