Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

1965. SZEPTEMBER 11, SZOMBAT Cm HtCYt: Mírlap A gyár és az emberek Mi a jó eredmények titka? Az egyenletes, megalapozott munka, az új bátor keresése? Vezetők és beosztottak jó vi­szonya, közös erőfeszítése? A célok világos ismerete, a vég­rehajtás koncentráltsága? A következetesség? A bizalom, a demokratizmus erősítése? Is­is, mindez, s még sok más; a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek diósdi gyára nemcsak a termelési tervben foglaltakat, teljesítette, hanem azt is, amit a párt Központi Bizottságának december 10-i határozata nyo­mán készített intézkedési terv­be foglaltak. A félévi eredmények megis­merése után a gyár .vezetői — Gáti Ferenc igazgató szavai­val — kasszát csináltak, nagy- aktíva-értekezleten. Ott, a nagyaktíván is többször hang­súlyozták: a műszaki intézke­dések, a vezetés megjavítása mellett a gyár dolgozóinak zömét jelentő törzsgárdának döntő része volt a kezdetben elháríthatatlannak látszó aka­dályok legyőzésében, s abban, hogy — híven a Központi Bi­zottság határozatához — a munka középpontjába a gaz­daságosság és a minőség ke­rült. Mudroch elvtárs, a párttit­kár arról beszél, milyen nagy jelentősége van a termelésben a látszatra megfoghatatlan dolgoknak: a mind elmélyül­tebb felvilágosító munkának, s a dolgozók bevonásának a vezetés tevékenységébe. Üjat jelez például, hogy — a gazda­sági és politikai vezetés közös álláspontja nyomán — min­den intézkedést, amelyek a gazdaságosság további javítá­sát szolgálják, az érdekeltek széles körű bevonásával zsű­riznek, s csak alapos vita után kerülnek bevezetésre. Eredmény: a termelésszer­vezés korszerűsítésével, a ter­melési eredmények mutatói­nak jó megválasztásával elér­ték, hogy azonnal kiugrik a baj, a fennakadás oka, s így még menet közben intézked­hetnek. Gond: az első félévben tizenhárom önkényes kilépő volt, a munkaerővándorlás nem csökkent a remélt s kí­vánt mértékben. Eredmény: összevontak osztályokat — ter­mészetesen a jogkörökkel együtt —, megszüntették az igazgatási osztályt, 33 fővel csökkent az alkalmazotti, tíz fővel a kisegítő létszám, a csökkentett létszámon belül öt százalékkal nőtt a műszakiak aránya az adminisztratívhoz mérten. A mérleg mindkét serpenyőjébe kerül tehát tény­anyag: vizsgáztat a valóság. © — Igen, volt normarendezés — mondják a tügörgők készí­tői —, kifogták a szelet a vi­torlából. Igen egyszerű, de meggyőző módszerrel: párhu­zamos elszámolást készítettek, s odatették a dolgozók elé. Ennyit kerestél volna a régi norma szerint, s most ennyi a kereseted az új norma alap­ján. Becsapódtál? A tények­kel nem lehet vitázni, az ügyes és okos módszer nemcsak az esetleges demagóg megnyilat­kozásoknak vette elejét, ha­nem a bizonytalanságnak is. A gyár az ez évre tervezett 57 ezer normaóra-megtakarítás­ból az első félévben ötvenezret (!) teljesített! A normarende­zés és karbantartás alapossá­gát bizonyítja, hogy a félévi átlagteljesítés 102 százalék volt; a legegészségesebb szint ez. Bevezették a programozás­nál a gépi úton való számítást, lyukkártya-rendszerrel gyorsít­ják a szerszám- és anyaggaz­dálkodás, a bérelszámolás s több más részleg munkáját. — Éves szinten mintegy húsz százalékkal tudjuk túl­teljesíteni a tervezett norma­óra megtakarítást — mondja Gáti elvtárs. — A túliteljesí­tés magyarázata: a norma­karbantartás folyamatossága. Ahol változik a munkaszerve­zés, a technológia — például a teljes tűgörgő gyártásnál, a köszörűgépeknél — ott a norma is követi e változást. A termelésnövekedésen be­lül 93 százalékot termelé­kenységből biztosítottak, az Kasssacsinálás nagyaktiván Vizsgáztat a valóság Első helyen: a minőség önköltség 3,7 százalékkal csök­kent. A négymillió forintot kitevő januári elfekvő kész­let csökkentésére kidolgozott tervet 121,8 százalékra telje­sítették; s hogy a munka egyenletes, tehát nem vélet­lenül elért, hanem megalapo­zott eredményekről van szó, azt az augusztusi tervteljesí­tés is bizonyítja. A kiemelt cikkek darabtervét 102,8 szá­zalékra, teljesítették, a forint­tervet 104,1 százalékra. A fo­rinttúlteljesítés nagyobbságá- nak oka: megnőtt a nagy pon­tosságú, tehát jelentős felár­ral értékesíthető csapágyak aránya az össztermelésen be­lül. (Augusztusban például 1,3 százalékos volt a növekedés, forintban négy százalék, mind több tehát a nemzetkö­zi, igen szigorú előírásoknak megfelelő termék.) lékenyebb és ezért gazdaságo­sabb munkához. A Központi Bizottság hatá­rozata rámutat: a termelé­kenység növelésénél nem le­het megállni a normák kar­bantartásánál, a műszaki fej- lesztésnek is ezt kell szolgál­nia. A gyárban 27 ezer nor­maóra megtakarítását tervez­ték műszaki fejlesztési intéz­kedések végrehajtásával, idő­arányos részét teljesítették. Nyolc új típus gyártásba vé­telét készítik elő, a prototípus valamennyiből elkészült, öt típus sorozatgyártása még az idén megkezdődik, háromé jö­vőre. Ezzel teljés lesz a KGST-n belül a magyar csapágyiparra bízott típusok legyártása. A megnövekedett műszaki feladatoknak termé­szetesen emberi kihatásai is vannak: több helyen cserét hajtottak végre, növelték a részlegvezetők önállóságát, tá­gították a dolgozók kezdemé­nyezéseinek lehetőségeit. A termelési tanácskozáson el­hangzottakat például naplóz­zák, s az igazgató és a párt- titkár közösen nézik át a naplókat: milyen választ ka­pott a dolgozó, milyen intéz­kedés történt. A gyár „pulzusán” több ujj is tapintja a lüktetést: példá­san, igen jól dolgozik a tmk- s zerszámüzem pártalap­szervezete, a gazdasági veze­téssel kialakított harmonikus együttműködés lehetővé te­szi a gyors és jó intézkedések meghozatalát. A gyári párt­vezetőség is frissen reagál mindenre: néhány dolgozó szóvá tette, hogy művezető­jük fizetése igazságtalan, mert besorolása nyomán több jár­na neki. Orvosolták a pa­naszt. Több észrevétel hang­zott él a gépjavításokra. A párt szervezet javaslata nyomán csökkentették az ún. kisjaví tások s növelték a közepes javítások számát. Rugalma­sabb tmk-szervezet alakítot­tak ki, s következetes — terv­ben rögzített — felmérések nyomán megtárgyalják nem egy-egy személy, hanem egy- egy tevékenységi kör — pél dául a gépjavítások, a selejt- analízis stb. — gondjait, elért eredményeit, a tennivalókat. ^ Mudroch elvtárs szavaival ^ nem az ügyintéző, hanem az ^ ügy a téma. természetesen an- ^ nak személyi vonatkozásaival | egyetemben. § A Központi Bizottság cember 10-i határozata alap- ^ ján készített komplex intéz- ^ kedési terv végrehajtása kö- § vetkezetes, pillanatra sem ^ lankadó munkát követelt. E ^ határozottság új és új híveket ^ szerzett e munkának. Jelen- ^ tősen megnőtt a pártszervezet ^ műszaki aktíváinak száma, ^ igen sok a párton kívüli szak- ^ ember közöttük. Az emberek | véleményének tiszteletben ^ tartása, a vélemények meg- ^ hallgatása utáni intézkedések | bebizonyították, hogy nem­csak beszélnek a dolgozók jo­gairól, hanem komolyan is | veszik azokat; így teremtődik meg az egyedül erkölcsös ^ alap a követeléshez, a terme- § A valóságot olyannak kell látni, amilyen, s nem amilyen­nek szeretnénk — pillanatra sem feledhető törvény. A diósdi gyárban ez a kiindu­lási alap. Az elért eredmé­nyek — pedig valóban pél­dásak — éppen a további le­hetőségek megmutatását je­lentik, s azt, hogy nincs meg­állás. Rövidesen a műszaki fejlesztés helyzete, feladatai szerepel napirendként a gyár pártszervezete vezetőségének ülésén; keresik a kettes alap- I szervezet, az esztergaüzem kommunistái munkájának j jobbátételi lehetőségeit; s gondok, fennakadás esetén — ami nem ritka az új típusok gyártásba vételénél — bátran kérik a dolgozók segítségét, s nem hiába! A decemberi párthatározat óta eltelt kilenc hónap ered­ményei nemcsak a diósdi gyá­rat rangosítottak, hanem a népgazdaságot is gazdagítot­ták: a jó határozat jó végre­hajtása — ez tette lehetővé a valóság vizsgáján elért jelest. Mészáros Ottó Több mint ezer vagon Az idei mostoha időjárás ellenére a ceglédi járási MÉK- kirendeltség fennállása óta ebben az évben vásárol fel a legnagyobb mennyiségben árut. Burgonyából, papriká­ból, paradicsomból, dinnyé­ből több mint 1000 vagonra valót vesz át a járás ter­melőszövetkezeteitől. Figye­lemreméltó, hogy a 720 va- gonos exporttervvel szem­ben már 800 vagon külön­féle kertészeti terményt in­dítottak útnak külföldre. S hogy a megrendelők elége­dettek azt bizonyítja a leg­utóbbi müncheni dicséret, amelyet a jászkarajenői, a kacséri Üj Élet és az abo- nyi József Attila Tsz ter­ményeiért kapott a MÉK- telep. Megnyitás előtt a visegrádi ABC-áruház Korszerű üzletekkel bővült a Dunakanyar gáló bolt épült, a község kö­zepén átalakították az élelmi­szer-áruházát. A hajóállomás­nál büfé nyílt. A korszerűsí- tett üzleteket mindenütt hűtő- szekrényekkel, pultokkal és új berendezéssel látták el, áruválasztékuk bőséges. A fejlődést jelzi a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat kezelé­sébe kerülő új, üvegfalú, im­pozáns ÁBC-áruház Visegrá­don. Néhány héten belül sor kerül az új áruház ünnepé­lyes átadására. Visegrád üz­lethálózata azonban tovább bővül: a jelenlegi nagy cse­megeüzlet helyiségét ketté­osztják, egyik részéből meg­nagyobbítják a húsboltot, a másik felében pedig az ugyan­csak szükséges új tejivócsar­nokot rendezik be. Idegenforgalom Egy köznapi férfiút meg­állít egy másik járókelő. Német szavakkal s jelek­kel magyaráz. Szín: Pes­ten, tegnap délután, a csúcsforgalom idején, á Hungária Nagyszálló előtt. A köznapi, pesti férfiú se­gítene is német emberba­rátján, minden igyekezete, s arcvonása erre vall, saj­nos gátolja, hogy nem tud németül. Mit tegyen, hogy a magyaros vendégszérete- ten csorba ne essék, hirte­len egy másik köznapi fér­fiúhoz fordul. — Uram, szíveskedjék egy pillanatra! Ennek a németnek volna szüksége valamire. Tud ön németül? A megszólított pedig megáll, s széttárja karját, miközben megjelenik ar­cán a végtelen jóindulatú tőrőlmetszeít sajnálkozás: — Entschuldigen sie, bitte, ich bin einer deut­scher und ich kann noch kein Wort ungarisch ... <al) Az elnök bízik a „papírformában“ Határjárás az a hőnyi Kossuth Tsz-hen Az elnöki iroda falai szin­te nem látszanak a renge­teg versenyzászlótól, kitün­tető oklevéltől. A szövetke­zet tagjai az elmúlt években nyerték, derekas helytállá­sukkal. Igen, az abonyi Kossuth Tsz-nek jó hírneve van a járásban, a megyében. Úgy mondják, jól kiegyensú­lyozott, szilárd nagyüzemi gazdaság. Az idei nyár, sok, egyéb­ként jónak mondott szövet­kezet tagságát, vezetőségét tréfálta meg. S nem lehet tudni mit tartogat még az ősz? Győré Sándor elnök, elmondja, hogy nekik is ne­hezebb volt, mint az előző években, de a „papírforma” azért nem borult fel. A nyá­ron is elsők között voltak a járásban. Mi lesz ősszel? Az elnök íróasztalának fiók­jába nyúl, intézkedési ter­vet mutat, s magabiztosan vá­laszol: — Felkészültünk minden kellemetlenségre. Bízunk ab­ban, hogy sikeresen betaka­rítjuk a kapásokat és elvet­jük az őszieket. Az intézkedési tervet, fél­retolja az asztalon. Nincs rá szükség, hiszen ismeri an­nak minden bekezdését, min­den mondatát. — De talán nézzünk körül kint a határban, javasolja váratlanul. A határban egyébként nyo­ma sincs az ősznek. A kuko­rica levelei haragoszöldek, ugyanígy a cukorrépáé, a nap­raforgóé. Egy hatalmas — mint az MERRE LEHETNEK?.;. Győré Sándornak egyébként hamarosan alkalma van bebi­zonyítania igazát. Az egyik táblán MTZ-traktor disztille- rez. * — Ide is gabonát vetünk. Őszi árpa volt rajta, vetőszán­tást kapott, s most a' vetés előtt disztillerezünk — mond­ja, miközben kilép az autóból. Rögmentes, vetésre alkalmas magágyat készít a munkagép. Félrerúgja a felszínen levő porhanyós földet, amely jól beérett morzsalékos szerkeze­tet takar. Az MTZ vezetője Fehér Bé­la, a tsz traktorosa: —• Nem volt pihenőnk, az aratás után kezdődött rögtön a szántás, a magágy készítés. No majd a télen pihenünk — vigasztalja magát a traktoros. - Elmondja még, hogy nyúj­tott műszakban dolgozik, napi 16—18 órát. Aznap is éjjel két órakor hagyta abba a munkát, s amikor virradt, in­dult is a határba. De nemcsak ő, valamennyien ezt teszik ezekben a szoros napokban. Keresetükre azonban nem pa­naszkodhatnak, mert jóval há­romezer forint fölött van ha­vonta. A dűlőúton, amelyen tovább haladunk, silókukoricával megrakott vontatók mellett kell félrehúzódni. — A fő munka most a siló­zás. Most a legjobb, a csövek tejesérésben vannak — tájé­koztat az elnök. A szövetkezet két silókom­bájnja hajnaltól késő estig, kilenc-tíz óráig dolgozik. Du­dás Ferenc gépénél éppen ebédidőt tartanak. A traktoro­sok beszélgetnek, viccelődnek, csak egy alszik közülük: Du­dás Ferenc, a silókombájnt huzató traktor vezetője. Pedig termetre ő a legerősebb. A többiek mindjárt „célbaveszik" a pihenő traktorost: — Ja, nem könnyű annak, aki új házas. Jót derülnek Dudás Ferenc álmosságán, aki maga is mo­solyog a többiek „bemondá­sán.” A határban gyorsan fogy a lábonálló siló- kukorica, a tanyaközpont mel­letti szérűn pedig egyre nö­vekszik a silókazal. Gajdos László a Gagarin-brigád veze­tője irányítja a munkát. Az el­nök, az elismerés hangján be­szél róluk. A harminctagú, fő­ként fiatalokból álló brigád, lelke a szövetkezetnek. A fő- agronómus irányítja őket, s leginkább a szállításoknál dol­goznak. A szép formájú, s fő­leg jól megtömített silókazal azonban arról tanúskodik, hogy a brigád tagjai a silózás­nak is mesterei. Ma a silózás, a cukorrépa betakarítása, holnap a vetés, holnapután a kukorica beta­karítása. így következik a munka sorba. Győré Sándor tsz-elnök a rövid határlátoga­tás után a tagok szorgalmát, helytállását dicséri. Bízik ben­nük, innét hát a nyugalom. De azt nem titkolja: számít arra, hogy a „papírforma” az ősszel sem borul fel. Mihók Sándor A Duna jobb partján, Szent­endrétől Visegrádig, tetszetős külsőbe öltözött a nagyfor­galmú autóút környéke. A szentendrei sétányon virág­tartókat állítottak fel, este ostornyeles higanygőzlámpák világítják az utat. Leányfalun befejeződött a járdák és par­kok építése. A tahi Vöröskő Étteremmel szemben autópar­koló helyet létesítettek. Csi­nos autóbuszvárók szegélye­zik a műutat, Visegrádnál is örömteli a változás: idén tel­jesen átépítették a kikötőt és környékét. Szentendrén az újjáalakí­tott Határcsárda, Leányfalun a Gyöngyszem Étterem és bisztró, Visegrádon a Vár Ét­terem várják új köntösben a látogatókat. De korszerű üzle­tekkel is bővült az útvonal. Leányfalu szélén új önkiszol­elnök mondja — 195 holdas cukorrépatábla mellett visz el az utunk. — Ezzel is lehetne várni, de mi nem kockáztatunk. Hét­főn megkezdtük a szedést és pár nap múlva már szállítjuk is. A tábla egyik sarkában egy sereg ember hajladozik. Nyomban feltűnik, hogy a földnek a tanyától legtávo­labbra eső végén kezdték meg a szedést. — Nem véletlen, hogy a dű­lőét mellett dolgoznak. Most még jó az út, könnyen el­szállítunk. Ha később bekö­szönt az eső, közel az or­szágúihoz, könnyebb lesz a szállítás — magyarázza Győ­ré Sándor. 1 :A szövetkezetben egyéb­ként jó hagyomány, hogy a nehéz munkák időszakában a tagok segítségére sietnek a családtagok is. A szedéssel legjobban előrehaladt Palcsó József. Igaz, hogy az idős szövetkezeti tagnak három se­gítsége is van — fia, me­nye, és lánya. — Még három nap, azután letesszük a gondot — mond­ja Palcsó József. — Csak ad­dig ne essen. — Meg később sem — told­ja meg az egekhez szóló kí­vánságot az elnök. ötven hold cukorrépába kezdtek bele, s a munka fo­lyamatosan halad majd. Egyébként azzal is igyekeznek serkenteni a tagok szorgal­mát, hogy kinek-kinek az elszállított termése után el­számolják és kifizetik a já­randóságot. Tulajdonképpen f kétféle szín az uralkodó s j a Kossuth Tsz határában, a ! zöld és fekete. A zöld, ahol i még lábon áll a termés, és ! fekete, ott, ahol már betaka- i rították. ; — Nincsen felszántatlan ; tarlónk. Ahova őszi gabona ! kerül, ott vetőszántást al- ! kalmaztunk. A tavaszi ka- j pások alá mélyen szántot- ! tunk. Csak kevés tárcsá- ! zott területünk van, csupán ! az, ahol trágyázunk majd ! az ősszel — magyarázza a j tsz elnöke. Az ősziek betaka. ; rítását is nyomon követi az : eke. ! Nagy előnyt jelent a szö- ! vetkezetnek, hogy még a nyá- ! ron, nagy erőfeszítéseket tét-' ! tek a talajelőkészítés érde- ! kében. Nyáron látták már; ; nem várhatnak arra, hogy ! betakarítsák a kukoricát, : majd utána szántsák fel a : talajt és csak ezután vés- ; sék el az őszieket. A nagyobb | teljesítményű traktorokat ! csak a talajmunkáknál fog- i lalkoztatták, így érték el a I nagyszerű eredményt. ; —Több esztendeje kísérle­tezgettünk a gabona utáni i gabonavetéssel. Arról győződ- ; tünk meg, hogy jobban já­runk, ha jól előkészített föld­be gabona után vetünk gabo­nát, mint ha bevárjuk a ké­sőn érő kukoricát. Az idén az ősziek hatvan százaléka kerül gabona után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom