Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
Ma: Társadalmi munkások vasárnapi műszakja Ceglédbercelen Régi kívánsága a berceliek- nek, hogy legyen helyben is gázcseretelep, ne kelljen költséges fuvarozással Ceglédről „importálni” a gázpalackokat. Elhatározták hát, hogy társadalmi munkában — a községfejlesztési alapból — megépítik a szükséges épületet. A műszaki terveket a községből elszármazott Schmidt Béla építészmérnök, a budapesti műszaki egyetem I adjunktusa, a költségvetést j pedig Sepsi János, a járási tanács községfejlesztési cső- ! portvezetője készítette el — j ugyancsak társadalmi mun- j kábán. A társadalmi munkások ma reggel vonulnak ki először ! az építkezés helyszínére, hogy ! megkezdjék a mintegy 88 ezer j forint értékű épület alapjainak kiásását. Az építéshez szükséges anyagot a község vásárolja meg az e célra megszavazott 27 ezer forintból. A társadalmi munkák értéke meghaladja a 60 ezer forintot. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nyár végi fényben JÁRÁS CEGLÉD VÁROS RESZÍ IX. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 5, VASÁRNAP A JÁRÁS KÖZSÉGEIBEN: Iskolák, politechnikai műhelyek, óvodák, könyvtárak - községfejlesztési alapból Amiről most a járási tanács népművelési osztályvezetőjével, Detrei Sándorral tárgyalunk: világprobléma. A szakemberek „demográfiai beruházásnak” nevezik a jövendő népesség kulturális igényeinek kielégítésére építkezésre, a műveltség megszerzésének — Beruházás a jövőnek — A vezetők bizonyítványa — A legnagyobb költséggel és igénnyel Abonyban építkeznek,: a Gál Miklós általános iskola politechnikai műhelye három teremből és kiszolgáló helyiségekből áll, melyre a község 540 ezer forintot költ idén és a jövő évben. Hallottuk, hogy a napokban jóváhagyták a községfejlesztési alapok jövő évi fel- használását. Milyen kulturális célú építkezések várhatók 1966-ban a járás községeiben? Ernői már Sepsi János, a járási tanács községfejlesztési csoportvezetője tájékoztat: — Jövő évben kezdik meg Albe ráír són az óvoda bővítését, mintegy félmillió forintból, melyhez a község 100 ezer forinttal járul hozzá. AJyár&apáton huszonöt férőhelyes óvodát szándékoznak építeni majd, aminek a műszaki terveit jövő évben készíttetik el. Az idei nagy összegű építkezés után, Csemö újabb kulturális építkezésbe kezd 106'7- ben: új könyvtárat épít, s tervezésére 1966-ban mintegy ötvenezer forintot fordít. Dámzentmiklóson a művelődési ház egyik szobáját építik át és rendezik be korszerű bútorokkal könyvtárnak. Ceg- lédbercelen pedig a politechnikai gyakorló teret és a művelődési otthont látják el kerítéssel, amire mintegy 230 ezer forintot költenek. Nem kérdeztünk többet. A számok beszélnék. (ferencz) anyagi eszközeire, személyi feltételeinél; biztosítására fordított kiadásokat. Jelentős ősz- szegek ezek, s nagyobb részében csak a következő nemzedékek életében térülnek meg, mégis világszerte mind nagyobb összegeket költenek az eredményeiben szinte „láthatatlan” kulturális célokra. A jelen nemzedék önzetlen befektetései ezek — a jövő számára. Éppen ezért igazuk van azoknak, akik azt tartják, hogy a kulturális célokra költött kiadások mértéke: a vezetők bizonyítványa a jövő nemzedékek iránti felelősségérzésből. Hogyan vizsgáznak községeink vezetői ebből a „tantárgybóll"? — Már ebben az évben jelentős összegeket költenek kulturális célokra. Jászkara- jenőn öttantermes iskola építése folyik. A jövő évben befejeződő építkezésre a község 248 ezer forintot fordít a községfejlesztési alapból. Kocsé- ron befejezéshez közeleg a 860 ezer forintos, háromtantermes napköziotthon és politechnikai műhely építése. Dánszentmiklóson és Albert- irsán két-kéttantermes politechnikai műhely építése folyik, egyenként 320 ezer forintért. A dánosiak azon igyekeznek, hogy — lehetőség szerint — már az idén befejezzék a munkát, Albertirsón pedig az alapozási munkáknál tartanak. Csemön — a zöldhalmi iskolánál — a napokban adják át az ugyanilyen összegért felépített politechnikai műhelyt. A szőke hegyesen lépeget előttem. A kirakatok ablaküvegei mosolyogva tükrözik csinos pof Utóját, emeletesre tupirozott frizuráját, nemes alakját, karcsú bokáját, és azt a kecsességet, ahogyan a tűsarkú cipöcskén ringatja magát. Sokan megfordulnak utána. A tacskók röhögve, az idősebb korosztály elismerő tekintettel. Még a fehérnépek sem állják meg szó nélkül. — Hét szépség? — mondja egy velem szemben haladó asszonyság, miután hátratekintve, még egyszer végignézte a kislányt. Baleset A járdaszegélyen egy pillanatra megáll a tünemény, aztán gyorsan lelép. De milyen szerencsétlenül.' A két kockakő hézagjába pontosan beleillik a tűsarok. Ijedt reccsenés, talán még a boka is megrándul egy kicsit. A kislány, mintha semmi sem történt volna, tovább indul, de ügyetlenül bicegve. Körülnéz. Senki sem vette észre a balesetet. Én voltam az egyetlen. De úgy látszik, én már nem számitok. A bicegés sem sikerül. Szerencsére, itt az utcasarok. A kislány befordul a népieden utcába. Néhány méter után megáll. Hirtelen lekapja lábáról a cipöcskét. Forgatja a kezében kárvallott tekintettel a lekonyult tüsar- kot. Majd váratlanul kilép a másik cipőből is, sietve megindul a járdán. A fölhe- vült flaszter süti a talpát, kecsesen kapkodja a lábát. Nem tehetek róla. de az a véleményem, hogy ez a kis baleset nem rontott a szépségén. Ahogyan mezítláb végighalad az úton, talán kecsesebb is, mint az imént, amikor a tűsarkúban illegette magát. (—ssi—) Kukoricabetakarítási verseny az állami gazdaságokban Egyes állami gazdaságok kezdeményezésére kwfcorica'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*^ ragszunk rájuk, pedig —; úgy hallom, ezek is inkább \ hasznosak, mint károsak —: mondja Ferenc bácsi. — A \ vetési varjú gazdasági jelen- ; tősége erősen függ az idö-\ járástól és a talaj minő-1 Bégétől. Kötött talajon és J meleg időben kártétele ki- \ scbb, mint a homokos ta- \ lajon és hideg időben. Ál- \ tatában nagyon sok pajort \ pusztítanak. Tetszik tudni $ százalékban kifejezve e nagy \ fekete madár kártétele 19,65 százalék, a haszna 47,3, kö- \ zömbös fogyasztása 33,1 szó- $ zalék. % — Honnan tetszik ezt ilyen \ pontosan tudni? — Hogy honnan? A Kos- \ suth Múzeumban most lát- X tam egy kiállítást, öreg va- J gyök, de elmentem. Nagyon 5 tetszett. Fiatalkoromban pe- \ dig vadász voltam, s sze- X rettem az állatok, madarak, X csúszómászók életét figyel- X getni. X. Elköszönök az erdők és li- X getek öregapjától... Harmat § lepi a füvet. A fák hegyére í ült a lebukó nap. A túlol- X dalon fiatal barna menyecs- X ke igyekszik hazafelé. Lépé-X se nyomán zeng a fü, mintX enyhe délutáni esőben a friss X búzatarló. S közben az ugye- X ri szőlők lombkoronájából ^ idehangzik a sűrűn ismétlődő s kiáltás: Kakukk ... kakukk ... $ A kakukk madár százat is kiál- $ tott. Remélem, az én évei- J met számolta... Szomorú István ^ betakarítási verseny indult a betakarítógépek vezetői { között. A MEDOSZ elnöksége ( és az állami gazdaságok fő- 5 igazgatósága — a verseny tá- 5 mogatására — felhívással for- J dúlt az állami gazdaságokéhoz. i — A gabonabetakaritás ; mintegy kéthetes eltolódása, ! a kukorica szokásosnál ké- ! sőbbi érése miatt — mondája a felhívás — a betakarítás nagy része a gabonavetés S időszakára esik. Így előre- ! láthatóan nagy lesz a mun- S katorlódás. Az 1965. évi ter- > melési és pénzügyi ered- ! mények alakulását is nagy- ! ban befolyásolja a kukorica- i termés gyors, veszteségmentes | betakarítása. Ez az alapja :az őszi munkák sikeres be- ; fejezésének is. | Az országos verseny során a legjobb eredményt elért betakarítógépek ve- i zetőit a MEDOSZ elnöksége és az állami gazdaságok főigazgatója külföldi jutalomüdültetésben részesíti. A versenyt az egyes géptípusoknak megfelelően szervezik: külön értékelik az adapterrel felszerelt kombájnok, külön a különböző típusú kukorica betakarító-’ gépek vezetőit. Jutalomüdülésben részesül annak az állami gazdaságnak és termelési igazgatóságnak a főmérnöke is, ahol — a vetésterülethez viszonyítva — a legnagyobb százalékarányban gépekkel takarítják be a kukoricát. Ficseri füstik, s a többiek.. • utasnak reszketve sirogat- ják, hogy „Kicsi szűr... kicsi szűr...” A tőzegbányák mellett a sima víztükörről vadkacsák menekülnek. Csizmás öreg bácsi riasztotta fel őket. Adjonisten, Ferenc bátyám, no mire végzi? — szólítom meg az öreget. „Gyékényt, meg nádat akarok szedni. Felborzolta a szél a tetőt, jó lenne tél előtt megigazi- tani.” A riadt vadkacsákra terelem a szót. Ritka jószágok ezek már errefelé. Pedig gyerekkoromban mennyi volt belőlük! Tavasz időn, mikor a vízimalomba elvittük az őrölnivalót, indultunk a söm- lyékes rétségnek bibictojást, kacsatojást szedni. Akkor még gémek is fészkeltek itt a nagyobb füzesekben. De ezeknek már hírük-hamvuk sincsen... Mikor volt ez Ferenc bátyám? „Hát bizony van annak már vagy hetven esztendeje.” Lassan alkonyodik... A Put- risarki-erdő felé nagy csapatban varjak húznak. Ez világosan mutatja, hogy itt az ősz. Már kijárnak az erdőből a varjak. Pár nappal ezelőtt, az esők után, egy reggel omlott a köd... s leszállt az ősz vele, ekkor jöttek először a varjak. Hatávoztak. Néhol igy őszidőben elemi csapásként jelentkezik kártételük. Egy-egy több ezerből álló csapat pár óra alatt holdszámra szüreteli a le a szőlőtermést. Pásztorgyerek két tehénkét hajt át a patak sekély vizén. A túloldalon rebbenve fogolycsapat menekül. En magam is meglepődöm. Ez a vadon tenyésző legjelentősebb szárnyas vad a mi vidékünkön már kiveszőben van. Pedig milyen hasznosak. Megvizsgálták a hozzáértő tudósok az elejtett madarak gyomortartalmát s megállapították, hogy kártételük 4.7 százalék, a hasznosságuk, a gyommagvak összeszedegeté- se által 54,5 százalék. A begyükben ezenkívül 40.8 százalék közömbös magot, férget, csigát, növényi részeket találtak. A fiatalok szinte kizárólag kártevő rovarokkal és pajorokkal táplálkoznak. A fürjek pittypalattyát az idén egyszer se hallottam. Mezei pacsirta mondta felettem énekét. Pedig ilyenformán alig-alig szól. Ez is gyommagvakkal, rovarokkal és azok álcáival táplálkozik. Rokonával, a pipiskével, más néven a búbos pacsirtával is találkoztam. Nagyon megfogyatkozott ezeknek a száma is. Télen a városszéleken és az országutakon fázlód- nak, s ilyenkor a didergő § ^ Tegnap kora reggel kinyi- X tottam az ablakot, s a házunk X előtt a reggeli fényben hosz- X szú fűzérben ültek a villany- J drótokon a piros mellényíl X fecskék. Szemben a nappal, hogy ficseregtek! Hogy él- X vezték a csendes reggel za- X vartalan békességét! Mire X volt ez a nagy tanácskozás?... X Pár nap s indulnak messze. Jflres marad kamránkban a j kicsi fészek, melyet tavasz- X szál oly nagy buzgósággal X javítgattak meg, s amelyben X két fészekalj kelt ki ezen X a nyáron, összesen kilenc X fióka. Bizonyára ők is itt J vannak ebben a készülődő J csapatban, hogy induljanak X az öregekkel oda, ahol még Xnem jártak soha, s ott várják \be az új tavasz idejét. Né- Xzegetve a ficseri füstik kis X seregét, eszembe jut, hogy Ja gólyákat már napok óta J nem láttam a Lévaij kémé- Xnyen. Valaki tudni vélte a X napokban, hogy a gólyacsa- J ládot a nyáron baj érte. X Először az egyik anyagólya X hiányzott, aztán eltűnt a X másik is, s később már csak I az első költés ■ fiókái jártak X éjszakára haza a fészekbe. X Ma kint jártam a határban. X A Gerje-patak melletti lige- X tes, rétes, bokros kaszálón. X ott, ahol száz évvel ezelőtt 5 még három vízimalom U ! zuborgatta a duzzasztott pa- \ tak vizét. Seregnyi seregély X szállt át nagy csiviteléssel X felettem. Az ugyeri szőlők Xfelöl jöttek és Csemö felé trágyát szállítottunk ki a földekre — veszi át a szót Msfiry József főmezőgazdász. Ezt a nagy mennyiséget azon az ötven katasztrá-lis holdon szór- ,juk ki, ahol a jövő évre kukoricát íretünk. Általában holdanként másfél vagon trágyát adunk a földeknek. — Négy vontató és a termel őszö vetkezet fogatai szállítják a trágyát. Kupacokba rakják és közvetlenül a mélyszántás megindulása előtt szórjuk eL — Nem lesz gondunk a téten az állaté Itemány takarmányozására sem — mondja Csala István, — Bekazaioz- tunk tizenegy vagon jó minőségű lucernát és öt vagon réti szénát. Ez a mennyiség bőven fedezi a szarvasmarhaállomány szálastakarmány szükségletét. Ezen kívül több mint ezer köbméter silótakar- mányunk is van. Az abrakfa- karmányt pedig biztosítja a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben a kétszázhúsz holdas kukoricavetés. — Kétszáz szarvasmarha és ezer sertés téli takarmányozása nem kis feladat — de mi már nyugodtan nézünk a tél elé. Este hét óra. A határ már elcsendesedett. Az iroda ablakából kiszűrődő fény mutatja az utat. Még serény munka folyik. Egyik asztalnál Csala István, a termelőszövetkezet elnöke, a másiknál Nagy József, főmezőgazdász, összegezik a nap eredményeit és előkészítik a következő nap feladatait. — Munkacsúcs van — mondja az elnök. Túl vagyunk az aratáson meg a cséplésen, de az aratási kampányban sem volt annyira szoros a munka, mint most, amikor nagy lendülettel folyik a szántás, a szállítás, a burgonya, cukorrépa betakarítása és természetesen esedékes a kukorica törése is. — Örömmel számolhatok be arról, hogy bővítik a villany- hálózatot a termelőszövetkezetben. A sertéstenyésztésben évek óta van villany, amit nemcsak világításra használunk. A darálót is az áram hajtja és hasonlóképpen villamos meghajtású tnansz- portőr könnyíti meg a szállítási munkát. — A sertéstenyésztéstől egy kilométerre levő szarvasmarha-tenyésztésben nincsen villany. Néhány nap óta folyik a munka. Az egy kilométeren húsz betonvillanyoszlopot állítanak fel és természetesen nemcsak világítási áramot kapunk. hanem iparit is, amely- lyel üzemben tarthatjuk a szecskavágót, répavágót és a fölözőgépet. A répa és a szecskavágás addig kézzel történt, ami nagy teher volt a szarvasmarha-tenyésztés dolgozóinak. Különben pedig ez a hálózatépítés most már lehetővé teszi az itatásos borjúnevelő beindítását. — Hetvenöt vagon szerves Felvétel a ceglédi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A ceglédi „Török János” \ Mezőgazdasági Technikum\ igazgatósága közli a járás j azon mezőgazdasági dolgo- \ zóival, akik levelező úton: óhajtanak középiskolai szak-: mai továbbtanulásban részt: venni, hogy a beiratkozás j határideje szeptember 25. i Feltételek: 17 betöltött élet- j év, legalább kétéves szak- i mai gyakorlat, az általános \ iskola nyolc osztályának el- j végzése, sikeres felvételi vizs- j ga. Jelentkezni lehet az isko- i Iánál (Cegléd, Széchenyi út \ 16.) személyesen mindennap! 8—16 óráig. írásbeli jelent-i kezéseket is elfogadunk. Aki más középiskolából; szándékozik átiratkozni, kü- \ lönbözeti vizsgával a II. osz-j tályba nyerhet felvételt, ! NYUGODTAN NÉZNEK A TÉL ELÉ Kétszáz marha és ezer sertés téli takarmányozásáról gondoskodnak
