Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

SAVANYU A SZÓLÓ

Termésbecslési értekezlet a pincegazdaság gerjei telepén

Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsok, a pincegazdaság és a felvásárlási csoport képviselői szerdán délelőtt termésbecslési értekezletet tartottak.

A júliusban megtartott előzetes termésbecslés ugyanis teljesen felborult. A csapadékos időjárás, a peronoszpóra, a fehér és fekete penész is közrejátszott abban, hogy most sokkal kevesebb és gyengébb minőségű szőlőtermésre számítanak a szakemberek. A járás községeiben öt-hat mázsával, Cegléd város területén két-három mázsával

kevesebbet mutat a mostani becslés, mint a júliusi. De nem jobb a helyzet Nagykörös és Monor környékén sem. Egyedül a ceglédi Dózsa Népe Tsz várható termésátlaga kiemelkedő: tizennyolc mázsára becsülik. A kedvező fekvésű tábla az öregszőlőben van, érthető tehát ez az előny.

Az időjárás a minőségnek sem kedvezett. Lassabban érik a szőlő, alacsonyabb a cukorfoka. Az állami gazdaságokban mindennapos méréssel győződnek meg a cukorfokról. Legutóbb tizenhárom fokot mértek.

CEO LÉD!

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

IX. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM

1965. SZEPTEMBER 10, PÉNTEK

Saját erőből épül a csemői Szabad Föld Tsz szarvasmarha-istállója

A régi istállóban megkezdik az itatásos borjúnevelést

A csemői Szabad Föld Termelőszövetkezet állattenyésztésének már régen férőhelygondjai vannak. A szarvasmarha-állomány korszerű elhelyezése egyre inkább sürgette a nagy istálló megépítését.

Áprilisban a termelőszövetkezet héttagú építőbrigádja elkezdte a nagy munkát és a háromszázezer forintos saját erőből készülő istálló munkálatai a nyár folyamán annyira előrehaladtak, hogy jelenleg már a tetőfedés folyik.

— Kettőt ütünk egy csapásra — mondotta Molnár László, a termelőszövetkezet elnöke. — Végre megfelelően el tudjuk helyezni a fejős teheneket és a növendékállatokat. De legalább ennyire fontos az, hogy a

felszabaduló istállóban végre berendezhetjük az itatásos borjúnevelést, aminek minden előfeltétele megvan. A borjúnevelő egész felszerelését megvásároltuk. Reméljük, hogy egy hónap múlva harminc fiatal jószággal megindulhat az itatásos borjúnevelés.

Tanácsülés

Az Albertirsai Községi Tanács szeptember havi ülését szombat (11-én) délelőtt 9 órai kezdettel tartja a kultúrott- honban. Az első félévi községfejlesztési terv teljesítéséről, valamint a jövő évi tervekről tárgyalnak.

PILLANATKÉP:

A JÁTSZÓTÉREN

A nagymama három kis unokájával ült a Lenin park játszóterén. Éppen zsörtölődött velük valamiért. Odaülök, beszélgetünk — a gyerekekről.

— Néha sok baj van velük. Roppant élénkek, különösen ez a kis fekete lány, mint a higany. De hát — mosolyog a nagymama —, nekik ez a

munka. Négy gyermekem volt, három meghalt és most a fiamnál vagyok. Ez a három arany palánta az övé és én nagyon szeretem őket. Egész nap velük vagyok, látom őket, este róluk beszélek a fiataloknak... Nélkülük olyan üres volna az én életem ...

—sz—

A vasárnapi szorító előtt

Nyilatkozik az edző

Vasárnap indul az ökölvívóbajnokság. Megkérdeztük Dávid Ferenc edzőt: mit vár az első fordulótól?

— A Nyíregyházi Honvéd — mondja Dávid Ferenc — kitűnő csapat. Céljuk: bejut- $ ni az NB II-be. Jelenleg ők ^ is a listavezetők, mi a har- § madik helyen állunk. Ökölví- vóink szívvel-lélekkel készülnek a vasárnapi találkozóra. $ Ennek egy kis visszavágó jel- § lege is van, minthogy a ta- ^ vaszi fordulóban 12:8-ra vesz- $ tettünk és most jobb ered- $ ményt akarnak versenyzőink ^ elérni. Jakab és Szabó sérült, ^ de azért számítunk szereplé- ^ sükre. Előreláthatólag a kö- ^ vetkezők állnak a ringbe: Se- § met ka (Jakab) Barró, Soki, ^ Lukácsi, Hörömpö (Szabó), § Telek, Farkas, Romhányi I. $ és Romhányi 11., Pataki. Nagy ^-:-!

C

EGLÉDIEK

A RÁCKEVEI KIÁLLÍTÁSON §

Az érdekesnek ígérkező ^

zöldség-gyümölcs-kiállítást, S amelyet szeptember 12-én és s 13-án Ráckevén rendeznek ^ meg, a ceglédi termelőszövet- ^ kezetek szakemberei, dolgozói ^ is meglátogatják. Ezen a me-^ zőgazdasági seregszemlén a ^ megye legjobb termelőszövet- S kezeteinek legkiválóbb minő- ^ ségű termelvényei kerülnek ^ bemutatásra, de ismertetik és ^ bemutatják a szakembereknek ^ a korszerű növényvédelmet is. ^ A kiállítás egyben verseny is, S a kiállított termékek minősé-S gi és szabvány szerinti csórna-^ golása, osztályozása tekinteté-^ ben, a bel- és külkereskede-^ lem igényeinek megfelelően,

harcokra és küzdelmekre lesz kilátás, izgalomban sem lesz hiány.

— sz —

A MÁJUS 1 RUHAGYÁRBAN:

Hatvan új munkás két szalagon

Alapítók és utánpótlás — 15 év alatt tizenötszörös létszám

Pontosan tizenöt esztendős a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepe. Ez a szám nemcsak mint jubileumi évforduló érdekes, hanem azért is, mert ez idő alatt a gyár létszáma pontosan a tizenötszörösére emelkedett.

Bicskei Pál főművezető, az egyik „alapító” tag, szívesen beszél azokról a hősi napokról, amikor a ceglédi szabók, mintegy ötvenen, megalapították az üzemet és a kezdet kezdetén saját varrógépeiken dolgoztak.

— Az egykori alapítók közül már csak huszan-hu- szonöten vagyunk. A többiek nyugalomba vonultak — emlékezik vissza társaira a főművezető.

— Azóta minden tekintetben sokat változtunk.

A telep ma már komoly nagyüzem, évről évre fejlődik és a fejlődés határai egyre tágulnak. Érdekes véletlen, hogy a telep vezetése, adminisztrációja, a termelés vezető szakemberei jóformán mind a városból kerültek ki, és az alapítók közül többen részt vesznek a telep irányításában.

Éveken keresztül a legnagyobb gondunk az utánpótlás biztosítása volt. A ceglédi szakemberek után jöttek a környék munkavállalói Törteiről, Jászkarajenőröl, Kocsérról, sőt Szolnokról, Püspökladányból is. Lassan visszajöttek a városba azok is, akik máshol dolgoztak. Egyre többen kapcsolódtak be a gyár munkájába a dolgozók családtagjai, hozzátartozói közül is. Számtalan példa van rá, hogy a szülők és a gyermekek is itt dolgoznak. A gyárban évek óta komoly szakmunkásképzés folyik.

A jelenlegi tanfolyam harminc hallgatója az általános

iskola nyolcadik osztályát végzi és ezzel párhuzamosan szakmunkásképző-tanfolyamra is járnak. Az általános iskolai bizonyítvánnyal együtt szakmunkásbizonyítványt is kapnak.

A telepen egyébként kihelyezett ruhaipari technikum is működik. Húsz hallgatója jövőre érettségizik és ők lesznek a telep jövendő technikusai, művezetői és főművezetői.

Két esztendeje annak, hogy a telep Déli úti szárnyát üzembe helyezték.

Százhúsz új dolgozót vettek fel akkor, akiket szaktanfolyamon képeztek ki a telep szakemberei.

A vasutas otthonban egy évvel ezelőtt iparitanulóműhelyt rendeztek be. Hatvan fiatalt nevelnek itt, akik az első félév óta már komoly termelőmunkát végeznek.

Három hónappal ezelőtt újabb hatvan dolgozóra volt szükség. Bőven akadt jelentkező. Volt, aki csak nyolc általánossal jelentkezett, de érettségizett is volt közöttük, őket is előbb átképezték a tanműhelyben, mialatt az ipari tanulók egyhónapos szabadságukat töltötték;

— Augusztus 9-én állítottuk munkába az új dolgozókat — folytatja a főművezető. A hatvan emberből egyik-egyik műszakban harminc főből álló szalagot alakítottunk ki. Az első négy nap, ahogy mi nevezzük: „üres nap” volt. Ekkor még tervet sem adtunk a két új szalagnak. A következő öt napon negyven százalékos tervet kaptak. Augusztus közepén ötven százalékig jutottak, szeptember elején pedig már nyolcvan százalékos termelési eredménnyel büszkélkedhetett a két új szalag. Szeptember 5-én a szalagvezctők száz százalékos tervet kértek.

— Mindkét szalag „Pille” kabátokat gyárt, hazai piacra. A „meo” jelentése szerint, a munkába állítás óta mindössze nyolc kabát leértékelése vált szükségessé. Ez dicséretére válik az egyhónapos szalagoknak — mondotta befejezésül a főművezető. — rossi —

VASBOLT - VASIDEGZET?

Egyetlen vasboltja van Ceglédnek. Ide jár bevásárolni nemcsak a város lakossága, hanem a környékbeliek is. Nagy hát a forgalom az üzletben. Kevés azonban a kiszolgáló személyzet. A sok ■vevő néha órányit is vár, mire sorra kerül. A kiszolgálók kedvesek, előzékenyek, mindent elkövetnek a jó kiszolgálás érdekében. Azt se tudják, melyik pulthoz rohanjanak, mindenütt csoportban várakoznak a vásárlók. Különösen piaci napon nagy a torlódás. Az idő is pénz mindenkinek, s nemcsak az árura van szükségük, hanem a drága percekre is. Iparosok... háziasszonyok... A sok vidéki vevő azért izgul, hogy lemarad a vonatról. S ha a vevő elégedetlen és türelmetlen, az egyébként serény kiszolgálókkal kellemetlenkedik ... Merthogy senkinek sincs vasból az idegzete, még a vasboltban sem.

Nem lehetne ezen az Áldatlan helyzeten változtatni?

— nemere —

Végrehajtó bizottsági ülés

A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt 9 órakor tart ülést a városi tanács 11-es számú szobájában.

Első napirendi pontként Szelepcsényi Imre vb-elnök a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról tesz jelentést. A második napirendi pont előadója, Revuczky Gyula kereskedelmi felügyelő, aki a városban üzemelő állami és földművesszövetkezeti boltegységek őszi-téli árufelkészüléséről számol be. A lakóházkezelési tevékenységről Balogh József, a Községgazdálkodási Vállalat igazgatója tájékoztatja a vb tagjait. Ez alkalommal tárgyalja meg a vb a Gerje— Perje Vízgazdálkodási Társulat munkáját is, János Ferenc társulati elnök tájékoztatása alapján. Végül bejelentések, indítványok szerepelnek napirenden.

MIKEBUDAN:

Könyvtárügyben — szekunda

Járásunkban Mikebuda a legszétszórtabb tanyai település. Még az iskolák környékén is sűrűbbek a tanyák, mint a falu „központjában", a tanácsháza körül.

Ez a szétszórtság a kulturális életben is érezteti kedvezőtlen hatását, bár Márky Péter járási népművelődési felügyelő szerint az elmúlt két évben, amióta Jakab Béla általános iskolai igazgató vette kezébe a művelődési otthon irányítását, sokat pezsdült itt az élet.

Ismeretterjesztő előadásokból tíz sorozatot tartottak és a szülők akadémiájának előadásain is 20—40 látogató vett

\ A „100 ARANYKORONAS' KOSÁRFONÓ MESTER

részt esetenként. Időnként az erdőgazdaság csemői részlegében is szerveznek TIT-elő- adást, az alsó-mikebudai iskolánál pedig néha a művelődési autó is megjelenik. Negyedévenként egyszer táncrendezvény is van. Az ifjúsági klub azonban egy hónap elteltével felbomlott.

— Ez Mikebuda kulturális élete — kevés híján, mert volt egy könyvtár is a művelődési otthonban e célra átalakított helyiségben. Egy szép napon azonban kilakoltatták a könyvtárat. A községi tanács az épületben lakó pedagógus-házaspárnak utalta ki a szomszédos könyvtárhelyiséget, amelyet sürgősen el is foglaltak.

, A könyvek jelenleg a műve- S lődési otthon egyetlen termé- § ben vannak elhelyezve. Ez az ^ intézkedés annál furcsább, ^ mert Mikebudán a jelenlegi ^ primitív adottságok a művelő- dési otthon igényeit sem elé- ^ gítik ki.

§ A könyvtárügy ilyen módon ^ történt ..megoldásával'’ nem ^ valami jó bizonyítványt állí- ^ tott ki magáról a községi ta- § nács. Reméljük, hogy rövide- $ sen gondoskodik alkalmas $ könyvtárhelyiségről, kijavítva § a bizonyítványába becsúszott Ä szekundát.

I ——

Csúzlival • a börtönbe

%

^ Budavári István 19 éves ipa- | ri tanuló és a fiatalkorú S. Ist- § ván 17 éves MÁV-segédmun- ^ kás — egy átmulatott éjsza- | ka után gumicsúzlival Ceg- ^ léden a Köztársaság, a Tán- | csics és Béke utcában hetven- ^ kedésből 16 utcai villanykör- ^ tét, 8 villanyégő foglalatot és | 4 zománcozott lámpaernyőt ^ tettek tönkre. A Ceglédi Já- ^ rásbíróság — társadalmi tu- | lajdon rongálás miatt — Bu- davári Istvánt 3 hónapi, a fia- ^ talkorú S. Istvánt 2 hónapi ^ börtönre ítélte. Mindkettőjü- $ két a keletkezett kár megtéri- ^ tesére is kötelezte a bíróság.

$ Az ítélet nem jogerős.

Elmélyülten találjuk munkájában. A műhely felszerelése primitív. Egy durva lécekből álló asztalkánál ül Sági Mihály nyolcvanéves kosárfonómester. Az erősnek látszó vesszők szófogadóan hajlanak a mester keze után. Csak a bemutatkozásra rezzen fel. Barázdáktól ráncos arca felderül, a szeme felcsillan, hogy a mesterségről kezd beszélni.

'— ötvenöt éve fonom a vesszőket. Kezdetben még a Ferenc Jóska korabeli divatot követtem, mert ebben a mesterségben is változik a divat. Fontam én akkor sátoros széket, faragott lábú hangulatlámpa-ernyőt, még képrámát is.

— Hogyan tudja követni a ma divatját?

— Nem sok kell ahhoz. Jártomban-keltemben meglátom én az újat. Meg is csinálom. Érzék kell hozzá, szív, no, meg jó erős kéz.

— Hol tanulta a kosárfonás mesterségét?

— Sok volt a gyerek, kevés a föld a szülői háznál. Fogtam a botot és felmentem Pestre. Ott kezdtem. Később bejártam a lengyel, olasz és a bécsi mesterek műhelyeit. Ennek a mesterségnek sok a csinja-bínja. Nem lehet ezt három inasév alatt elsajátítani. Fantázia kell ehhez, kérem.

— Most kinek dolgozik?

— Az ország különböző részébe szállítok. Sok a megrendelés és én már nemigen bírom a tempót. Négy fiam közül három kitanulta a mesterséget, ők segítenek. Csak azt sajnálom, hogy kihalóban van a kosárfonás, pedig szép munka ez.

☆

Elsárgult, szakadozott papírt tesz elém. Az elmosódott betűk tudtunkra adják, hogy Sági Mihály 1900-ban a bécsi babakocsigyár rendezésében megtartott versenyen az első díjat nyerte el. A díj 100 aranykorona volt. A korona elfogyott, de a fél évszázaddal ezelőtti dicsőségről szóló öreg „bizonyítványt” ma is büszkén lobogtatja a nyolcvanéves „100 aranykoronás mester”.

Cs.-né

; Kosarat vásároltam, s ez \ nem nagy feladat egy házi- i asszonynak. A különböző for- i mák nagy választéka ha- i mar vevőt csinál az ember- ; bői. Maga a mesterség első j gondolatra divatjamúlt fog- | lalkozásnak tűnik. S hogy ez : nem így van, azt Sági Mi- \ hály ötvenöt éves szakmai '• múltja igazolja.