Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

SAVANYU A SZÓLÓ Termésbecslési értekezlet a pincegazdaság gerjei telepén Termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, tanácsok, a pincegazdaság és a felvásár­lási csoport képviselői szer­dán délelőtt termésbecslési értekezletet tartottak. A júliusban megtartott elő­zetes termésbecslés ugyanis teljesen felborult. A csapadé­kos időjárás, a peronoszpóra, a fehér és fekete penész is közrejátszott abban, hogy most sokkal kevesebb és gyengébb minőségű szőlőter­mésre számítanak a szakem­berek. A járás községeiben öt-hat mázsával, Cegléd város területén két-három mázsával kevesebbet mutat a mostani becslés, mint a júliusi. De nem jobb a helyzet Nagykö­rös és Monor környékén sem. Egyedül a ceglédi Dózsa Népe Tsz várható termésátlaga ki­emelkedő: tizennyolc mázsá­ra becsülik. A kedvező fekvé­sű tábla az öregszőlőben van, érthető tehát ez az előny. Az időjárás a minőségnek sem kedvezett. Lassabban érik a szőlő, alacsonyabb a cukor­foka. Az állami gazdaságok­ban mindennapos méréssel győződnek meg a cukorfokról. Legutóbb tizenhárom fokot mértek. CEO LÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 10, PÉNTEK Saját erőből épül a csemői Szabad Föld Tsz szarvasmarha-istállója A régi istállóban megkezdik az itatásos borjúnevelést A csemői Szabad Föld Termelőszövetkezet állatte­nyésztésének már régen fé­rőhelygondjai vannak. A szarvasmarha-állomány kor­szerű elhelyezése egyre in­kább sürgette a nagy istálló megépítését. Áprilisban a termelőszövet­kezet héttagú építőbrigádja elkezdte a nagy munkát és a háromszázezer forintos sa­ját erőből készülő istálló munkálatai a nyár folyamán annyira előrehaladtak, hogy jelenleg már a tetőfedés fo­lyik. — Kettőt ütünk egy csa­pásra — mondotta Molnár László, a termelőszövetke­zet elnöke. — Végre meg­felelően el tudjuk helyezni a fejős teheneket és a növen­dékállatokat. De legalább ennyire fontos az, hogy a felszabaduló istállóban végre berendezhetjük az itatásos borjúnevelést, aminek min­den előfeltétele megvan. A borjúnevelő egész felszerelé­sét megvásároltuk. Remél­jük, hogy egy hónap múlva harminc fiatal jószággal meg­indulhat az itatásos borjú­nevelés. Tanácsülés Az Albertirsai Községi Ta­nács szeptember havi ülését szombat (11-én) délelőtt 9 órai kezdettel tartja a kultúrott- honban. Az első félévi község­fejlesztési terv teljesítéséről, valamint a jövő évi tervekről tárgyalnak. PILLANATKÉP: A JÁTSZÓTÉREN A nagymama három kis unokájával ült a Lenin park játszóterén. Éppen zsörtölő­dött velük valamiért. Odaülök, beszélgetünk — a gyerekekről. — Néha sok baj van velük. Roppant élénkek, különösen ez a kis fekete lány, mint a higany. De hát — mosolyog a nagymama —, nekik ez a munka. Négy gyermekem volt, három meghalt és most a fiamnál vagyok. Ez a három arany palánta az övé és én na­gyon szeretem őket. Egész nap velük vagyok, látom őket, este róluk beszélek a fiataloknak... Nélkülük olyan üres volna az én életem ... —sz— A vasárnapi szorító előtt Nyilatkozik az edző Vasárnap indul az ökölvívó­bajnokság. Megkérdeztük Dá­vid Ferenc edzőt: mit vár az első fordulótól? — A Nyíregyházi Honvéd — mondja Dávid Ferenc — kitűnő csapat. Céljuk: bejut- $ ni az NB II-be. Jelenleg ők ^ is a listavezetők, mi a har- § madik helyen állunk. Ökölví- vóink szívvel-lélekkel készül­nek a vasárnapi találkozóra. $ Ennek egy kis visszavágó jel- § lege is van, minthogy a ta- ^ vaszi fordulóban 12:8-ra vesz- $ tettünk és most jobb ered- $ ményt akarnak versenyzőink ^ elérni. Jakab és Szabó sérült, ^ de azért számítunk szereplé- ^ sükre. Előreláthatólag a kö- ^ vetkezők állnak a ringbe: Se- § met ka (Jakab) Barró, Soki, ^ Lukácsi, Hörömpö (Szabó), § Telek, Farkas, Romhányi I. $ és Romhányi 11., Pataki. Nagy ^-:-! C EGLÉDIEK A RÁCKEVEI KIÁLLÍTÁSON § Az érdekesnek ígérkező ^ zöldség-gyümölcs-kiállítást, S amelyet szeptember 12-én és s 13-án Ráckevén rendeznek ^ meg, a ceglédi termelőszövet- ^ kezetek szakemberei, dolgozói ^ is meglátogatják. Ezen a me-^ zőgazdasági seregszemlén a ^ megye legjobb termelőszövet- S kezeteinek legkiválóbb minő- ^ ségű termelvényei kerülnek ^ bemutatásra, de ismertetik és ^ bemutatják a szakembereknek ^ a korszerű növényvédelmet is. ^ A kiállítás egyben verseny is, S a kiállított termékek minősé-S gi és szabvány szerinti csórna-^ golása, osztályozása tekinteté-^ ben, a bel- és külkereskede-^ lem igényeinek megfelelően, harcokra és küzdelmekre lesz kilátás, izgalomban sem lesz hiány. — sz — A MÁJUS 1 RUHAGYÁRBAN: Hatvan új munkás két szalagon Alapítók és utánpótlás — 15 év alatt tizenötszörös létszám Pontosan tizenöt esztendős a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepe. Ez a szám nemcsak mint jubileumi évforduló érdekes, hanem azért is, mert ez idő alatt a gyár létszá­ma pontosan a tizenötszörö­sére emelkedett. Bicskei Pál főművezető, az egyik „alapító” tag, szíve­sen beszél azokról a hősi na­pokról, amikor a ceglédi szabók, mint­egy ötvenen, megalapítot­ták az üzemet és a kez­det kezdetén saját var­rógépeiken dolgoztak. — Az egykori alapítók kö­zül már csak huszan-hu- szonöten vagyunk. A töb­biek nyugalomba vonultak — emlékezik vissza társaira a főművezető. — Azóta minden tekintet­ben sokat változtunk. A telep ma már komoly nagyüzem, évről évre fej­lődik és a fejlődés határai egyre tágulnak. Érdekes véletlen, hogy a telep vezetése, adminisztrá­ciója, a termelés vezető szak­emberei jóformán mind a városból kerültek ki, és az alapítók közül többen részt vesznek a telep irányításá­ban. Éveken keresztül a legna­gyobb gondunk az utánpót­lás biztosítása volt. A ceg­lédi szakemberek után jöt­tek a környék munkaválla­lói Törteiről, Jászkarajenőröl, Kocsérról, sőt Szolnokról, Püspökladányból is. Lassan visszajöttek a városba azok is, akik máshol dolgoztak. Egyre többen kapcsolódtak be a gyár munkájába a dolgo­zók családtagjai, hozzátarto­zói közül is. Számtalan pél­da van rá, hogy a szülők és a gyermekek is itt dolgoznak. A gyárban évek óta ko­moly szakmunkásképzés folyik. A jelenlegi tanfolyam har­minc hallgatója az általános iskola nyolcadik osztályát végzi és ezzel párhuzamosan szakmunkásképző-tanfolyam­ra is járnak. Az általános is­kolai bizonyítvánnyal együtt szakmunkásbizonyítványt is kapnak. A telepen egyébként kihe­lyezett ruhaipari technikum is működik. Húsz hallgató­ja jövőre érettségizik és ők lesznek a telep jövendő tech­nikusai, művezetői és fő­művezetői. Két esztendeje annak, hogy a telep Déli úti szárnyát üzembe helyezték. Százhúsz új dolgozót vettek fel akkor, akiket szaktanfolyamon képeztek ki a telep szakemberei. A vasutas otthonban egy évvel ezelőtt iparitanuló­műhelyt rendeztek be. Hat­van fiatalt nevelnek itt, akik az első félév óta már komoly termelőmunkát vé­geznek. Három hónappal ezelőtt újabb hatvan dolgozóra volt szükség. Bőven akadt je­lentkező. Volt, aki csak nyolc általánossal jelentke­zett, de érettségizett is volt közöttük, őket is előbb átké­pezték a tanműhelyben, mi­alatt az ipari tanulók egy­hónapos szabadságukat töl­tötték; — Augusztus 9-én állítot­tuk munkába az új dolgo­zókat — folytatja a főmű­vezető. A hatvan emberből egyik-egyik műszakban har­minc főből álló szalagot alakítottunk ki. Az első négy nap, ahogy mi nevez­zük: „üres nap” volt. Ek­kor még tervet sem adtunk a két új szalagnak. A követ­kező öt napon negyven szá­zalékos tervet kaptak. Augusztus közepén ötven százalékig jutottak, szep­tember elején pedig már nyolcvan százalékos terme­lési eredménnyel büszkél­kedhetett a két új szalag. Szeptember 5-én a sza­lagvezctők száz százalé­kos tervet kértek. — Mindkét szalag „Pille” kabátokat gyárt, hazai piac­ra. A „meo” jelentése sze­rint, a munkába állítás óta mindössze nyolc kabát le­értékelése vált szükségessé. Ez dicséretére válik az egy­hónapos szalagoknak — mon­dotta befejezésül a főműveze­tő. — rossi — VASBOLT - VASIDEGZET? Egyetlen vasboltja van Ceglédnek. Ide jár bevásá­rolni nemcsak a város lakossága, hanem a kör­nyékbeliek is. Nagy hát a forgalom az üzletben. Ke­vés azonban a kiszolgáló személyzet. A sok ■vevő né­ha órányit is vár, mire sor­ra kerül. A kiszolgálók kedvesek, előzékenyek, mindent elkövetnek a jó kiszolgálás érdekében. Azt se tudják, melyik pulthoz rohanjanak, mindenütt csoportban várakoznak a vásárlók. Különösen piaci napon nagy a torlódás. Az idő is pénz mindenkinek, s nemcsak az árura van szükségük, hanem a drá­ga percekre is. Iparosok... háziasszonyok... A sok vidéki vevő azért izgul, hogy lemarad a vonatról. S ha a vevő elégedetlen és türelmetlen, az egyébként serény kiszolgálókkal kel­lemetlenkedik ... Mert­hogy senkinek sincs vasból az idegzete, még a vasbolt­ban sem. Nem lehetne ezen az Ál­datlan helyzeten változ­tatni? — nemere — Végrehajtó bizottsági ülés A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt 9 órakor tart ülést a városi ta­nács 11-es számú szobájában. Első napirendi pontként Szelepcsényi Imre vb-elnök a lejárt idejű határozatok vég­rehajtásáról tesz jelentést. A második napirendi pont elő­adója, Revuczky Gyula keres­kedelmi felügyelő, aki a vá­rosban üzemelő állami és föld­művesszövetkezeti boltegysé­gek őszi-téli árufelkészüléséről számol be. A lakóházkezelési tevékenységről Balogh József, a Községgazdálkodási Vállalat igazgatója tájékoztatja a vb tagjait. Ez alkalommal tár­gyalja meg a vb a Gerje— Perje Vízgazdálkodási Társu­lat munkáját is, János Ferenc társulati elnök tájékoztatása alapján. Végül bejelentések, indítványok szerepelnek napi­renden. MIKEBUDAN: Könyvtárügyben — szekunda Járásunkban Mikebuda a legszétszórtabb tanyai telepü­lés. Még az iskolák környékén is sűrűbbek a tanyák, mint a falu „központjában", a tanács­háza körül. Ez a szétszórtság a kulturá­lis életben is érezteti kedve­zőtlen hatását, bár Márky Pé­ter járási népművelődési fel­ügyelő szerint az elmúlt két évben, amióta Jakab Béla ál­talános iskolai igazgató vette kezébe a művelődési otthon irányítását, sokat pezsdült itt az élet. Ismeretterjesztő előadások­ból tíz sorozatot tartottak és a szülők akadémiájának elő­adásain is 20—40 látogató vett \ A „100 ARANYKORONAS' KOSÁRFONÓ MESTER részt esetenként. Időnként az erdőgazdaság csemői részlegé­ben is szerveznek TIT-elő- adást, az alsó-mikebudai isko­lánál pedig néha a művelődési autó is megjelenik. Negyed­évenként egyszer táncrendez­vény is van. Az ifjúsági klub azonban egy hónap elteltével felbomlott. — Ez Mikebuda kulturális élete — kevés híján, mert volt egy könyvtár is a művelődési otthonban e célra átalakított helyiségben. Egy szép napon azonban kilakoltatták a könyv­tárat. A községi tanács az épü­letben lakó pedagógus-házas­párnak utalta ki a szomszédos könyvtárhelyiséget, amelyet sürgősen el is foglaltak. , A könyvek jelenleg a műve- S lődési otthon egyetlen termé- § ben vannak elhelyezve. Ez az ^ intézkedés annál furcsább, ^ mert Mikebudán a jelenlegi ^ primitív adottságok a művelő- dési otthon igényeit sem elé- ^ gítik ki. § A könyvtárügy ilyen módon ^ történt ..megoldásával'’ nem ^ valami jó bizonyítványt állí- ^ tott ki magáról a községi ta- § nács. Reméljük, hogy rövide- $ sen gondoskodik alkalmas $ könyvtárhelyiségről, kijavítva § a bizonyítványába becsúszott Ä szekundát. I —— Csúzlival • a börtönbe % ^ Budavári István 19 éves ipa- | ri tanuló és a fiatalkorú S. Ist- § ván 17 éves MÁV-segédmun- ^ kás — egy átmulatott éjsza- | ka után gumicsúzlival Ceg- ^ léden a Köztársaság, a Tán- | csics és Béke utcában hetven- ^ kedésből 16 utcai villanykör- ^ tét, 8 villanyégő foglalatot és | 4 zománcozott lámpaernyőt ^ tettek tönkre. A Ceglédi Já- ^ rásbíróság — társadalmi tu- | lajdon rongálás miatt — Bu- davári Istvánt 3 hónapi, a fia- ^ talkorú S. Istvánt 2 hónapi ^ börtönre ítélte. Mindkettőjü- $ két a keletkezett kár megtéri- ^ tesére is kötelezte a bíróság. $ Az ítélet nem jogerős. Elmélyülten találjuk mun­kájában. A műhely felszerelé­se primitív. Egy durva lé­cekből álló asztalkánál ül Sági Mihály nyolcvanéves ko­sárfonómester. Az erősnek látszó vesszők szófogadóan hajlanak a mester keze után. Csak a bemutatkozásra rez­zen fel. Barázdáktól ráncos arca felderül, a szeme fel­csillan, hogy a mesterség­ről kezd beszélni. '— ötvenöt éve fonom a vesszőket. Kezdetben még a Ferenc Jóska korabeli diva­tot követtem, mert ebben a mesterségben is változik a divat. Fontam én akkor sá­toros széket, faragott lábú hangulatlámpa-ernyőt, még képrámát is. — Hogyan tudja követni a ma divatját? — Nem sok kell ahhoz. Jár­tomban-keltemben meglátom én az újat. Meg is csiná­lom. Érzék kell hozzá, szív, no, meg jó erős kéz. — Hol tanulta a kosárfo­nás mesterségét? — Sok volt a gyerek, kevés a föld a szülői háznál. Fog­tam a botot és felmentem Pestre. Ott kezdtem. Később bejártam a lengyel, olasz és a bécsi mesterek műhelyeit. Ennek a mesterségnek sok a csinja-bínja. Nem lehet ezt három inasév alatt elsajátí­tani. Fantázia kell ehhez, kérem. — Most kinek dolgozik? — Az ország különböző ré­szébe szállítok. Sok a meg­rendelés és én már nem­igen bírom a tempót. Négy fiam közül három kitanulta a mesterséget, ők segítenek. Csak azt sajnálom, hogy ki­halóban van a kosárfonás, pedig szép munka ez. ☆ Elsárgult, szakadozott pa­pírt tesz elém. Az elmosó­dott betűk tudtunkra adják, hogy Sági Mihály 1900-ban a bécsi babakocsigyár ren­dezésében megtartott verse­nyen az első díjat nyerte el. A díj 100 aranykorona volt. A korona elfogyott, de a fél évszázaddal ezelőtti dicső­ségről szóló öreg „bizonyít­ványt” ma is büszkén lo­bogtatja a nyolcvanéves „100 aranykoronás mester”. Cs.-né ; Kosarat vásároltam, s ez \ nem nagy feladat egy házi- i asszonynak. A különböző for- i mák nagy választéka ha- i mar vevőt csinál az ember- ; bői. Maga a mesterség első j gondolatra divatjamúlt fog- | lalkozásnak tűnik. S hogy ez : nem így van, azt Sági Mi- \ hály ötvenöt éves szakmai '• múltja igazolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom