Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

19G5. SZEPTEMBER 5, VASÄRNAP rési megyei Z1 Stíriai* A FORINT Fővárosunk csupa újdon­ság. Érdekes például, szin­te játékszer felnőttnek, gyereknek egyaránt a 60-as villamos. A múltkorában én is felmerészkedtem a perse- lyes villamosra. Sorban álltam, és kezemben szo­rongattam — fizetés előtti órák lévén — az utolsó forintomat. — Vonalat kérek — mondtam a kalauznak. — ötven fillért tessék bedobni a perselybe, a kart meghúzni és meg­kapja a jegyet — hang­zott a szigorú, ellent­mondást nem tűrő hang az asztalka mögül. — De... kérem nekem csak forintosom van! — Mindegy. Nem azért vagyok itt, hogy váltsak, tessék ötven fillérest ké­szíteni és azt bedobni. — Nem lehetne mégis kivételt tenni? — Minden nap ezen a vonalon utaznak és még mindig nem tanulják meg a rendet — pattogott ke­ményen a kalauz hangja, s éles barázdák vonultak át a homlokán. — Először utazom ezen a járaton — mondtam, és a szemem majdnem könnyes lett. — Sajnálom. Én nem azért ülök a helyemen, hogy megszegjem a sza­bályokat — s keze az asztalkán heverő átszálló- és vonaljegytömbökön matatott. Kétségbeesve körülnéz­tem. Aztán nagyot sóhajt­va egy átszállót vásárol­tam. Nem lehetne vonal jegy- tantuszt rendszeresíteni az önkiszolgáló villamo­sokon? Egyébként a kocsi szá­ma: B. 1234. — gáspár — HÉTFŐTŐL „Engedményes“ üveg-, percelán-, papír-, irodaszer- ás bútorvásár kezdődik A Belkereskedelmi Minisz­térium kultúrcikk főigazgató­ság sajtótájékoztatón jelentet­te be, hogy három szakmában szeptember 6—25 között újabb engedményes vásárt tartanak, amelyen egyes cikkeket 30— 60 százalékkal olcsóbban hoz­nak forgalomba. Az Üveg- és Porcelán Nagy­kereskedelmi Vállalat mint­egy ötmillió forint értékű üveg, porcelán és műanyag Ciliket, kisebb részben ház­tartási árukat, többségében ajándék és dísztárgyakat vont be az akcióba. Harminc százalékos kedvez­ményt adnak például a fehér porcelán bordástáiakra, amelyből mintegy 20 ezer ke­rült az üzletekbe. A hódmező­vásárhelyi Majolikagyár szí­nes csemege tányérjai — kö­rülbelül 35 ezer — a 60 szá­zalékos engedménnyel 2 fo­rintért, a Gránitgyár színes lapostányérjai 2,20 forintért vásárolhatók. Kisebb meny- nyiségben kerülnek forgalom­ba 50 százalékos engedmény­nyel teáskészletek, hatvan százalékkal mérsékelték vi­szont több száz féle üvegtál, váza, hamutartó, üveg- és por­celánfigura dísztárgy árát. A Papír és Irodaszer Nagy­kereskedelmi Vállalat 40 szá­zalékkal mérsékelt árú cikk­listája jóval szerényebb, van közte azonban néhány a most indult tanévben jól használható iskolaszer. Az úgynevezett „shottis” is­kolatáska például 127 forint helyett 76.20 forintért kapha­tó. Negyven százalékkal ol­csóbban adják a különféle bőr tolltartókat és logarlécéket. Ugyancsak 40 százalékkal mérsékelték az Elegant és a Párizs nevű aranyhegyű bőr­tokos töltőtoll! készleteket. A Bútorértékesítő Vállalat megismétli első félévi enged­ményes vásárát, amelynek so­rán a következő három hétben 30 százalékkal csökkentik 25 féle kisbútor — köztük valamennyi nyersbútor — árát. A cikklista szerint egyebek között szoboszlói teaasztal és tv-asztal, veszprémi tv-szek- rény, józsefvárosi komód, ta­tai zsúrkocsi, Párizs-fotel, egyajtós nyers szekrény és éjjeliszekrény, virágállvány lesz olcsóbb hétfőtől. Má; 117 százalék Ma egy hete számoltunk be az örvendetes eseményről: megyénk termelőszövetkezetei 108,1 százalékra teljesítették gabona eladási tervüket. Az­óta — mint Csele Ferenc, a Pest megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat igaz­gatója elmondotta, 117 szá­zalékra teljesítettük gabona­értékesítési tervünket. A Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén ugyancsak foglalkozott a ga­bonafelvásárlás helyzetével és elismerését fejezte ki a jó fel- vásárlási eredményért a vál­lalat dolgozóinak. Politechnikai játékexport A Kisújszállási Faipari Vállalat két-három év óta foglalkozik a kézügyességet fejlesztő politechnikai játé­kok készítésével. A napokban elkészült a hetvenedik játék­típus, amely városépítő koc­kákból áll A legújabb gyártmányok közé tartozik a fából ké­szült, zománcozott, alkatré­szeire szétszedhető hétféle traktor- és teherkocsi típus is. A politechnikai játékok 3—10 év közötti gyermekek­nek készültek. Az idén hat­millió forint értékű játé­kot gyártanak Kisújszálláson. Ebből hárommillió forint ér­tékűt exportálnak. A politechnikai játékoknak külföldön is nagy sikerük van. Anglia, Dánia, Hollan­dia után új megrendelő­ként jelentkeztek a svájci és francia cégek. Arab vendégek Cegléden Arab vendégek jártak a napokban Cegléden, a hazánk­ban tartózkodó Egyesült Arab Köztársaság mezőgazdasági szakemberei látogatták meg a gépjavító állomást. Főként azokat a gépeket és a gépja­vítás mechanizmusát tanul­mányozták, amelyek az EAK- ban is alkalmazhatók. Nagy érdeklődéssel vizsgálták a D 4—K és az UE—28-as magyar traktorokat. Az ország külön­böző részeiben tett látogatá­suk során —- mint mondották a delegáció tagjai — jó ta­pasztalatokat szereztek, s az a véleményük, hogy a magyar gépek jó konstrukciók. get idegesen körül. Óvatos megfontoltsággal beszél.) — A balesetet még aznap este jelentettem valakinek a kirendeltségen. Nem emlék­szem, hogy kinek. A vállalat részéről engem senki sem hallgatott ki. STEINER FERENC, a vál­lalat dabasi kirendeltségének vezetője (bejön, meghajol, a vállalat ügyvédje közelében ül le, szemben Battával). — A helyszínre nem men­tünk, más megyében történt. Azért is küldtük fel a köz­pontnak a jegyzőkönyvet, amit a baleset másnapján vet­tünk fel. KANCSÁR (felemeli a jegy­zőkönyvet): — Kelt augusztus 14-én, a baleset 11-én történt. (Vaskos könyvet üt fel, előbb a jobb­oldali, aztán a baloldali ülnök elé csúsztatja, azok belenéz­nek, elolvassák, hogyan is mondja a törvény: a baleset­ről, annak bekövetkezte után haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül jegyzőkönyvet kell feltenni.) DR. SZABÓ (ezalatt Danyis tanúhoz): — Hol állt Batta? Szemben a bálával? Sajátmaga felé rántotta? DANYIS JÓZSEF (mereven néz maga elé, homlokán gyűl­nek a verejtékcseppek): — Batta vaskampót akasz­tott a bála kötöződrótjába ol­dalról, hogy a szorosan egy­más mellé rakott bálákat megmozgassa, aztán a másik oldalon lelökje. Kettőt lelö­kött, a harmadiknál elszakadt a drót, ezért esett le a gép­kocsi tetejéről. A másik ol­dalra, a földre, nem oda, ahol már a két bála volt. A lába összevissza csavarodva teste alatt feküdt BATTA JÁNOSNÉ (fejken­dős, sovány munkásasszony. Három gyermek anyja. Egész teste, hangja is reszket az iz­galomtól. Tanú. A férje mel­letti üres székre rogy le): — Semmibe se vette az ura­mat a vállalat. Semmi segít­séget nem nyújtott nekünk. STEINER FERENC (szelíd, korholó hangon, félig Battáné felé fordulva): — Már hogy mondhat ilyet? Hogy a vállalat nem segített? Hát kérem, én a dolgozók kö­zött gyűjtést indítottam. Ugye megkapta a pénzt? Aztán a szakszervezet is adott egy­szer, ha jól emlékszem 400 fo­rint segélyt. És valahányszor Szolnokra szállítottunk, hogy ne költsön vasútra, az autó elvitte, haza is hozta. Kétszer vagy háromszor, de lehet, hogy négyszer. Még hogy a vállalat nem segítette?! (Több jelenlevő koponyája áttetszővé válik, láthatóvá Lesz gondolatuk: a szakszerve­zet meg a vállalat dolgozói? Egyik sem a vállalat.) BATTA JÁNOSNÉ: — Saj­nos, senkitől sem kaptam ta­nácsot. Hogy a vállalatnak kártérítést kell fizetnie, azt is a sajtóból tudtam meg. (Elő­szed egy lapkivágást, a Pest megyei Hírlap jogi tanácsadó rovatát mutatja fel. Sír. Szin­te kiabálva): — Tizenhárom évig dolgozott az uram a vál­lalatnál, nem vártuk, hogy így bánnak el vele. Jártam Pesten a központban, Azt mondták: „A vállalat elismeri a balesetet, de nem fizet!” (Az utóbbi szót kihangsúlyoz­za, megnyomja, szinte énekli, érezni utánoz valakit): — Ezenmód mondták. KANCSÁR: — Kérem szí­veskedjenek kint várakozni, majd szólítani fogom önöket. Fordulópont Egy nap alatt negyedmillió szöget ütnek a vékony lé­cekbe, hogy összeálljon a rengeteg gyü- mölcsláda- : rekesz a nagykőrösi üzem- i ben. Szezonmunka? Nemcsak i nyáron, télen és tavasszal I is sok az elfoglaltság. Legyen i is szükség minél több jó i terméket szállító fadobozra. Foto: Kotroczó SOKAT BESZÉLTÜNK AR­RÓL, hogy a népművelés­ben a régi módon dolgozni ma már nem lehet. Legalábbis eredményesen nem. Arról is sokat vitatkozunk: ha már a régi út nem járható, mi­lyen legyen az új? Melyei: azok az új módszerek, ame­lyek nemcsak, hogy vissza­hódíthatják a közönséget, de gyorsabb ütemben segítik a népművelés ügyét is? Nem akarjuk felsorolni t lehetőségek széles skáláját. Egyetlen példát szeretnénk elemezni csupán, az aszódi járás népművelőinek újszerű és nyomban hozzátehetjük minden eddiginél sikeresebb kezde ményezéséi. Az asszodiak felismerték, a népművelés egyik legfon­tosabb feladata a termelő­szövetkezeti parasztság mű­velődésének minél hatéko­nyabb felkarolása, segítése A szándék indokolt: a pa­rasztság körében ment vég­be a legnagyobb változás az elmúlt húsz esztendő alatt Olyan átalakulás, amely alapvetően megváltoztatta életmódjukat, szemléletük, szakismeretük azonban nem formálódott hozzá teljessé­gében az új életmód kö­vetelményeihez. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot meggyorsít­hassák, elsősorban meg kell nyerni az ügynek a termelő- szövetkezetek gazdasági ve­zetőit. Azokat az embereket, akiknek idejét, energiáját el­sősorban a termelés, az irá­nyítás napi gondjai kötik le. de akik éppen ezen keresz­tül érzik leginkább a tag­ság korszerű ismereteinek hiányát, műveltségének és szaktudásának a kívántnál alacsonyabb fokát. Ha ezek a vezetők — elnök, agronó- mus, könyvelő, brigádvezető — a népművelők mellé áll­nak és támogatják munkáju­kat akárcsak példamutatásuk­kal, a kultúra és a tanulás iránti fogékonyságukkal, ér­deklődésükkel, a változás üteme meggyorsul. Azzal a kettős céllal alakí­tották meg tavaly december­ben a mezőgazdászok aszódi klubját, hogy bővítsék a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, könyvelők és brigádvezetők látókörét, nö­veljék szaktudásukat, vezető­készségüket, ugyanakkor megnyerjék őket a népműve­lés ügyének is. AZ ELSŐ ÖSSZEJÖVETEL biztatónak ígérkezett. Ottho­nosan berendezett klub, le­terített asztalok, az asztalo­kon poharak és palackozott sör várta a járás mezőgaz­dasági vezetőit. (Becsület­kassza és árjegyzék is volt az asztalokon s van ma isü Aki délután ötkor belépett a klubba, nyomban otthono­san érezte magát. Asztaltár­saságok alakultak, vélemé­nyek cserélődtek, s csak fo­kozta a baráti beszélgetések érdekességét, hogy eljöttek a járási pártbizottság és a ta­nács vezetői is, hogy fehér asztal mellett feleljenek a Templom múzeum emléktárgyat őriznek. Így töb­bek között egy 1700-as évekből származó kézzel faragott bálvány­prést, amelyen II. Rákóczi Ferenc fejedelem címe­re látható. A ki­állítás bemutat­ja Tokaj város különböző pe­csétjeit 1701-től napjainkig, az egykori királyi kiváltságleve­lek másolatait, valamint a Hegyalján hasz­nált hajdani sző­lőművelő és bo­rászati eszközö­ket. Az értékes és látványos kiállí­tást nemcsak a községen átutazó kirándulók kere­sik fel, hanem az idén már a kül­földiek is „felfe­dezték”. Amióta a Tisza-parti camping meg­nyílt, angol, fran­cia, csehszlovák, lengyel, nyugat­német, svéd és finn vendégek je­gyeztek be elis­merő sorokat a múzeum emlék­könyvébe. Így a kis múzeum az idei nyáron érte el a legnagyobb látogatottságot: az elmúlt öt hó­napban a gazdag kiállítási anya­got több mint hatezren, közöt­tük mintegy négyszáz külföl­di tekintette meg. felvetett kérdésekre, taná­csot kérjenek vagy adjanak egy-egy problémára. Egy hónap múlva, amikor újra találkoztak dr. M agy ári András egyetemi rektor elő­adásán, majd ezt követően dr. Erdei Ferenc vitaestjén, már megállapítható volt nem­csak a klub megalakításának sikere, hanem szükségessége is. Feltétlenül elemzésre mél­tó a klub sikerének titka. Az egyik: a társadalmi szükség­let felismerése — az előadá- sos mezőgazdasági ismeret- terjesztés önmagáiban már nem elégséges, újabb, von­zóbb formákra van szükség az előbbrelépéshez. A másik: a megalakulást a helyzet gon­dos elemzése előzte meg, s a járás sajátosságaihoz igazod­va mérték fel az embereket leginkább foglalkoztató prob­lémákat. A harmadik: élve a főváros közelségének lehető­ségével, a legkiválóbb szak­embereket kérték fel egy-egy előadás megtartására, vita le­vezetésére. A negyedik: ba­rátságos, otthonra emlékezte­tő körülményeket teremtettek az összejöveteleknek, hogy mindenki jól, feszélyezettség nélkül érezhesse magát A mezőgazdász klub megalakításának és sikeres működésének következetes folytatása volt az aszódi já­rási agrárnapok megrendezé­se, amelyre augusztus végén került sor. Az augusztus 19- én nyíló rendezvénysorozatot Az aszódi járás húsz évé című kiállítás megnyitása, vala­mint Gál Gézának, a járási pártbizottság titkárának a mezőgazdász klubban elhang­zott A helyes vezetés módsze­rei a termelőszövetkezetekben című előadása vezette be. Ezt követően tíz napon át a járás különböző községeiben foly­tatódtak a találkozók, megbe­szélések, tapasztalatcserék. Püspök hatvanban az állatte­nyésztők napja keretében Ja- kus László tsz-elnök és Mol­nár László szakíró előadását hetven szakember hallgatta végig. Az aszódi tsz-asszonyok találkozóján százan vettek részt A nők szerepe a terme­lőszövetkezetekben című an- kéton s hallgatták meg a Jer hitvesem című irodalmi mű­sort. Versegen rendezték a növénytermesztők találkozó­ját, Gál gallé vizen a zöldség­termelők tapasztalatcseréjét, Bagón a gépkezelők napját. Galgamácsán száz termelő­szövetkezeti könyvelő talál­kozott, látogatott el a helyi