Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-16 / 244. szám

1965. OKTOBER 16. SZOMBAT ««ST MECVBI ^/firlap Aczél György előadása Pénteken délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizott­sága ^adássorozata kereté­ben a megyei tanács díszter­mében Aczél György, a Köz­ponti Bizottság tagja, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese Ideológiai életünk néhány kérdése címmel tar­tott előadást. Az előadáson megjelent Cservenka Ferenc- né, a Központi Bizottság tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára és Varga Péter, a megyei tanács elnöke. Trafó - trópusi módra Átalakítás, bérbea Mföaretlen export két és félmillióért Vsárgás a MPunán, Isztambulig Csütörtökön a vámőrség és a csomagoló vállalat kereste íel Sződligeten a Dunakanyar Vegyesipari Ktsz-t, pénteken pedig a szállítók jöttek. Mire e sorok megjelennek, a 14 láda már behajózásra készen várja, hogy valamelyik Duna —tengerjáró hajónkon lecso­rogjon egészen Isztambulig. Egészségügyi „radarszolgálat", NINCS INFLUENZA Sok a meghűléses megbetegedés A hirtelen hidegre fordult időjárás, mint minden évben, most is szép számmal okoz víru­sos eredetű meghűléses betegségeket, az Egész­ségügyi Minisztérium tá­jékoztatása szerint azon­ban influenza nincs. Az Egészségügyi Világszer­vezet heti jelentései — ame­lyek a világ legkülönbözőbb tájairól adnak egészségügyi helyzetképet — egyelőre nem is jeleznek ilyen veszélyt. A már korábban kiépített inf­luenza jelzőszolgálat azonban készenlétben van, s nyomban működésbe lép, mihelyt az Egészségügyi Világszervezet heti jelentései, vagy a környe­ző államokból kapott tájékoz­tatások járvány közeledtére utalnak. Figyelemmel kísérik az is­kolai hiányzások számát is, mert a hirtelen emelkedés szinte biztos jele a járvány­nak. Hasonlóképpen ellenőr­zik a táppénzesállomány ala­kulását, amely járvány esetén ugyancsak hirtelen megnő. Számon tartják a három na­pon túli megbetegedéseket is, mert ezek alakulása többé- kevésbé pontosan jelzi a jár­vány súlyosságát. Hasonló következtetésekre nyújt mó­dot a gyógyszertári forga­lom, a rendelőintézeti beteg- forgalom és az üzemi hiány­zások alakulása. A jelzőszolgálat mind­ezekből szinte radarsze- rűen „letapogatja” az influenzafront helyzetét, s így idejében megtehe­tik az illetékesek a szük­séges intézkedéseket, az orvosok, az egészségügyi személyzet, a kórházak, a gyógyszertárak felkészítésére. — Fennállásának első évfordulóját ünnepli — ün­nepi taggyűlés keretében — a jövő héten a Budaörsi Háziipari Szövetkezet KISZ- szervezete. Az egyeszten- dei munkásság eredményei­ről szóló beszámoló után a fiatalok klubdélutánt ren­deznek. — Cegléd és környéké­nek felszabadulásáról tart diavetítéssel egybekötött elő­adást hétfőn Cegléden a Kossuth Múzeumban Pata­ki Ferenc tudományos ku­tató. A 14 ládában 30 áram­váltó indul útnak. Sződligeten nem gyártották, csak áralakították okét, s a munka befejezésével vissza­térnek eredeti rendeltetési he­lyükre, Isztambulba. A ktsz a javításért mintegy 80 ezer fo­rintot kap. A szövetkezet kü­lönben öt honapja tért rá a különböző elektromos műsze­rek és berendezések bérjaví- tására, s eddig már — a törö­kökön