Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-16 / 244. szám

ftsf MEGYEI 'sMMm 1965. OKTÓBER 16, SZOMBAT .1 tár^fffalótem^BMnbúl Vállalatok és dolgozóik közt felmerült több probléma ügyében érdekes ítéletek hangzottak el az utóbbi idő­ben, a különböző bírói fóru­mokon. Ezekből ismertetünk néhányat. • Egy gyár szállítási csoport- vezetője gondatlan volt és va­gonkirakás közben olyan sú­lyos baleset érte, hogy mun­kaképessége véglegesen 40 százalékkal csökkent. Kárté­rítési perében a gyár arra hi­vatkozott, hogy a csoportveze­tő a rakodási előírásokat és óvórendszabályokat megsér­tette, a balesetet kizárólag ez okozta, tehát a történtekért nem felelős. A bíróság viszont a gyárat 80 százalékos kárté­rítés fizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint mind vállalati, mind népgaz­dasági szempontból a vagonok gyors kirakásához jelentős ér­dek fűződik. A csoportvezetőt tehát jószándékú segítőkész­ség vezette, amikor egyedül is nekikezdett a vagonkirakás­hoz. Ugyanekkor figyelembe Kp.U venni, hogy kellő tájéko­zottsággal rendelkezett a munka szabálytalan elvégzé­sében rejlő veszélyek felisme­réséhez, Daruköíözői vizsgán kívül biztonságtechnikai vizs­gája is volt, ezenkívül mint szállítási csoparlvezető — be­osztásánál fogva is — ismerte a munka sajátosságait és tud­ta, hogy azt egyedül nem sza­bad elvégezni. Kifogásolható magatartásával tehát a bal­eset előidézésében közreműkö­dött, hibája azpnban — az előbb említett, népgazdasági érdekre tekintettel — csak kisebb súlyú, ezért a kártérí­tés 80—20 százalékos megosz­tása a helyes. Egy rnunkásssszony délutá­ni műszakban dolgozott. Dél­előtt különböző bevásárlásait intézte, majd munkába ment.: Wttettebgn a, síkos úton elesett, ^bókáját Kilisamította. Kár- paf.^Sgti ..azt kellptt el- flmuehi:. rntvcl nem közvétlé- nül a lakásról' hanem egyéb dolgai elintézése után indult munkahelyére és eközben ér­te baleset, ez üzemi baleset­nek tekintendő vagy sem? A Legfelsőbb Bíróság a követke­ző álláspontot fogtállá el: A vonatkozó kormányren­delet szerint üzemi baleset az . is, amely a dolgozót mun­kába vagy munkájából haza­felé, lakására menet éri. A dolgozók munkájuk mellett magánügyeiket is elintézik. Méltánytalan volna, ha a be­vásárlás vagy más magánter­mészetű ügy elintézése után munkahelyükre igyekvő dol­gozók a jogszabály által biz­tosított védelemtől elesnének. Ha a baleset üzemi jellegé­nek megállapításánál a lakás­ról való elindulás szorosan összekapcsolódnék a munká­ba menetellel, ez a dolgozók védelmét szolgáló jogszabály alkalmazhatóságát nagy mér­tékben leszűkítené. Ennélfog­va tehát a baleset üzemi jel­lege megállapítható. €1 Egy másik munkásasszony a reggeli munkakezdés előtt a gyárban átöltözött, s utcai ruháját bezárta az öltözőszek­rénybe. A műszak végeztével megdöbbenve vette észre, hogy orkánkabát ja és nylon blúza a szekrényből eltűnt. A megindult kártérítési perben a bíróság a gyárat elmarasz­talta, A Munka Törvénykönyve a munkaadót arra kötelezi, hogy dolgozói részére a mun­ka zavartalan végzéséhez szükséges fcl'éte'ekeí biztosít­sa — hangzik az ítélet. E felié lelek közé tartozik gon­doskodni arról, hogy a dolgo­zó személyes ruhaneműit, tárgyait, amelyeket a munka­helyre rendszerint bevisz, biztonságosan elhelyezhesse. Az orkánkabát és a blúz nem vitásan szükséges ruhanemű. A gyár ugyan az elhelyezésre szolgáló öltözőszekrényt biz­tosította, de nem gondosko­dott az azokban lévő dolgok biztonságos megőrzéséről, te­hát kártérítéssel tartozik. e Egy gyári munkás a mun­kaidő alatt többször ivott. Miért felel a helyettes ? — Az ittasságra nincs mentség — Ki fizesse meg az eltűnt ork&nkabátot ? írásbeli figyelmeztetést ka­pott, ami azonban nem hasz­nált, sőt, az intés után né­hány nappal erősen ittasan je­lent meg munkahelyén. A csoportvezető nem engedte munkába állni, hazaküldtek, majd fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátották. A ha­tározatnak hatályon kívüli helyezéséért indított perben a munkás azzal a különös érve­léssel állt elő, hogy gyomor- savhiánya van és ezért szokott inni. A védekezést a bíróság nem fogadta el és a keresetet elutasítva kimondta: munka­idő alatt a dolgozó akkor sem fogyaszthat szeszes italt — különösen olyan mértékben, mint ő tette —, ha történetesen gyomorsavhiánya van. A mun­kás egyébként arra is hivat­kozott, hogy munkája ellen sohasem volt kifogás. Ez igaznak bizonyult — állapítot­ta meg az ítélet —, de mitsem változtat azon a tényen, hogy a Munka Törvénykönyvébe üt­köző súlyos fegyelmi vétsége­ket követeit el, amelyek — te­kintettel azok ismétlődésére — a súlyosabb fegyelmi bünte­tés kiszabását indokolják. © Egy vállalati tisztviselő megbetegedett és addig más munkakörben foglalkoztatott kollégája helyettesítette, aki egy számlát tévesen töltött ki, s emiatt a vállalatot jelenté­keny kár érte. A vállalat pert indított ellene. A bíróság kár­térítésként egyhavi fizetése felének befizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a tisztviselő mulasztását nem menti, hogy csak kisegítőként töltötte ki a számlákat, mert munkáját gondatlanul végez­te, márpedig a helyettesnek is kifogástalanul kell dolgoznia. A Munka Törvénykönyve ér­telmében a dolgozó a vállalat­nak vétkesen okozott kárt megtéríteni tartozik: a tiszt­viselő gondatlansága pedig kártérítési felelősségét vonja maga után. Ennek mértéke azonban legfeljebb egyhavi fi­zetése felének erejéig terjed­het, figyelembe véve, hogy a szállítólevél kitöltését nem ellenőrizték. © Egy gyári alkalmazott úgy érezte, hogy prémiumosztás­kor jogtalanul mellőzték, no- I ha a prémiumfeltételeket tel- I jesítette. Ezért a vállalat el- I len pert indított. A bíróság a következő indokolással utasí­totta el a keresetet: A vállalati igazgató állítása szerint a dolgozó a prémium- feltételeket nem teljesítette. A Munka Törvénykönyve értel­mében ez a közlés a bíróságra irányadó, valódiságát a bíró­ság nem vizsgálhatja, mert a nyilatkozatot az igazgató hiva­talos munkakörében, fegyelmi felelősség terhével teszi. Ha a nyilatkozat tartalmi valódisá­ga felől a dolgozónak aggálya van, csak a felügyeleti szerv­hez fordulhat panasszal és ott bizonyíthatja állításait. Hajdú Endre EZEN IS MÚLHAT? yts első fí'a.sM'áa IvgpttrBtás vonat Ez év végére üzembe he­lyezik Franciaországban az első francia légpárnás vonat kísérleti példányát. Tervek szerint a kerekek nélküli, zajmentes (a párizsi Metró­nál £0-szer csendesebb) jármű óránként több, mint 400 km- es sebességet is elér. Gödöllőn, a községi tanács­háza közelében, az utolsó si­mításokat végzik azon a négy­szintes, huszonnégylakásos épületen, amely magja lesz itt az új, korszerű lakótelepnek. A házat az OTP szövetke­zeti lakóházként építi, kétszobás, fürdőszobás, össz­komfortos lakásokkal. Vala­mennyinek van gazdája, akik előre befizették az előleget. Minden jel arra mutat, hogy november első napjaiban sor kerül az épület átadására. A lakók, azonban, akik biztosak voltak abban, hogy a karácso­nyi ünnepekét már új hajlé­kukban tölthetik, megdöbben­ve értesültek arról, hogy hiába készül el határidőre az épület, belátható időn belül nem köl­tözhetnek bele. A csatornának ugyanis, amely levezetné az új lakóház szennyvizét, még híre- hamva sincs. Nádasky Sebő vb-elnökhe­lyettes: — Az épület jövendő lakói jogosan aggódnak — mondja érdeklődésünkre —, mert va­lóban nem költözhetnek be la­kásaikba mindaddig, amíg ez a csatornakérdés meg nem ol­dódik. A szennyvíz elvezetésé­hez egy 295 méter hosszú be­kötő csatornára lenne szükség. A bekötő kétszázezer forintos Huszonnégy lakás kész - de nincs csatorna \ gödöllői tanács segítene - az illetékes vállalat felterjeszt építési költségére meg van a fedezet, de nincs hozzá kivite­lező. A csatorna pedig nem­csak az új lakóház miatt sür­gős és fontos, hanem azért is, mert itt épül a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet új lakóte­lepe, az OTP pedig a jövő év­ben egy második szövetkezeti lakóház építősét kezdi meg. Már arról is szó volt, hogy ad­dig is, míg a bekötő csatorna elkészül, létesítsünk ideiglenes medencét. Ebből azonban az összegyűlő szennyvizet négy-öt naponként el kellene hordani. Kiszámítottuk, hogy ez az ideiglenes megoldás körülbelül százötvenezer forint teljesen fölösleges kiadással járna. Fel­vetődött az a már sókkal reá­lisabb gondolat is, hogy a község vállalja a csator­naépítéssel kapcsolatos földmunkákat ha az építő vállalat biztosítja hozzá a zsaluzó anyagot és a megfelelően méretezett csöve­ket. A csatornaépítő vállalat először mutatott némi hajlan­dóságot ehhez a megoldáshoz, később azonban azzal odázta el a döntést, hogy a kérdést előbb a felső szervek elé ter­jeszti. Így most teljes a bi­zonytalanság. Elmondotta még az elnökhe­lyettes, hogy itt, a Szabadság tér környékén kialakuló új la­kótelepen körülbelül száz új lakással lehet számolni, a kér­déses csatorna ezeken kívül a közeli iskola, valamint a távlati terv során idete­lepedő új intézmények szennyvizét is elvezetné. A csatorna megépítését a köz- egészségügy érdeke követeli, mert a szennyvíz jelenleg a HÉV vonala mentén húzódó nyílt árokba folyik le. <m. 1.) mm ÉPÜL SÜÖKSÁRPÉTERIN Próbaüzem október végén PARKBAN Foto: Kotroczó A Kertészeti Főiskola so- roksárpéteri .majorjában ivó­víznyerés céljából folytatott fúrási munkát a Pest megyei Vízmű és Kútépítő Vállalat. — Hogyan sikerült a próba? — Azon már túl vagyunk, s várakozáson felüli ered­ményre vezetett. Száz méter mélységben feltörő vizet ta­láltunk percenkénti 16 literes bőséggel — mondta Molnár István építésvezető, a kútfú­rás régi, tapasztalt szakem­bere. Ez annyit jelent, hogy szivattyú működtetésével per­cenként 400 liter kitűnő vizet kapunk. Ivóvízellátáshoz ez még sok is, ezért klímaház épül a majorságban, hogy a bő vizet hasznosítsák. Már október végén számíta­ni lehet a klímaház próbaüze­melésére. SZÍNHÁZI LEP Érdekes kezdeményezéssel jelentkezik október közepén a Színháztudományi Intézet: megjelenteti a Színházi Kép­tár első „kötetét". Ügy ter­vezik. hogy ,16 leporellót ad­nak ki, s ebből tizet bocsáta­nak a közönség elé. Egy-egy ..kötet" hat képből áll. A kép­sorozatok egy-egy nagy szí­nészi szerepet, egy-egy tár­sulat, vagy egy nagy művész pályáját szemléltetik. Az egyik leporelló például a Nemzeti Színház eddigi ott­honait mutatja be. Több szí­nészt láthatunk majd a ké­peken, akik Shakespeare Ham­letját játszották hazánkban. Ugyancsak külön kiadvány idézi majd fel a Nagymama című színdarab főszereplői­nek alakját. Az első ké­j pen az első „nagymamát”: I Prielle Kornéliát, az utolsón I pedig Honthy Hannát láthat- juk,'aki jelenleg is nagy si­kerrel alakítja ezt a szere- ! pet a Fővárosi Operettszín­házban. Az egyik kötetet Székely Mihály emlékének szentelik és külön leporelló számol be az érdeklődőknek falujáró színházunk, a Dé­ryné Színház legsikeresebb előadásairól. Ha a színházi képtár első kiadványai megnyerik a kö­zönség tetszését, a Színháztu­dományi Intézet folytatja a leporelló-sorozat megjelente­tését. Kétezer pedagógus üdült külföldön A Pedagógusok Szakszer­vezete elkészítette az idei üdültetés mérlegét. Eszerint ebben az évben 27 000 okta­tásügyi dolgozónak, illetve családtagjának biztosítottak üdülési lehetőséget. Külföl­dön — így a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban, Bulgáriában, az NDK-ban és Ausztriában — 2000 magyar pedagógus, illet­ve családtagja töltötte nyári szabadságának egy részét. Forradalmasított vitorlás Mészáros Zoltán Svájcban élő feltaláló érdekes, újfajta vitorlást konstruált. Az ár­boc, a vitorlavászon és a vl- torlarúd helyett egy sor plasztik redőnyzetet alkal­maz, és állítólag kitűnő eredményeket ért el vele. A műrostüvegből készült re­dőny zet körülbelül olyan, mintha egy szokásos ablak­redőnyt felfelé állítanánk. Kötélzettel állítható különfé le irányban. Ezzel a vitorlással feltalá­lója szerint sokkal könnyebb manőverezni, szinte fáradság nélkül, igen erős szélben is lehet használni. A hajót a Lausanne környéki Ropraz- ban állítják elő, az első mo­dellek a jövő év elején je­lennek meg a piacon. Az egész hajót 500 dollárért, csak a vitorlázó berendezést 1.00 dollárért fogják árusíta­ni. — Talán alszik — suttogta : a gyerek. Pszt. . . pszt . . . fel i ■ne ébresszük. — Éhesen nem jó alud­ni. Sohasem tudtam éhesen el­aludni. — mondta még halkab-; ban a másik, és meztelen láb­ujjával megpiszkálta a férfi karját. — Te bácsi, hallod? Kelj fel. Keked adjuk a halakat. A másik is ígérte. — Istenbizony neked adjuk. Tényleg neked adjuk, s vad iramban megindult a halas- üveg felé. Futva hozta és le­rakta a földre. — No itt van. Nesze. — Az­tán intett a másiknak. — Gyere, majd ha felébred megtalálja és örülni fog ... Zsebredugott kézzel, lógó fejjel indultak a falu felé. Egész úton nem szóltak egy­máshoz. Meztelen lábukkal rugdosták a port. Otthon meg­húzódtak a sarokban, és gör­nyedt háttal gubbasztottak egész este. Amikor eléjük tet­ték a melaszos vacsorát, nem nyúltak hozzá. Lesütött szem­mel ültek. Testvéreik. csodál­koztak egy kicsit, de örültek,; hogy több marad nekik. A két i gyerek útálkozva nézte mohó i étvágyukat. a znap este koszos lábbal \ zí bújtak ágyba. Álmukban \ a folyónál halásztak. Akár- ! hányszor rántották ki a zsi- i nórt, mindig az idegen óriás i alakja rángatózott a horgon. ; Nagy vörös szeme volt, és j mindig azt mondta: — Adjátok nekem a hala- \ kát. Vonák Katalin ! Folyóparton nyomta a gyomorfalát. Las­san ketlégörnyedt, s elnyúlt a fü között. Már nem érzett semmit. Csöndes lett körülöt­te minden. Nagyon ritkán ugrott ki a vízből egy-egy fénylöhátú hal és nagy csobbanással bukott vissza. A gyerekek sokáig nem néz­tek egymásra és sokáig nem szólták. Titokban figyeltek csak abba az irányba, amerre az idegen óriás alakja eltűnt. — Hová lett? — kérdezte az egyik, csak úgy félvállról, mintha nem is érdekelné iga­zan. — Bizonyára beugrott a fo­lyóba halászni. Van elég, fog­jon magának — mondta a másik. Ingerülten beszélt, a bot re­megett a kezében. Nem tudta maga sem, kire dühös, pajtá- sára-e, vagy a halat kéregetö csavargóra. Hallgattak. Mozdult a zsi­nór. Ügyesen rántotta ki a pa.rtra a horog végén ficánkoló sügért. Az üvegbe dobta a töb­bi közé. Vizes tenyerét nad­rágjába törölte, aztán fejével előre bökött. — Megnézem, mi van vele? A másik a nyomába szegő­di dött. Nem kellett .mesz­szire menniük, egy bombaváj­ta mélyedésben, ahol maga­sabbra nőtt a fű, megpillan­tották a férfit. ve hallgatott. Kora reggel óta ülték itt. A férfi hangja most már határozott volt és félelme­tes: — Adjátok nekem a hala­kat! A gyerekek nem moccan­tak. Riadt szemmel pillog­tak . a befőttes üveg felé. A férfi végül is kimondta, amit annyira félt kimon­dani, szégyellt bevallani ma­gának is: — Éhes vagyok! Adjátok nekem a halakat. — Aztán hozzátette — ha megettem, kétszer annyit fogok majd nektek. A gyerekek nem hitték a kétszer annyi halat, csak azt hitték, ami az üvegben van: a valóságot. Még mindig jiem szóltak. a férfi lehajtott fejjel in­ti dúlt a folyóparton le­felé. Imbolyogva lépkedett, remegett a térde és a tü­zes karikák vörösen izzattak a szeme előtt. — Mit ér igy az élet? — dünnyögte maga elé. — Per­sze elvehettem volna tőlük. De minek, ha úgy nem ad­ják? Az a fontos, hogy ad­ják ... Megehettem volna, a gyerekeket meg bedobtam volna a vízbe, hiszen erős vagyok még — és . kihúzta magát. Gyomrába belenyi- lalt a fájdalom. Éles szúrást érzett. Odakapott, öklével a z ember állt az úton, zl a földet nézte. Csupasz talpa mélyen süppedt a ho­mokba. Lábujjai szétágaz­tak, lába szárán hosszú sző­rök göndörödtek, a térdén alul nagy összevisszaságban lógtak nadrágja foszlányai. Meztelen mellén vörös fol­tokat égetett a nap. Csak ott volt fehér a bőre, ahol az ingdarabok betakarták. Gyom­rában szúró, égető fájdalmat érzett, feje zúgott, mintha gép dörömbölt volna benne. Szeme előtt égő karikák tán­coltak. Egyre közelebb tán­coltak. Keze végigszántott gödrös arcán, aztán görcsö­sen megmarkolta szakállát. Mit ér igy az élet? — gon­dolta. És megindult a folyó felé. Amerre ment, az út két oldalán mindenütt háború nyomai, golyólyuggatta vas­edények rozsdásodtak a fű között. Egy pillanatra megállt. A világégés előtt csőszkunyhó lapult itt békésen. Most ár­va csalán virágzott a kunyhó helyén. Egy tartóoszlop csonk­ja meredt az égnek. A se­besültekre emlékeztetett. Az ember mélyre hajtotta fe­jét és továbbment. A folyóparton két gyerek ült. Horgászbot a kezükben. A zsinór keményen feszült, mellettük nagy befőttes üveg­ben halak ficánkoltak. a férfi megállt a gyere- \ ézL kék háta mögött és kö- i nyörgő hangon mondta: i — Adjátok nekem a hala- ; kát. ! A két gyerek megszeppen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom