Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

„És kényszeríteni nekem termeni...“ Ez az enyém. A nagy világ helyett E tér lesz otthonom. Bírok vele, Megvédem azt a kártevő vadaktól Es kényszerítem nékem termeni. (Madách: Az ember tragédiája) Színihely: Üllő, egész ponto­san a „Jézuska tábla” csücs­ke. Idő: délután négy óra. Ha valaki repülőgépről nézne le, látna egy darab barna földet és egy parányi mozgó gépet a föld szélén. Nem látná vi­szont a kőkeresztet a tábla sarkán. (Ennek az a szerepe, ami a névtáblának az utca sarkán, vagy a lakás ajtaján.) A bokrok között átlesve, annyit lehet látni, hogy vető- gep járkál a földön, néha meg­kerüli a fákat, megfordul, s jön visszafelé. S fordul utána kicsi szőlőtőkék között a má­sik vetőgép, mondanak egy­másnak valamit gépnyelven; (nyilván a vetőmagról pöfög­nek, vagy a homokos földről, ami kidobja a gépet), aztán sarkonfordulnak — a 24 cső felemelkedik, — s monoton dalt zümmögnek. Emberek, gépek — közelről — Az ott mind kész — mu­tatja a traktoros. Alig szusszantott egyet a föld, újra gépek dübörögtek rajta, felszántották, s most 24 cső eteti rozzsal. Ezen a táb­lán. Néhány méterrel odébb somkórót vetnek a szőlő közé. A nap történetét így foglal­ja össze a gép „személyzete”: eltört a kiemelő automata. A hegesztés két órát vett igény­be, addig álldogáltak és meg­tárgyalták az időjárást. Az időjárás után megállapí­tották: vetni kellemesebb, mint aratni. Nincs az a nagy m eleji, por, hajlongás. A traktoros ül a nyeregben, fü- työrész, hátul áll Lendér Lász­ló bácsi és forduláskor rálép a pedálra. Ilyenkor a csorosz- lyá-k felemelkednek. Ha gaz akad a csövek útjába, a hosszú piszkavassal eltolja az útból. 'A 'Meg soha nem vetett. Csak aráíott. Kaszával. Meg etette a cséplőgépet. Fontos ember ő a vetőgépen — ezt egyéb­ként mondja is — mert a traktoros csak vezet> nem száll le az ülésből, aki kezeli a gépet, az Lendér bácsi. Újabb menetre indulnak, s én is felkapaszkodom a cso- roszlyák fölé. Rozsot iszik „a föld" Hét centi mélyre hullatja a magot a gép. Ha jön a szeles idő. két centi homokot azonnal levisz a földről. Egy hold el­nyel 87 kiló rozsot. A vetés csendes munka. Az ember és a föld magánügye. Az emberé, aki új lisztből sü­tött kenyeret eszik már, s ve­ti a jövő évi kenyérnek va­lót; a földé, amely alig nyúj­tózott egyet, kész újra nevel - getni, etetni, kövérre hizlalni a rozsot, a búzát. — Meddig tart a munkaidő? Erős Miklós traktoros nem mond órát Nem is mondhat, mert a gép három főnyi „sze­mélyzete” közül egyiküknél sincs óra. Napfelkeltétől nap­nyugtáig dolgoznak. Az órá­juk fent van az égen. A tsz főmezőgazdásza meg­nézi a vetőmagot — szép, tisz­ta — s meghallgatjuk a vi­harkabát szétfoszlásának tör­ténetét. A kabát ugyanis va­lahogy belekerült a mag kö­zé, a gép felcsavarta és ízekre szaggatta. — No, persze — teszi hozzá a mesélő, látva, hogy nem túl nagy a lelkesedés — mi vi­gyázunk ... Meg a gépre is ki van írva, hogy semmit sem szabad belekeverni... A történet végét a szom­széd is hallja, aki „átugrott” megnézni: ki van itt, s miért jött? ... Megy tovább a gép. Nyomában sok száz szunnyadó élet bújik meg a homokos földben — s jövő nyárra két­méteres, sárga szakállú rozsvitézekké serdülnek. S az ember, aki elvetette, elvész köztük. Deli Mária KARAMBOL UTÁN Fának rohant az osztrák rendszámú személygépkocsi^ a 4-es műúton. Haláleset szerencsére nem történt. A „bű­nös”: az ital. (Ktsz Foto, Vecsés) PUHA PIHE TOLL Puha fehér pihék szállnak, keringenek, a tágas szín alatt, megpihennek, aztán aZ átvevő Kőszegi Gusztáváé kendőjén, ruháján; szemöldöke is olyan fehér, mint havas december derekán a messzi útról érkező télapó zuzmarás köntöse, bun­dája. A péteri Rákóczi Tsz 600 li­bájának szerződött tollát gyű­ri, gyömöszöli a bő szájú zsá­kokba. — Ez a könnyebb — jegyzi meg a vidám kedvű Guszti né­ni —, mert csipked, kapkod, HETEZER HOFOKOZO Nem engedik elillanni a meleget A Járási Szolgáltató Ktsz hőfokozó részlege nem nagy üzemegység, mindössze né­gyen dolgoznak benne, kapa­citásuk azonban jelentős; évente hétezer hőfokozót gyár­tanak és adnak át a kereske­delemnek. Dobrovolni Pál csoportveze­tő és három szakmunkás társa Szabó Sándor, Szabados Pé­ter és Bokros ÍMjos régi bá­dogos és géplakatos szakem­berek, közülük többen 10—12 éve dolgoznak a szövetkezet­ben. Értik a mesterségüket. Keveset beszélő emberek ők, de annál gyorsabban jár a kezük. — Nagy a kereslet a hőfo­kozó iránt. Sokkal nagyobb rendelésre is tudnánk szerző­dést kötni, de ezt nem teszi lehetővé a szövetkezet létszá­ma — mondja Dobrovolni Pál. — Milyen az anyagellátás? — Most jó. A 0,5-es fekete finomlemez beszerezhető. — Hány darabból áll össze a hőfokozó? — Tizenhétből. Jelentős ré­szét a nyomópadon, présgé­pen, gömbölyítő és permetező­gépen formáljuk ki, aztán „kézimunkázzuk”. — Kinek szállítanak? — Háromezret a Budapesti VASÉRT-nak, a többit vidéki nagyvárosoknak: Pécsre, Szefc- izárdra, Miskolcra stb. — A minőség? — Nálunk még nem volt kötbér! Kifogástalan minősé­gű munkát adunk ki kezünk­ből. — Megfelel a valóságnak az, hogy a hőfokozó használata gazdaságos és kívánatos? — Ez így van. Legalább 30 százalékkal több meleget tart vissza, nem engedi elillanni. Bőven visszatérül az ára. — Távoli terveik? — Jövőre szeretnénk ki­lencezer darabra emelni tel­jesítményünket és elérni a szocialista brigád megtisztelő rangját. Kívánjuk: mindkettő telje­sedjen! (—őj—) Apróságok A pénz nem boldogít — de a pénztelenség sem! A türelem rózsát terem — de közben a rózsa tövi­se is kinő! A tett halála az okosko­dás — azért gondolkodni sem árt néha! Minden csoda három na­pig tart — a sajátunk kivé­telével! Ki mint él, úgy ítél — másokat sokkal szigorúb­ban! Gyűjtötte: 1-iH rugdalózik s hangosait gágog a jószág, amíg nyolc-tíz deka tollát kitépik a szorgalmas asszonyok. Mert az se mind­egy, hogyan fogjuk jtézbe a li­bát! Gyakorlott kézzel nyakon kap egyet az átvevő és máris mutatja, hogy a fejjel lefelé tartott libának a hasán kell kezdeni a tépést, finoman, ujj­heggyel csak, hogy a tollcso- mó ne hozza magával a húst is ... Szaporán jár a kéz, gyak­ran nedvesíti az ujjak hegyét, mert úgy nem csúszik a síkos- zsíros tollon. Szalad, fut a tollától fosz­tott liba, tekintget hátra, nem ismer magára, s a társai gá- gogva kísérik. — Százhat forintot fizet a vállalat kilónként az első té­pésért, amelynek súlya 34 kiló volt. A második tépés már 145 forintot ér, s 60 kilót tömtek eddig zsákokba! K. S. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Cherbourg! esernyők. Maglód: Nem (szélesvásznú). Mo- nor: Hazug lány (szélesvásznú). Pilis: Küszöböd előtt. Tápiósüly: A színésznő szerelme. Üllő: Ne hagyd magad Pitkin (szélesvász­nú). Vecsés: Szerelmesek vannak köztünk. í PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 7, KEDD .III újság Gombán ? Jó hír a házasulandóknak Vetik a rozsot — Kút van, víz nincs A községi tanács 15 ezer fo­rintos költséggel ízléses, szép házasságkötő termet rendezett be. — Még egy „családi” Ihír: vasárnap rendezték meg Há­lák Ferenc és felesége fiúgyer­mekének névadóünnepségét. ☆ Egyre több a járható út a községben: 14 ezer járdalapot raktak le ebben az évben, részben társadalmi munkával. ☆ Az Üj Élet Tsz híreiből; Eddig már 24 ezer pecsenye­baromfit értékesítettek az idén, most újabb tízezef darab vár elszállításra. Az itatásos borjúnevelésnek máris szép eredményei van­nak: napi 80 dekás súlygyara­podást érnek el a hetven bor­júnál. Dicséret illeti ezért a két gondozót: Bartal Sándor- nét és Csordás Illésnét. E héten megkezdik a rozs vetését. Az elmúlt napokban a tsz hetven legjobban dolgozó tag­ja autóbusztúrán járt Egerben, Miskolcon, Aggteleken. ☆ I A múlt évben 120 ezer fo- | rintos költséggel permetléto- [ rony épült a tsz-ben. Ezzel egy időben kutat is fúrtak, de víz nincs benne, s így a permete­zéshez szükséges vizet laj tok­ban kellett odaszállítani. Ez eddig 70 ezer forintjába került a tsz-nek. Egy kicsit drága mulatság ez, s nagyon szeret­nék, ha további hasonló kiadá­soktól megmenekülhetnének, s olyan kutat fúrnának számuk­ra, amelyben víz is van. (Sp—) Hívogató, véradóra Véres-fekete volt a hétvé­ge Gyömrőn. Szombaton egy motoros a kilométer­kőnek rohant, vasárnap egy férfi a vonat alá ke­rült. Baleset, karambol — sú­lyos sérülés, mentők, kór­ház, orvosi segítség... És vér, vér, sok vér... Holnap talán mi ülünk a motorkerékpáron, mi fek­szünk a kerekek alatt... Mi, vagy valaki olyan, akit nagyon szeretünk... Hol­nap talán nekünk lesz szükségünk vérre, vagy valakinek a szívünkhöz közel állók közül.. . Belegondolni is szörnyű: mi lenne, ha nem volna tartalékolt emberi vér a kórházakban ... Egy perc­re se feledjük: legszemé­lyesebb érdekünk is, hogy legyen az országnak elég vértartaléka! ☆ Ma reggel nyolctól dél­után ötig önkéntes véradó­kat várnak Gyömrőn, a tanácsházán. Riportalany: a művelődési ház igazgatója Téma: Mende kulturális élete TSZ-KOZGYULES MENÜÉN Közgyűlést tartott a mendei Lenin Tsz tagsága az elmúlt hét végén. Meghallgatták a nagy nyári kampánymunká­ról szóló beszámolót, majd az őszi feladatokat vitatták meg. Egyébként a közös gazdaság hétfőn megkezdte a vetést. Útirány: Róma es Firenze Kéthetes tanulmányútra Olaszországba utazott Oláh István, a monori gimnázium igazgatója. Többek között Ró- mcJ'a' és Firenzébe is elláto- ■ xt. Nemrégiben nevezték ki Horváth Lajost, volt sülyi pe­dagógust a mendei művelő­dési ház igazgatójává. Felke­restük az új igazgatót, meg­kértük, mondjon néhány szót Mende kulturális életéről Szívesen állít rendelkezé­sünkre, terveiről részletesen, lelkesen számolt be: — Szeretnénk, ha kultúr- házunkban eleven, pezsgő élet uralkodna. Valóra akar­juk váltani a község lakos­ságúnak régi vágyát, hogy a művelődési ház mind az idősebb korosztálynak, mind a fiatalságnak igazi otthona legyen. — Most építik újjá az eszpresszó helyiségét. Ked­ves közönségünket estén­ként nemcsak kellemes program, de sokféle üdítő ital, cukorka és finom sü­temény is várja majd. — A fiatalokat meghitt kedves klubszobák várják, ezeket nem régen parkettáz- ták. Az asztaliteniszezők is megtarthatják rendszeres ösz- szejövetelüket a művelődési házban. Vasárnaponként, az ötórai teákon táncra perdül­hetnek a fiatalok. Az idő­sebb korosztály olvasgathat, sakkozhat, biliárdozhat, kár­tyázhat a klubban. — Életre keltettük nagy múltú színjátszó csoportun­kat. Ifjú Szuhányi Ferenc betanításában az iskolás gye­rekek és a felnőttek már próbálják a „Fiúk, lányok, kutyák” című szellemes francia vígjátékot. A zene­számokat Kriskó János öt­tagú szalonzenekara kíséri. Nem lenne teljes beszámo­lóm, ha nem emlékeznék meg községünk híres ve­gyes énekkarárról. Lelkes dalosaink nem egy verse­nyen értékes helyezést ér­tek el. Most Kriskó Já- nosné vezetésével újjászüle­tett az énekkar. Zeneisko­lánk továbbra is működik. Az érd (ődők beiratkozhat­nak a . agedű-, zongora- és a harmonikaszakra. — Filmvetítéssel egybekö­tött egészségügyi, termé­szettudományos és sportelő­adásokat kívánunk rendez­ni. Most léptünk érintkezés­be a Déryné Színházzal és az Országos Rendező Iro­dával. Az ő színvonalas műsoruk is gazdagítani fog­ja programunkat. Fotoszak- körünk már is működik Krátky László Mesélik, hogy valahol egy nagyközség­ben Pest környékén — nem is olyan régen — nemzetiségi bált rendeztek. Nagy műsor és utána természetesen tánc szerepelt — volna a program­ban. Ahogy mondom: volna, mert — tánczenekar híján!!! — elmaradt. Mesélik azt is, hogy nagyon sok külföldi vendége is volt az eseménynek, akiknek na­gyon tetszett a műsor és na­gyon nem tetszett, ami azután jött. Állítólag — ezt is mesélik — akadt volna zenekar a községben, amely vállalta vol­na a fellépést, de a rendező­ség — takarékossági okokból! — nem volt hajlandó őket kifizetni és szereplésüket egy éjszakára társadalmi munká­ban kérte. Nagyon szép dolog a taka­rékosság — ezt megértjük —, azt azonban már nem: miért olyan esetben akarják alkal­mazni, amikor kissé érthetet­len? (szatti) PALY ASZELI JEGYZET Öt hét óta veretlenek a gyömrőiek MÁTÓL PILISEN játsszák a Küszöböd előtt egyik kockáját mutatja be című filmet, amelynek képünk. A gyömrőiek vasárnapi mér­kőzésén nem azt nyújtották, amit tudnak. Már az elején feltűnt, hogy védelmünk mi­lyen bizonytalan. Fitos hibájá­ból például akár három gólt is kaphattunk volna az első 45 percben. A védelem' játéka a továbbiakban sem javult fel. Végig sokat bizonytalankod­tak, s a gyors ceglédi csatárok gyakran zavarba hozták őket. Varga kapus is gyenge napot fogott ki. Fehér Lacira rá sem lehetett ismerni elmúlt heti jó játéka után. A fedezetek, a védőkhöz ha­sonlóan céltalanul, csapkodóan játszottak. Alig volt a 90 perc alatt egy-egy jó leadásuk. Elöl meg kell említeni Gudra és Végh közötti ellentétet. Nem tudni, mi okból, állandóan ve­szekednek a pályán. Varga I. jobbszélső lassúsá­gával hívta fel magára a fi­gyelmet. Nagyon könnyen el­választották őt a labdától. Rá- di ismét, akárcsak Szelén, tel­jesen indiszponáltan játszott. A csapat egyetlen „jó embere“ Dohnál volt, Gólja szép telje­sítmény volt. Kár, hogy kevés labdát kapott. A találkozó 3:3- ra végződött. A gyömrőiek már 3:l-re vezettek, de utána a Honvéd csaknem megfordítot­ta a mérkőzés állását. Minden­esetre a gyömrői csapat meg­tartotta öt hete tartó veretlen­ségét. Igaz, az elkövetkezendő két hétben nehéz feladat előtt állanak. Vasárnap Maglódra, majd Örkénybe látogatnak. Ha pontot akar szerezni Magló­don, feltétlenül jobban kel játszaniuk a vasárnapinál. (gér) Ritka sportcsemegét tartogatott az elmúlt hét vége a vecsési sportrajongók számára. Nemzetközi ökölvívó mérkőzés színhelye volt a vecsési sporttelep. Itt került lebonyolításra a Vasas Dinamó—Turbine Erfurt találkozó. A vártnál kevesebben (mimeg\ 600-an) mentek el megnézni a mér­kőzést, bár ebben közrejátszott az esőre hajló idő és a nagyon drá­ga jegyárak is. Akik kint voltak nem csalódtak: sok nagyszerű mérkőzést, kiváló ökölvívókat lát­hattak. A legjobb benyomást Sza­bó F. a Vasas Dinamó ökölvívója tette, aki a második menetben ki­ütötte ellenfelét, a jó nevű német Konstantint. A mérkőzés végered­ményben a Vasas Dinamó 12:8 győzelmével végződött. A mérkőzéseket Hornschuck (német), Böszörményi és Gregor vezette, több-kevesebb hibával. (szalontai)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom