Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

4 ftí I ti £6 ^irtap 1965. SZEPTEMBER 1, SZERDA TOKAJI PINCEMÚZEUM Ritkaságnak számító boros­pincéje van Papp Miklós to­kaji tanárnak. Az Aranyos- dűlő lösztalajába vájt, 50 mé­ter hosszú pince valaha való­színűleg a piarista rendé volt. A falát régi feliratok és raj­zok díszítik, a pince jelenlegi tulajdonosa elhatározta, hogy a birtokába lévő tokaji ..erek­lyékből’' kis múzeumot rendez be. A pincefolyosó falán ková­csoltvas tartókban mintegy SO eredeti hegyaljai borosüve­get állít ki, amelyekben a hajdani híres bortermő csalá­dok színesnyomású címkéi láthatók. Zempléni üveghu­tákban készült kanosokat, gyertyatartókat, habos üvege­gét, a környéken gyűjtött to­pókat, réz-kiöntöedényeket és szőlöművelö eszközöket, vala­mint a telkibányai Kőedény­gyárból származó mintás tála­kat is kiállít majd kis magán- múzeumában. A múzeum már ez év őszén — szüretkor — megnyílik. MENNYI CSOKOLÁDÉT FOGYASZT A VILÁG? A világon 1954-ben 800 000 tonna csokoládét fogyasztot­tak. Ez a mennyiség 1961-ben 1 024 000 tonnára emelkedett,' az idén pedig a becslések sze­rint 1 400 000 tonna lesz. f Hol töltötte a szabadságát? VÁLASZOL A DCM NÉGY DOLGOZÓJA Kapásból választottunk ki a DCM-ben négy fizikai dolgo­zót, hogy megtudjuk, hol és hogyan töltötték a szabadsá­gukat. ★ Komjáti József brigádveze­tő: — Még csak egy részét vet­tem ki a szabadságomnak. Otthon voltam Miskolcon a szüleimnél. Ritkán járok ha­za. Ilyenkor apámmal elfog­lalatoskodunk a szőlőben. A szabadságom többi része a családomé. Feleségem, két gyermekem van. Szeptember­ben majd elviszem a kisfiá­mat is Miskolcra, megmuta­tom anyáméknak, aztán az anyósomhoz is ellátogatunk. — Egyéb program? — Csak a gyerekkel szeret­nék a szabadságon alatt fog­lalkozni. — Üdülés? — Jövőre szeretnék a fele­ségemmel Hajdúszoboszlóra menni. 1952 óta nem üdültem; vagy nem jutott beutaló, vagy nem is tartottam rá igényt. Garamvölgyi Istvánnal a klinkeyégető kemencék alatt beszélgettünk. Fiatal ember, alig lehet húszon fölül. — Az idén nincs szabadsá­gom. — Csak nem önkényes kilé­pés? — De igen. Budapestről a Hajtómű- és Felvonógyárból jöttem el. Egyetlen mentsé­gem van: megnősültem. Pes­ten nem tudtunk lakást sze­rezni. Szendehelyen viszont, ahová a családom való, most főbérletünk van. — Na, és ha már nincs sza­badsága. beszéljünk róla fel- j tételes módban. Hol töltötte volna? — A földünkön. Van egy kis veteményünk. A felesé­gem is Pestet, a kertészeti vállalatot hagyta ott ezért a házasságért, de nyírségi lány. Burgonyát termesztünk, meg kukoricát. Szeretnénk valami csekély anyagi biztonságot te­remteni. Talán néhány év múlva már saját házunk is lehet, s akkor nyugodtan me­hetünk majd üdülni. Veres István hűtőrostély- kezelő. Deresedő hajú ember. Nagy családja van, három fia, egy lánya. Két gyerek még a szülők kenyerét eszi. — Már évek óta úgy veszem ki a szabadságomat, hogy me­hessek haza, Nyézsára aratni. — Ez aligha nevezhető pi­henésnek. — Kell a kereset. Ezerötszáz körül van a fizetésem. Fele­ségem tsz-tag, de 300 forint havonta csak az utazásom. Pénz kell a gyerekeknek is. Aztán meg számítanak is rám a tsz-ben. Az idén külö­nösen nagy szükség volt a kaszásokra. — Üdülni nem is akar? hogy jövőre beszervezek a gyárból egy csomó kollégát. — A másik hetet mivel töl­tötte? — Tanulok. Most fejezem be a gimnáziumot. Ha jó idő van, szívesen kirándulok a hegyek­be, Meg sem nézem a térké­pen, hová vezet az út, csak nekivágok. így szeretek kirán­dulni. Üt az ismeretlenbe. ★ A DMC-ben ez idén 62 dol­gozó — ebből 36 fizikai — ka­pott szakszervezeti beutalót. A fizikai dolgozók jelentős ré­sze nem tart igényt az üdülés­re. Nagy hányaduk keresetki­egészítéssel tölti a szabadsá­gát. A hajdani mezőgazdasá­giak közül legtöbben aratnak. Húzza őket a föld — mondják rájuk, de talán csak a jó ke­reset ígérete a vonzerő. Igaz, hogy sok dolgozó zse­bében elkelne még a nagyobb fizetés, de vajon megérl-e az a haszon, amihez a pihenés árán jutnak. Megéri-e a gyár­nak, ahová fáradtan jönnek vissza, talán fáradtabban, mint ahogy elmentek, s megéri-e maguknak, hogy megfosztják testüket, idegrendszerüket a pihenéstől. Két héten múlik talán a megélhetés? DozvaJd János Édes a szőlő (Foto; Wormser) Költözik a miskolci egyetem Magyar kiállítás Prágában Ráckeveiekkel Harkányban Vidám, népes társaság, számszerint ötvenöt termelő­szövetkezeti dolgozó utazott pénteken Ráckevéról Har­kányba. A kirándulók a Rákóczi Termelőszövetkezet szorgalmas tagjai, akik a nyári munkák befejeztével határozták el a kis kirucca­nást. A kora hajnalban induló autóbusz egész úton nótá­tól, tréfálkozástól, harmoni­kaszótól volt hangos, öre­gek, fiatalok, férfiak, nők jó kedvű csapata kitűnő han­gulatban töltötte el a szom­batba nyúló kirándulást. Vá­rosnézés, borkóstoló, fürdés és gyönyörködés a táj szép­ségeiben! — ez volt a prog­ram. Az első állomás Komlód, ahol nemcsak halászlét, de még nyitott vendéglőt sem találtak a kirándulók. Sze­rencsére tartott még a ha­zai: étel is, ital is jócskán. Szíves kínálgatás, cserebere és tréfák, meg nóták egész Min mosolyog Jani bácsi? Elárulnánk, de akkor nem volna tanácsos ismét a szeme elé kerülni. (Nagymiklós felv.) sok egyéb kirándulási terv is felmerült. S ami igaz, az igaz: nincs is szebb idény­záró aktus, mint egy szép, vi­dám országjáró kirándulás. — Rám férne, a csontjaim­nak már jólesne a hajdúszo- boszlói gyógyvíz, de nélkülem nincs aratás. A gyerekek is hamarabb mennek focizni a rétre, ha nem vagyok otthon, mint a gabonába. Én aztán vezényelek, gyerünk, sorba- állni, egy-kettő, kaszát fogj! Akkor minden rendben van. A baromfinak, meg a disznónak ilyenkor keressük meg az egész évi takarmányt. Üdülni? Én már csak úgy mennék el, ha az orvos beutalna. — Oravccz Ilona, ce­mentüzem, kapcsolótábla­kezelő. Nagy, mókás fülbeva­lók, kék overall, tréfálkozó kedv. — Minden évben beutazom az országot. Hatvanból indult az idén is egy TIT-csoport, egyhetes útra. A volt középis­kolai tanárom szervezte. Há­romszázhúsz forintba került, de ennél többet ér. Szombat­helyen, Kőszegen voltunk, megnéztük a jáki templomot, a sárvári múzeumot, füröd­tünk Alsóörsön a Balatonban, Veszprémen át jöttünk haza. Ezek az utazások mindig jól sikerülnek, s ritka dolog, hogy a kényelem ilyen olcsósággal párosul, mint itt. Komolyan mondom, én már elhatároztam, A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem 109 méter hosszú, 25 méter széles fő­épülete a múlt hónapban ké­szült el. Az átadás-átvétel be­A PARASZTLANY — AMATŐRFILMEN Újabb kisfilm forgatását fejezte be a kisvárdai járási művelődési ház amatőrfilmes csoportja. Gárdonyi Géza: A parasztlány című novelláját dolgozták fel. A külső felvé­teleket Kisváráén, Anarcson, Szabolcsbákán készítették. Az egyes epizódok eljátszására a helyszínen választották ki a szereplőket. A filmet bemu­tatják majd a járás községei­ben. Egyszemélyes „Balaton“ A kaposvári Faipari Válla­lat Balaton elnevezésű háló­szoba garnitúrája népszerű­ségnek örvend. A vásárlók csupán azt kifogásolták, hogy egyszemélyes rékamiét nem gyártanak a berendezéshez. A vállalat a második félévben kétezer garnitúrához egysze­mélyes rékamiét is gyárt. fejezése után az impozáns lát­ványt nyújtó, hatszintes épü­letbe a napokban megkezd­ték a beköltözést. Itt kapnak helyet az eddig diákszállókban elhelyezett tanszékek, irodák, dékáni és rektori hivatalok, különböző laboratóriumok, kisebb műhe­lyek. A költözködés után a meg­üresedő helyiségeket a szüksé­ges átalakítás után eredeti rendeltetésüknek megfelelően még az ősszel diákszállóknak rendezik bé. Ezzel csökken á diákszállók zsúfoltsága, az ed­digi négy- ás nyolcágyas szo­bák helyett hat-, illetve három- ágj'as szobák állnak majd a diákok rendelkezésére. A CHEMOL1MPEX Külke­reskedelmi Vállalat teljes ex­portválasztékát felölelő áru­bemutatót rendezett Prágá­ban. A csehszlovák szakértők, körében nagy érdeklődésre számot tartó kiállításon bemu­tatja a magyar vegyipar szá­mos gyártmányát, különböző festékeket, fotóanyagokat, kozmetikai cikkeket és cam- ping-felszereléseket, A ki­állításról a Csehszlovák Tele­vízió helyszíni közvetítésben számolt be és a csehszlovák lapok is nagy teret szántak a magyar árubemutatónak. A kiállítás megnyitása után megkezdődtek az üzleti gyalások. tar­Csapatvezetők Királyréten A fő téma: az úttörőmozgalom jövő évi feladatai Sűrű fákkal övezve, csörge­dező patak mellett találjuk meg Királyréten a Pest megyei KISZ-vezetőképzö tábort. Ép­pen vidám csoportok készül­nek az előadóterembe. A tábor két vezetője: Kovács Gizella, a ceglédi járás úttörőtitkára és Hahkó István, a gyömrői úttörőház igazgatója elmond­ja: — A tanfolyam háromnapos, Résztvevői: a ceglédi, a mono- ri, a szobi járás és Nagykőrös város csapatvezetői. Fő téma: az úttörőmozgalom jövő évi feladatainak megbeszélése. Eddig a múlt év tapasztalata­it csak járási gyűléseken vi­tattuk meg. Most a táborban közösen és elmélyültebben tud­nak foglalkozni a vezetés he­lyes módszereivel. Arra töre­kedtünk, hogy mindenki jól ! érezze magát és gazdag tapasz- ! tálatokkal távozzon. | — Jelenleg milyen jellegű S előadást hallgatnak a résztve- | vök? ! — Szabó Ferenc, az Orszá­! gos Úttörő Elnökség titkára 5 tart előadást a pedagógia, a i nevelés fontosabb tényezőiről, \ amelyek szerepet játszanak az $ úttörőkkel való foglalkozás- 5 ban. $ — Hogyan „viselkednek” a | hallgatók? | — Nem lehet panaszkodni érájuk. Még az iskolaigazgatók I is diákokat megszégyenítő S csendben hallgatják az előadá- | sokat. 5 Beszélgetésünket, „ellentét- 5 ben az elmondottakkal”, ajtó- ! csapkodás és hangzavar sza- 5 kítja meg. Vége az előadás- ^ nak. Többen vészes iramban * törtetnek a pingpongasztal fe- J lé. Egy piros nyakkendős csa- $ patvezetőt szólítok meg. $ — Honnan érkezett? $ — Németországból! ?-...? 5 — Fodor Évának hívnak. A 5 monori járás tizennyolc úttö- 5 rőjével voltam csereüdülésen 5 Németországban. 5 — Mire panaszkodnak az itt ^ eltöltött idő alatt? J összeráncolja homlokát. ^ Gondolkodik. 5 — Az időre! 1 Ennél nagyobb p>anasz ne J érje a tábor rendezőit. ^ — TOPLAK — gyár népi táncosként be-i járta az országot és Euró- \ pát. Tavalyelőtt úgy voltA hogy hazalátogat Görögor- \ szágba a magyar táncegyiit-j tessel s Lefkasz szigetén, azaz ] ókori Ithakán — merre j Odüsszeusz barangolt egyko- \ ron — székely táncokat, rá- ] baközi, szatmári jeleneteket, i pásztortáncokat jár egy fesz- i tiválan. De nem kapott a \ Karamanlisz-kormánytól ví- i zumot. — Talán az idén .. — Hazavágyol? — Néha szenvedélyesen. De \ nem örökre ... Magyar nép- \ rajzos szeretnék lenni. K érésemre leírja görög be- i tűkkel: „Édes szép ha- i zám, Görögország, jó volna \ egyszer látni téged ... E pillanatban kicsit árva. ' Semmi, semmi emlék ... „Mit j tudsz nagy névrokonodról?” j — kérdem, hogy felvidítsam. \ „Minden vízbe mártott test...”i — segítek. — Nem — azt mondja —, j minden újságcikk annyit ve-j szít súlyából, amennyit az új- \ ságirö fajsúlya ... — Archimédeszi Te filozo- I fálsz! — tiltakozom. — In-1 kább mondd: mi volt egy hónap alatt legnagyobb új­ságírói élményed? — Hát az, hogy meginterjú­voltál! (andrás) BESZÉLGETTEM ARCHIMÉDESSZEL kori dicsősége. Hellász ké­sei fiát? Eeketebajuszos, izmos, kö­zépmagas, enyhén beatless- szabású fiú, mint vele egy­korú magyar diáktársai. — Persze. Szeretem a gö­rög klasszikusokat: írókat, költőket, művészeket. A tudó- solcat és hadvezéreket is. Jól esik olvasni tőlük, róluk. Euripidészt, Aiszkhüoszt, Szof okiészt emlegeti — az Elektrát és Médeát, — Arisz­totelészt, Piaiont és poétikát, filozófiát. — Az újgörög irodalom is nagffon érdekel. Kevés a magyar kiadás. Görögül jól tudok, de úgy nem érzem a regények, versek izét, za­matét. Furcsa ... — Magyarnak érzed-e ma­gad, vagy görögnek? — Különöset kérdezel. Gö­rög vagyok ... Mégis — em­lékszem —, mikor külföldön jártam, honvágy fogott el Magyarország iránt. Az egyetemen történelmet és orosz nyelvet tanul, s azt mondja: a néprajzra is be­iratkozik. Négy éve táncol az egyetemi színpadon, ma­killnie kellett Ptolomaidá- ból, a szülőfalumból. — Van-e otthoni emléked még? — Néhány kusza vonal, kis falusi ház, rétek, dinnyeföld... Mintha egyszer dinnyét lop­tunk volna a pajtásaimmal... Csak az ízét érzem néha ... Menekülésükre, az utazás­ra sem emlékezik. Tulajdon­képpen itt ébredt öntudatra Pesten, egy nyolcadik kerü­leti házban. — Édesapád? — Elesett. Anyám itt férj­hez ment nevelőapámhoz: Mamulidisz Arisztidinhez. Jó ember. Otthon szabó volt, idekint tanár lett. Már nyugdíjas, beteg. H at testvére van: Klára, Róza, Kosztász, két Jánisz és Erzsi, azaz Éliszavet. Róza orosz tanár, Klára pulóvert köt egy ktsz-ben. Kosztasz magyar rendőr, a nagyobbik Jánisz mérnök a Szovjet­unióban, a kis Jánisz ipari tanuló, Erzsi most végezte az általános iskolát, ö görö­gül is és magyarul is itt ta­nult meg az iskolában. Vajon érdekli-e hazája egy­Ttejön a szerkesztőségbe s ÍJ kijelenti, hogy ő Archi- médesz. Gyanakodva tekintek rá, mivel ilyesmi még nem fordult elő a praxisomban. — A fizikából? — kérdem. — A klasszikus ókorszakból? — Dehogy. Archimédesz \ Szidiropulosz vagyok. Ná- : lünk, görögöknél az Archi- ; médesz olyan mindennapi \név, mint nálatok: Jenő. \ Így ismerkedtem meg a — i számomra második — Archi- j médesszél, aki egyetemista- j ként egy hónapra újságírói | „tornagyakorlatokat" jött vé- I gezni hozzánk a nyáron. ; Mielőtt eltávozna, most \ meginterjúvolom. Ne csak ! szenvedő riporter legyen, ;hanem szenvedő riportalany \is. ! — Mi mu túsz kiklusz ta­\rate! — szól klasszikusan. : — Nem tudok görögül. | — Ezt mondta fizikus \ ősöm is. „Ne zavarjátok kö­1 reimet." * > — Szóval igy kell ezt mon­! dani... : — Igen. ógörögül. Üjgörögül ! pedig: Mi mu halnáte túsz \ kiklusz. \ — Ógörög, vagy újgörög, \ — megzavarlak. Kíváncsi va- ! gyök a történetedre. \ — ötéves voltam, mikor \ Magyarországra jöttem. Pol- \ gárháború volt nálunk, apám 1 partizán, anyámnak mene­Volt, aki csak a lábát márto- gatta meg a híres harkányi gyógyfürdőben Pécsig a hosszú úton. Ott az­tán sikerült megkóstolni a jó­féle villányit is, persze, csak aki borissza. Sok lenne leírni Harkány- fürdö, a siklósi vár, na meg a mecseknádasdi táncos muri részleteit, de annyit meg kell hagyni: mindenki kitűnően szórakozott, nagyon jól érez­te magát. Merkl Ferenc el­nök nem győzte jegyezgetni az újabb és újabb javasla­tokat. Azt persze nem nehéz ki­találni, hogy mik voltak ezek a javaslatok: azonkívül, hogy a tsz földjeit jövőre helyez­zék a Balaton mellé, még

Next

/
Oldalképek
Tartalom