Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-28 / 228. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM. 328. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 28, KEDD MA: TANÁCSÜLÉS Ma délelőtt fél tíz órakor a művelődési ház földszinti termében tanácsülés lesz. Na­pirendi pontjai: az 1966. évi költségvetési javaslat, vala­mint a jövő évi városféjlesz- 1 tési tervjavaslat előterjesz­tése. Hová, hová?! biztos visszahozza, de lesz itt még haszon is. A gondosan előkészített nyolc ágyást beborította már a fekete műanyag. Pető And­rás éles zsilettpengével ki­hasította a palánták helyét, ötvencentiméteres tötávolsé- got hagyva. Az első ágyások megkapták már a palánta­fejadagot is, száznegyven bokrot ültettek el egy-egy ágyasba a szengáli fajta föl­dieperből. Munka sok van vele. Egy- egy ágyás, mire teljesen el­készült, legalább négy órát vett igénybe. Tegyük hozzá, k sérletezés, első próbálko­zás. Szívesen teszik. Mindig jó érzés az újat kipróbál­ni, új módszereket bevezet­ni főleg a kiskertekben. Petőék elfogadták a föld- művesszövetkezet ajánla­tát, igénybe vették se­gítségüket. Kísérleteznek. A megszokott munkák monotonságából tör­nek ki, újdonságot vezetnek be száz négyszögölön, kert­jük egyik részén. Most még kockázat és sok munka van vele. De ha beválik, még több munkától kíméli rneg őket és nem utolsósorban nagy örömet szerez, az új sikerének örömét. Az idén még csak néhány kiskertben próbálkoznak a fó- liás szamócatelepitésscl a földniűvesszövetkezet noszo­gatására. De ha beválik, jö­vőre már biztos csaiakoz­nak melléjük többen, a kö­vetkező évben még többen. Megszokott lesz ez is egyszer, mint minden újdonság. Kíváncsian várjuk azért a május végét, amikor majd a fekete fólia felett szépen vi­rítanak a piros szamócák, bé- válik-e a kísérlet a kiskertek­ben. Majd rálesünk, és — ha megengedik — meg is kós­toljuk. Tanácstag fv ga (S éórtíja Hegedűs Rozália megyei tanácstag holnap délelőtt 10 —12 óráig fogadóórát tart a városi tanács földszinti vb- te miében. Számháború a Pálfájában Halszáz úttörő vette bíró- ) dalmába vasárnap a Pálfája erdőt — az általános iskolák felső tagozatosai. Számháborút rendeztek. Az Arany János és a Petőfi iskola csapata volt a védő •— ők nyerték meg a hadijátékot — a Rákóczi és a Kossuth iskolások a tá­madók. A „fegyverletétel” után szalonnát pirítottak, leb­bencslevest, paprikáskrump­lit főztek a gyerekek — vidá­man. boldogan telt el a va­sárnap. kerül az egy hónapja lebontott cifrakerti emésztő gö­dör tartalma? Szives figyelmébe ajánljuk az egészség- ügyi hatóságoknak e cifra állapotot! (Godány felv.) Szalai Lászlóné feladata, hogy a kész dobozokat elrak­tározza. Mielőtt azonban raktárba kerül a doboz,, olaj­ból „védőruhát” húz rá, hogy megvédje a korróziótól. (Godány felv.) kölcsönként ismerte el a nyugtán az átvett háromezer- kilencszázhúsz forintot. Ke­nyeres Ferencije egy huncut fillért nem kapott vissza a lefizetett összegből. 1965. április ötödikén újabb jó hiszem ű lakásvevővel egyezkedett Almásíné. Itt már nem volt annyira mél­tányos, mint az első esetben és csak hétezer forintra en­gedte le a lakás árát. Ezer- hétszáz forintocskát gyorsan fel is markolt előlegképpen. Jöttek azonban esőstől a vevők ás Almásiné még az­nap Bánfi Sándorral tár­gyalt a lakásértékesítés ügyé­ben. Itt még az előbbinél is jobban kitartotta az árát az el nem adható lakásnak. Ra­gaszkodott a tízezer forintos vételárhoz és a már kétszer eladott lakáson csak tízezer forintért volt hajlandó túl­adni. Meg is kapott három­ezer forintot, amiből azonban mielőtt nagyobb baj nem lett belőle, gyorsan visszaad­ta Eszes Sándornak az elő­leget. Május 12-én megint kopog­tatott egy érdeklődő.. Törő- esik István akart lakást vá­sárolni a menye, Medgyesi Istvánná számára. Az alkudozásnak az lett a vége, hogy Almásiné újra felgombolt kétezerhatszáz- kilencven forintot. A folytatás azonban már a rendőrségen, meg a városi ügyészségen következett és befejezés akkor esedékes, amikor a városi bíróság le­tárgyalja Almásiné ügyét, akit az ügyészség folytatóla­gosan elkövetett csalással vá­dol. ____________ M IT LÁTUNK MA A MOZIBAN ? Arséne Lupin. Francia film víg játék egy nagystílű kalandorról. Szélesvásznú. Kfcérőműsor: 6. Sporthír­adó. Magyar híradó. Előadások kezdete: fél hat cs nyolc órakor. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Kalocsa Ferenc és Szentpéteri Rozália leánya: Ro­zália, Kecskés Gyula és Dobos Margit fia: Gyula. Boros Lajos és Berta Érzsebet fia: Lajos, Bim­bó János és Bóta Éva leánya: Éva, Purigraski Mihály és Csen­gődi Ilona leánya: Dóra, Csipő József és Kovács Juliánná fia: Jó­zsef. Házasságot kötött: Palfi Gyula és Kulik Erzsébet, Gergelyfi Ist­ván és Nemesik Lidia, Eszenyi Mihály és Rajta Erzsébet, Molnár Dezső és Veszprémi Rozália, Rácz Sándor és Simon Erzsébet, Cseri László és Okhrulicza Juliánná, Antal Ambrus és Sáfár Erzsébet. Meghalt: Labancz Balázs, Her- beth Mihályné Szondi Rozália, Eszéki József, Nagy-Gombai Imré- né Reszeli Mária, Fehér Jánasné Peötz Mária, Csigái Lajos, GáJ Gáborné Oláh Borbála. KAS EERKÖ kerek-perec kimondta, — Nem csinálok magamból bohócot! Akinek van hozzá kedve, ugráljon a színpadon, de én nem te­szem. A KISZ-titkár és a mű­velődési ház igazgatója el- hiilve hallgatta a meggon­dolatlan szavakat. — Node, Ferenc, legények nélkül nem lehet tánccsoportot csinálni. Érted? — Értem! Hát akkor nem kell csinálni. Vagy táncolja­nak a lányok magukban. A szép szó semmit sem ért. Ferenc hajthatatlan ma­radt és mivel olyan kolom- posféle volt a faluban, a legények egytöl-egyig azt fújták, hogy menjen, aki akar, de ők nem csinálnak magukból bohócot. A művelődési ház igazga­tója napokon keresztül tör­te a fejét azon, hogy ugyan merről keltene belekapasz­kodni a dologba. Végül is a homlokára csapott. ESTÉRE összehívta a lá­nyokat. Voltak vagy hú­szán és bejelentette, hogy eszi a fene. alakítanak lány- csoportot. Van elég sok szép leány tánc, hát majd azok­Olyan fekete, mint a szu­rok, a csillogása sem ma­rad mögötte. A fólia egyik jó tulajdonsága, hogy magába vonzza a tavasz első napsu­garait és többszörösen to­vábbítja a zsendülő szamócá­nak, míg a világos homok visszaveri a fényt. A nedves­séget is jól tartja a fólia, s az epret így kapálni sem kell és könnyebb a szedése. Pető Andrással és felesé­gével állunk a száz négy­szögöles próbaszamócaföldön. Latolgatjuk, beválik-e, vagy sem? Próba, szerencse! Egy­hangúlag. bizakodóan arra szavazunk, hogy be kell ne­ki válnia. Miijén fényesen sike­rült az idén a Rákó­czi Termelőszövetkezet­ben. Miért ne sikerül­ne itt is? Ha mást nem, a költségeket 0!aj, mint védőruha Fólia a préha-szamócafölden Most: sok munka, sok korkázat ■ Juror« már jelib lesz Zsiletfpengr, mint kerteszszerszám Bocsánat az alkalmatlankodásért Váratlanul léptem be az irodába. Virág indulatosan fogta Cserepes kabátjának a hajtókáját, keményen rázta és közben nem nagyon válogatta a szavait. — Közönséges csirkefogó vagy! Haszontalan tróger! Ilyen pimasz csavargót egysze­rűen el kellene taposni. Ebben a pillanatban vette észre, hogy én is a szobában vagyok. Villámgyorsan átvál­tott. — Szóval látom, Cserepes kartárs, hogy maga becsülete­sen elvégzi a dolgát. Mintha csak most vett vol­na észre, Virág felém fordult. Kedves udvariassággal meg­kérdezte, hogy mi járatban va­gyok. — Csak egy icipici aláírás! — fuvoláztam lágyan és oda­'Ssssss/sssssss/sssssssssssssssssssssssssssss tettem az íróasztalra az aktá­mat. Virág felkapta a golyóstollat. Tisztán láttam, hogy a keze re­megett, amikor a nevét a pa­pír aljára kente, pontosan a bélyegző mellé. Meghajtottam magam, udvariasan köszöntem és lábujjhegyen indultam az ajtó felé. A küszöbről még visszaszól­tam. — Bocsánat a zavarásért. Amikor az ajtót behúztam magam mögött, tisztán hallot­tam, amint Virág fogcsikorgat­va kiáltotta. — Közönséges csirkefogó vagy! Haszontalan tróger. Ilyen pimasz csavargót egyszerűen el kellene taposni. Minden rendben van. Foly­tatják ott, ahol megzavartam őket. Százéves lesz novemberben ÖTVEN éven keresztül állt naponta a teknő mellé. Ez ad­ta a kenyerét neki és öt gyer­mekének. A férje hatvanhét évvel ezelőtt hagyta itt a családot. Jobb kereset reményével a Dunántúlra ment szénbányá­ba — de néhány év múlva meghalt. Istráb néni kát keze nehéz munkájával nevette fel. az öt gyermeket, akik ma az ország különböző pontjaira szóródtak szét. Egyik leánya, Vágó Balázsné gondozza a csöppnyi kis lakásban, aki ugyancsak özvegy, már har­mincnyolc éve. Ketten élnek a tenyérnyi szobában és a még kisebb konyhában. A rokonok ritkán háborgatják őkel. Pedig Ist­ráb néninek tíz unokája, ti­zenkét déd- és hét ükunokája i van. Néha napján egy-egy. szá- I zast, ritkábban egy-egy leve­let kap rokonaitól az idős né- ■ ni. I MÉG SZERENCSE, hogy az ismerősök, rokonok sűrűn I meglátogatják Istráb nénit — s a szatyrokból mindig kike­rül valami nyalánkság, amit az idős asszony nagy öröm­mel fogad. Ismerős hangok hallatán — mert már közel ti­zenöt esztendeje nem lát — megárad belőle a szó. Fiatal­kori emlékeit veszi elő — azok vannak felszínen. A kö­zeli dolgokat hamar elfelejti, nehéz is emlékezetébe vissza­idézni. Betegségről nem panaszko­dik. Csák most már a száz év terhe húzza. November 1-én tölti be a századik évét Istráb Lászlóné, a város legöregebb lakója. SPORT Labdarúgás: Törökbálint—Nagykőrösi Ki­nizsi 3:1 (1:0). Kinizsi: Gömöri — Vass, Szomolányi, Szabó — Torics- ka, Farkasinszki — Lányi, Kálmán, Csikós II, Decsi, Godó. 5 Nem sikerült átállni a ba­ll rátságos mérkőzések játsza- § dozásáról a bajnoki küzdel- i mek harcosabb légkörében 5 követendő játékmodorra. A i kis méretű pálya szokatlan | volt a körösieknek. Jól kez- 5 dett a csapat, az első iél- {órában elfogadhatóan ját­szottak, de az első gól után (mindinkább több hiba csu- 5 szőtt a csapatjátékba. A 5 gólt Decsi szerezte 11-es- í bői, 3:0 után. I Gömöri a harmadik gólnál I hibázott, de két gólnak ,át- s szó lövést hárított. A köz- § vetlen védelem végig bizony- | talankodott. A két fedezel ^ sokat volt játékban, de sok | labdát eladtak. A támadó- | sor széteső játékával egy $ pár helyzetet ugyan alakí- 5 tóit ki, de gólképtelennek 5 bizonyult. Nem nyújtott sen- s ki sem elfogadható teljesít- 5 rr.ényt. 5 Aggodalommal nézünk a j Ceglédi Építők elleni mér- | közés elé, mely szerdán lesz | Cegléden. ; Törökbálint ifi—Nagykörö- | sí Kinizsi ifi 1:1 (1:0). | Kinizsi ifi: Vilcsák II — Ja- j kabházi, Juhász, Halápi — ; Kecskeméti, Vörös — Dér, ! Ángyán, Jeszenszki, Lakos, \ Szűcs. Csere: Balogh és Bakos. Góllövö: Ángyán. Jók: Vü- csá.k II, Kecskeméti és La­kos. Járási bajnokság Nagykőrösi Kinizsi II— Ceglédi Építők II mérkő­zésre a Ceglédiek nem jelen­tek meg. Nagykőrösi Építők—Kőcser 9:0 (5:0). Építők: Zsarnóczki — Ma­gyar, Gulyás II,s Fercsik — Kovács, Bari — Bozsó, Gu­lyás I, Horváth, Tóth, Tol­nai. A nagyobb tudással ren­delkező Építők tetszés sze­rint érték el góljaikat a lelkesen játszó kocsériak el­len. Gulyás I-ét sportszerűtlen megjegyzéseiért a játékve­zető kiállította. Góllövö: Tóth 3. Gulyás I 2, Horváth 2, Tolnai és Bari. Jók: Bari és Tóth. Konzervgyári üzemi bajnokság A léüzem lelt a bajnok. Léüzem—Dobozüzem 2:1 (1:0). A helyzeteit jobban kihasz­náló csapat nyert. P. S. Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, jó ismerősöknek, akik szeretett férjem, felejthetet­len édesapánk és nagyapánk. La­banca Balázs temetésén megjelen­tek. ravatalára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család talpalávalót. A lányok pe­dig kénytelen-kelletlen le- \ genyek nélkül mulattak. i Egymásba kapaszkodtak és i úgy táncoltak. Lehetett már úgy kilenc ] ára, amikor Petrányi Bódí j egyszerre ellépett az ablak-\ tói és megindult a bejárat: felé. — JÖTTÖK vagy nem ? \ — szólt hátra, de nem so- j kát törődött azzal, hogy a j többiek mit válaszolnak, ] meg sem, várta a . válaszúi \ kát. Bátran belépett a te- j rembe és elkapta Mezei Sá- ! ra derekát. Szorgalmasan : rakták. Amikor az ablak \ irányába táncoltak, Bódi i még rá is nevetett <yz ab- i laknál szoroskodó társaira, i akik közül kettő megugrott! és usgyi, be a terembe. \ Nem telt bele fél óra, be le- j hetett csukni az ablakokat. J A legények mind benn vol-! tak a teremben. Jókedvűen > táncoltak és amikor az igaz- \ gató a hölgyválaszt jelen-j tette, mind ott voltak körű- \ lőtte, hogy jönnének bizony; a tánccsoportba. Nahát igy lett nálunk né- \ pi tánccsoport. : j cóaléteh Az igazgató észrevette a bandában álló fiatalokat és a kővetkező foglalkozásokat már nyitott ablak melleit végezték a lányok. A fiúk lassan óvakodtak közelebb. Először csak bekukkantot­tak a művelődési ház ab­lakán, majd kettesével áll­tak az ablaknál. Mire tíz óra lett, akkorra már min­den ablak mögé jutott há­rom-négy legényke és mind­annyian gyönyörűséggel né­zegették a pille könnyedség­gel szálldogáló lányokat. Tegnap este aztán meg­történt a nagy eset. Az igazgató bejelentette, hogy a párnatánc meg az üveges tánc most már annyira jól megy, hogy az esti próbát nem tartják meg, helyette a lányok táncoljanak, mu­lassanak, ahogy kedvük tart­ja, akár éjfélig. A LEGÉNYKÉK már ott szorongtak az ablakok mel­lett. Dombi Pista bandája ugyancsak szívesen húzta a kai fognak szerepelni, s a fiatalemberek maradnak ott, ahol mnnak. Két nap múltán volt az első próba. A táncokat Szo- kolai Erzsiké tanította és lépegetesekkel telt el az es­te. A második hét végén Dombi Pista bandája oda- állt a nagyterem sarkába és rárántott a nótára. Rakták a lányok vidáman moso­lyogva. Az este nagyon szé­pen telt és a legénykék morcosán álldogáltak az ut­casarkon. Tíz óráig várták a lányokat. — No, aztán táncoltak? — kérdezte Kas Ferkó Cse­rei Irént. — De milyen szépen. Miért nem nézitek meg? — Nem is vagyunk rátok kíváncsiak! — szóit morog­va Seres Jóska. EGY HÉT múlva közelebb jöttek a legénykék. Erősen figyelték a kifelé zümmögő muzsikát. No meg a lányok csattogását. Lakáseladás ürügyén csalt ki pénzt az emberektől a leleményes Almásiné Almási Miklósné még 1964- ben azt híresztelte város­szerte, hogy elköltözik Kiskö­rösre és ezért neki semmi szüksége az állami házban bérelt lakására. A megbízha­tóknak azt is a fülébe súg­ta, hogy a lakást eladja. A híresztelés gyorsan elter­jedt. Akadtak is szép szám­mal érdeklődők és közöttük természetesen olyanok is, akik tudomásul vették azt, hogy Krisztus köntösét sem őrizték ingyen. Amikor Almásiné látta a rendkívüli érdeklődést az ötezer forintról tízezer forint­ra szállította feljebb a lakás árát. dehát azért a megegye­zés érdekében kapható volt egy kis alkudozásra is. Az első számú áldozat Ke­nyeres Ferencné volt, akivel r.égyezerötszáz forintba álla­podott meg a leleményes la­káseladó és nagy ravaszul

Next

/
Oldalképek
Tartalom