kívül — román és egyiptomi partnerekkel kötöt­tek megállapodást — mondja Jakab Balázs, a műszerjavító részleg vezetője. Répás Imre, a trafókészítő részleg vezetője még nagyobb üzletről tá­jékoztat. Tavaly ősszel kezdték meg az export készáru szállítást. Vietnamba és Kubába szállí­tottak kemencetrafókat, ame­lyek az ottani ércolvasztó ke­mencéknél kerülnek „beve­tésre”. A kemencetrafó telje­sen önálló gyártmány, itt ké­szül trópusi kivitelben. Ne­héz, főleg közvetlen tapaszta­lat híján a párás, meleg klí­mát is jól bíró transzformá­torokat gyártani, de a ktsz ezt a követelményt is teljesíti — eddig még nem érkezett rek­lamáció. — Közvetlen exportra ter­melünk — mondja ifjú Bá­nyavári Péterné, a ktsz elnö­ke. — Ez azt jelenti, hogy a javításokat és a készárut — felettes fórumaink kihagyásá­val — közvetlenül a TRANS­ELEKTRO külkereske­delmi cég viszi el tőlünk és adja át a külföldi megren­delőnek. Az export áruter­meléssel és az export javítás­sal az idén összesen két és fél millió forintot keresünk^ Jól jön nekünk ez az összeg fo­rintban — és jól jön az ennek megfelelő kemény valuta a népgazdaságnak. m. j. — Szüreti bált rendez ma este 8 órai kezdettel a szobi KISZ-szervezet a he­lyi művelődési házban. rrmwp 1965. október 16, szombat, Gál napja. A nap kél: 6.03, nyugszik: 16.55 órakor. A hold kél: 20.43, nyugszik: 12.39 órakor. Kevés felhő, eső nélkül, hajnali ködképződés. Mér­sékelt, helyenként kissé megélénkülő déli-délnyugati szél, néhány helyen talaj- ment! fagy. Várhhtó leg­magasabb nappali hőmér­séklet szombaton 14—19 fok között. 240 EVE, 1725. október 16-án született Gva- dányi József lovasgenerális, író, a XVIII. század második felében az elmaradt társadalmi és gaz­dasági viszonyok között élő or­szágban a magyar nyelvű iroda­lom művelésével és elterjeszté­sével, a nemzeti mozgalom éb­resztésének egyik vezető költője. A nagyszombati egyetemen vég­zett tanulmányai után, családi hagyományaihoz híven, katoná­nak ment. A hadban bátor, bé­kében szigorú tiszt volt, de Em­berséges bánásmódja miatt bál­ványozták katonái. Élemedett korában, 38 évi katonai szol­gálat után kezdett el írni. Hír­nevét a Peleskei nótárius címen népszerűvé vált Egy falusi nótá­riusnak budai utazása című mű­vével egy csapásra megalapítot­ta. Rontó Pál című verses út­leírása több, mint egy évszáza­dig elterjedt olvasmány volt. Nagy érdeme, hogy az elsők kö­zött alkalmazta a magyar iroda­lomban, az élő beszédhez közel­álló természetes és közvetlen, népies költői stílust, (j írta az első magyar nyelvű katonai tan­könyvet is. A lottó nyerőszámai: 7,14.18,40,63 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Fehérgyarmaton, a já­rási művelődési házban meg­tartott lottósorsoláson a 42. játékhéten a következő nye­rőszámokat húzták ki: 7, 14, IX, 40, 63. — Bárányt Ferenc költő október 23-án a tahi Vö­röskő Étteremben műsoros est keretében, ezt követően pedig október 24-én Duna­keszin találkozik az olva­sókkal. i Meghosszabbodott az átlagos életkor... — Tanácstagi fogadóórák. Biró Béla megyei tanácstag október 18-án Kosdon, Csu- pics Sztankó október 19-én 14 órakor Százhalombattán, Csomós József ugyancsak 19-én 10 órától 12 óráig Tinnyén, 13—15 óráig pedig Piliscsabán tart fogadóórát. — Disznótoros vacsorák szolgálnak fel ma este Vá­cott a Pokol-csárdában. A Fehér Galamb Étteremben magyaros vacsorabemutató lesz. Behajtani tilos! ■'í Wm, ? Meteorológia — Hallod fiacskám., miért jársz nyitott ernyővel? Hiszen nem esik. — A dolog úgy áll, hogy amikor esik, akkor az apám használja. Nekem csak ak­kor adja ide, ha szép az idő. — Kegyed melyik esti Isko­lába jár? (Komádi karikatúrája) — A Csepel Autógyár művelődési házában ma es­te 8 órai kezdettel bált rendeznek a bevonuló fia­talok részére. — Nagyszabású műsort rendez vasárnap este a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség kiskunlacházi alapszervezete. A műsor­ban a Magyar Néphadse­reg Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett művész- együttese is fellép. de nem is lehet az aszódi főútvonalon. Terelőút és egy­irányú forgalom, s mindenek­előtt a nagy felfordulás jelzi, hogy szélesítik és moderni­zálják a községen átvezető vonalat. Végre kitűnő asz- faltutat kap a járási székhely. Foto: Gábor- Postabontás fi Esőben — szélben fáradhatatlanul dolgoznak az Isaszeg és Pécel közti pálya- szakaszon a munkások, hogy az elemi csapásoktól meg­rongálódott vasútvonalat helyreállítsák, s az őszi csúcs- forgalom idején, a vonalsza­kaszon zökkenőmentesen ha­ladhassanak keresztül a vo­natok. Körülbelül 100—150 pályamunkás csákányozza éjjel-nappal a szinte betonná vált kavicságyat, melyet a víz teljesen eliszapolt. Az itt dolgozó pályám unkások vál­lalták azt is, hogy a közút és vasút kereszteződésénéi éjszaka javítják a pályát, hogy a mezőgazdaságot ne zavarják a betakarítási mun­káknál. A takarékosságot figyelembe véve, a régi sí­nekből megtartják azt, amely még jó, míg az elhasználó­dott, korrodált sínek helyére újakat hegesztenek. Az itt dolgozók odaadó, lelkes mun­kájukért megérdemlik a di­cséretet. B. I. Galgamácsa A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Verbunkosok. 9.15: Dr. öveges József írása. 9.25: Schubert-dalok. 10.10: Könnyűzene. 10.53: Orvosi tanácsok. 11.00: Zengve szállj, énekszó! 11.11: Békekötés — rádió­dráma. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Csapszékben — elbeszélés. 13.11: Népi zenekar. 13.40: A bay- reuthi ünnepi játékok énekkara énekel. 14.05: Hirdetőoszlop. 14.20: Operettrészletek. 15.05: Mi történt a nagyvilágban? 15.20: Hétvége. 17.30: Őszi koncert. 18.10: Mascag­ni: Parasztbecsület — opera. 19.37: Gulyás László: Mátkakérés. 20.25: Rémes, mik vannak ...! 22.15: Táncoljunk! PETŐFI RADIO 14.20: Barabás Tibor írása. 14.30: Ravel-művek. 15.05; Németh Jó­zsef énekel. 15.20: Orvosi tanácsok. 15.25: Az ifjúsági rádió zenés mű­sora. 16.00: Lengyel Vera zongorá­zik. 16.20: Fuvószene. 16.35: He­gyek alján — d’Albert operájából részletek. 17.05: Heti hangverseny- kalauz. 18.00: Magyar nóták. 18.45: „A régi jó Gvadányi”. 19.05: Könnyűzene. 19.35: A filozófia nagy problémái. 19.50: Hatvani diákjai — daljátékrészletek. 20.15: Salzburgi ünnepi játékok 1965. 20.45: Kovács Júlia riportja. 22.15: Táncdalok. 22.26: Vidám félóra *- Pesti vicbmúzeum III. rész. URH 18.35: Magnósok figyelem. 19.05: Schumann—Liszt hangverseny. 20.16: Tudományos mozaik. 20.36: Könnyűzene. 21.00: Kamarazene. 22.10: Cigánydalok. TELEVÍZIÓ 16.20: Ifjú művészek. Az Inter- vízíó műsora Moszkvából. 17.00; Mese rólunk. Magyar kisíilm. 17.13: Hírek. 17.20: Film a képer­nyőn. Riportműsor. 18.20: Napló. 18.25: Kibernetika I. Látogatás a szegedi kibernetikai laboratórium­ban. 18.55: Hétről-hétre. 19.05: Esti mese. 19.13: Tv-híradó. 19.44: A Berlin-nagycirkusz műsorából. Közvetítés a Fővárosi Nagycir­kuszból. A szünetben: Egy szí­nésznő története. Magyarul beszé­lő amerikai film. 21.35: Költészet. Mai költők verseiből. Közvetítés Veszprémből. Kb. 22.15: Tv-híradó. 2. kiadás. ugyanis hatalmas bálterem — kétemeletes, ragyogó parket­tel, hétköznap is estélyi ruhás lányokkal, nemegyszer szmo- kizigos fiatalemberekkel — továbbá van mellette mondain lokál, a „felnőttek” számára. A prágai Hamupipőkék nyo­mán kerültünk ide, akik ked­ves látványt nyújtanak, amint ballonjuk vagy orkánjuk alatt földet söprő estélyi ruhában, kezükben a báli cipellővel le- szállnak a villamosról. A majomsziget Prágában is majomsziget. De egy nagy kü­lönbséggel. Azzal ti., hogy „Libuse lányai” — minden különösebb hölgyválasz nél­kül — meg-megragadják egyik-másik fiatalembert és zsupsz! be a középre táncolni. Hogy mit? Ez idén már let- kiszt és séket. Az egyensúly érdekében pedig közben-köz- ben, a szokvány szalontáncok és persze a rock and roll mel­lett, mazurkát és polkát. Ma­gyar szemnek furcsa látvány, amint e két kedves, régi táncra megmozdulnak az ifjú lábak, s el-eljámak néhány kört, ámbár ahogy nézem, év­ről évre kisebb lelkesedéssel. És a Lucerna-bár? Igazi éj­jeli mulató. De pontosan olyan, mint a világ bármely más fertályán. Tehát nincs benne sok érdekes. Még az sem, hogy elég drága. Feltűnő viszont, hogy a tánczenekarok ott, és Prágában majd minde­nütt, váratlanul jók. Kissé ne­héz megérteni, hogy a rádió­ban és a lemezekről hallható vontatott cseh slágerek hon­nan kerülnek elő, mert a prá­gai bárokban játszó dzsessz- bendek ritmusérzékével, éne­keseivel, a „csörgéshez” szol­gáltatott zenei aláfestéssel ál­talában nincs hiba. Ott, „egye­nesben” valahogy másképp hangzanak táncdalaik, erőtel­jesebbek, énekesnőik kultur- ráltak, nem szenvelegnek, sőt mondhatnám, néha igazán tü­zesek. S persze rengeteg a francia sanzon, meg az ame­rikai dzsessz. (Folytatjuk) örvendenek, mert pontosan telibe találják a mai prá­gai köznapok fonákságait. Maguk a „krokodilok” azt mondják, hogy ez nem a reménytelenség filozófiai eg­zisztencializmusa, ők a „szo­cialista egzisztencializmust” szeretnék megtalálni, mert az olyan jelenségek ellen, mint a cinizmus, csak így tudják felvenni a harcot. „Főleg a fiatalok rokon- szenvére építünk, nekik pe­dig nem kellenek a nagy szavak” — mondják. XV. És a könnyebb műfaj? Ma estére nem jut színház, még zsebszínház sem, gyerünk hát táncolni. Igen ám, de ho­vá? Mint magyar turistát, a szívem az „5 P” elnevezésű, a prágai nyárspolgár szerint rendkívül züllött,' szerintem nagyon is színes, forgatagos éjjeli mulatóba visz. Pont ak­kora ez a vonzás, mint amek­kora erő Pesten húzza a prá­gaiakat a Vidám Parkba. A mókás mulatóban nemcsak táncolni, de játszani is lehet. Az asztalokon mindenütt er- nyős lámpák, a lámpákon egy-egy szám, s az asztalok mindegyikén egy telefon. Vagyis egyik asztaltól fel le­het hívni a másikait, azaz mindegyiktől mindegyiket. Kell-e ennél jobb játék? Azazhogy csak lehetett. Mert a telefonokat nemrégi­ben leszerelték. Kár. Akkor hát nem megyünk az „5 P”- be. Gyerünk a Lucernába. Ez szintén jó lesz, mert itt teljes keresztmetszetet kaphatunk a táncoló Prágáról. Van ott gigkanyarognak az autók kö­zött, majd fel az áruházba, aztán be az étterembe. Es­tére hívogatnak, a Krokodil zsebszínházba. Hát lehet az ilyen csalo­gatásnak ellenállni? Semmi- esetre. És este, a tágas üzlet- helyiségben, megmutatják, mit tudnak. Műsorukon a mai elsőrendű fiatal cseh írók kis darabjai, tréfái, je­lenetei. Különösen erősek pantomímban. Bohumil Hra- bal dramatikus erővel meg­rajzolt figurákkal szolgál a zsebszínpadoknak a mai kor­ban átélt lelki vívódások hát­terével, Alakjai minden pá­tosz nélkül, egyszerűen, em­berien, közvetlenül, termé­szetesen vállalják sorsukat, s ezzel még döbbenetesebb hatást váltanak ki. A figu­rákat megtestesítő diákok pe­dig talán könyvből isme­rik már csupán a pátoszt. Még Hrabalnál is maibb, ifiszerűbb Ivan Klíma, aki a szörnyű erejű Kafka-féle Kastély-problematikát fejlesz­ti tovább a kis színpadok al­kimistaműhelyei számára, abszurdan szatirikus formá­ban. Arról beszél, hogy a mi világunkban is ki-kialakuló közönnyel, rutinnal, toho- nyasággal ott áll szemben a magányos kisember, egye­dül, s a legnagyobb pilla­natokban mindenről magá­nak kell döntenie. Feltétlenül érződik e zseb­színpadokon a francia hatás. Mint ahogy ez utóbbi gon­dolat is meglepően egzisz­tencialista. Taglalásába e he­lyütt nem bocsátkozhatunk. Annyi minden esetre bizo­nyos, hogy ezek a zsebszín­padok nagy népszerűségnek Ha a Beatles-műsort már láttuk, akkor jöhetnek az izgalmasabb esti program- mok. A zsebszínházak. (Szánt szándékkal nem az „igazi” szíházakról írok. Azokban nagyon nívós, művészi elő­adásokat láthatunk, különö­sen a Nemzeti Színházuk­ban, amely egyúttal az ope­rájuk is. Jók a színészek, s erősen az angol Shakespeare társulat modorában játsza­nak a legtöbb helyen. De az érdekes Prágában mégis a zsebszínház.) Hogy mik azok? A híres Burián-színház óta nagy divat a fővárosban, hogy fiatalok, akik ked­vet és tehetséget éreznek ehhez, megpróbálkoznak — túlnyomórészt a saját att­rakcióikkal — a közönség elé lépni. Kibérelnek, szereznek valahonnan egy üzlet- vagy pincehelyiséget, hevenyész­nek valami színpadot, eset­leg azt sem, ülőalkalmatos­ságokat hordanak össze és — kész a zsebszínház. Mű­vészei a Thália kamaramé­retekben kísérletező papjai, a fiatalság, a bizarrság skru- pulusmentes bajnokai. így kezdődik a dolog: me­gyek délután a Prsíkopy uli- cán. Egyszerre csak látom, hogy furcsa menet kígyó­zik szembe velem. Ugrabug­ráló, 18—20 év körüli fiúk, lányok egymás mögött, egy­más derekát fogva kacska­ringóznak. Vidáman énekel­nek valami Krokodil úrról, ?' az első fickónak a fején valóban nagy papírmasé kro- kodilfej ékeskedik. Voltakép­pen élő reklámot csinálnak saját maguknak, amint vé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom