Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
tlőudás a múzeumban: Európa festoművészete a XV. - XVIII. században Pénteken este szépszámú közönség — többségben fiatalok — gyűlt össze a Kossuth Múzeumban. Dr. Soós Gyula művészettörténész ismertette a Szépművészeti Múzeum itt kiállított képeit. Megtudtuk; hogy a kiállított XV. és XVIII. századbeli barokk képek, bár az eredeti hangulatot idézik, valójában 50—60 évvel ezelőtt készült nagyszerű másolatok. Az eredetiek világhírűek, szerte a világ múzeumaiban találhatók, s legtöbbjüket a magyar állam sohasem tudná megvenni. Felbecsülhetetlen értéknek és nem eladók. A másolatokat Baííó Ede készítette, aki annak idején éveket töltött a nyugati államok fővárosainak képtáraiban, hol nagy művészi gonddal másolta a festményeket. Ez a fáradhatatlan munka nem hamisítás. Nem a közönség félrevezetése, vagy a pénzszerzés adta az ecsetet a művész kezébe, hanem a tolmácsolás nemes gondolata vezette. Ismerje meg és gyönyörködjön a művész halhatatlan kompozíciójában az is, kinek talán soha nem lesz alkalma eredetiben meglátni. A művészettörténész ezután a képeket mutatta be. A kiállított képek ekkor adtak igazi esztétikai élményt. Nagyszerű volt hallgatni a német- alföldi képzőművészet fájának két gazdag hajtásáról. Megismertük Rembrandt festészetének őszinte emberi és művészi problémáit, az életszerűség fokozását, a fény és árny ellenhatásait. Az előadás nyomán közel jött Rubens képein az életvidámság, a puha formák, az anyagszerűség, a színek csillogása. Bepillantottunk a spanyol udvari festészet műhelyébe. Velazquez képein a realizmus, a való élet megragadása volt a lenyűgöző. Az arcokon — az előadás nyomán — felismertük a jellem megnyilvánulását, a lélektani vonások rezdülését ... Felejthetetlen élmény volt. Köszönet az előadónak, köszönet a Kossuth Múzeumnak. Pataki Ferenc PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CE6L IX. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1965. OKTÓBER 17, VASÁRNAK HAJÓKERESZTELÓ - PEZSGŐSÜVEGGEL A Ceglédi ősz ajándékreceptje (1) SZÜRETELŐPECSENYE Hatdekás hússzeleteket „kiveregetve” sózzuk, borsozzuk és hagyniapürév'j: kenjük be vékonyan. Bcsamcl mártást készítünk, majd a hússzeleteket belemartjuk és forró zsírban kisütjük. Magyaros bormártást és szőlős rizst adunk hozzá. — Ezzel a készítményével nyerte meg a szakács- verseny első díját Stummer Ilona, a Magyar Étlerem szakácsa EGY A SOK EZER KÖZÖL - A CEGLÉDI ŐSZÖN (Ottohál Vilmos felvétele) Az „őszi" ünnepségsorozat egyik leghangu- laiosabb rendezvénye kétségtelenül a szombat esti gyümölcsvásár volt, a sült kolbász illatával s a jó borágyra simán csúszó ceglédi borokkal. Nem véletlen, hogy a televízió is ezt a színfoltot tartotta legérdemesebbnek a közvetítésre. Először és utoljára volt ott együtt minden ezeken az „őszi" napokon, ami jellemző igazán az ő szr e: a föld és a fák meg a szőlőtőkék termése. S még az eső is sze merKOSSUTH GYERMEKEI kelt, nehogy valami kimaradjon az őszi időből. A televízió kamerái látványra éhesen szegeződ- tek a tarka tömegre, mely a Kossuth-szobor körül nyüzsgött a reflektorok fényében. A gyermekek — az örök látnivágyók — a tér legmagasabb pontját: a szobor környékét, talapzatát szállták meg. Szép volt ez a gyermekfürt — ebben a termésizü őszi estben, Kossuth lábainál... S miaki mégis leparancsolta őket onnan. S miközben „gurultak” le Kossuth lábai mellől, mint fürtről a szőlőszemek, igen, akkor hangzott el a tömegben valakinek az ajkáról — kissé játékosan ugyan — , ez a történelmi jelképpé sikerült megjegyzés: — Még azt hinné valaki, hogy Kossuth gyermekei ... Az emlékezés fája, lám, szán- déktalanul is virágzik. (ferencz) A mammuftól a tortaszeletig . és ahogy ezt rajzolónk a Ceglédi ősz gasztronómiai kiállításán szerzett élményei alapján elképzeli mmi Gyorsítani kell az őszi munkákat Minél több erőgépet kell átcsoportosítani a falajmunkák végzésére A járási versenybizottság értékelte a termelőszövetkezetek betakarítási és vetési munkáit, melynek alapján a következő sorrendet állapította meg: Helyezés: Tsz neve, helye: Pontsz. 1. Cseniői Szabad Föld 130 2. Albertirsa Dimitrov 698 3. Abony Kossuth 686 4. Abony Üj Világ 083 5. Ceglédbercel Egyetért. 684 6. Törtei Rákóczi 683 7. Abony József Attila 682 8. Jászkarajenő Lenin 669 9. Nyársapát Aranyhom. G60 10. Jászkaraj enő Üj Bar. 633 11. Csemői Rákóczi 630 12. Dánszentmiklós Mics. 514 13. Albertirsa Szabadság 604 14. Köröstetétlen Vör. Cs. 602 15. Törtei Aranykalász 399 16. Kocsér Petőfi 596 17. Nyársapát Haladás 590 18. Csemő Űj Élet 538 19. Abony Lenin 521 20. Kocsér Üj Élet 443 Külön ki kell emelni a vetőszántásban elért jó eredményeikért az abonyi Kossuth, Uj Világ és Lenin termelőszövetkezeteket és elmarasztalni a törteli Aranykalász, a nyársapáti Aranyhomok és a ceglédberceli Egyetértés tsz-eket, amelyek viszont lemaradtak a vetőszántásban. Jól haladnak a búzavetéssel az abonyi Uj Világ és József Attila tsz- ekben, de veszélyes a lemaradás a ceglédberceli Egyetértésben s a kocséri Uj Életben, ahol még egyhar- madát sem vetették el a búzának. Néhány elmaradó tsz-ben pedig nagyobb gondot kell fordítani a napraforgó betakarítására és az istállótrágyák kihordására a földekre. Cegléd, 1965. október 15. Járási versenybizottság MIKOR Lencsés rajzai A járás valamennyi termelőszövetkezetében befejezték az őszi takarmánykeverékek, a rozs és őszi árpa vetését, valamint a burgonyaszedést. Az őszi kalászosoknak mintegy háromnegyedét vetették már el, ezen belül a búza vetésében mintegy a felénél tartanak. A cukorrépának csaknem a háromnegyedét betakarították. Ebben az őszi csúcsidő- szakban összetorlódtak a vetési és szállítási munkák, éppen ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az erőgépek jobb kihasználására, a szállítókapacitás növelésére, s ha szükséges, minél több erőgépet kell átcsoportosítani a talajmunkák előkészítésére. Igen fontos feladat a termés jó megőrzésének gondos biztosítása, s különösen a helyes kukoricatárolásra kell nagy gondot fordítani. A takarmánybázis növelése érdekében pedig minden termelőszövetkezetnek gondoskodnia kell a kukoricaszár letöréséről és betakarításáról. Szocialista segítség Két hete a szolnokiaknak segít a helyi téglagyár Ságvári Endre szocialista brigádja — Igaz-e a hír, hogy egyik szocialista brigádjuk a szolnoki téglagyárnak segít? — kérdezem Varga Ferencet, a ceglédi téglagyár igazgatóját. — Való a hír — mondja. — Mi ugyanis már szeptember 20-ra teljesítettük nyerstégla-gyártási tervünket, az előirányzott évi 12 és fél milliót A szolnoki téglagyárral szocialista munkaversenyben vagyunk, de ők — sajnos — nagyon lemaradtak a tervteljesítésben. Ezért már két hete náluk dolgozik a mi 21 tagú Ságvári Endre KISZ szocialista brigádunk, hogy pótolják az ottani lemaradást. — Ez azt jelenti, hogy az idén Cegléden már nem is gyártanak nyers téglát? — Dehogynem! A másik szocialista brigádunk továbbra is gyártja a nyers téglát és az idén mintegy másfél millió nyers téglával gyártunk többet az előirányzottnál. S hogyan haladnak az égetéssel? — Nincs lemaradás. A téglaégetés a terv szerinti ütemben folyik a mi üzemünkben — mondotta Varga Ferenc. (—z—s) Ma: vízilabda-mérkőzés Vasárnap délelőtt 11 órakor bonyolítják le a Magyar Népköztársasági Kupa előkészítő mérkőzését Cegléd és a Vasas Láng csapatai között. A két csapat találkozója fontos állomása a kupaküzdelmeknek. A sportszerető közönség nagy érdeklődéssel várja a ceglédi vízilabdázók küzdelmét. „Tizenkét kőmives összetanakodék...” szeretetére és értésére neveljük önmagunkat az önképzőkörben is. A balladaest szép volt. A székely balladáik és a modern balladák elmondói: Zsilka Mária, Jakab Piroska, Mikulás Sarolta, Bálint Ágnes, Radványi Nagy Emőke, Bíró Marietta elfelejtették velünk, hogy a szomszéd teremben büfé van. Érdemes volt meghallgatni őket. Télé volt a terem is. Aki a Füles legutolsó számának keresztrejtvényeit megfejtette az egyik „íüggőleges”-nél ezt a kérdést talalta: „Ez is lesz a Ceglédi őszben”. A válasz ez volt: balladamondó verseny. Nagy kár, hogy zömmel a diákok fejtik meg a kereszt- rejtvényeket, és nagy kár, hogy nem tanakodott össze tizenkét kőmíves, vagy tizenkét felnőtt, hogy eljöjjön meghallgatni ezt a szép balladamondó versenyt. Vclkey Imre A ceglédi Kossuth Gimnázium önképzőköre csütörtök délután tartotta balladamondó versenyét, amely a Ceglédi ősz műsorát igyekezett szebbé, színesebbé tenni. Ősz — és ballada: milyen közel áll egymáshoz hangulatban! Arany János sorai jutnak az eszembe: „Ropog a tűz, mesz- sze süt a vidékre — IHrosan száll füstje fel a nagy égre”. Hálásan nehéz feladat a balladamondás. Aki erre vállalkozik, mesemondónak, szavaiénak és színésznek kell lennie egy személy ben. A versenyzők mind gimnazisták. Voltak köztük gyakorló szavalok, akik már országos versenyeken is indultak és szép eredményt értek el —, voltak köztük kezdők, akikben nagyobb volt a lámpaláz, mint a rutin. De egyben mind megegyeztek: tehetségesek, szeretik, értik és érzik a verseket. És a mi fő célunk éppen az, hogy az irodalom Tengerészhagyomány, hogy az új hajót vízre bocsátás előtt „megkeresztelik”, mégpedig pezsgősüveggel. A napokban kedves vendégek érkeztek a városi tanácshoz, A tengerhajózás üzem- igazgatósága képviseletében Varga László főkönyvelő — igazgatóhelyettes, Szomor Kornél hajózási forgalmi osztályvezető és Kiss Gábor, ceglédi származású tengerészkapitány, felkereste Szelepcsényi Imre városi tanácselnököt azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá a most befejezés előtt álló legújab tengerjáró motoros hajó Cegléd névre való kereszteléséhez. — Milyen keresztapasági teendők hárulnak városunkra a névadási ünnepséggel kapcsolatban? — kérdeztük a küldöttségtől. — Nem is annyira „keresztapái”, mint inkább „keresztanyái” szerephez jut a város — mondották a küldöttek. — Arra kérjük a város vezetőségét, hogy — a szokásoknak megfelelően — jelöljön ki keresztanyát, aki a névadási és vízre bocsátási ünnepségen elvégzi a „keresztelést”. Egyben kérjük a város vezetőségét, hogy adományozzon a hajó belső helyiségeinek, a szalonok, lakótermek díszítésére néhány nagyméretű fényképet, melyek Cegléd nevezetességeit, üzemeit, szorgalmas népének mindennapi munkáját mutatják be. A város vezetősége nevében Szelepcsényi Imre tanácselnök ígéretet tett a küldöttek kérésének teljesítésére. A névadási ünnepségen Ceglédet majd küldöttség képviseli. — Kaphatnánk néhány szóban tájékoztatást a készülő hajóról? — Ez, a „Cegléd” a legújabb és világszinten is a lehető legkorszerűbben felszerelt motoros tengeri hajó. Hossza 87 méter 40 centi, szélessége 11 méter 60 centi, 1406 regiszter tonnás, közepes nagyságrendű tengeri hajó. Három raktára van, amelyek ömlesztett és darabáru szállítására egyaránt alkalmasak. Két, egyenként nyolcszáz lóerős Láng- Diesel-motorja huszonkét kilométeres óránkénti sebességgel lendíti előre majd a hajót a tengereken. A rakodógépeket, a szellőzést, a világítást, a szivattyúrendszer áramszükségletét három Ganz—Jendrássik rendszerű nyolchengeres, 400 lóerős segédüzem szolgáltatja. A hajó teljes berendezése elektromos vezérléssel működik. A korszerű navigációhoz szükséges minden segédeszköze — rádió, ganióméter, radar, elektromos visszhangos mélységmérő, sebességmérő, stb. — a legkiválóbb minőségű. — Milyen tengereken halad majd a „Cegléd"? — Tervezett útvonala a Fekete-tengeren, a Dardanellákon át az egész Földközi- tengerre, a Szuezi-csatomán keresztül a Vörös-tengerre vezet és tovább folytatódik az Afrika körüli tengerrészeken. — Nagy megtiszteltetés számunkra — mondotta a tárgyalás végén Szelepcsényi Imre tanácselnök —, hogy városunkról nevezték el a magyar kereskedelmi flotta legújabb és legkorszerűbb egységét. Reméljük, hogy a hajó méltóan képviseli majd városunkat, országunkat a külföldi kikötőkben és a messzi világrészek városaiban. Nemzetközi birkózóverseny lesz 19-én, kedden este fél 6 órai kezdettel a vasutasotthonban (MEDOSZ). A Ceglédi Vasutas SE élgárdája kötöttfogásban lép szőnyegré a Vorwärtz Berlin kitűnő játékosai ellen. Ceglédről nevezik el a legújabb magyar tengerjáró motoros hajót
