Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

Mar meevei mMm 1965. OKTÓBER 15, PÉNTEK Futó útra 1« Szálasi őrnagy úr, Péchy főorvos úr Szentendrén, a jelenlegi Jó­zsef Attila Művelődési Otthon rövid huszonegy évvel ezelőtt még csupán egyetlen „úri csa­lád” kényelmét szolgálta. Dr. Péchy Henrik városi tiszti fő­orvos lakott négytagú család­jával e kényelmes Duna-parti házban. Az udvari nedves és földbe süppedt részen voltak á cselédszobák, és a házmester- lakás. A gyógyító tengerész Pécsújfalusi Péchy Henrik, betegeink gyógyítója állandóan tengerész, majd folyamőr al­ezredesi egyenruhában járt, jobb kezében mindig megviselt orvosi táskáját vitte, bal keze pedig az oldalán fityegő rövid tengerésztiszti tőr markolatán nyugodott. Ö ugyanis valami- j kor tengerészorvos volt. Az el­ső világháborúban Horthy Miklós Novarra nevű hírhedt cirkálóján szolgált, mint hajó­orvos, s nem tudott az egyen­ruhától megválni. Az orvostu­dománynál lényegesen jobban érdekelte a politika. Hitler Adolf rajongó híve volt, és szenvedő betegeinek minden látogatásuk alkalmával először a főorvos úr politikai szóára­datát kellett meghallgatniuk. S ő volt Szálasi Ferenc, a ké­sőbbi „nemzetvezető” első szentendrei szálláscsinálója. és Szálasi politikai karrierjének elindítója. A ..nők kedvence“ Mert bűnös politikai pálya­futását Szálasi Ferenc magyar királyi honvédőrnagy úr Szentendrén kezdte meg, a Fu­tó utca 1-ben. Szalasit, a „nők kedvencét”, három szentend­rei úriasszony e házban indí­totta el a „dicsőség” útján: Pé- chyné. Wáczek őrnagy neje és ar. Miskovits Gyula orvos fe­lesége — férjével egyetemben. A mai Május 1. utcában, a „32-es baka” cégér alatt mű­ködő kocsmában tartotta az őrnagy úr első politikai nagy­gyűlését 1936. őszén. A NAP, vagyis: a Nemzet Akaratának Pártja lobogójával. Nyilaske­resztes pártját ugyanis szent­endrei indulásakor így „cégje­lezte” az őrnagy úr, s a gyűlé­sek utáni kimerültségét a Pé­chy házban tartott estélyeken, s az ott nyújtott éjjeli szállá­son pihente ki. Dr. Péchy különben „Törté­nelmi hullámelmélet” címen két hatalmas kötetben közre­adta politikai éleslátásának nagyszerű dokumentumait. E két kötetben történelmi jósla­tokat tett, s ezekből tudható meg, hogy Magyarország 1943- ban nemzeti királyság lesz — Habsburg családból származó uralkodó alatt. Ugyanis az if­jú József Ferenc Habsburg fő­herceg, aki Leányfalun saját villájában nyaralt, szintén a Péchy-ház gyakori vendége veit. A szép Péchy lányok kö­rében születtek meg lírai köl­teményei. Az ifjú főherceg pri­mitív verseinek nyomdai kiad­ványát az orvos alezredes úr Szentendrén buzgón terjesz­tette. Alapos tévedés És, mert 1944. karácsonyán — a beteg agyú orvos történel­mi hullámelméleti jóslatai el­lenére — nem a Habsburg ki­rályt vállukon hozó seregek, hanem a szovjet hadsereg csa­patai érték el Szentendrét, a főorvos úr családostul elmene­kült Szentendréről és Brazí­liáig meg sem állt. A karrier útján Szentendrén meginduló Szálasi Ferenc „nemzetmentő tetteit” és kivégzését már csak az ottani lapokban olvashatta, úri háza pedig a szentendreiek kultúrotthonává vált. Megkezdcdlitt a 35. tbc- és tüdügyögyász-íisgygyűlcíí Csütörtökön, a Magyar Tu­dományos Akadémián megkez­dődött az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Korá­nyi Frigyes tbc- és tüdőgyó­gyász szakcsoportjának 35. nagygyűlése. A magyar tüdő- gyógyászok háromnapos ta­nácskozására tíz országból kül­földi vendégek is érkeztek, akik közül többen előadások­kal is részt vesznek a kong­resszus munkájában. Négyféle képzési forma, 52 ezer hallgató Előkészületek a mezőgazdasági felnőttoktatás új tanévére Az előzetes' tervek sze­rint 52 000 felnőtt mezőgaz­dasági dolgozó vesz részt 1965t-66-ban szakmai okta­tásban. Közülük 32 000-en — akik az idén kezdik meg ta­nulmányaikat — új képzési rendszerben tanulnak. Az új képzési rendszer különböző fokozatú ok­tatási formákat vezet be és mind ezzel, mind a Az idei Kürschák matematikai verseny A Bolyai János Matematikai Társulat az idei Kürschák Jó­zsef matematikai tanulóver­senyt október 30-án, szomba­ton délután rendezi az ország 15 városában. A budapesti versenyt az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem (VIII. Mú­zeum körút 6—8.) bonyolítják le. ; m*, - : * 'A - '■ ' , ■ ­Autogram-vadászat a televízió lépcsőjén Foto: Gábor tananyag korszerűsítésé­vel jobban figyelembe veszi a mezőgazdasági nagyüzemek tényleges szakemberszükségletét. Az immár hagyományos, de most szintén új alapok­ra helyezett szakmunkáskép­ző tanfolyamoknak 26 000 hallgatójuk lesz. Az első évesek száma mindössze 6000, mert most már a mezőgaz­dasági szakmunkásképzéshez is szükséges a nyolc osztá­lyos általános iskolai végzett­ség. Azoknak, akik ezzel nem rendelkeznek, a termé­szettudományi tárgyakból elő­készítő tanfolyamot rendez­nek. Az idén ezeken több mint 16 000-en vesznek részt. A mezőgazdaságban eddig csak a traktorve­zetésre képeztek betaní­tott munkásokat. Most további 30 munkakörre terjesztették ki ezt a képzési formát. A jelenlegi szükségletnek megfelelően az idén 8 mun­kakörben 3000 betanított munkást képeznek, a traktor- vezetői tanfolyamokra pedig 12 000 résztvevőt várnak. Bővítik az „erdei hús“ választékát Gombcankéf A gomba fogyasztásáról, vendéglátóipari felhasználá­sáról rendezett ankétot csü­törtökön az Országos Erdé­szeti Egyesület. Az Erdei Ter­mék Vállalat vezetői, élelmi­szervegyészek, konzerv- és vendéglátóipari szakemberek sokoldalúan ismertették elő­adásaikban az erdei gomba táplálkozásélettani jelentősé­gét és széleskörű feldolgozási lehetőségeit. Az ankéton ismertették a gombafogyasztás növelését, választékának bővítését szol­gáló terveket: az állandó mi­nőségű gombakeverékek for­galomba hozatalát, a porított és más módon tartósított gombák változatosabb feldol­gozását és a gombakonzervek gyártását. Előkészítő tanfolyam egyetemi felvételre A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetemen november 10-ig lehet jelentkezni a jövő évi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamra. A jelentkezések­hez szükséges nyomtatvány az egyetem portáján (Budapest, VIII., Üllői út 26.) kapható. Hogy élünk mi itt, lelkem? Erről maga nem tud miit ír­ni. Neim történik itt semmi, úgy vagyunk, ahogy azt „megírták” az ilyen otthonok íratlan törvényében. Megvan itt mindenünk, lakásunk, en­nivalónk. Igen az is van bő­ségesen. Csak hát vannak elégedetlen kellőik is. Egyik ázit mondta az elmúlt szom­baton, hogy soha nem kap­nak vasárnap káposztát. Hát másnap kapott. Finom töltött 'káposztát. Panaszkodnak, pa­naszkodnak, ez már inkább az öregséggel jár. Ott van a Berta néni, megvan már leg­alább nyolcvan — szegény Öreg — mindennap elmondja, hogy a lányát szeretné látni. Pedig már harminc éve nem látta. Mit csináljunk. Irtunk mi bizony, tudjuk a címét is, a levél nem jött vissza. Nem kíváncsi az anyjára. Hát mit Bornemissza Gergely emlékezete GÁRDONYI GÉZA Egri csillagok című történeti re­gényének népes olvasótábora közül sokan azt hiszik, hogy — mint általában a regény­alakok —, Gergely diák alakja is költött. Pedig nem. Ezeknek a ragyogó őszi napoknak valamelyikén vagy négyszáztíz esztendeje hogy az egri vár hős védőjének, a törökök körében is ret­tenthetetlen vitéz hírében álló Bornemissza Gergelynek be­fejeződött az élete. Bornemissza Gergely a nép fia volt. Atyja egyszerű pé­csi kovácsmester, aki a ma­ga szegénységéből, ereje megfeszítésével taníttatja fiát. Gergely diák alighogy megszerzi a tanulmányok­ban a megfelelő jártassá­got, hazáját kívánja szolgál­ni, katona lesz. Ekkor már állandóan özönlik az ozmán had az Al-Dunánál az or­szág belseje felé. A fiatal diákot a virtuson kívül csak a hazaszeretet tüze hevítette, hiszen vagyona nem volt, amelynek védel­mére keljen. Igaz, akiknek jószágaik voltak, azok nem hadba álltak, hanem elme­nekültek a törökök elől és a Felvidéken kerestek búvó­helyet. Dobó István Szigetvárra, a legjobb hadiiskolába küldi Bornemisszát, ahol együtt nevelkedik Török Bálint gyer­mekeivel. Majd Gergely lesz Török Bálint apródja és min­denütt, ahol jelentős esemé­nye zajlik a kornak, ott van a történések sodrában az ura mellett. És amikor Tö­rök Bálint az ellenség fog­ságába kerül, Bornemissza kezdeményezi a Héttorony­ból való kiszabadítását. 1552. szeptember 5-én Ger­gely a siroki vár alatt két­százötven vitézével „köszönt a felkelő napnak”. Igyekeznek az egri várba. Pedig akkor a török Eger felé közeledé­sének hírére, menekülnek már a kishitűek, a kassaiak, az egri várból. Az egyszerű Gergely diákból rettenthetet­len hőst alkot az író, aki haláltmegvető bátorságával minden olvasó szimpátiáját megnyeri. Bornemissza Ger­gely Dobó szerint is a vár „esze”, elismert vitéz katona. DOBÓ ÉS MEKCSEY Bor­nemisszára hárították a győ­zelem dicsőségének nagy ré­szét. Ezért, amikor az ostrom után az Egerbe küldött Sfor- zia Mátyás főkapitány- sem Dobót, sem Mekcseyt nem tudja maradásra bírni, a ki­rály Bornemissza Gergelyt nevezi ki Eger várában ka­pitánynak. Ferdinánd király jól ismer­te Bornemissza Gergely ér­demeit és ezért a Sáros me­gyei Bartosfalvát és annak minden jószágát neki aján­dékozta. Éger várának kapitányi tisz­tét Bornemissza Gergely csak alig esztendeig viselhette. Ugyanis a török uralta szom­szédos vilajetek és szandzsák bégéi, állandóan prédálták a környező területeket. Egyik alkalommal a hatvani bég Eger alá jött prédálni. Bor­nemissza Nagy Balázs had­naggyal és mintegy negyven­főnyi vitézével megszalasz­totta a rabló törököket, kiket Keresztes tájáig űzött. Itt azonban baj történt. Bor- nemisszáék egy portyázó ja­nicsárcsapatba rohantak. Er­re az űzőbe vett hatvani bég is megfordult és közrekapták a magyar csapatot. Többen el­estek, mások sebesülten a tö­rök fogságába kerültek. Bor­nemissza Nagy Balázzsal együtt fogoly lett. A bég va- lamennyiüket Konstantiná- polyba küldte, ahová 1554. de­cember 12-én érkeztek. Még ugyanazon a napon bemutat­ták Bornemisszát a főbasá­nak, aki őt és Nagy Balázst a Jedikulába záratta; míg em­bereit Bomemisszáéktól mesz- sze, más börtönökbe helyez­ték el. ITT SZENVEDETT RAB­SÁGOT Török Bálint, Móré László és még igen sok jó ma­gyar hazafi, de egyik sem volt oly gyűlöletes a törökök szemében, mint éppen Bor­nemissza Gergely. Gergely érezte az őt halálosan fenye­gető gyűlöletet és ezért fogsá­gának harmadik napján már levelet küldött a Konstanti­nápolyija tartózkodó Ferdi­nánd király követeinek, Ve- rántz Antalnak és Zay Fe­rencnek. E levélben megírja Bornemissza, hogy mit köve­tel tőle a török, ha szabadsá­gát vissza akarja nyerni: Áll­jon a török vallásra, mondja meg, melyik oldala leggyen­gébb az egri várnak, ígérje meg, hogyha őt Magyaror­szágra visszabocsátják, akkor Zápolya János özvegyének, Izabellának pártjára áll és másokat is iparkodik oda hó­dítani. Verántz és Zay válaszukban azt felelték: Törökké való lé­teddel szabadságot nem nyer­nél. mint Móré László példá­jából is látható, ki ezelőtt több mint tíz esztendővel metszettette magát körül, mégis mind máig fogságban szenved. Továbbá feleld azt, hogy Eger vára már minden részről elég erős és csak ott lesz leggyengébb, ahol a leg­rosszabbul fogják azt oltal­mazni. Ami pedig Izabella dolgát illeti, azzal is csak há­lóba akarnak állhatatlansá- godnál és könnyen hajlósá­godnál fogva keríteni. Persze a tiszteletes és tudós néhai Buda Ferenc úrnak, a szóváthi református eklézsia prédikátorának és a história tudójának megengedtetett, hogy azt adja a fogoly és a követek szájába, amit éppen jónak tartott. Mi azonban alig hisszük, hogy Bememissza Gergelynek szüksége lett vol­na a korabeli diplomaták ok­tatására. Tudta ő azok nél­kül is, hogy hazaféltésből mit kell válaszolnia a töröknek. Meghát mindegy volt már ekkor Bornemissza Gergely válasza, mert sorsa elintézte- tett. Szolimán, a törökök csá­szára ekkor Ázsiában hada­kozott. Gergely sorsa Akmet kezébe volt letéve. Annak az Akmetnek, aki három évvel előbb ostromolta az egri vá­rat és aki ekkorra már a nagyvezírségre emelődött. AKMET MÉLYSÉGESEN gyűlölte Bornemisszát. Híre járt, hogy Gergely magyar vitézeivel együtt hajlandónak mutatkozott a szultán mel­lett Ázsiában hadakozni — csak hogy a Héttoronyból ki­szabaduljon —, de Akmet ezt nem engedte meg neki. Sőt a börtönben éheztette, gyötör­te tte, kínoztatta Bornemisz- szát. Az éhezés, a tömlöc szenvedései újból levélírásra ösztökélte Bornemisszát. Ve- rántznak és Zaynak azt írja 1555. július 26-án, hogy rég­óta egyetlen morzsa kenyeret neki nem adtak. Verántz és mondjunk szegény Berta né­ninek. Évek óta nem látta a szobán kívül a napot. Ágynak esett, oszt búsul. Azrtáin ott van nekik a tele­vízió, hát azt hiszi nézik? Egyik nagyothall, a másik gyengén lát. öregek. Kevés köztük az olyan, akinek nincs nagyobb betegsége. Van egy ugyan, az Ernjkft ötvennél alig több, aztán szőkítve van a haja. Meg cigarettázik. Öz­vegyasszony. Egyedül maradt, bekérte magát ide. De az ilyen nem sok. Javarészt magate­hetetlenek. Egy héten há­romszor orvos jön. Megnézi őket, elbeszélget velük, aztán tovább megy. Nem tud mát tenni, öregség ellen nincs gyógyszer. Pedig jólelkű a doktor, szeretik is őt, ritka­ság az ilyen. Mondja is neki az egyik, hogy meghálálná ha ’tudná, de már nincs miből. Valamikor saját üzlete volt tizenkét segéddel. így mond­ja. Dolgozott is órt^e reggeltől késő estig. De volt neki. Az­tán jött a háború, oszt nem maradt semmi. Azt is mond­ta, hogy tízezer arany pengő­je is megvolt. De beszélhet, nem sokan figyelnek rá. Olyannal van egy szobában, aki egész nap alszik, eszik és morog. Bizony morog, nem tudja az formálni a szót, csak magának beszél. Nem kiabál. Csalk úgy morog. • Látogató — az nem sok jár ide, Pesttől messze van. De aztán ha jön, mindenki örül neki. Még a portásiunk is, aki mindig ott üldögél az egyik öregasszonnyal. Ülnek oszt beszélgetnek. Egyik hatvan-, másik hetvenéves. Nekik még van valami a szemükben, ta­lán ezt hívják úgy, hogy az élet jele. Ebben az otthonban csak ők mondhatják, hogy van magánéletük. Az tár nincs tovább. Nem jönnek le a kertbe se, nehéz már nekik a lépcső. Valami kastélyfor­ma ez. Szép nagy kerttel. Meg ott van az újság, jár ide az is. Valamelyikük felteszi a szemüvegét, aztán felolvas Mindenki örül neki. A múlt­kor is fejébe vette az egyik, hogy olvasni akar, aztán nem volt senki, aki felolvasson neki. Hát hogy odavolt. Most meg lázba hozta őket valami nagy hír. Aki csak menni tud egy kicsit, azt elviszik a Mátrába. Kirándulásféle lesz. Autóbusszal. Mennek a jövő héten. Micsoda öröm! Mert tudja lelkem, egy ilyen otthonban egyik nap olyan mint a másik. Felke­lünk, lefekszünk. Vagyunk, ügy magányosan ... I (fu —s) Zay Bornemisszához és Nagy j Balázshoz juttatott írásukban > azt tudatják a két bebörtön- ] zöbt egri vitézzel, hogy ők ! magok is mindenből szükséget ! látnak, melyről ha panasz-! kodnak azt felelik, hogy Szó- i Urnámnak Ázsiából leendő ha- i zaérkezése nagyobb bőségbe i helyezteti őket. Bornemissza ezután már! nem sokáig szenvedett. Ak- ] met, Gergely halálos ellen- i sége, be sem várva Szolimán i hazatértét, a hosszabb életre i és dicsőbb halálra méltó vi- i tézt felakasztotta. t Hogy mikor, mely napon i történt Bornemissza kávégzé- i se, azt pontosan nem tudjuk, i Egy bizonyosság van, az, hogy : 1555 októberében már sem j Bornemissza Gergely, sem; pedig a gonosz Akmet nem | éltek. I Ugyanis a sors keze Ak-i möttel szemben sem (maradt | adós. Úgy Bornemissza halá- i Iáért, mint más gonoszságai 1 és kegyetlenkedéseiért meg- j kapta megérdemelt jutalmát, j Szolimán hazaérkezése után j néhány napra Akmet pasátj megzisinórozfia tta. Afcmetnek i csupán egyetlen utolsó kíván- i ságát teljesítette, azt, hogy őt i ne a hóhér, hanem egy jó ba-! rátja fojtsa meg. És ezt Ak- : met arra kérte, hogy az első i szorításra még ne ölje meg. j Tágítsa meg a zsinórt míg; egyszer lélegzetet vesz, majd j másodszorra örökre fojtsa J meg. így is történt. így nyerte el' Akmet bűn- 5 tetősét Bornemissza Gergely! haláláért. ILYEN GYALÁZATOS MÓ- | DON, ily rút halállal halt > tehát az a dicső és vitéz ka- $ torna, aki halhatatlan maradt i az Egri csillagokban. ; Okos Miklós ? Öregek

Next

/
Oldalképek
Tartalom