Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-16 / 244. szám

IX. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1965. OKTÓBER 16, SZOMBAT ' A P E S T MÉGY El H í RL A P K Ü LÖN KIADÁ S A Csak 15 hold hiányzik Már a gyümölcsösben dolgosnak a Mathiáss Tsz gépei Nagy a sürgés-forgás a Ma- thiász János Termelőszövet­kezet tábláiban, folyik a ve­tés. Tóth Géza, a termelőszövet­kezet főagronómusa elmond­ja: — A kedvező időjárás miatt sikerült behozni a lemaradást és így jelenleg már csak 15 hold búza elvetése van hátra. — Termelőszövetkezetünk­nek az összes vetésterülete 1965. őszén 125 holdat tesz ki, melyből 40 hold az őszi árpa, 15 hold a rozsos bükköny, 2 hold a rozs és 70 hold a bú- za. Az eddigiek alapján el­mondhatjuk, / a magok a megfelelő idő­ben, jó minőségben, a megfelelő taiajmunka után kerültek a földbe. Az őszi árpa már nagyon szépen zölden, kelése és fej­lődése egyenletes. Nagy veszélyt jelent a kár­tevők jelentkezése. Állandóan figyeljük a veszélyeztetett te­rületet, hogy a kártevők meg­jelenésekor a védekezést azonnal megkezdhessük. Eh­hez a megfelelő gépi felszere­lés és védőszerek rendelkezés­re állnak. — Mivel a vetés alá a ta­lajmunkák nagy része elké­szült, a gépekkel a gyümölcsö­sökben már a sorközi mű­velést végezzük, és meg­kezdtük a trágya kihor­dását is. — Bízunk benne, hogy jobb minőségben végzett munkával jövőre magasabb terméshozamot sikerül bizto­sítani.-tó Kísérleti csiííspzsgiílá Szentendrén Két évvel ezelőtt — 1963- ban — Szentendre dicseked­hetett azzal, hogy az ország­ban elsőként megszervezte és lebonyolította a magyar amatőr csillagászok I. orszá­gos konferenciáját. Akkor az­zal a céllal indult ez a meg­mozdulás, hogy gyarapítsuk a csillagászat iránt érdelődők táborát és az évenként át­adásra kerülő emlékéremmel jutalmazzuk a legjobb ma­gyar amatőr csillagászokat. Az elmúlt két év igazolta ennek a kezdeményezésnek a helyességét, amely azóta ,.ki­nőtt” már a szűk, provinciá­lis keretek közül. Tavaly és idén is megrendezték a kon­ferenciát, s a résztvevők kö­zött már ott találhattuk a berlini Humboldt Egyetem és a prágai Károly Egyetem képviselőit is. Joggal lehet büszke erre Szentendre, de azok is, akik valóra váltották annak ide­jén ezt az elképzelést. öröm azonban számunkra az is, hogy a két évvel ez­előtt megrendezett konferen­ciával nem zárult le minden Szentendrén, ami a csillagá­szattal kapcsolatos. Az Urá­nia Csillagvizsgáló Intézet a napokban ajánlotta fel, hogy Szentendrén — ezzel is emlé­kezni akar az első konferen­ciát megrendező városra — kísérleti csillagvizsgálót állít fel. A berendezést, felszere­lést az említett intézet biz­tosítja. Hisszük, hogy a helyi szer­veink minden támogatást, segítséget megadnak ennek megvalósításához. —s.— Tanácstagok beszámolója és fogadóórája Hóra István október 17-én 14 órakor Bocskai u, 1. szám alatti lakásán, Hornyait Jenő i 21- én Költői Anna u. 1. szám ; alatti lakásán, Horváth Jenő 22- én 18 órakor Ady Endre u. 70. szám alatti lakásán tanács­tagi beszámolót, Tatár János 17- én 10 órakor Perjessy Sán­dor u. 18. szám alatti lakásán, Katona Sándor 18-án 17 óra­kor Vöröshadsereg u. 66. szám alatti lakásán, Szalay László 18- án 17 órakor Engels u. 8. szám alatti lakásán, Fáik La­jos 20-án 18 órakor Görög u. 6. szám alatti lakásán, Nyilas István 20-án 18 órakor Vas­vári Pál u. 3/A. szám alatti lakásán, Stiegler János 21-én 18 órakor Kőzúzó u. 4. szám alatti lakásán, Czifferi János 22- én 19 órakor Attila u. 5, szám alatti lakásán, Takács Gyula 23-án 17 órakor Bar­tók Béla u. 6. szám alatti la­kásán, Csikóra Lajos 23-án 18 órakoa* Püspöksor 16. szám alatti lakásán, Batlics Elek 23- án 18 órakor Lenin u. 112. szám alatti lakásán választói részére tanácstagi fogadóórát tart. Győztek a pirosak — #f t ég sem volt vesztes Éjjeli „ Budapesti ni ua: kah elyérő 1 naponta, az éjféli órákban hazaérkező — hogy ás mond­jam udvariasan — középkorú asszony ismer ősöm mesélte a következőket: — Nem hittem el a munkai helyükről» nyomdából s más­honnan éjjel hazaérkező nő- Ismerőseim soloszor elhang­zott panaszát. Téged még nem kergetett meg egyetlen huli­gán sem kihalt utcáinkon? — kérdezték. A napokban aztán saját bőrömön tapasztaltam szavaik valóságát. Hétfőn éjiéikor a mozi előtt leszálltam a buszról, mert uütársaim már annyira el­ijesztettek, hogy Inkább bu­szon járok Duma-parti La­kásomra. A Görög utcán fel­felé iramodó nőt pillantottam meg, akit egy férfi kergetett. Előbb azt hittem, talán egyé­ni nézeteltérés támadt kettő­jük között, de amikor a mozi sarkán egy tétiemül ődöngő férfiba ütköztem, megszapo- ráztam lépteimet. A Gőzhajó utca sarkán álló zöldségbolt mellett (aztán egyszerűen hoz­zám lépett egy sosem látott férfi és kézitáskámat igyeke­zett kiszedni a kezemből. Felháborodott kiáltozásomra egy ismerős került elő, aki lakásomig kikért. — Bűvel egészen eredeti is­mertetőidét fedeztem fel a férfinak — mesélte tovább is­merősöm — feljelentésemet a rendőrségen is megteszem, de szükségesnek tartanám a köz­vélemény tájékoztatását Is. Mi pedig sűrűbb rendőrőr­járatokat, állandó Duna-parti őrszemeket látnánk szüksé­gesnek ahhoz, hogy asszo­nyaink, leányaink nyugod­tan érhessék el lakásukat az éjjeli órákban. (horváth) ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő reg­gelig a város ügyeletes orvo­sa, dr. Gyerkó János körzeti orvos {Április 4. u. 5.). Állatorvosi ügyelet Vasárnap, október 17-én a járás ügyeletes állatorvosa ^ dr. Patócs András körálla.tor- ^ vos (Tahitótfalu). Az állator- $ vosi ügyelet a város területé-: re nem vonatkozik. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Ernstheim László,' Zsinka János, Molnár Ildikó, Oláh! Gizella, Bujdosó Judit, Pizág Atti-Í la és Kubisch Ákos. Házasságot kötöttek: Fehér Mi-; hály és Mihály Ilona, Vaskó Attila: Endre és Kelemen Erzsébet. Meghalt: Fehér József 60 éves; korában. mukat. Eltalálták őket, kies­tek a játékból. Most már zeng az erdő. Áll a harc. Fél óra múlva hatalmas hurrával elrabolják a zász­lót. Győzelem! — kiáltja sok kis pajtás. Diadallal viszik a zászlót a győztesek. A véde­lem teljesen felmorzsolódott. Aztán egy óriási brrrravó! A győzteseknek. Mindenki mosolyog és bol­dog. Mert itt nincs vesztes. Aztán Ismét „behajóznak”! Otthon folytatódik. Megele­venedik a csata minden apró részlete. A nap egész délelőtt mo­solygott, és visszamosolyogta háromszáz piros nyakkendős útörö. (ff.) Női kerékpárt találtak A Szentendrei Járási Rend­őrkapitányságra talált tárgy­ként beszolgáltattak egy női kerékpárt. Igazolt tulajdonosa átve­heti a kapitányságon. Margit-híd, HÉV-végállomás A hivatalos felmérési adatok szerint is több mint négy­ezer a Szentendréről és szomszédos községekből rendszeresen Budapestre bejáró dolgozók száma. Érthető tehát, hogy csúcs­időben, reggeli, esti meg a napközi üzemváltási időszakokban, HÉV-vonalunk végállomásán a Margit-hídnál mindig óriási a személyforgalom. Nap mint nap olvasunk a megdöbbentően szomorú köz­lekedési balesetekről, gyakran halálesetekről. A napokban történt, hogy Tóth József szentendrei, Iskola utcai géplakatos azárt fejezte be idő előtt, huszonöt évesen életét, mert a HÉV egyik szerelvényén, a kocsi lépcsőjén utazott. A kétségbeejtően szomorú esetek még mindig nem szol­gálnak megfelelő tanulságul. Budapestről hazajövet rossz nézni, ahogy egy beérkező vonatot megrohannak a hazatérés­re várakozók. Fegyelmezetlen, udvariatlan módon rohanja meg a kiürülő szerelvényt az utasok nagy többsége —■ s el sősorban mi szentendreiek és pomáziak, mivel hogy mi uta­zunk a legmesszebb, különös előszeretettel a szabálytalan ol­dalon rohanjuk meg a kocsikat. Mi következik ebből? Az, hogy elsősorban a fürge moz­gású fiatalok, közülük is a „szerencsésen” nem szoknyában, hanem nadrágban járó férfiak tudnak a járdasziget nélküli oldalon hatalmas lendülettel felperdülni a kocsira. Mire te­hát az utazóközönség kisebb része, a nehezebb mozgásúak. a fáradtabb öregek, az asszonyok, a gyermekekkel, vagy csoma­gokkal utazók —, tehát olyanok, akik elsősorban érdemelnek meg kényelmes ülőhelyet —, feljutnak a kocsiba, ott terpesz kednek már fölényes biztonsággal, esetleg olvasmánnyal, vagy kártyával a kezükben, azok, akik a szabályt megsértették. És nők, öregek végigállják az utat, gyakran egészen Pomázig. Mindenki jóérzéséhez szeretnénk szólni tehát: vegyük fi­gyelembe az elmondottakat, vegyük komolyan a „hangszóró szavait”, melyen keresztül minden vonatnál bemondják, hogy a vágányok között tartózkodni tilos és életveszélyes! Kérjük, hogy a vonat beérkezésekor egyetlen vasutas se tűrje el, hogy a szabálytalan oldalion várakozzanak. Soraim főként a HÉV illetékeseihez szólnak. Nem elégséges a hangos bemondó! Hatalmas és feltűnő figyelmeztető táblára van szük­ség, helyesebben táblákra, s arra, hogy vonatérkezéskor szol­gálatos vasutas irányítsa a közönséget. Az ellenszegülőket, szabálytalankodókat pedig azonnal bírságolja meg. Ugyan­olyan közlekedési szabályt sért a szabálytalanul felszálló, mint a jegy nélkül utazó! A HÉV, pályaudvara területén, nyilván bírságolhat is! Éneikül, minden hangosan bemondott, vagy halkan leírt szó, hiábavaló! Enélkül — legalábbis részben — tovább sza­porodik az önhibájukból, idő előtt elhalálozottak vagy meg­rokkantak száma, tovább is végig ácsorogják az utat a tiszte letre méltó idősebbek és tovább fognak ülve kártyázni vagy ízléstelenkedni, a szabályokat és jóérzést fitymáló udvariat­lan utasok. H. L. A MODERN MŰVÉSZET IRÁNYZATAI Deim Pál festőművész előadása Szentendrei mértékkel is szép számban jelentek még az érdeklődők a járási könyvtár helyiségében, Deim Pál festő­művész előadásán. Pedig nem voltak „idegen” vendégek. A könyvtár vezetősége jobbára csak olvasóit hívta meg. Negyvenötén hallgatták végig a vetítettképes előadást a modem művészetről. Úgy tűnt, mintha bennünket, a szépkereső szentendreieket jobban érdekelne egy képző- művészeti előadás egy értékes komoly zenei estnél is. — A művet nem az aggyal kell megközelíteni, hanem az érzelemmel. A művész min­den időkben felfedez dolgo­kat, melyeket a tudomány utólag igazol. Harmónia, össz- hang, mindent és mindenkit f megértés teszi széppé az éle- ^ tét, a művészet célja pedig az, ^ hogy harmóniát sugározzon! ^ Az igazi művészet soha nem ^ lehet emberellenes — hallot- á tam Deim Pál szavait, á J Mivel sem művész, sem j; műértő nem vagyok, az elő- ^ adást érdemben nem értékel- ^ hetem. Deim Pál a huszadik 4 század útkereső irányzatainak f lényegét igyekezett megértet­em a hallgatókkal, a bemuta- e tott alkotásokhoz fűzött sza- í vaival. í í Mégis: szerintem nehéz vdl- y lalkozás volt e nagy gondo- e latkomplexumot egyetlen est e másfél órájába belesűríteni. £ Sorozatosan, több előadás ke- ^ rétében, szakaszonként és fe- ^ jezetekre bontva — úgy ér- g zem — közelebb hozott volna e sokunkat az absztrakt alko- | tások megértéséhez. ^ Mindezektől eltekintve, az e előadás nagyon élvezetes volt. 'íj Nem bánta meg senki, hogy e végighallgatta. Ezért is sze- e retnénk hírét vinni, hogy még $ többen legyünk, ha újra hív- j nak bennünket. Í H. L. |-----------------___-----------­^ Ezúton mondunk köszönetét ^ mindazoknak, akik édesanyánk te­^ metésén megjelentek és utolsó út­í jára elkísérték. y í Millálylovits és Varga család V Szentendre MQZIMUSOR A filmszínházban ma és va­sárnap A lord és bandája című í gyárul beszélő lengyel fil- r ’t vetítik. ^ Hétfőn délután látogatók ^ jártak fenn a Boldog-ta- ^ nyán, a városi szociális ott- % hon lakóinál. Halasi Jó- \ zsefné vezetésével a városi ^ nőtanács három tagja láto- \ gatott el a festői, szép kör- § nyezetben élő öregekhez, akik ^ már csak emlékeikben és a ^ tv-n keresztül tartják a kap- ^ csolatot a nagyvilággal. Az ^ otthon fáradhatatlan dolgo- i zót gondoskodnak arról, hogy \ ne érezzék magukat egészen \ elhagyottaknak. A nőtanács § aktívái azonban kedves kis ^ vendégeket is vittek maguk- ^ kai, a Bajcsy-Zsilinszky ut- ^ cai iskola tizenegy leánynö- ^ vendekét, akik Andróczy ^ Alajosné fiatal tanárnőjük % vezetésével mászták meg a ^ nagy hegyet és úgy érzem, \ valóban kellemes perceket, \ sőt órákat szereztek az ott \ lakóknak. Tizennyolc nőnek ^ és hét férfinak, akik öre- ^ ges magányukat ott oszt- ^ ják meg egymással, látható ^ gyönyörűséggel hallgatták vé- ^ gig a kis apróságok sike- ^ rült műsorát. § Virágcsokrot adtak át min- $ den egyes ott lakónak, elő- § szőr a legidősebb néninek, í azután a legöregebb bácsi­nak. Mindketten örömmel köszöntöttek és marasztaltak minden vendéget, s a mű­sor végeztével többen azt kérték, hogy gyakrabban, le­hetőleg „minden héten” láto­gassák meg őket. A gyermekek műsort is adtak. Több szép verset sza­valtak el, s a kis karmester, a talán „tízéves” Demeter Magdolna vezényletével szebb­nél szebb dalokat adott elő a tizenegy tagú őrsi énekkar. A Tulipán őrs tagjai valóban szép munkát végeztek és sok dicsérő pontot érdemelnek, mert daluk közben több asz- szony s néhány férfi töröl- gette a könnyeit. A műsor egyik fénypontja a tizennégy éves, első gim­nazista Boros Jóska volt a Vasúti villasorból, aki ta- góharmonikájával bizonyítot­ta zenei tehetségét. Az öre­gek alig engedték, hogy ab­bahagyja játékát. Mindezek után közös uzson­nán vettek részt vendégek és vendéglátók. A szerény uzsonna, pogácsa, sütemé­nyek s a boros teák kellé­keit szintén a nőtanácsi vendégek vitték magukkal. Jólesett végignézni az öröm- ; tői mosolygó arcokat és fájt, i hogy ez a nagyszerű intéz­mény mindössze huszonöt személy befogadására és gondtalan eltartására ké­pes. Mondjak ünneprontót is?! Fájt, hogy ott ült közöt­tük az az édesanya is, aki­nek csak néhány községnyire lakik jól kereső fia — aki évente csak háromszor láto­gatja meg az édesanyát. Miért fájt ez nekem? Rossz helyen van a mama? Nem, de a nyomasztóan szűkös létszám mellett elveszi a helyet olyan­tól, akinek senkije sincs! Mert sokszorosan többen vannak, akik szívesen lenné­nek lakói ennek a korszerű és kedves intézménynek, amelynek mind az öt dol­gozója nemes hivatásnak és nem kényszerű kenyérkere­setnek tekinti ottani elfog­laltságát. Látogatóban jártak a kis úttörőgyerekek, s mert a né­nik és bácsik oly szívesen hívták őket, tudom, a nő­tanács s a Tulipán őrs tagjai nem utoljára jártak a Bol­dog-tanyán! f —te i A TULIPÁN ŐRS A BOLDOG TANYÁN Vasárnap nagyszabású számháborúra került sor a Szentendrei-szigeten. Kez­detben úgy volt, hogy a vá­ros három úttörőcsapata fog „harcolni” egymás ellen. Vé­gül is csak a „Petőfisek” ma­radtak egyedül. Belőlük ala­kult ki a támadó és védő csapat is. Már az „álhajózás” is rend­kívüli élmény volt. — Választunk! A következő pillanatban már eldőlt. Piros számúak a támadók, feketék a védők. Pontban fél tizenkettőkor felharsant a kürt. Kezdődött a csata. A felderítők már elmentek előre. A támadók lopakodva indultak támadásra. Itt-ott megreccsent egy ág. Hasra vá­gódtak. Aztán tovább! A védelem elhelyezkedett, és várta a támadást. Ott jön­nek! Még jobban meglapultak. — 16—23! 42—27! — kia­bálja lelkesen az égjük paj­tás. A számok tulajdonosai el­keseredetten veszik le a szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom