Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

1963. SZEPTEMBER 4, SZOMBAT ^Míriap 3 Korszerűsítik az ácsai iskola konyháját Öcsán, az általános iskola napközi otthonának kony­hája rossz állapotban van. A jelenlegi körülmények kö­zött az ételkészítéshez szüksé­ges egészségügyi és techni­kai feltételeket sem lehet benne biztosítani. Ugyan­akkor, miután az óvodai gyermekek részére is itt főz­nek, r nagy létszámot kell ellátniok, a konyha kicsi is. Szükséges tehát a bővítése, korszerűsítése. Ennek kivi­telezéséhez rendelkezésre áll az Öcsai Községi Tanács saját építőbrigádja, a munka el­végzésére pedig a megyei ta­nács 80 ezer forintot bizto­sított. Győzelmi vacsora ElkésaüSt tsts alagligeti vízmű Párolog a piros halászlé az asztalon. Több mint száz ember jött el a győzelmi va­csorára. Délután még a Dunakeszi melletti Alagli- geten jártak, hogy hivatalo­san, ünnepélyes keretek kö­zött is tudomásul vehessék: a mű elkészült. A társulás elnöke, dr. Csa­ba Ferenc nyilatkozik; — öts,zázharminc ingat­lantulajdonos örül a mai napnak, akik személyenként közel 3000 forintot vállal­tak a vezetékes víz érdeké­ben. A dunakeszi fővezeték­hez csatlakozik törpe vízmü­vünk. — Mennyibe került? — Az összeg megközelíti az egymillió 400 ezer forin­tot. Eredetileg közel nyolc kilométer hosszú vezetéket akartunk építeni, nyolc köz- kúttal. De túlszaladtunk már a 8000 méteren és két kúttal több áll a víztársulás tagjainak szolgálatában. Hoz­zá még 200 ezer forinttal ol­csóbban jöttünk ki. — Honnan a kettőshasznú többlet? — Jó gazdálkodóink van­nak ... — Kit illet elsősorban ez a megtisztelő jelző? — (Többen közbeszólnak) dr. Csaba Ferenc elnököt... jó kézben tartotta az ügyet... — A társulat ezenkívül 200 ezer forint megyei támoga­tást kért és kapott. Ebből ter­veztette a Vasúttervező Inté­zettel az új kutakat. Erede­tileg mi kaptunk volna vi­zet a régi vízműtől, de ma már abban az előkelő hely­zetben vagyunk, hogy mi ja­víthatjuk a község vízellátá­sát. — Mennyi az ajándékvíz? — Napi háromezerkétszáz köbméter. Kisebbik fele a tár­sulás tagjaié. — Történet az építés idejé­ből? — Előfordult, hogy a nagy igyekezetben elkanyarodott a vezeték az eredeti vonaltól. Túl élesen vette a kanyart, de helyrehoztuk ... A másik érdekesség, mint jellemző, az emberek hihetetlensége. Csak a teljesülést ismerik el. Az árkot, s ha ez megvan, a csövet... Aztán eljött az idő, a mai nap, amikor már itt van a beteljesedés. — Ezzel lezárult az akció? — Nem. Egy évig csak a közkútra járnak a jótállási idő leteltéig. Jövőre sorba bevezetjük — a házakig. — Ki érdemel elismerést? — Sok név kívánkozna ide, de legfőbb pártfogónk Breinlich Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Igazgatóság he­lyettes igazgatója. T. Gy. Víziút — Európán át — Háromezer-négyszáz ki­lométeres közvetlen vízi or­szágút — hétfőtől ez a témá­ja a budapesti nemzetközi kongresszusnak... A Hajózástudományi Együtt­működési Bizottság főtitkára péntek délelőtt így nyitotta meg sajtótájékoztatóját. A közlekedés tudományos szak­értőjével, Kádas professzorral együtt rendkívül nagyszabású európai tervről számoltak be. — A gondolat nem új, de a kivitelezés most esedékes; 1980-ban zárul az utolsó csatornaszakasz megépí­tése, amellyel a Rajna— Majna—Duna összekap­csolódik. Az Északi-,' a Keleti- és a Fe­kete-tenger ezután nagy ke­rülő nélkül közvetlen vízi- úton érhető el. Az új vonal alkalmas ar­ra, hogy Magyarország nem­zetközi kapcsolatait jelentősen bővítse. Ezzel a programmal gyorsítható a cél: tempósab- ban növekedjék az export, mint a nemzeti jövedelem. — Miért most téma a nem­zetközi vonal, nem korai-e Visegrád szolgálatkész Közvetlen vonal két tenger között erről tárgyalni — kérdezték az újságírók. — Ezt a rendkívül jelentős programot nem szabad rövid távon szemlélni. A megvaló­sítás hosszú időbe telik, gyü­mölcsei azonban viszonylag gyorsan beérhetnek. A vízi szállítás a legolcsóbb. — A visegrádi vízierőmű tervezésénél figyelembe vették-e a nagy átmenő forgalmat — kérdezte lapunk munka­társa. — A tervek így készültek. A hajóáteresztő zsilipek von­tatott rakományok átszállítá­sára is alkalmasak. Visegrád szolgálatkész. A magyar hajóiparon a sor, hogy olyan vízijárműveket építsen, amely a viszonylag keskeny és sekély összekötő csatornákon is jól közleked­het. A csatorna építési költ­sége különben kilométeren­ként csalenem 2 és félmillió márka. További gond, hogy mind a Rajnán, mind a Du­nán az eddigi száz nappal el­lentétben legalább háromszor ennyi ideig kell biztosítani a hajózáshoz szükséges vízszin­tet. Még sürgetőbb a szint­emelő zsiliprendszerek felépítése, így a visegrádi erőműé is. Az ezzel foglalkozó nem­zetközi kongresszus hétfőn kezdi meg munkáját Buda­pesten. A száz magyar rész­vevőn kívül tíz ország küldi el szakembereit és megfigye­lőit. t. gy. Katona munkások — munkás katonák HARSÁNYAN VIRÍTÓ V* RÄGÄGYAK, dúsan zöldel­lő lombos fák között rend- szertelenül elszórt házacs­kák: az új kiképzési rend­szerű műszaki század kör­lete. Felvonulási épületnek készültek, s most — egy idő­re — katonák otthona lett. Ablakaiból odalátni a Balaton égszínkék tükrére. Mindjárt a kapuval szemben a móló, a horgászok törzstanyája. Katonásan egyszerű, tiszta ebédlőteremben beszélgetünk a parancsnokokkal. A rangidős nem kerülgeti a témát. — Eleinte a fiúk félelem­mel, vegyes idegenkedéssel várták, mi lesz a sorsuk. Akadt olyan is, aki kérte: he­lyezzék más fegyvernemhez, nem akar itt maradni. Néhá- nyuk később visszavonta ké­relmét, mások ma is azt ír­ják leveleikben: visszavágy­nak, mert itt több a szabad­ság, no meg a pénz. MIFÉLE ALAKULAT EZ TULAJDONKÉPPEN? Ez is kiderül. Ismeretes, hogy a haditech­nika fejlődése korszerű had­viselési, harcászati módszere­ket igényel. Korszerű hadvi­selés pedig elképzelhetetlen zökkenőmentes közlekedés, megbízható híradóhálózat és zavartalan vasúti forgalom nélkül. Az új kiképzési rendszerű alakulatok felada­ta éppen e hármat biztosí­tani, háború esetén. Csakhogy, a pilóta sem az első bevetés előtti per­cekben tanul meg repülő­gépet vezetni! Világos, hogy a közút- és vasútépítést, a szállítást, az erődítési, vízel­látási és robbantási felada­tokat is meg kell valamikor tanulni. Ha ebben egyetértünk, most már csak az a kérdés: hogyan tanulják meg? Csak a kiképzési feladatokat fi­gyelembe véve, begubózva a katonai szabályzatok falansz­terébe — vagy céljaikat ösz- szehangolva a népgazdaság érdekeivel? Mert vasútat úgyis lehet építeni, hogy leraknak né­hány kilométernyi sínt, hoz­zá váltókat, rakodókat, kité­rőket, aztán felszedik az egészet. Ugyanígy építhet­nének hidakat, erődítéseket, távbeszélőhálózatot, közuta­kat. Ma felépítik — holnap lebontják. Mint a Patyom- kin-kulisszákat. — Mi nem ezt az utat vá­lasztottuk. Ügy határoztunk, hogy az alakulat gyakorlati kiképzését összekapcsoljuk a népgazdasági termelőmunká­val. Amit megépítünk, le­gyen a népé. A PARANCSNOK SZAMO­KAT IDÉZ: 1964-ben több mint tízezer katona — több mint 100 millió forint ér­tékű munkát végzett az épí­tőiparban. Mintegy 100 ál­lami gazdaságban hatezer harcos 220 000 munkanapot dolgozott. Ha mindannyian kukoricát törtek volna, 32 000 katasztráiis hold termését ta­karítják be! A közlekedési vállalatok szállítási felada­taihoz nyújtott segítség ki­lométerekben kifejezve meg­haladja az egymilliót. Az újjáépített alsóőrsi vas­útállomást a szakértők az északi part legkorszerűbb pá­lyaudvarának nevezik. A munka oroszlán részét a ke­nései század végezte. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy itt, ahol most állunk, a vég­telenbe futó sínpárak között nemrégen még zizegő ná­dast borzolt a szél. Az át­épített pályaudvar pontosan háromszorosa a réginek: há­romszor annyi vonatot ké­pes befogadni, átereszteni, a forgalom gyorsabb, s üzem- biztosabb lett. A katonák itteni munkája — tizenkét millió forintot ér: © AZAM, DE HOL VANNAK A KATÓNAK? Természetesen — munká­ban. Most a csajági pálya­udvart építik. — Alsóörs után itt készül az ország második magasí­tott kiképzésű peronja, az alá terítik a vízszivárogtató sa­lakvánkost — magyarázza a századparancsnok. Civilben vasúti szakember. Zömök őrvezető közeledik futva, s jelenti: a részleg lét­száma teljes, a munka elő­írt ütemben halad. Az őrve­zető, Balázs László, civilben elektrikus. Budapestről ke­rült ide, a kénderesi partra. Nem bánta meg: a kiképzés — éppen a fizikai munkára tekintettel — valamivel könnyebb, mint másutt, a szabadság gyakoribb és ke­resni is lehet. Teljesítmé­nyüktől függően, 350—500 forint jutalmat kapnak ha­vonta. Jól jön egy családos embernek. Előttünk, a mélyedésben pirosra sült szőke fiú teríti a salakot. „Bennszülöttnek” számít, tapolcai. Tizennyolc éves múlt mindössze. — Hányszor volt otthon mostanában, Jánosi? — fag­gatja a szakaszparancsnok. — Nem sokszor — sandít fel a szemébe húzott sapka alól a kérdezett. — Egy ke­zemen össze tudnám szá­molni. Orrán a hámló bőr csú- fondáros ráncokba húzódik a nevetéstől. Maga is tud­ja, hogy néhány hónap alatt négy-öt eltávozás, jutalom­szabadság — nem jár min­denütt. — Nem vágyik máshová? — kérdem halkan a szom­szédját, hogy parancsnoka ne hallja. Lapátját a salakba döfi, s ujjain számlálja az éveket Kondor Lajos: — Nem. Először: két év hamarább eltelik, mint há­rom. Másodszor: a zsold mellé pénzjutalom is jár, ami másutt nincs. Harmad­szor: gyakrabban lehet ha­zamenni. Negyedszer: itt még szakmát is tanulhat az ember. — „Odakint” elterjedt a hír, hogy maguknál nehéz és sok a munka, kevés a szabad idő. Igaz ez? Hárman felelnek, egymás szavába vágva: — A katonaság sosem volt gyógyüdülés. Igaz, hogy mi a kiképzés mellett dolgozunk- is, de annyival könnyebb a kiképzés. — Nem szakadunk bele! Óránként öt perc pihenőt tartunk, tíz órakor uzsonna­szünet. Délben fél óra ebéd­idő, öt órakor fájramt. Hat órakor már a Balatonban találhat bennünket. — Hol van másutt kilenc­kor takarodó? Persze, aki moziba megy, vagy tv-t néz, tovább is fennmaradhat. Könyvtárunk, rexasztalunk, rádiónk van, vetélkedőket, sportversenyeket rendezünk. Miért sajnálnak bennünket? Dolgozni civilben is kell. A századnak 14 000 forintja van a takarékban! — Aki nem bírja egészség­gel, azt úgyis elhelyezik in­nen vagy leszerelik. Néhány méterrel arrébb nevetés. A század „Benjá­minját” ugratják társai, aki fél év alatt sem tanult meg úszni, pedig minden este órákig üldögél a víz szélén. Pecázik. Egyszer már halat is fogott. Rossz nyelvek szerint legalább háromdekás volt. Nyiri Éva Őszi mélyszántás Káva határában (Gábor felv.) Gödöllőnek két olyan intéz­ménye is van, amely azt a célt szolgálja, hogy a lakos­ság érdeklődését a szellemi élet iránt ébren tartsa és fo­kozza : az egyik a hetedik éve működő Irodalmi Színpad, a másik pedig a Juhász Gyula Járási Könyvtár Könyvbará­tainak Köre. Mindkettő most érkezett el új szezonjának kü-' szöbére. Programjukról eze­ket tudtuk meg: Az Irodalmi Színpad min­den hónapban megtartja im­már hagyományossá vált iro­dalmi estjeit. Októberben Az utca költészete, novemberben Befejezik Cegléden a csikós-széli belvízrendezést A Ceglédi Városi Tanács még az elmúlt évben majd­nem egymillió forint össze­gű szerződést kötött a vá­ros Csikós-szélen levő, bel­víz által állandóan veszé­lyeztetett területeinek ren­dezésére. A munka meg is kezdődött, a kivitelező azon­ban nem fejezte be a nagy­arányú tereprendezést, idén pedig a város költségvetésé­ben nem állt rendelkezésre a még szükséges félmilliós költségkeret. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága most a csikós-széli munkák mielőbbi befejezésére biztosí­totta a szükséges beruházási összeget. Kölcsey-est, decemberben A amerikai irodalom, januárb i Burns-est lesz, februárban pc dig Erkel—Liszt—Bartók-es tét rendeznek. Márciusban a? Agrártudományi Egyetem iro­dalmi színpada vendégszere­pel a községben, a látogatást az egyetemen, a Juhász Gyula Irodalmi Színpad alkalma; időpontban visszaadja. A könyvbarátok köre négy évvel ezelőtt alakult meg és azóta rendszeresítette s könyvtár helyiségeiben az irodalmi összejöveteleket. Az új szezonban az elsőre októ­berben kerül sor, amikor dr. Karsay Elek történész, töbt nagysikerű könyv szerzője mutatkozik be a kör tagjai­nak, novemberben dr. Albert Lóránt zeneesztétikus tartelő­adást. A gödöllői könyvbarátok két nyilvános összejövetelt is tar­tanak, az elsőt még ebben a hónapban, szeptemberben, amikor Bodor Tibornak, a Nemzeti Színház művészének közreműködésével Ady-dél- utánt rendeznek. A másodikat szeptemberben, a könyvhét alkalmából író-olvasó találko zó formájában tartják. I Zebra az országúton f y ^ 'j Dabas vasútállomásához jj íj gyalog csak az országutat ? í< keresztezve lehet eljutni. ( j/ A Dabason átvezető sze- íj ^ gedi országutat éppen íj ^ most korszerűsítik, és íj j ezzel sok minden jár j, í, együtt. Szélesítik például, jj í, az autóbuszok megálló- íj íj helyeit meg még öblöseb- £ bé teszik, hogy a nagyi íj jármű ha megáll, ne aka- íj j dályozza az utána robogó- 'j 3 kát. Ezen felül, akár a íj (legforgalmasabb fővárosit t, útvonalakon, az úttestet jj Í fehér festett vonallal két- £ íjtéosztják. Most húzzák ( 'j éppen ezt a forgalomirá- j t, nyitó fehér vonalat, ésíj ( hogy ne csak az autósok % '( biztonságát szolgálja, ha % íj már kéznél a festék, e íj íj héten zebrát rajzoltak ve- íj íj le a dabasi csárda előtt £ íj az út állomás felé eső ol- j fj daláig a gyalogjárók szá- íj j/ mára. íj j Nos, ez a néhány vas- íj ( tag ecsetvonás is hozzájá- $ Í rul a város és falu közti j/ íj különbség eltüntetéséhez. £ íf Hogyne, ha már zebra is íj í, van Dabason. (j 'j Csak aztán ezen a zeb-j j, rán ne történjen annyi í, j baleset, mint a pesti zeb- íj í rákon. ebben legalább 'j , maradjon meg a különb- í íj ség! \ j sz. e. | Van önkritikája | Az étterem — ahová t rossz sorsom bevezérelt — 5 kong az ürességtől. Mind- t össze ketten - hárman ül- ^ \ dögéinek az egyik asztal- $ í náL Vendégriasztó lassú- $ i Sággal tesz-vesz a pincér, $ i s leginkább karbateít kéz- $ i zel tanulmányozza az ut- 5 ; ca felöli nagy ablak előtt t í a kinti forgalmat. < ötvenöt perce várok $ ! már az ebéd második fo- $ : gására, de úgy látszik, 5 ; hiába. ■ — Elfelejtették talán, 5 : hogy mit rendeltem? — í ; reklamálok a felszolgáló- 5 j “áh ? • — Dehogyis, kérem, az í : étel készül, tessék csak J ! nyugodtan várakozni, a J1 í rántott májhoz idő kell. * : — Jó, jó, de azért több • • mint háromnegyed óra, ; ; mégis csak túlzás. Mit j ! cshiá’nának, ha tele lenne : : vendégekkel az étterem? ; j — Uram, nyugodjon: ! meg, nem lesz ez tele : soha! : s. p. • : ; ‘sssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssss. KULTÚRÉLET GÖDÖLLŐK Az Irodalmi Színpad és a könyvbarátok programja

Next

/
Oldalképek
Tartalom