termelőszövetkezetbe, hall­gatta meg Könczöl Ferenc já­rási főkönyvelő előadását, majd tekintette meg a Húsz óra című nagysikerű magyar filmet, amelynek három sze­replője: Görbe János, Szirtes Ádám és Siménfalvi Sándor is megjelent ás részt vett a mintegy másfél óráé vitában. Nagy sikert hozott a Túrán rendezett parasztifjúsági nap, amelynek százhúsz részt­vevője délelőtt a mező- gazdaságban dolgozó fia­talok problémájáról beszélge­tett, majd megismerkedett a helyi termelőszövetkezetek eredményeivel, délután pedig Bárányt Ferenc költővel foly­tatott értékes eszmecserét. A nap sporteseményeit ezerötszá- zan, az esti vidám műsort pe­dig, amelyben részt vettek a tv Ki mit tud? versenyének közreműködői is, félezren te­kintették meg. Záróakkordként pedig félszáz termelőszövetke­zeti vezető a gödöllői Agrártu­dományi Egyetemre látogatott el, ahol dr. Magyart András rektor fogadta őket s mutatta be az egyetem tanszékeinek munkáját. TÍZ NAP — HÉTEZER RÉSZTVEVŐ. Ez az aszódi járási agrámapok számszerű mérlege. A számoknál azonban sokkal többet mond az a tény, hogy az aszódi mezőgazdász klub nyomán hasonló jellegű klub alakult már Versegen, tervezik Ikladon is. S ami még ennél is jelentősebb: a járás­ban fokozódik a tanulási kedv, a művelődési igény, s e mö­gött ott érződik már az aszódi mezőgazdász klub tagjainak segítő-szervező-figyelemfelhívó munkája is. Érthető érdeklődéssel vár­juk: melyik járás követi leg­hamarabb az aszódiak helyes kezdeményezését. Prukner Pál Kopog a kalapács BATTA JÁNOS (a folyo­són): — Augusztus elsejéig voltam táppénzen. Akkor át­helyeztek éjjeliőrnek. Három egymástól távoleső helyen kellene őrködnöm. Hogyan járkálok annyit egész éjszaka a törött lábammal? Nem vál­lalhattam el. Erre azt mond­ták, kérjek fizetés nélküli sza­badságot, de nem kértem. Ak­kor meg, hogy keressek ma­gamnak való munkát. Most aztán se táppénz, se fizetés. BATTA JÁNOSNÉ (szipog­va): — Mi lesz velünk?! (Bocsánat, mindjárt a leg­elején illett volna, pótolom most és ideírom.) Helyszín, a Dabasi Járási Tanács vb ülésterme. Játszó­dik: 1965. augusztus 31-én. Nincs semmi tévedés a dá­tumban, nem huszonöt évvel előbb, pontosan ezen a napon. KANCSÁR (miután min­denkit behívott): — A járási tanács közös munkaügyi döntőbizottsága helyt ad Batta János kereseté­nek és a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központját (MÉK) a követelt kártérítés teljes összegének megfizetésé­re kötelezi. DR. SZABÓ (nem dohog, csak megjegyzésképpen mond­ja): — Természetesen felleb­bezek. Majd a másodfok! A bizonyítás kiegészítését ké­rem, új tanúkat is bejelentek. A MÉK nem tehető felelőssé! (Egyszóval, második felvonás is lesz!) (Ügyvédek, tanúk és felek halkan köszönnek elnöknek, ülnöknek, lassan kiszivárog­nak a teremből. Botjára gör­nyedve a többiek után sánti- kál Batta János. A felesége megy a sor legvégén lehajtott fejjel. Nézi a férje lábát.) Szokoly Endre Borsod megye egyik idegenfor­galmi érdekessé­ge a tokaji temp­lommúzeum. Az egykori görögke­leti templomot az 1790-es években a községben letele­pedett görög ke­reskedők társula­ta építtette. A műemlék jellegű épületet — ame­lyet vallási cé­lokra már nem használtak — az elmúlt években a tanács megvásá­rolta és abban Tokaj régészeti, történeti, vala­mint Hegyalja szőlészeti és borá­szati emlékeit he­lyezték el. A Helytörténe­ti Múzeumban számos értékes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom