Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

A NAGYKATAI JÁRÁS RESZERE II. ÉVFOLYAM. 74. SZÁM 1065. SZEPTEMBER 23, VASÁRNAP Lámpák — h usa i'oii« rti i Miért nem világítanak még ma sem higanygőzlámpák Nagykátán Öröm fogadta a járási szék­hely vezetőinek azt a beje­lentését az év elején, hogy április 4-re higanygőzlámpák fénye világítja be Nagykáta főbb útjait. A határidő az­tán május 1-re módosult. El­telt ez az ünnep is, hosszú hallgatás következett, majd éppen a Tápió mente közölte a tanácselnök nyilatkozatát: augusztus 20-ra most már valóban kigyúlnak az új fények. Nagykátán ma is a régi villanykörték gyér fénye mellett botorkálunk estén­ként. A kátai higanygőzlám­pa vicctéma lett. Nézzük meg, miért nem égnek hát? A terv, s megvalósításra a határozat még az elmúlt év­ben született meg. Küldöttség ment Jászberénybe, az ÉMÁSZ Üzemvezetőségéhez, kérdezvén: mi az útja-mód- ja a terv mihamarabbi meg­valósításának. A jászberényiek ajánlot­ták saját konstrukciójú lámpáikat. — Szebb kell, — mondták a kátaiak. A Tiba-típusú lámpa tet­szett meg, (valóban szép, és mutatós, s az árban sincsen jelentős különbség), ezt vi­szont az egyik debreceni ktsz gyártja. Megrendeltek 200 darabot. Megjöttek a lámpák. S kez­dődik a huzavona, Jászberény nem vállalja a felszerelést, „menjenek más kivitelező­höz”. Irány Eger, az otta­ni ktsz sem vállalja. Végül egyezség születik a Pest me­gyei Épület- és Villanysze­relő Vállalattal. Kezdenék is a munkát, de — Jászberény ekkor közbeszól: tervdokumentáció szük­séges a higanygőzlámpák felszereléséhez! A vállalat szakembere el­készíti a tervet. S elindul a terv körútra. Jászberény, in­nen? irány Salgótarján, az üz­letigazgatóság, majd a főfel­ügyeleti hatósághoz kerül, Miskolcra. Miskolc kimond­ja a szentenciát: a Tiba-típusú lámpát nem szabad a 3I-es főútvonal­ra felszerelni, (a 31-es főútvonal az Ady és a Kossuth utca), mert za­varja a közlekedést; s vissza­jön a tervdokumentáció. A hetek, hónapok köziben elteltek. Így múltak el az ígért határidők is. A község és a vállalat se­gítséget kér a járási pártbi­zottságtól. A tervező és a község megbízottja az előter- vek birtokában Miskolcra utazik, ahol szóbeli engedélyt kapnak — s ezt a szóbeli engedélyt Miskolc közli Jászberény- nyel is —, hogy a Tiba-típusú lámpákat fel lehet szerelni a 31-es főút vonalszakasz kivé­telével valamennyi tervezett utcában és a Fő téren. Aztán a végleges — új — tervdokumentáció is útnak indul Miskolcra, s a vállalat levonul Nagykátára, hogy elkezdje a munkát. S ekkor közbeszól Jászberény: a szerelést csak akkor en­gedi elkezdeni, ha Mis­kolcról írásbeli engedély jön, s kezükben lesz a jóváha­gyott tervdokumentáció... De ez már a közelmúltban játszódott le. A vállalat egy lámpát fel is szerelt, de ez­után — mit tegyen? — össze­csomagolt és hazavonult. Il­letve nem is haza, hanem egy másik munkahelyre, az ország más részébe. Ki tud­ja. mikor ér majd rá. hogy ismét Nagykátára jöjjön? S addig talán Jászberény írás­beli engedélyt is kap, meg a tervdokumentáció is oda­ér. S akkor Nagykátán fel­szerelik a higanygőzlámpá­kat. Ha ugyan Jászberény valami miatt megint közbe nem szól. Ezekután ezt nem lehet tudni. .. Az Ady és a Kossuth utcá­ban pedig majd a jövő évben villannak fel a most már — remél­jük — minden szempont­ból megfelelő fények. Nagykátának ez a „kis” hercehúrca több tízezer fo­rintjába került. A rengeteg utazgatás, ide, oda, a kétsze­ri tervkészítés, a be nem ter­vezett űjabb lámpatestek, a vállalat fölösleges le- és visz- szaköltözése. Azonkívül az elfecsérelt energia és idő. Lenne néhány kérdésünk Jászberényhez. Amikor a nagykátaiak első ízben tanácsért, tájékozódás végett Jászberénybe men­tek, miért nem tudták meg­mondani nekik; kérem, a 31-es főútvonalra Tiba-típusú lámpát nem sza­bad felszerelni, oda ilyen és ilyen kell. Miért nem tud­ták megmondani mindjárt az elején: kérem, ehhez a mun­kához tervdokumentáció kell, idejében nyújtsák be. Mindezt nem tudták akkor, vagy szándékosan nem akar­ták tudni? (déregán) Holnap: nőgyűlés Holnap délelőtt 9 órakor a járási pártbizottság nagyter­mében küldöttválasztó érte­kezletet tart a nőtanács járá­si bizottsága. A megyei kül­döttek megválasztása mellett értékelik a nőmozgalmi mun­kát és megbeszélik a további feladatokat. Egy hét: 3600 hold vetés Az elmúlt héten — hála a ' jó időnek — a járás területén 3600 holdon vetették el az őszi kalászosok magját. A rozsot a tervhez képest 70 százalékban az őszi árpát 72 százalékban vetették cl. Az őszi búza rövid idő alatt már 400 holdon ke­rült földbe. Megállapítható; a vetőágyak jók, a további vető­szántást azonban hátráltatja, hogy a gazdaságok a silózás és a cukorrépaszállítás miatt nem tudnak a vetésre kon­centrálni. A kókai Kossuth Termelő- szövetkezetben 31, a tápiósági Kossuthban 34 százalékra tel­jesítették a rozsvetési tervet. Nagyon megfontolt és előre­látó munkaszervezés kell ah­hoz, hogy mindkét tsz időben végezzen. ) Őszi árpából a tápiószent- mártoni Rákóczi Tsz-nek 208, fóalmási Lenin Tsz-nek 260 I hold vetése van még hátra. Ha esősre fordul az idő, na- | gyón kellemetlen lesz ez a le- ' maradás. Sanyi bácsi is Koroknál Sándor 50 év­vel ezelőtt fejezte be ta­nulmányait a nagykőrösi ta­nítóképzőben. 1928 óta ta­nította a szentmártonkátai gyerekeket. Ismeri a falu­ban mindenki. Ha valahol vendégségben nótázgatni kez­dett, nem vehette fel vele senki a versenyt. Az egy­kori dalkör karnagyaként impozáns serleget szerzett a községnek. A felszabadulás után orosz nyelvre tanította a gyerekeket. Tanítványaihoz jó volt, fér­fiasán kemény. Szerette a rendet, fegyelmet. Ma már nyugdíjban van, de az arany­Gondolatok dr. Szabó Gábor előadása után Múlt szombaton délelőtt 11 óra után 10 perccel riasztották a nagykátai járási tűzoltósá­got: Kákán, a Kossuth Terme­lőszövetkezetben tűz van! A tűz színhelyére a kókai és a nagykátai önkéntes tűzoltó­kon kívül még a gödöllői és a ceglédi állami tűzoltóság is ki­vonult. De így is leégett egy 25 méter hosz- szú, 6 méter széles, 4 mé­ter magas szalmakazal, azaz, mintegy 500 mázsa szal­ma, ezenkívül egy szalmabálá­zó gép, összesen 40 ezer forint értékben. Keletkezési ok; sú­lyos gondatlanság. Ki felelős a tüzért? A szalma a kókai Kossuth Tsz tulajdona volt, amelyet a nagykőrösi földműves­szövetkezet Hoffcr traktor­ral hajtatott bálázó géppel bálázott. A traktor felelős vezetője, Mélykúti Rezső, jelentette Nagykőrösre, hogy a bálázó gépen valami fütyül. Ezt kö­vetően kijött Nagykőrösről két szerelő, megvizsgálták a gépet, és azzal távoztak, hogy „csak hadd fütyüljön”. „Dolgozzanak tovább!” Nos, szombaton a fü­tyülésből bekövetkezett a baj. Ugyanis a lendkerék állandóan hozzásúrlódott a védőbe­rendezéshez, s ez okozta a tüzet. Az pedig olyan gyorsan ter­jedt, hogy odaveszett a bálázó­gép is. A termelőszövetkezet részé­ről is tapasztalható volt hiá­nyosság, ugyanis a szalmaka­amydipiomás diploma, a megbecsülés így is nagy örömet szerzett neki. Gratulálunk hozzá. M. B. zallioz nagyon közel tároltak 3 kazal lencsét, s ezt csak a gyors beavatkozás mentette meg. A tény: társadalmi tulajdon­ban kár keletkezett felületes­ségből, gondatlanságból. Végül is ki felelős érte? Felelős el­sősorban az erőgép kezelője, mivel a munkát nem lett volna szabad tovább folytatnia, amíg a fütyülést meg nem szüntetik. Felelősek a körösi szerelők is, akik mint szakem­berek, nem gondoltak arra, hogy a két vas dörzsölése mi­lyen következménnyel járhat. Felelősség terheli, a nagykőrö­si fmsz vezetőségét is, mivel a bálázó gépet nem látták el olyan vontató eszközzel, amellyel tűz esetén könnyen és gyorsan el lehetett volna vontatni. Ez csak egy tűzeset, amely sokkal nagyobb kárral is jár­hatott volna. Sajnos, az utóbbi időben tartott ellenőrzéseink alkalmával sok esetben észlel­jük, főleg a tsz-ek-ben, hogy felelőtlen személyek tiltott helyen dohányoznak, mint például Tápióbicskén, Pán- don és Farmoson. Legyen a kókai tűz intő példa mindenki számára. Szűcs András JLir. tűzoltóparancsnok Szép nyugdíjas éveket! Megható, családias ünnep­ség volt a járási művelődési osztályon. Három pedagógust — Stefán Katalint Pándról, Mesterházi Károlynét Újszil­vásról és Németh Jánost Tá- piószeléröl — búcsúztattak nyugdíjba vonulásuk alkal­mával. A kis ünnepségen meg­jelentek az érdekelt iskolák igazgatói. Az ünnepeiteknek szép nyugdíjas éveket kívánt Mészáros Judit, a művelődés­ügyi osztály vezetője, vala­mint a pedagógusszakszerve­zet képviselője. A járási tanács az ünnepei­teket megjutalmazta, a szak- szervezet pedig ajándékkal kedveskedett. Gyenge az áram Amíg a régi, elavult veze­tékek hozták Nagykátára az elektromosságot, elhittük, hogy ezért gyenge az áram. Ez az ok azonban már jó ide­je megszűnt, a panasz azon­ban nem. Miért? Szerelem - tartalom nélkül Első szerelem című írásom megjelenése után váratlan vendég látogatott meg, egy negyvenéves asszony. Még so­ha nem találkoztunk, de úgy ült le az első székre, amibe be­lebotlott, mintha régi ismerő­sök lennénk. Vonásai, arca fi­nomsága elárulta, hogy vala­mikor, talán nem is olyan ré­gen, nagyon szép asszony lehe­tett. Szeme mély szomorúságot tükrözött. — Eljöttem —, mondta na­gyon halkan, és elővette zseb­kendőjét —, hogy én is el­mondjam véleményemet az is­tenített, szép, halhatatlan sze­relemről. Mély lélegzetet vett, hogy friss levegővel elfojtson magá­ban valamit. Sírt. Kicsit várt, majd sokáig, hosszan beszélt szerelméről. Gyermekéveiben csak a bol­dogságot, vidámságot ismerte. Tizenhat éves korában megis­merkedett a szerelemmel, s ettől kezdve nyugtalan lett boldogsága. Négy évig várt, amíg ideálja, az első és végze­tes szerelme, feleségül vette. Házasságuk első éve szépen, megértéssel, de gyermek nél­kül telt el. A második, harma­dik évben sem született gyer­meke, pedig már nagyon sze­rették volna. Ezt követően hat évig járt orvosi kezelésre, sós­fürdőre, eredménytelenül. Re­ménykedve, minden áldozatot elkövetett. Családi életük megromlott. Férje szemrehányásokkal illet­te. megverte, elhagyta, de ö még mindig nem akarta elhin­ni, hogy soha nem lehet gye­reke. Ami más nőnek megvolt, vagy aminek megszerzése könnyű volt, amivel mások ta­lán nem törődtek, vagy lebe­csülték, arról ő tudta, hogy milyen nagy kincs. Keserve­sen tanulta meg, mit jelent, ha nincs gyermeke az anyának. Türelmetlenül fejezte be tör­ténetét. — Ilyen volt az én szerel­mem, az én házasságon, a leg­bensőbb tartalom nélkül. Bol­dog gyermekkorom után értel­metlen, céltalan lett az egész életem. Rövid ideig elhallgatott, hogy megpihenjen. A fájdal­mas emlékezés elfárasztotta, s a könnyek vörös tűzbe hozták a szemét. S egy megszólalásnyi idő alatt elment, mielőtt bármit mondhattam volna. Urban László Ötszáz tanuló komáromi kirándulása A TIT járási szervezete minden ősszel nagyszabású kirándulást szervez hazánk különböző tájaira. Csütörtö­kön 500 tanuló megy kirán­dulni Komáromba. Az oda- utat vonattal teszik meg. A városban többek között megtekintik az Igmándi vá­rat, a Csillagvárat, a II. Jó­zsef korabeli postahivatalt. Vissza Budapestre külön ha­jóval, a Dunaföldváral jön­nek. Tizenöt általános Iskola ta­nulói vesznek részt a kirán­duláson. 1. A járási pártbizottság nagy­terme megtelt. Dr. Szabó Gábor, aá MSZMP Párt­főiskola tanszékvezető ta­nára tartott előadást a mai burzsoá filozófia néhány kérdésérőL Értelmiségi an­két volt, a hosszú asztalo­kat orvosok, pedagógusok, ‘jogászok, pártmunkások, me­zőgazdászok, tanácsi dolgo zák — és még hosszan le­hetne sorolni a különböző szellemi foglalkozásokat — ülték körül. Papír, ceruza legtöbbjük előtt. Figyeltek és jegyeztek. Nem lehetett nem figyelni, a téma íontossága- érdekessége, s a szuggesztív előadás miatt. 2. A téma fontosságát, lénye­gét, aktualitását az előadó így fogalmazta meg: nem harcolhatunk kellőképpen a különböző — társadalmunk­ban is itt-ott fellelhető — burzsoá áramlatok ellen, ha nem ismerjük azok lénye­gét, s a nyarxizmus—leniniz- musnak ide vonatkozó kri­tikáját. Rövid áttekintést nyújtott a különböző burzsoá néze­tekről, amelyek ' közös vo­nása az antikommunizmus. De most mi itt ne az előadás tartalmáról — formájáról ejtsünk néhány szót. Ha azt mondom, hogy él­vezet volt hallgatni az elő­adót, azt hiszem mindany- nyiunk — akik hallgattuk — véleményét fejezem ki. Politikai, és egyúttal esztéti­kai stúdiumot hallhattunk. Valóban, a legtisztább érte­lemben vett egyetemi színvo­nalon. S mégis, akik ott vol­tunk. függetlenül az előzetes tanulmányoktól, iskolai vég­zettségtől, azt hiszem mind­annyian világosan megér­tettük. nisz. eppen ez a nagy do­log, ez a művészi — mond­hatná valaki —, a legnehe­zebbnek látszó tudományt — a filozófiát — úgy előadni, hogy igazságai a valóságnak megfelelően a legnyilvánva­lóbbak legyenek. Az előadó igy csinálta. Köszönjük és gratulálunk. Gobelinország fővárosa: Róka Irány: Ausztrália, Amerika Haris Istvánná színpompás rokokó jelene tét mutat. Foteltámlára kerül. Talán Ausztráliá­ban, vagy Észak-Amerikában. Mert a kókai asszonyok kezemunkája megtalálható a világ legtávolabbi országában is. Magyarország megelőzte ezen a téren a „mestert”, Ausztriát. Ott a gobelinkészítés ipar. hazánkban háziipar. Ott úgynevezett finomáru nem készül, ez a ma­gyar. Újabban Japán és Kina jelentkezett konkurenciaként, de Magyarország állja a ver­senyt. A legkülönbözőbb stílusú varrásokat készítik Kókán. Az utóbbi időben varrtak abszt­rakt gobelineket is. Ízlése válogatja — olyan b edolgozó is volt, aki gyönyörködött benne Dcregán Gábor képriportja .1 járási ianárs rb-ülése Pénteken délelőtt ülést tartott a járási tanács vég­rehajtó bizottsága, amelyen az október 4-i tanácsülés elé kerülő jelentéseket tár­gyalták meg. Jelentést ter­jesztett be Mészáros Judit művelődésügyi osztályvezető az 1964/65. évi népművelési feladatok végrehajtásáról, majd Hovancsik Ferenc pénzügyi osztályvezető a já­rási tanács jövő évi költ­ségvetési és községfejleszté­si tervjavaslatáról. Sorozatos felelőtlenség 40 000 forintos tűzkár Kákán

Next

/
Oldalképek
Tartalom