Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-29 / 229. szám
zeníe iX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1955. SZEPTEMBER 39, SZERDA Évi 70000 dollár értékű valutamegtakarítás Tizenhat bedolgozó kezdte — Angliába, Fianciaországbi, és a Szovjetunióba is exportál a Szentendrei Háziipari Szövetkezet Még 1902-ben, mint a Kerámia Szövetkezet részlege alakult meg és kezdte működését a mai háziipari szövetkezet. 1935-ben már harisnyáit ötössel, ruhák és más háziipari termékek előállításával is foglalkozott. 1957-től pedig, mint önálló háziipari szövet- zet működik a Petőfi utca 1. számú házban, foglalkoztatva a város és a közeli környék asszonyait. Az azóta eltelt nyolc év alatt rohamos volt a fejlődés. Tizenhat bedolgozóval kezdték, ma pedig, az adminisztratív és műszaki személyzeten kívül már háromszázhatvanan vannak. A bedolgozók mintegy hatvan százaléka, a szövetkezeti alapelvnek megfelelően, csökkent munkaképességű vagy igazoltan rászoruló asszony. Vagyonában is jelentősen gyarapodott a szövetkezet. A székházon kívül számos más saját ingatlannal rendelkezik. Ma már önálló szövőüzemük, PVC-esőkabát, műanyag zacskó és egyéb müanyagcikk, valamint konfekció részlegük működik. Szigetelő tömítőanyagok előállításával is foglalkoznak a neccszatyrok előállításán kívül. A haja erősen őszül — de ez megtévesztő. Alapjában véve fiatal ember. A jó gazda magabiztosságával, nyugodtságával és szerénységével beszél a rábízott termelőszövetkezet terveiről, eredményeiről Horny dk Jenő, a Ma- thiasz Termelőszövetkezet elnöke. — Az év elején csupán hat traktor és egy tehergépkocsi volt a termelőszövetkezet gépállománya. Azóta egy nagy teljesítményű szivattyúval (a rózsatelcp öntözéséhez), egy tizenhat kalapácsos darálóval, nc- hézfogasolóval, tárcsás boronával, két ventilláto- ros porozóval, hídmérleggel, valamint egy motorkerékpárral gyarapodtunk. — De nemcsak a gépparkunk gyarapodott. A tanyánk területén befejeztük a kétszázötven férőhelyes juhho- dóly tavalyról áthúzódó építését. Tejházunk bővítése is megtörtént, sőt ezzel egy időben felépítettünk egy egyszo- ba konyhás lakást is a juhászunk részére. Felépült a sertéshizlalda is. Mindezeken kívül befejeződött a negyvenférőhelyes marhahizlalda és magtár építkezése is. A tanya környékén csatornahálózatot építettünk és ugyancsak ott egy juhfürösztőt is. — Terveinkben szerepel, hogy még ebben az évben felépítjük a gyü- mölcscsomagolónkat, valamint bekerítjük az őszibarackosunkat. • • Önbíráskodás, tiltott gyümölcs, szűkén mért fé! deci konyak Nem égbekiáltó szörnyűségek, de sokszor elgondolkoztató esetek fordulnak elő nap mint nap. Erről tanúskodik a városi szabálysértési előadó jegyzőkönyve. Valahol a Kómái temető utcában egy férfi megvert egy gyereket. Nem a sajátját, másét. Ez a tény már maga elítélendő. A megvert kisgyermek bátyja, barátja társaságában, az utcán megállította és felelősségre vonta a verekedő szóm szádot. MiKul'iirális napok, I960 Aszíallrajz-, roller-, és kerékpárverseny A szentendrei kulturális napok keretében rendezték meg vasárnap délelőtt tíz órakor az aSzfalírajzversenyt a mozi előtti téren. Harminc általános iskolás gyerek, tíz évestől tizennégy évesig, vett részt a versenyen. Nagyszámú néző nézte és izgulta végig a vetélkedőt. A műveket háromtagú bíráló bizottság értékelte: Piric János Munkácsy-dijas festőművész. Balogh László festőművész és Szántó Imre grafikusművész. Minden résztvevő díjat nyert. Külön dicséretben részesítették Dhajlov Imre tízéves, Novoszedlák Péter tizenegy éves és Czája Éva Felhívás A Fővárosi Tanács vb kérése alapján a Szentendrei Városi Tanács vb ipari osztálya felhívja mindazokat, akik Roósz Emilné budapesti fényképész-kisiparosnál, akár személyesen, akár ügynök útján fényképet készíttettek, vagy fényképmegrendelést tettek, illetve képeket vettek át, hogy hétfőn, szerdán, vagy szombaton délelőtt 8 és 12 óra között, j személyesen, vagy írásban je- ; lentkezzenek a Szentendrei | Városi Tanács ipari előadó- ! jánál ftanácsháza, I. em.). FÖLDRAJZÓRÁN Anyakönyvi hírek Születtek: Hajós Ágnes. Zeller i Zoltán, Horváth Hona. Pál Éva. í Dávid Péter Pál.. Viola Zoltán i István, Kimar Katalin és Illés } Sándor. Házasságot kötöttek: Vodecicsa- I rov Marinov Iván és ßujdosö I Magdolna, Büki Sándor és Sebesi 'Mária Erzsébet. 1 re az „válaszként” felkapott a földről egy keze ügyebe kerülő' cementlapot és a fiatalember felé dobta. A repülő cementlap viszont, mivel a fiatalember félreugrott, az egyik szomszéd ablakában kötött ki. Természetesen betörte az ablakot. Az ítélet: kétszáz forint pénzbírság (az ablakkáron kívül), amely ötnapi elzárásra változtatható át. Az Április 4 Termelőszövetkezet egyik munkacsapatát feljelentették azzal vádolva őket. hogy megdézsmálták a termelőszövetkezet földjével határos barackos gyümölcseit. A leszedett gyümölcsből a rendőrség közbelépésére visz- sZaszolgáltattak ugyan hat és fél kiló barackot, de ezzel nem mentesültek a felélősség- revonás aló!. Azzal védekeztek, hogy azt hitték: a termelőszövetkezet barackjait „kóstolgatták”. Az ügyben még nem holtak. ítéletet. Az egyik eszpresszó fel- ! szolgálónóje azért került fe- liiősségrevonásra. mert kicsit rövidebbre mérte a fél deci konyakot. Az ítélet: nyolcvan forint pénzbírság. Gábor MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban a Vizi városi nyár című magyar filmet vetítik. Főszereplők: Páger Antal, Végvári Tamás és Nádasi Myrtill. Kísérőm üsor: Félelem nélkül. tizenhárom éves tanulókat, Külön dicséret illeti az általános iskolák rajztanárait is. akik odaadó munkájukkal jelentősen hozzájárultak a verseny sikeréhez: Szösz * 1 * * * 5 Jenönét, Sösz Jenőt és Balázs Juditot. Ezután került sor a rollerversenyre, ahol Orosz Gyula, Mátyus Erzsi és Maretia Júlia voltak — sorrendben — a helyezettek. Az V—VI. osztályosok kerékpárversenyének, helyezettjei: Vadas István, Krecsmarik § Ferenc és Nagy Attila. A VII § —VIII. osztályos csoportban ^ Gion László, Dohány András ^ és Heim Attila került az élre. 5 (ff) 51 Angyalhegy vagy Szamárhegy ? Vasmunkás-festő, filmrendező-grafikus, fodrász-szobrász A József Attila Művelődési Otthon Képzőművészeti Szakkörének kiállításáról már írtunk. Azóta ismét jártunk ott. Belelapoztunk a vendégkönyvbe. Örömmel állapítottuk meg. hogy a bejegyzések igazolták állításainkat: szerintük is sokat fejlődött a szakkör az elmúlt években. De nézzük csak. mit írtak a látogatási naplóba: „Markó Sándor és Biliczky képei tetszettek a legjobban! Aláírás, a berlini Deutsches Theater művésze”. „Különösen Markó Vera tollrajzai és grafikái tetszettek. Aláírás, egyetemi tanár”. „Témájában sokkal gazdagabb, mint az előző kiállítások”! „Egyszerűen csodálatos” „Nagyon tetszettek Jelly Ferenc könnyű kézzel rajzolt grafikái”. Van, amely Papp György szobrait dicséri. De kik is ők voltaképpen. Biliczky például vasmunkás, géplakatos, Jelly Ferenc filmrendező tanszakos főiskolás, Házat kapott a juhász Daráló és juhfiirüsztő — Kerítés a barackos körül — Tervek és tények , a Mathiász Termelőszövetkezetben A televízió elmúlt héti műsorából kiemelkedik Ibsen Peer Gyntjének debreceni közvetítése. Már csak azért is, mert mi „vidékiek” nehezebben juthatunk el színházba. Láttunk ugyan már más, talán sikerültebb Peer Gynt előadást is, de most a közvetítés puszta ténye is tetszett. Sajnos, talán a tv hibája az, hogy a modern díszletek egyáltalán nem érvényesültek a képernyőn és ez valami „kamaraelőadás” szerű jelleget adott a közvetítésnek. A szöveg sem volt mindig érthető. Mátrai Betegh Béla jegyzete eltért az eddig megszokott színházi jegyzetektől, talán éppen ezért tetszett. A Kukkantó témája mindig érdekes. Annál laposabb volt viszont a Van kedve táncolni? című műsor. A műsor ilyenszerű lebonyolítása, mindig erőltetetten hat. Ugyanilyen erőltetett, volt a szombati Gyémántgyűrű című kisfilm is. Könnyen félreérthető. De a szereplők sem remekeltek. Végre befejeződött a RobinA tv műser vidéki szemmel Ezek megvalósítására csaknem hétszázezer forintra van szükségünk. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy terveink nagyok. De jelenlegi pénzügyi helyzetünk és a várható bevételek alapján remél'- etö, hogy teljesíteni tudjuk őket. Természetesen ehhez a termelőszövetkezet tagjainak szorgalma, szaktudása és odaadó munkája is szükséges. — Mi úgy gondoljuk, hogy ebben nem lesz hiány. A jól megalapozott tervek mindig valósággá válnak. (-tó) son Crusoe sorozat is. Már nem lessük adásról adásra, hogy hátha a következő folytatás jobb lesz .. . Ines Taddio énekel című j műsor, még nekünk vidé- j kleknek is vidékiesnek tűnt. j Olaszul beszélt, de legtöbbet i németül énekelt. No meg magyarul is, sőt beszélt is magyarul. Kár a benzinért. Bizony kár. De az időért is. Nagyon élVeztük viszont a tv igazi profiljába tartozó i helyszíni adásokat, beleértve a sportközvetítéseket is. Külön élményt jelentett viszont a Szeretnék hazamenni című Bartók-emlékműsor; a művek és a művészi tolmácsolás. Köszönet érte. W. L. Az állandó fejlődést a kifogástalan munkájuk által teremtett exportlehetőségek biztosítják. öt év alatt 42 millió forintot termeltek, melyből csupán az exportszállításuk 15 milliót tett ki. A további emelkedést bizonyítja, hogy 1966-ban tízmillió forint exportigény mutatkozik, melynek keretében Anglia és Franciaország mellett főleg Hollandia, Finnország, Dánia, Ghana és Szudán részére, egymillió darab neccelt szatyrot kell elkészíteniük. Mivel pedig az eddigi importanyag helyett hazai anyaggal dolgoznak, évi hetvenezer dollár értékű valutát takarítanak meg. De exportálnak konfekció- ruhákat a Szovjetunió, Ausztria és Anglia számára, PVC- esőkabátokat az NDK részére is. A hivatalos adatok szerint egy-egy bedolgozó átlagkeresete körülbelül hétszáz forintot tesz ki. H. L. Kenézné Markó Vera zeneta- \ nár, Papp György mestersége j pedig fodrász. Ö egyébként j csak tavaly, negyvenkét éves \ korában vette kezébe a vésőt.] Addig csak csodálója volt a! szobroknak. Nem vagyok műértő, csak: csodálom alkotásaikat, és; meghajlok Pirk János Munká- j csy-díjas festőművészünk j előtt mély tisztelettel. Mert! ő ennek a szakkörnek való- ] ban elhivatott, nagyon sze-l rény, halk szavú, kiváló veze- \ tője.-t -e | Az Ifjú Művészek Klubjának ! előadása a szoborkertben Ma délután öt órai kezdet- j tel az ifjú művészek klubja : a szoborkertben műsoros elő- : adást rendez a szentendrei : kulturális napok keretében. : (Rossz idő esetén a tanácshá- i za nagytermében.) i Én is hegyi gyerek vol- ! lám — s erre mindig büszi ke vagyok! A tatárjárás és j török megszállás után szinte l teljesen elnéptelenedett Szentj endrét 1690-től újjáépítő s a \ középkori várost megalkotó ! szerbek és datmátok elsö- ! sorban ott vetették meg a ! település alapját. Az öreg ! Pallas Lexikonban (1897) így j olvasható: „A szerbek a Duna | mellett emelkedő hegyre épi- j tették házaikat, sűrű rendet- J fenségben és festői sorokban. j Az alsó, rendezettebb város- t rész újabb eredetű.” j A szentendrei „hegyi” ol- j vasók, öreg szentendreiek, J mint megtudtam, szörnyen ! fel vannak háborodva azon. ; hogy írásaimban többször \ Szamárhegynek nevezem ezt \ a kedves települést. Hogy \ honnan ered ez az elnevezés, 5 hitelesen valóban nem ál- J lapítható meg. Öreg helyben- i lakótól úgy tudom, hogy a í hegyi szőlő-, majd piszke- ^ termelő dalmátivadékok, a t mi „dalmátaink” egykoron \ az olcsóbb és igénytelenebb 5 igaerővel, a csacsifogattal J rendelkeztek. Minden háznál $ volt a kecske mellett egy i csacsi is ég a hegy legmagasabb pontján, a Tabakos kereszt táján, állítólag egykor egy hatalmas, fából készült szamár állott. A ráragadt Szamárhegy elnevezés akkor is bántotta őket, a faszobrot elégették, s mert hegyi dalmátjaink mindig a legvallásosabb katolikusok voltak, lakótelepüket Istenhegynek nevezték el. Ez any- nyira hivatalos megjelöléssé vált, hogy a ma — minden indok és magyarázat nélkül — Iskola utcának nevezett utca neve 1848-ig Istenhegy sor volt. Még ismertebb elnevezése volt a harmadik, az Angyalhegy. A Rab Ráby tértől a Művésztelepig vezető hosszú utca, a hegy főútvonala Angyal utca vált. Ennek túlnyomó elörésze ma Bartók Béla utca, s csak a Török kúttól a „romantikusan rendezetlen” és kissé „túlzottan vadregé- nyes” befejező szakasz maradt ma is Angyal utca. Azt is elmondták a régiek, hogy a szájhagyomány szerint (mindezeknek írott történelmi alapja nincsen) a két külső városrész, az úgynevezett Szamárhegy és a túlsó Cigány fertály mindig szégyenletesnek tartotta mindkét megnevezést, gúnynévnek érezték azt, s a Fő téren egykor véres verekedés folyt le, a Szamár—Cigányháború, melynek utána megállapodtak abban, hogy ilyen neveket többé nem ismernek. A helyiektől tehát ez úton kérek bocsánatot, ha bántva érzik magukat, én csak azért szoktam használni ezt az elnevezést, mért minden úti kalauz és kiadvány ezt használja. De nem szeretnék úgy járni, mint múlt vasárnap járt a városnéző turistacsoport, (Ez már történelmi tény.) A Bogdány utca és Gőzhajó utca sarkán kérdezte meg egy „bennszülöttől”: Itt megyünk fel a Szamárhegyre? S a bennszülött éppen hegyi volt. Helyszerető, megrögzött lokálpatriotizmusában ügy válaszolt, ahogy nem illett: Szamár, aki olyat keres! Mert nálunk Szamárhegy nincs! Mindenesetre nem egészen megtisztelő megjelölés, hivatalos okmányszerű alapja nincs, tehát ne használjuk! Egészen más a másik, nem egészen csinos megjelölés, a Macskalyuk, mert az az ősidőktől egészen a mai napig törvényes megjelölése annak a külsőségnek. De én azt is megváltoztatnám, mert kimondani sem szeretem, nem hogy leírni! De min még egy hegyünk, amelynek megjelölésével baj van! A nagyon közismert, s évszázadok óta bevált Templomhegy helyett nem tudom miért kell minden Szentendrére vonatkozó könyvben, tanulmányban Várdombról beszélnünk! Tudjuk, hogy ott — és sehol a városban — vár soha nem volt! A XIII. században emelt s háromszor újjáépített templom áll ott. S a fúvószenekari találkozó plakátjai most is egy harmadik néven, Templom térként jelölték meg. Magam is azt hittem, hogy a Péter Pál templom előtti térről van szó. Valamikor, sok évvel ezelőtt, Pistyur Jóskával, De- hurta Sanyival, Melaga Jánossal, Lokász Pistával, s a többi dalmát barátommal nem a Várdombon, és nem a Templom téren, hanem a Templomhegyen jártam iskolába! Hagyjuk hát a Várdombot. de vele együtt hagyjuk a Szamárhegyet is. Horváth Levente
