Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

etar MEGYEI 1965. SZEPTEMBER 7, KEDD d'Européen Tours Két hétig autón — Irány: Európa, Afrika Magyar versenyző a rajtnál Hosszú csatáról, nagy erő­próbáról szól az előzetes hír­verés. Matykó Vilmos, a Ma­gyar Autóklub főtitkára hétfő délelőtt bejelentette: Kesjár János érdemes sportoló indul a legnagyobb európai autóver­senyen a d’Européen Tourson. A magyar versenyző ma reggel már a starthely, Hannover felé robog 1275 köbcentiméteres Morris Cooperjával. Közben hadd emlékeztessünk a főtitkári tájékoztatóra: — Tizedikén startolnak s két hétig lesznek autón a legjobb versenyzők. Az útvo­nal: Csehszlovákia — Auszt­ria — Magyarország — Romá­nia — Jugoszlávia — Bulgá- ria — Görögország, hajón át Egyiptom — Líbia — Tunézia — Algéria — Marokkó — Spa­nyolország — Andorra — Franciaország — Luxemburg és ismét Hannover az NSZK- ban. — Tizenháromezer kilomé­tert futnak. Budapestre szep­tember 11-én délelőtt fél tíz­kor érkeznek. Egy órán át a műegyetem rakpartján az idő- ellenőrző állomásnál pihen­nek. A kíváncsiak valóságos márkaparádét látnak itt. Ha Budapestre érnek a ver­seny első szakaszáról szót vál­tunk hazánk sportolójával. t. Szeptember 18—október 9: Szimfonikus zenekari fesztivál Országos szimfonikus zene­kari fesztivált rendeznek Bu­dapesten: szeptember 18-tól október 9-ig. Az ország leg­jobb amatőr együttesei mu­tatkoznak be a főváros nagy művelődési házainak előadó­termeiben. A vidékiek közül a debreceni, pécsi, szombathe­lyi, békéscsabai, nagykani­zsai, veszprémi szimfonikuso­kat és több bányász-együttest ismerhet meg a főváros zene­kedvelő közönsége. JOBB LESZ A KÁRTYA so Eve, mai nap 1965. szeptember 7, kedd, Regina napja. A nap kél: 5.10, nyugszik: 18.14 órakor. A hold nyugszik: 0.57, kél: 17.13 órakor. A Diósgyőri Papírgyárban a kártyapapír minőségének ja­vítására folyamatosan több intézkedést vezettek be. Mó­dosították például a ragasztást végző úgynevezett kasírózó­gép kezelési, üzemeltetési technológiáját. Halált okozott - egy évre ítélték Dóka Zsigmond budapesti általános iskolai igazgatót, ez év március 28-án Cegléd ha­tárában egy vele szemben ha­ladó gépkocsi fényszórója el­vakította. Ennek ellenére nem állt meg, hanem változatlan sebességgel továbbhaladt, és két gyalogost elütött Jakab Gusztáv könnyebben megsé­rült, Schulcz Pál azonban a kórházba szállítás után meg­halt. A Pest vidéki Járásbíróság bűnösnek találta a 37 éves Dó­ka Zsigmondot, mivel a KRESZ-előírásait megszegte és ezzel egy ember halálát okozta. Egyévi szabadságvesz­tésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fellebbe­zett Ezen túlmenően a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem fizikai és kémiai tanszékének, valamint a Pa­píripari Kutató Intézetnek a segítségét is kérték a ko­rábbinál jobb ragasztóanyag előállítására. Közreműködé­sükkel sikerült a célnak meg­felelő összetételű, tartós ra­gasztóanyagot készíteni. Ennek használatával, vala­mint az egyéb intézkedések eredményeként megszűntek a kártyapapírok minősége el­len korábban gyakran fel­merült kifogások. Éjfél után pár perccel Ceg- lédbercel és Csemő között a Nyugati pályaudvar és a Ceg­léd között közlekedő tehervo­nat levágta Róka László 55 esztendős ceglédberceli lakos jobb lábát. Róka László el­aludt a vonaton, késve ébredt, Már nem jár a vác—esztergomi hajójárat A MAHART közli, hogy a nyári menetrendben szereplő vác—esztergomi hajójáratot beszüntette. s leugrott a mozgó szerelvény­ről. A ceglédi kórházba szál­lították a mentők. Délelőtt fél tízkor Cegléd belterületén a Cegléd és Hant­háza között közlekedő teher­vonat elütötte Kocka Karolina 76 éves nyugdíjas, ceglédi la­kost, aki a helyszínen meg­halt. A mozdonyvezető, mi­kor észrevette az idős asz- szonyt, sípjelzést alkalmazott, ám ezt a nagyothalló asszony nem hallotta még. A bal­esetért az áldozat volt a fele­lős. Délután 2 órakor a gyömrői vasútállomáson mozgó sze­mélyvonatra akart felugrani Derkovics István 25 éves gyömröi lakos. A vonat alá esett, a kerekek bal lábát a bo­ka felett levágták. Este 7 óra után az ittas Mikülec Mihály 51 éves kún- szentmiklósi lakost egy teher­vonat elütötte, miközben a jelzőhöz lámpát vitt ki. Ko­ponyaalapi sérülést szenve­dett, a mentők a Költői Anna Kórházba szállították. Időnként fel- ) ^ szakadozó feihő- (zet, többfelé eső­vel, helyenként zivatarral. Mér­sékelt, időnként megélénkülő szél. A nappali felmelegedés lé­nyegesen nem változik. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 18—22 fok között. — Bemáth Józsefné me­gyei tanácstag ma Gödöl­lőn, Orvos Istvánná Tá- pióbicskén tart fogadóórát. Sziráki József kartali fo­gadóórája 9 órától 12 óráig, Bada Gyula tésai fo­gadóórája pedig 14 órá­tól 17 óráig tart. Holnap Sziráki József Versegre, Kiss Tiborné Táborfalvára látogat és fogad. 1875. szeptember 7-én halt meg Szelestey László, a múlt század közepének egyik ismert költője. Első verse 17 éves korában 1842- ben, első verseskötete 21 éves korában jelent meg. Ügyvédi diplomát szerzett, de csak iroda­lommal és politikával foglalko­zott. Az ötvenes évek lapjai nagyszámú cikkét közölték. Négy kötet — többnyire lírai — verse jelent meg, s írt egy hosz- szabb hőskölteményt Hunyadi Mátyásról és fordított regényt angolból. 1856-ban Pesten meg­alapította és szerkesztette a Szépirodalmi Közlöny című fo­lyóiratot. Nevét Petőfi hatása alatt írt népies költeményei és dalai tartották fenn, melyeket jó részt tájszavakkal tarkított ke- menesaljai színezetű nyelven írt. Több dala országszerte elterjedt, köztük: „Ez az utca végig sá­ros .. .” és „Ez az én szere­tőm ...” A hatvanas évek elején országgyűlési képviselő volt. 1864-ben Habsburg-ellenes össze­esküvés részeseként Olmützben és Theresienstadtban várfogságot szenvedett. A kiegyezés után ki­szabadult és Vas megye tanfel­ügyelője lett. — Szigetváron a török el­leni várvédelem 399. év­fordulójáról emlékeztek meg vasárnap. — A tápiógyörgyei gyógy­szertár építése befejeződött. A napokban adják át ren­deltetésének. — Tragikus hirtelenséggel elhunyt id. Tamási Mátyás- né, a gödöllőá Agráregye­tem dolgozója. Szombati temetésén ott voltak az egyetem dolgozói és a he­lyi tanács képviselői is. Műanyaghoz... Felhőkarcolók árnyékában VERS Egy neves német író va­lakitől verseket kapott egy levél kíséretében, amely­ben a költő ezt írta többek között: „Elvből nem használok vesszőket; kérem önt, rak­ja a vesszőket oda, ahová szükségesnek tartja.” Az író visszaküldte a verseket a költőnek a kö­vetkező megjegyzéssel: „Kérem, hogy legköze­lebb küldjön csupa vessző­ket, a verseket majd ma­gam hozzáírom.’’ — Vasárnap megkezdő­dött társadalmi munkában Ceglédbercelen a gázcsere­telep építése. A 88 ezer fo­rintos építkezésből a tár­sadalmi munkások 60 ezer forintot vállaltak. ... ad hajlékot egy új üzem­résznek a Mechanikai Müvek­ben. A hagyományos építés rendkívül hosszú ideig tartott volna, míg ezt néhány nap alatt felhúzták. A téli fűtést két melegbefúvó berendezéssel oldják meg. Modern kor — korszerű megoldás! (Tóth felv.) — Azért itt sem minden fe­nékig tejfel. — Fenékig? — még bokáig sem. (Pásztor rajza) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Kórusok és népi zenekarok műsorából. 8.55: Kérjük jegyezze fel! 9.00: A gyermekrádió műsora. 9.20: Kamarazene. 10.10: Éva. Rész­<áltj<2>hry (25) Untam már a pincében lak­ni, s lesz, ami lesz alapon az utcára merészkedtem. Elké­pesztő látvány fogadott: né- hányan azzal szórakoztak, hogy felszaggatták a villa­mossíneket, mások ijedten ta­pasztalták, hogy amikor meg­nyomják a liftcsengőt, lejön a földszintre a negyedik emelet. Akadtak olyanok, akik meg­unták albérletüket, s villák­ba költöztek, másutt a főbér­lők kihasználva a rendkívüli alkalmat, órabérben rugdal­ták albérlőiket. Az egyik cso­port római császárságot köve­telt, a másik szabad magyar királyi bordélyházakat, de akadtak szerényebbek is, akik megelégedtek volna már az­zal, ha szabad budapesti lako­soknak is szállodába menniök. Mindenki azt beszélt, és azt csinált, amit éppen akart. S elhihetik: nem mindenki akart jót. Begárgyult suhan- cok lövöldöztek az utcán, de olyan gondtalan nemtörődöm­séggel, mint hogy ha csak a Vursli céllövöldéjében lenné­nek. Az egész város dühöngő konyhává változott. Ezúttal Í zonban nem olcsó tányérokat őttek és törtek hangyaszorga­lommal, hanem emberfejeket Hihetétlenül potom áron osz­togatták a halált. Börtönviselt, szakképzett orvgyilkosok el­szégyelték magukat — óvodai társasjáték volt mindehhez, amit ők eddig tettek. Néhány meglett felnőtt em­bernek még ez sem volt elég. Kutyulták, kavarták az őrült kavarodást, gyűléseken, rá­dióban hörögték éjjel és nap­pal: csak jobban ... még bel­jebb, még feljebb. Sztálin-dí­jas írók, költők bíztatták na­gyobb szorgalomra a lövöldö­ző fenegyerekeket. S nem cél nélkül tették, amit tettek, ezt el­hihetik nekem, őrségváltást hirdettek, mondván most jön­nek ők. Az irodalmi pálya hirtelen szűknek bizonyult számukra és minden áron ál­lamvezetők akartak lenni. Mintha a világ legtermésze­tesebb dolga lenne, hogy az írószövetség egyben minisz­tertanács is. Komolyan hitték, hogy a különböző plecsnikkel, díjakkal egyúttal ész is jár. Nem akarok most utólag a jós szerepében tetszelegni, de akár hiszik, akár nem én ezt megmondtam előre. Félreér­tés ne essék, nem azt tudtam a csete-paté előtt, hogy min­den nyugdíjas csendőr őrmes­ter tankot lophat a budapesti utcán és bárki a legnagyobb lelkinyugalommal szitává lő- heti az anyósát, vagy a társ­bérlőjét. Nem. Én csupán meg­jósoltam azt, hogy rossz vége lesz, ha isteneket faragnak mű írókból, mű költőkből. Mint­ha mindegyik egy Petőfi len­ne. Egyáltalán, mire jó a ná­lunk szokásos nagy flanc az írók körül? Ezt soha nem fo­gom megérteni. ír valaki né­hány nyamvadt strófát és er­re olyan hörgés támad a saj­tóban, mintha a rendszer éle­téről, vagy bukásáról lenne szó. Neves, okos emberek nyi­latkoznak a rádióban, elméleti folyóiratokban, hogy a költő urbános, népies, dekadens, szi­muláns, vagy mit tudom én melyik irányzathoz tartozik. A költőcske minderről mit sem sejtett mindaddig, őszintén szólva fogalma sem volt saját rejtett szándékairól. Szafalá- dét akart vacsorázni és ezért összerángatott néhány verslá­bat, gondolván csak sikerül elsütni valamelyik lapnál né­mi aprópénzért. Később a nyi­latkozatokból megtudta, hogy ő tudat alatt valójában, szán­dékosan megfontoltan oldalt akarta támadni a szocialista realizmust és a szafaládé erre csak ürügy volt. Tehát támadták írásban, szóban, tárgyalásokra hívták és rohambrigádok gyúrták, vitáztak vele. S ekkor lett hi- ressé. Felkeresték vadidegen emberek és kezetráztak vele; — Mester, csodálatos. Mi mindannyian egyetértünk. — Mester, tudja meg, hogy nincs egyedül! — Te zseni! Küzdj tovább, csak bátran, dacosan. — Rá, rá, hajrá! így lett a szafaládé vacsorá­ból súlyos politikai ügy. A névtelen költőcskéből KÖLTŐ, így, csupa nagybetűvel. A cso­dálatos az egészben, hogy Bal­mazújvárosban is tudták, hogy a nyomorult kis ál-rigmustól nem lesz se több, se kevesebb kukorica. S éppen ezért többet törődtek a műtrágyával, mint a mesterrel. A józan gondol- kozású balmazújvárosiak ál­mukban sem gondolták, hogy egy vacsora céljából írt versi­ke politikai kérdéssé válhat és azt még inkább nem gon­dolták, hogy a harmadosztá­lyú műköltő valamikor is poli­tikát csinálhat nálunk. Nem így Budapesten. Addig csűr­ték, facsarták, nyekergették sorait, amíg hatalommá nőtte ki magát a különben teljesen jelentéktelen emberke. Egy darabig még maga sem esz­mélt saját jelentőségére, nem hitte, hogy mások serényen izzadnak hírnevén. Élte meg­szokott életét. Lóversenyre járt, s ha némi pénzhez jutott beült a Béke Szállóba és a karzaton tízfilléres alapon rö- mizett. Továbbra is tarto­zott villany- és gázszámlájá­val, s józan pillanataiban sza- faiádéra gyűjtött. Aztán kezdte komolyan venni saját magát. Egyre in­kább elhitte, hogy ő igen is egy második Petőfi, holott elő­ző nap még maga is tudta, Pósa bácsinak is gyenge le­gény. Pontosan így járt Faczér László is. Az a hír járta róla, hogy Közép-Európa legggyen- gébb írója. Váratlanul ölébe pottyant a Sztálin-díj. Először meghökkent, majd vérszemet kapott. Egyre több babérra, kitüntetésre vágyott. Eszébe jutott, ha ő lesz a köztársasági elnök, akkor annyi kitüntetést oszthat magának, amennyit csak akar. Ez a hirtelen lehe­tőség teljesen megszédítette. Kinyitotta jól fűtött lakása ablakát és minden átmenet nélkül énekelni kezdett: (Folytatjuk) letek Lehár operettjéből. 10.40: Andor Ilona énekkara énekel. 10.55: Elloptak egy Nóbel-díjat. 12.15: Tánczenei koktél. 12.59: Mai brazil költők versei. 13.15: Loheng­rin. 13.45: Gazdaszemmel Dánia mezőgazdaságáról. 14.05: A bolgár kultúra hete. 14.37: A Zsoldos­együttes játszik. 14.47: Bach-mü- vek. 15.35: Abel és Eszter. 16.15: A gyermekrádió műsora. 16.29: Ifjú­sági magazin. 17.00: Autósok figye­lem! 18.00: Mi történt a nagyvilág­ban? 18.15: Hazánk hírei. 18.20: A bolgár kultúra hete. 19.00: A Ma­gyar Rádió és Televízió népi zene­kara játszik. 19.25: A Szabó család. 20.25: A cirkuszhercegnő. 20.40: Be­szélgetés Lesznai Annával. 20.55: Századunk zenéjéből. 22.20: Gyön­gyösi Rácz Géza népi zenekara játszik. 22.58: Te és a társadalom. 23.21: Kamarazene. PETŐFI RADIO 14.20: Gounod: Faust — Valpur- gis éji jelenet. 14.45: Az élővilág titkai. 15.05: Daljátékokból. 16.00: Magyar szerzők kórusa. 16.25: Könnyűzene. 17.03: Mosonyi-mü- vek. 17.40: Süt a hideg főzőlap. 17.55: Muzsikáló képeslapok. 18.20: Don Perlimplin szerelmes. Belisa- val a kertben. 18.46: Tóth Zoltán táncdalaiból. 19.05: Borodin: Kö- zép-Azsia pusztáin — szimfonikus képek. 19.15: Közvetítés a Zene- akadémiáról. 20.25: A „kölyök Shakespeare” Arthur Rimbaud költészete. 20.40: A dzsessz kedve­lőinek. 21.05: Előszóval — muzsiká­val. URH 18.35: Könnyűzene. 19.24: Erkel: Brankovics György. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Környezetismerel — olvasás, ált. isk. 1. oszt. számá­ra. Az erdei iskola. 9.00: Orosz nyelv, ált. isk. 6. oszt. számára. Köszöntünk iskola! 9.55: Fizika, az ált. isk. 6. oszt. számára. Cj tantárgyunk: a fizika. 13.35: Kör­nyezetismeret — olvasás (ism.) 14.50: Orosz nyelv (ism.) 15.25: Fi­zika (ism.) 17.38: Hírek. 17.45: Báb­film — kicsinyeknek. 18.15: Autó­sok, motorosok. Közvetítés a Sko­da szervizből. 18.45: A Magyar Hir­dető műsora. 18.55: A repülő or­vos. Magyarul beszélő angol kis­játékfilmsorozat. V. Változó vi­dék. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-hir- adó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Micsoda blöff! Magyarul beszélő angol filmvígjáték (14 éven felü­lieknek). 21.20: Próza a pódium 1. Kosztolányi Dezső: Zsivajgó ter­mészet 2. Karinthy Frigyes: Gőgi- cse. 21.35: A 21. tanév kezdetén. Beszélgetés az általános iskola 20 esztendejéről. 21.55: Tv-híradó. 2. kiadás. Vasúti balesetek elfogták Halmost Attila Ká­roly 21 éves dunaharaszti la­kost, aki beismerte, hogy ő követte el a súlyos bűncselek­ményt. Nála volt az orkán- tasak is, amely rongydarabok­kal volt kibélelve. Szombaton a diéji áriban vakmerő rablótámadást kísé­reli meg Budapesten egy fia­talember. Az V. kerület, Vécsey utca 3. számú ház kapuja alá be­csalta L. Mihályná budapesti lakost azzal az űrüggyel, hogy eladó orkánkabátja van. A ka­pu alatt a magával hozott ólmosbottal fejbesújtotta az asszonyt és kézitáskáját ki akarta tépni a kezéből. L. Mi­hály né azonban segítségért kiáltott, mire a támadó elme­nekült. A helyszínre érkező rend­őrök a bérház padlásterében Vakmerő rablótámadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom