Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

4

ftí I ti £6

^irtap

1965. SZEPTEMBER 1, SZERDA

TOKAJI

PINCEMÚZEUM

Ritkaságnak számító borospincéje van Papp Miklós tokaji tanárnak. Az Aranyos- dűlő lösztalajába vájt, 50 méter hosszú pince valaha valószínűleg a piarista rendé volt. A falát régi feliratok és rajzok díszítik, a pince jelenlegi tulajdonosa elhatározta, hogy a birtokába lévő tokaji ..ereklyékből’' kis múzeumot rendez be.

A pincefolyosó falán kovácsoltvas tartókban mintegy SO eredeti hegyaljai borosüveget állít ki, amelyekben a hajdani híres bortermő családok színesnyomású címkéi láthatók. Zempléni üveghutákban készült kanosokat, gyertyatartókat, habos üvegegét, a környéken gyűjtött topókat, réz-kiöntöedényeket és szőlöművelö eszközöket, valamint a telkibányai Kőedénygyárból származó mintás tálakat is kiállít majd kis magán- múzeumában.

A múzeum már ez év őszén — szüretkor — megnyílik.

MENNYI CSOKOLÁDÉT FOGYASZT A VILÁG?

A világon 1954-ben 800 000 tonna csokoládét fogyasztottak. Ez a mennyiség 1961-ben 1 024 000 tonnára emelkedett,' az idén pedig a becslések szerint 1 400 000 tonna lesz.

f

Hol töltötte a szabadságát?

VÁLASZOL A DCM NÉGY DOLGOZÓJA

Kapásból választottunk ki a DCM-ben négy fizikai dolgozót, hogy megtudjuk, hol és hogyan töltötték a szabadságukat.

★

Komjáti József brigádvezető:

— Még csak egy részét vettem ki a szabadságomnak. Otthon voltam Miskolcon a szüleimnél. Ritkán járok haza. Ilyenkor apámmal elfoglalatoskodunk a szőlőben. A szabadságom többi része a családomé. Feleségem, két gyermekem van. Szeptemberben majd elviszem a kisfiámat is Miskolcra, megmutatom anyáméknak, aztán az anyósomhoz is ellátogatunk.

— Egyéb program?

— Csak a gyerekkel szeretnék a szabadságon alatt foglalkozni.

— Üdülés?

— Jövőre szeretnék a feleségemmel Hajdúszoboszlóra menni. 1952 óta nem üdültem; vagy nem jutott beutaló, vagy nem is tartottam rá igényt.

Garamvölgyi Istvánnal a klinkeyégető kemencék alatt beszélgettünk. Fiatal ember, alig lehet húszon fölül.

— Az idén nincs szabadságom.

— Csak nem önkényes kilépés?

— De igen. Budapestről a

Hajtómű- és Felvonógyárból jöttem el. Egyetlen mentségem van: megnősültem. Pesten nem tudtunk lakást szerezni. Szendehelyen viszont, ahová a családom való, most főbérletünk van.

— Na, és ha már nincs szabadsága. beszéljünk róla fel- j tételes módban. Hol töltötte volna?

— A földünkön. Van egy kis veteményünk. A feleségem is Pestet, a kertészeti vállalatot hagyta ott ezért a házasságért, de nyírségi lány. Burgonyát termesztünk, meg kukoricát. Szeretnénk valami csekély anyagi biztonságot teremteni. Talán néhány év múlva már saját házunk is lehet, s akkor nyugodtan mehetünk majd üdülni.

Veres István hűtőrostély- kezelő. Deresedő hajú ember. Nagy családja van, három fia, egy lánya. Két gyerek még a szülők kenyerét eszi.

— Már évek óta úgy veszem ki a szabadságomat, hogy mehessek haza, Nyézsára aratni.

— Ez aligha nevezhető pihenésnek.

— Kell a kereset. Ezerötszáz körül van a fizetésem. Feleségem tsz-tag, de 300 forint havonta csak az utazásom. Pénz kell a gyerekeknek is. Aztán meg számítanak is rám a tsz-ben. Az idén különösen nagy szükség volt a kaszásokra.

— Üdülni nem is akar?

hogy jövőre beszervezek a gyárból egy csomó kollégát.

— A másik hetet mivel töltötte?

— Tanulok. Most fejezem be a gimnáziumot. Ha jó idő van, szívesen kirándulok a hegyekbe, Meg sem nézem a térképen, hová vezet az út, csak nekivágok. így szeretek kirándulni. Üt az ismeretlenbe.

★

A DMC-ben ez idén 62 dolgozó — ebből 36 fizikai — kapott szakszervezeti beutalót. A fizikai dolgozók jelentős része nem tart igényt az üdülésre. Nagy hányaduk keresetkiegészítéssel tölti a szabadságát. A hajdani mezőgazdaságiak közül legtöbben aratnak. Húzza őket a föld — mondják rájuk, de talán csak a jó kereset ígérete a vonzerő.

Igaz, hogy sok dolgozó zsebében elkelne még a nagyobb fizetés, de vajon megérl-e az a haszon, amihez a pihenés árán jutnak. Megéri-e a gyárnak, ahová fáradtan jönnek vissza, talán fáradtabban, mint ahogy elmentek, s megéri-e maguknak, hogy megfosztják testüket, idegrendszerüket a pihenéstől. Két héten múlik talán a megélhetés?

DozvaJd János

Édes a szőlő

(Foto; Wormser)

Költözik a miskolci egyetem

Magyar kiállítás Prágában

Ráckeveiekkel Harkányban

Vidám, népes társaság, számszerint ötvenöt termelőszövetkezeti dolgozó utazott pénteken Ráckevéról Harkányba. A kirándulók a Rákóczi Termelőszövetkezet szorgalmas tagjai, akik a nyári munkák befejeztével határozták el a kis kiruccanást.

A kora hajnalban induló autóbusz egész úton nótától, tréfálkozástól, harmonikaszótól volt hangos, öregek, fiatalok, férfiak, nők jó kedvű csapata kitűnő hangulatban töltötte el a szombatba nyúló kirándulást. Városnézés, borkóstoló, fürdés és gyönyörködés a táj szépségeiben! — ez volt a program.

Az első állomás Komlód, ahol nemcsak halászlét, de még nyitott vendéglőt sem találtak a kirándulók. Szerencsére tartott még a hazai: étel is, ital is jócskán. Szíves kínálgatás, cserebere és tréfák, meg nóták egész

Min mosolyog Jani bácsi? Elárulnánk, de akkor nem volna tanácsos ismét a szeme elé kerülni.

(Nagymiklós felv.)

sok egyéb kirándulási terv is felmerült. S ami igaz, az igaz: nincs is szebb idényzáró aktus, mint egy szép, vidám országjáró kirándulás.

— Rám férne, a csontjaimnak már jólesne a hajdúszo- boszlói gyógyvíz, de nélkülem nincs aratás. A gyerekek is hamarabb mennek focizni a rétre, ha nem vagyok otthon, mint a gabonába. Én aztán vezényelek, gyerünk, sorba- állni, egy-kettő, kaszát fogj! Akkor minden rendben van. A baromfinak, meg a disznónak ilyenkor keressük meg az egész évi takarmányt. Üdülni? Én már csak úgy mennék el, ha az orvos beutalna.

— Oravccz Ilona, cementüzem, kapcsolótáblakezelő. Nagy, mókás fülbevalók, kék overall, tréfálkozó kedv.

— Minden évben beutazom az országot. Hatvanból indult az idén is egy TIT-csoport, egyhetes útra. A volt középiskolai tanárom szervezte. Háromszázhúsz forintba került, de ennél többet ér. Szombathelyen, Kőszegen voltunk, megnéztük a jáki templomot, a sárvári múzeumot, fürödtünk Alsóörsön a Balatonban, Veszprémen át jöttünk haza. Ezek az utazások mindig jól sikerülnek, s ritka dolog, hogy a kényelem ilyen olcsósággal párosul, mint itt. Komolyan mondom, én már elhatároztam,

A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 109 méter hosszú, 25 méter széles főépülete a múlt hónapban készült el. Az átadás-átvétel beA PARASZTLANY — AMATŐRFILMEN

Újabb kisfilm forgatását fejezte be a kisvárdai járási művelődési ház amatőrfilmes csoportja. Gárdonyi Géza: A parasztlány című novelláját dolgozták fel. A külső felvételeket Kisváráén, Anarcson, Szabolcsbákán készítették. Az egyes epizódok eljátszására a helyszínen választották ki a szereplőket. A filmet bemutatják majd a járás községeiben.

Egyszemélyes „Balaton“

A kaposvári Faipari Vállalat Balaton elnevezésű hálószoba garnitúrája népszerűségnek örvend. A vásárlók csupán azt kifogásolták, hogy egyszemélyes rékamiét nem gyártanak a berendezéshez. A vállalat a második félévben kétezer garnitúrához egyszemélyes rékamiét is gyárt.

fejezése után az impozáns látványt nyújtó, hatszintes épületbe a napokban megkezdték a beköltözést.

Itt kapnak helyet az eddig diákszállókban elhelyezett tanszékek, irodák, dékáni és rektori hivatalok, különböző laboratóriumok, kisebb műhelyek.

A költözködés után a megüresedő helyiségeket a szükséges átalakítás után eredeti rendeltetésüknek megfelelően még az ősszel diákszállóknak rendezik bé. Ezzel csökken á diákszállók zsúfoltsága, az eddigi négy- ás nyolcágyas szobák helyett hat-, illetve három- ágj'as szobák állnak majd a diákok rendelkezésére.

A CHEMOL1MPEX Külkereskedelmi Vállalat teljes exportválasztékát felölelő árubemutatót rendezett Prágában. A csehszlovák szakértők, körében nagy érdeklődésre számot tartó kiállításon bemutatja a magyar vegyipar számos gyártmányát, különböző festékeket, fotóanyagokat, kozmetikai cikkeket és cam- ping-felszereléseket, A kiállításról a Csehszlovák Televízió helyszíni közvetítésben számolt be és a csehszlovák lapok is nagy teret szántak a magyar árubemutatónak. A kiállítás megnyitása után megkezdődtek az üzleti gyalások.

tarCsapatvezetők Királyréten

A fő téma: az úttörőmozgalom jövő évi feladatai

Sűrű fákkal övezve, csörgedező patak mellett találjuk meg Királyréten a Pest megyei KISZ-vezetőképzö tábort. Éppen vidám csoportok készülnek az előadóterembe. A tábor két vezetője: Kovács Gizella, a ceglédi járás úttörőtitkára és Hahkó István, a gyömrői úttörőház igazgatója elmondja:

— A tanfolyam háromnapos, Résztvevői: a ceglédi, a mono- ri, a szobi járás és Nagykőrös város csapatvezetői. Fő téma: az úttörőmozgalom jövő évi feladatainak megbeszélése. Eddig a múlt év tapasztalatait csak járási gyűléseken vitattuk meg. Most a táborban közösen és elmélyültebben tudnak foglalkozni a vezetés helyes módszereivel. Arra törekedtünk, hogy mindenki jól ! érezze magát és gazdag tapasz- ! tálatokkal távozzon.

| — Jelenleg milyen jellegű

S előadást hallgatnak a résztve- | vök?

! — Szabó Ferenc, az Orszá! gos Úttörő Elnökség titkára 5 tart előadást a pedagógia, a i nevelés fontosabb tényezőiről, \ amelyek szerepet játszanak az $ úttörőkkel való foglalkozás- 5 ban.

$ — Hogyan „viselkednek” a

| hallgatók?

| — Nem lehet panaszkodni

érájuk. Még az iskolaigazgatók I is diákokat megszégyenítő S csendben hallgatják az előadá- | sokat.

5 Beszélgetésünket, „ellentét- 5 ben az elmondottakkal”, ajtó- ! csapkodás és hangzavar sza- 5 kítja meg. Vége az előadás- ^ nak. Többen vészes iramban * törtetnek a pingpongasztal fe- J lé. Egy piros nyakkendős csa- $ patvezetőt szólítok meg.

$ — Honnan érkezett?

$ — Németországból!

?-...?

5 — Fodor Évának hívnak. A

5 monori járás tizennyolc úttö- 5 rőjével voltam csereüdülésen 5 Németországban.

5 — Mire panaszkodnak az itt

^ eltöltött idő alatt?

J összeráncolja homlokát. ^ Gondolkodik.

5 — Az időre!

1 Ennél nagyobb p>anasz ne J érje a tábor rendezőit.

^ — TOPLAK —

gyár népi táncosként be-i járta az országot és Euró- \ pát. Tavalyelőtt úgy voltA hogy hazalátogat Görögor- \ szágba a magyar táncegyiit-j tessel s Lefkasz szigetén, azaz ] ókori Ithakán — merre j Odüsszeusz barangolt egyko- \ ron — székely táncokat, rá- ] baközi, szatmári jeleneteket, i pásztortáncokat jár egy fesz- i tiválan. De nem kapott a \ Karamanlisz-kormánytól ví- i zumot.

— Talán az idén ..

— Hazavágyol?

— Néha szenvedélyesen. De \ nem örökre ... Magyar nép- \ rajzos szeretnék lenni.

K

érésemre leírja görög be- i tűkkel: „Édes szép ha- i zám, Görögország, jó volna \ egyszer látni téged ...

E pillanatban kicsit árva. ' Semmi, semmi emlék ... „Mit j tudsz nagy névrokonodról?” j — kérdem, hogy felvidítsam. \ „Minden vízbe mártott test...”i — segítek.

— Nem — azt mondja —, j minden újságcikk annyit ve-j szít súlyából, amennyit az új- \ ságirö fajsúlya ...

— Archimédeszi Te filozo- I fálsz! — tiltakozom. — In-1 kább mondd: mi volt egy hónap alatt legnagyobb újságírói élményed?

— Hát az, hogy meginterjúvoltál!

(andrás)

BESZÉLGETTEM

ARCHIMÉDESSZEL

kori dicsősége. Hellász kései fiát?

Eeketebajuszos, izmos, középmagas, enyhén beatless- szabású fiú, mint vele egykorú magyar diáktársai.

— Persze. Szeretem a görög klasszikusokat: írókat, költőket, művészeket. A tudó- solcat és hadvezéreket is. Jól esik olvasni tőlük, róluk.

Euripidészt, Aiszkhüoszt, Szof okiészt emlegeti — az Elektrát és Médeát, — Arisztotelészt, Piaiont és poétikát, filozófiát.

— Az újgörög irodalom is nagffon érdekel. Kevés a magyar kiadás. Görögül jól tudok, de úgy nem érzem a regények, versek izét, zamatét. Furcsa ...

— Magyarnak érzed-e magad, vagy görögnek?

— Különöset kérdezel. Görög vagyok ... Mégis — emlékszem —, mikor külföldön jártam, honvágy fogott el Magyarország iránt.

Az egyetemen történelmet és orosz nyelvet tanul, s azt mondja: a néprajzra is beiratkozik. Négy éve táncol az egyetemi színpadon, makillnie kellett Ptolomaidá- ból, a szülőfalumból.

— Van-e otthoni emléked még?

— Néhány kusza vonal, kis falusi ház, rétek, dinnyeföld... Mintha egyszer dinnyét loptunk volna a pajtásaimmal... Csak az ízét érzem néha ...

Menekülésükre, az utazásra sem emlékezik. Tulajdonképpen itt ébredt öntudatra Pesten, egy nyolcadik kerületi házban.

— Édesapád?

— Elesett. Anyám itt férjhez ment nevelőapámhoz: Mamulidisz Arisztidinhez. Jó ember. Otthon szabó volt, idekint tanár lett. Már nyugdíjas, beteg.

H

at testvére van: Klára, Róza, Kosztász, két Jánisz és Erzsi, azaz Éliszavet. Róza orosz tanár, Klára pulóvert köt egy ktsz-ben. Kosztasz magyar rendőr, a nagyobbik Jánisz mérnök a Szovjetunióban, a kis Jánisz ipari tanuló, Erzsi most végezte az általános iskolát, ö görögül is és magyarul is itt tanult meg az iskolában.

Vajon érdekli-e hazája egyTtejön a szerkesztőségbe s ÍJ kijelenti, hogy ő Archi- médesz. Gyanakodva tekintek rá, mivel ilyesmi még nem fordult elő a praxisomban.

— A fizikából? — kérdem. — A klasszikus ókorszakból?

— Dehogy. Archimédesz \ Szidiropulosz vagyok. Ná- : lünk, görögöknél az Archi- ; médesz olyan mindennapi \név, mint nálatok: Jenő.

\ Így ismerkedtem meg a — i számomra második — Archi- j médesszél, aki egyetemista- j ként egy hónapra újságírói | „tornagyakorlatokat" jött vé- I gezni hozzánk a nyáron.

; Mielőtt eltávozna, most \ meginterjúvolom. Ne csak ! szenvedő riporter legyen,

;hanem szenvedő riportalany \is.

! — Mi mu túsz kiklusz ta\rate! — szól klasszikusan.

: — Nem tudok görögül.

| — Ezt mondta fizikus

\ ősöm is. „Ne zavarjátok kö1 reimet."

*

> — Szóval igy kell ezt mon! dani...

: — Igen. ógörögül. Üjgörögül

! pedig: Mi mu halnáte túsz \ kiklusz.

\ — Ógörög, vagy újgörög,

\ — megzavarlak. Kíváncsi va- ! gyök a történetedre.

\ — ötéves voltam, mikor

\ Magyarországra jöttem. Pol- \ gárháború volt nálunk, apám 1 partizán, anyámnak meneVolt, aki csak a lábát márto- gatta meg a híres harkányi gyógyfürdőben

Pécsig a hosszú úton. Ott aztán sikerült megkóstolni a jóféle villányit is, persze, csak aki borissza.

Sok lenne leírni Harkány- fürdö, a siklósi vár, na meg a mecseknádasdi táncos muri részleteit, de annyit meg kell hagyni: mindenki kitűnően szórakozott, nagyon jól érezte magát. Merkl Ferenc elnök nem győzte jegyezgetni az újabb és újabb javaslatokat.

Azt persze nem nehéz kitalálni, hogy mik voltak ezek a javaslatok: azonkívül, hogy a tsz földjeit jövőre helyezzék a Balaton mellé, még