Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-14 / 242. szám

A vendégcsapat győzött a nemzetközi tornaversenyen Dicséret illeti a ceglédi lányokat Csaknem telt ház előtt ren­dezték meg a Ceglédi ősz ke­retében meghirdetett nemzet­közi tomaversenyt. Baráti ta­lálkozó volt ez a javából a Ceglédi Építők és a Slovan Bratislava tornázó lányai kö­bén a gyakorlatokban szüle­tett. Luba Kraszna 9,7 pon­tot szerzett látványos ugrá­sokkal teletűzdelt gyakorlatá­val. A műsort az ifjúsági leány- és fiúcsapatok botgyakorlata zott. Kürti Béla edző üdvözlő szavai után megkezdődött az izgalmasnak ígérkező ver­seny. Gerendagyakorlatokkal in­dult a verseny: A vendégcsa­pat jobbnak bizonyult a ceg­lédi lányoknál, akik először szerepéitek versenyben ilyen nagy számú közönség előtt. Második számban a hazai csapat lányai felemáskorláton nagy tetszést arattak nehéz gyakorlataikkal. Látványos volt Sutaszka Vera lágy, dal­lamosan végzett zászlógya­korlata. A verseny utolsó szá­mában talajgyakorlatokat vé­geztek. Sajnos, helyhiány miatt az ugrószámokat nem tudták végrehajtani, viszont a legmagasabb pontszám ezek­Ottohál Vilmos felvétele zárta be. A szép versenyt vég­eredményben a Slovan Bra­tislava csapata nyerte meg 164,35 ponttal, a ceglédi lá­nyok pedig 163,90 pontszámot szereztek. Ez a csekély pontszámkü- lönbség is egymagában a ceglédi lányok jó képességeit bizonyítja, minthogy kiváló ellenfelekkel állottak szem­ben, 1964-ben Csehszlovákia ifjúsági leánybajnokai voltak. Anton Berán, a Csehszlo­vák Tornaszövetség elnöke is itt volt a vendégcsapattal és ismételten meghívta torná­szainkat a jövő nyárra is, amit ők majd az idei látoga­tásukhoz hasonlóan jövő év őszén viszonoznak majd. Bujáki Gyula Új vezetőség a Cifrakerti ÁG KISZ-szervezetében Ä KlS2-s'zérv«áéfék meg­szervezése és vezetése talán a mezőgazdasági üzemekben a legnehezebb. Területi szét­tagoltság. sőt az alapművelt­ség helyenkénti hiánya aka­dályozza a munkát. Rátermett vezetőkre van szükség. A ré­gi vezetőség , munkájával a tagság nem volt elégedett, s ez érthető is. A szeptember 24-i taggyűlésen aztán új vezetőséget választottak. Tit­kainak Egedi Lászlót, a ve­zetőségbe pedig Rácz Erzsé­betet, Pintér Györgyöt, An­tal Lászlót és Molnár Ist­vánt választották be. Á tervekről kérdeztük1 Epe* di László titkárt. — KISZ-szervezetünk véd­nökséget vállal a kukorica - betakarítás és a sertéstelep fásítása mellett. Közös jö­vedelmünket kirándulásra fogjuk felhasználni. Meglá­togatunk egy mezőgazdasági üzemet,' és megtekintünk va­lamilyen történelmi neveze­tességet. A tél folyamán tanfolyamokat szervezünk, melyen szakmai, illetve ideo­lógiai kérdésekkel foglalko­zunk. (p. a.) Jól szerepeltek a CVSE-birkózók Vasárnap felnőtt birkó­zóink Debrecenben szerepel­ték az I—II—III osztályú bajnokságban. Reznák János a nehézsúlyban első helyezést nyert, míg Hatvani Dezső (63 kg) harmadik lett. ifjúsági birkózóink a Kelet ■ területi bajnokságon vettek részt, és Bíró János (59 kg) első, Túri Zoltán (66 kg) má­sodik és Zelenka István első helyezést ért el. A vidéki ifjúsági bajnokságban ők hárman indulnak. A serdülő birkózóink Budapesten vol­tak a magyar bajnokságon,, s 66 kg-ban Lengyel János lett az első. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1965. OKTOBER 14, CSÜTÖRTÖK Csaknem negyvenmillió forint a Járás Jőve évi költségvetése * Hétmillió liöaségfejlesztésre­A járási tanács októberi ülésén megtárgyalta az 1965. évi első félévi • költségvetési tervek végrehajtásáról szóló jelentést és jóváhagyta az 1966. évi költségvetési elő­irányzatot. A járási tanács költség- vetési előirányzata csak­nem tizenkétmillió fo­rintot, a községeké pe­dig tizenhatmillió forin­tot tesz ki az elkövetke­ző évben. Mi épül ebből? • 3'li és hm! épül üt ti ti- htsn ? A költségvetési előterv 611 ezer forintot irányoz elő a tanácsi utak, hidak karban­tartására. A ceglédi és az abonyi tüdőbeteggondozó in­tézet, a bőr- és nemibeteg- gondozó fenntartására 710 ezer, iskolai egészégügyre negyvenezer forintot tervez­BORKOSTOLO Ottohál felvétele tek. A közegészségügyi és jár­ványügyi feladatok 228 ezer forintot igényeinek. Az abo­nyi szociális otthon fenntar­tása mintegy félmillió forin­tot köt le. Ugyancsak félmil­lió forintot irányoztak elő az abonyi gimnázium működte­tési Itöttségeire. A termelő- szövetloezeti mezőgazdasági tanulók étkeztetéséhez és munkaruhájuk biztosításá­hoz 147 ezer forinttal járul hozzá a költségvetés'. A tanácsülés megtárgyalta a jövő évi községfej lesztési tervelőirányzatot is, melynek bevételi előirányzata "hétmil­lió forint. Jövő évben öt községben épülnek betonjárdák, és a külterületi lakosságnak a községekbe történő be­költözéséhez ugyancsak a KÖFA keretében irányoz­tak elő pénzügyi fedeze­tet házhelyek biztosítá­sára. A tanácsülés még egyéb ügyeket is megtárgyalt és va­lamennyi napirend tekinteté­ben megfóléiő határozatokat hozott. (peresztegi) A városi tanács elnökének válaszlevele Laki Margit tanulónak Nagy örömmel olvastam kedves leveledet a Ceglédi Hírlap október 3-1 számá­ban. örülök, hogy ilyen gyermekek élnek a mi váro­sunkban — mint Te is —>, akik figyelemmel kísérik, hogyan épül és szépül váro­sunk. Tájékoztatlak, hogy a Ma­lom tér parkosítása jövő év tavaszán fejeződik be. Ezzel is szépül városunk, a Te la­kóhelyed környéke. A Petőfi-szobor felállítá­sára tett javaslatoddal egyet­értek. A tér kialakításakor ja­vaslatodat figyelembe vesz- szük. Cegléd, 1965. október 8. Szelepcsényi Imre vb-elnök A CEGLÉDI ŐSZ ELSŐ ÁLDOZATAI — Mit gondolsz, miért űzet­nek ki a városból? — Mert nem tudták meg­mondani, mi az a Fruktonia. Lencsés rajza Fenegyerek testvérek Gyura Béla 23 éves alkal­mi munkás, ceglédi lakos, és Gyura Benő 25 éves MÁV kocsifékező, ceglédi lakos, ez év nyarán a ceglédi vasút­állomáson sörözgettek baráti társaságban. Az italtól be­folyásolt állapotban össze- szólalkozásba kerültek Vi­rág József vállalati dolgo­zóval, aki rájuk szólt — hogyha isznak is, ne igyák el az eszüket. Gyura Béla ekkor Virág Józsefet megütötte. Virág József rendőri intézkedést kért a vasúti rendőrőrstől. A szolgálatos rendőr főtörzs­' •SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSJ’SS/SSSSSSSSSSSSSSSJ'SSSSSSSSSSSSSSSSSS*. I „HOMOKI HELIKON“ I • ' ■ i \ ... . A Vasutas Otthon könyvtárhelyiségében egy méreteiben > szerény, de anyagában gazdag és értékes kiállítást láthat a kö- ; zönség. Cegléd irodalmi kapcsolatait tárja fel ez az úttörő ! kezdeményezés — rajzokban, fényképekben és sok-sok könyv ! adathalmazban. Forradalmi hagyományokat idéz az első ceg- ! lédi vonatkozású régi-régi latin nyelvű nagy költemény is, i melyet egy szerzetes vetett papírra és amely hexaméteres so- ! rokban mondja el Dózsa György ceglédi beszédét: „Most, ha ! az alkalom int, hágjunk a fejére a gaznak — zsarnokaink el- ; len helytállni velünk az igazság”. Dózsa e ceglédi szereplésé­ig nek az irodalomban számtalan leírását és költői feldolgozását ! találjuk. E város élte a maga jobbágyi életét, s a századok során I csak néhány verses emlék maradt fenn, mint „ceglédi termés”. I A ceglédi „latin iskola” nem volt versenytársa a körösi és a ! kecskeméti hasonló iskoláknak. Bár itt is tanítottak olyan je- \ les, és az irodalomban is számon tartott egyéniségek, mint \ Szegedi Kiss István, Szentgyörgyi József, Losonczi (Hányoki) : József, a legtöbbször kiadott és átdolgozott iskolai tankönyv \ szerzője, akinek „Hármas kis tükör” című tankönyve legalább > 70 kiadásban látott napvilágot. Neves tanárok, az irodalomtörténetírás jelesei, tanítottak i városunkban. Valamennyit bemutatja ez a kiállítás. Az „irodalomtörténetírás atyja”, Toldy Ferenc, —, akit ■ eredetileg Schedel Ferencnek hívtak — Cegléden tanult meg ! magyarul 1813-ban. Ö maga úgy nyilatkozott erről az évről, ■ hogy ez életem legnevezetesebb éve. Ekkor lettem magyarrá”. \ 1876-ban Ceglédre költözött és itt lakott majdnem egy évig 1 Táncsics Mihály, a 48-as események egyik főszereplője. Sok • keserűség és fájdalom fűződik ceglédi napjaihoz, de ugyan- ! csak ő mondotta: „E városban mindenütt tudomány és haza- ! fias felvilágosodás terjed”. ! A kiállítás bemutatja a ceglédi sajtó történetét is. A kör- \ nyékbeli városolcat megelőzve Cegléden 1878-tól kezdve saját papot adnak ki. Néha egymással párhuzamosan 4—5 lap is van • a városban: 250 vaskos kötetet tesznek ki ezek a lapok, melyek \a város történetének is jeles krónikái. Aztán következnek újból a jeles férfiak: Széchy Károly, a korán elhunyt irodalomtörténész, több irodalomtörténeti mű szerzője; Zlinszky Aladár, irodalomtörténész és esztétikus ugyancsak városunk szülötte. Itt látjuk Pintér Jenőt, az újabb- kori magyar irodalomtörténeti kutatás szorgalmas szakembe­rét is, műveivel. Kárpáti Aurél neve csillog városunkban a legfényesebben: 28 kötete a magyar irodalom szép nyeresége. Ezek sorában is az irodalomtörténeti és színkritikai munkássága a legértéke­sebb. Ceglédre úgy emlékszik, hogy „mindent tőle kaptam”. A legszebb város volt. Nekem legalább az". Nádai Pál műtörténész neve már kevésbé ismert váro­sunkban is, pedig Cegléd szülötte. Műtörténész, a képzőművé­szet, különösen a lakáskultúra jeles szakírója. Könyveinek száma egész polcót betöltene. Járt a mi városunkban Petőfi is, Arany János számtalan­szor. Jókai az itteni 48-as események riportere volt. Később is megfordult falaink között. A város ünnepi közgyűlésen kö­szöntötte jubileuma alkalmából. És itt született Tömörkény István is, ez a különleges és érdekes nagy magyar író az állo­más épületében. Szülei egyéves kora előtt elköltöztek és a ké­sőbbi neves író soha nem járt szülővárosában. Sorolhatnánk szinte naphosszat az adatokat és az emléke­ket. A helyi jelentőségűeket és azokat a nagyságokat, akik or­szágos hírnévre tettek szert. Forgács Endre, az első ceglédi újságíró, 30 éven keresztül csak a ceglédiek előtt volt is­mert, de Magyar Pál neve, az alföldi ásítás problémájának tu­dományos kutatója, munkássága és könyvei révén a hazai tá­jakon túl is ismert. Dr. Raffay Ferenc jogtudósunk már váro­sunkban is kezd az emlékezetből kiesni, de Cegléd jeles szülöt­tének, a magyar gyorsírás rendszeres megalkotójának dr. Rad­riai Bélának a neve még sokáig élni fog. Dobos János Corneille fordítását is számon fogja tartani az irodalom, s leányának az emlékezetét fenntartja az az egyetlen dal is, mely úgy kezdő- dik; hogy „Hét csillagból van a Göncöl szekere”. S még hányat ' írt emellett! A kis kiállítás e bemutatója is csak ízelítő. Dózsától Kos­suthon, Várkonyi Istvánon át a forradalmi lelkületet kis és nagy egyéniségek hordozták városunkban. Arcok és könyvek őrzik immár városunk géniuszát, s hogy ezt nekünk bemutat­ták a Ceglédi ősz rendezői — dicséretes érdemük. Szomorú István őrmester Gyura Bélát fi­gyelmeztette a rendes visel­kedésre, amikoris Gyura Bé­la ismét meg akarta ütni Virág Józsefet. A szolgá­latos rendőr felszólította iga­zolásra Gyura Bélát, mi­közben Gyura Benő a rend­őrt pofonütötte, majd utána Gyura Béla is bántalmazta az intézkedő rendőrt, aki az ütések folytán 8 napon belül gyógyuló sérülést szen­vedett. A vádlottak magatartása felháborodást váltott ki a vasút területén várakozók­ból. Végül is honvédségi és polgári személyek segítségé­vel a botrányosan viselke- : dő Gyura-testvérpárt sike- ! rült megfékezni. Az intéz- ; kedő rendőrrel szemben í hangoztatták a testvérek, i hogy rokoni összeköttetés- ; sei leszereltetik az ügyben intézkedő rendőr főtörzsőm mestert. A bíróság a Gyura-testvé- reket egy-egy évi börtönre ! ítélte és egy-egy évre a köz­ügyek gyakorlásától eltiltot­ta — nem jogerősen. (—esi) Köszönetét mondunk a Ceglédi Élelmiszerkiskeres- kedelmi Vállalatnak azért a kedves figyelmességéért, hogy jégverem szerkesztőségünk részére tüzelőt adott addig is, amíg a városi tanács a hiva­talos fűtési idény napján szerkesztőségünkben is meg­kezdi a fűtést. Szerkesztőség — Leningrad mellett, a Prigoródnlj állami gazdaság­ban 30 kilós óriástök ter­mett. Héjából olyan csónak készíthető, amelyben — ví­zen — egy közepes súlyú ember is „utazhat”. Az óriás­tököt Moszkvában, a nép- gazdasági kiállítás zöldség­pavilonjában mutatják be a látogatóknak. Konzstvkiállíiás és vásár a zeneiskola koncerrtermében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom