Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

1965. SZEPTEMBER 24, PENT EK me err kMítIop 3 Egy felmérés - és tanulságai A kelleténél talán többet is beszélünk róla, s a szükséges­nél jóval kevesebbet cse­lekszünk — így határozhat­juk meg jelenleg az üzemi ügyvitel, azaz az általános adminisztrációtól az adat­szolgáltatásig terjedő tevé­kenység helyzetét. A Köz­ponti Bizottság decemberi 10-i határozata, majd a leg­utóbbi központi bizottsági ülés állásfoglalása nyoma­tékosan rámutatott arra, hogy 1szükség van az üzemi ügyvi­tel egyszerűsítésére, a papír­munka csökkentésére, s ez­zel a létszám kisebbítésére. Sajnos, a párthatározat e ré­szének megvalósítása eddig üzemeinkben nem nyerte el a fontosságához illő helyet, •s az eredmények messze el­maradnak a lehetőségektől. Igaz, sok olyan kérdés van, amelyek megoldása a fel­sőbb, iparirányító szervekre vár. de ugyanakkor nagy le­hetőségeket kínál a helyi kezdeményezés, az új és egyszerűbb keresése — ön­tevékenyen. A munka egysze­rűbbé tétele egyben azt is jelenti, hogy gyorsabb, ope­ratívabb lesz az ügyvitel, tehát jobban segíti a ter­melés gazdaságosságát, a gondok időbeni meglátását, fe meggondolások alapján a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek diósdí gyárában alapos és részletekbe menő felmé­rést végeztek, mi az, ami ^megszüntethető, s ami egy­szerűsíthető az ügyvitelben és az adatszolgáltatásban. Párhuzamos — tehát fölösleges Megállapították: több olyan terület van, ahol ugyanazt adminisztrálják, nyilvántart­ják, például az ün. immobil készleteket. Ha szójátékot csinálnánk, úgy Is írhatjuk: a felesleges készletek két helyen való nyilvántartása — felesleges... E készletek feltárását és csökkentését az (SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS, X \ Maszek súly | - állami mérlegen | ^ Csak úgy saccolva rögtön X látják, hogy kevesebbet nyom§ X a hús. Gyakorlott a szeme a § S kereskedelmi íelügyeiőknejt. ^ ^ Meg is vizsgálják mindjárt a § ^ mérleget, s ha óra lenne, azt X x mondanák a mutatójának, X X hogy siet. Mégpedig kerek két S X dekával. Csakhogy a próba- ^ § képpen vásárolt két kiló hús ^ ^ több mint két dekával ke ve- ^ sebb. Szemügyre veszik tehát X ^ a serpenyőre helyezett egyki- X X lós súlyt. Nem hiányzik róla N X a hitelesítést igazoló jel. A § § magyar szentkorona képében^ § ugyan, dehát — amint nagyi- ^ tóval kivehető — még 1930. X szeptemberében hitelesítették. X X Vagyis három és fél évtizede, S X de egy kiló akkor is csak egy ^ X kiló volt azért. ^ § Földesi János, a solymári ^ ^ állami húsbolt vezetője vi- x ^ szont már akkor is ugyaneb- X X ben a helyiségben űzte a hen- ^ s tes- és mészáros ipart, persze ^ tulajdonosként. Ez a súly pe- ^ § dig, azt mondja, emléke azok- ^ nak az időknek. Egy ideig a x padláson tartotta, onnan hozta X vissza a boltba hogy „gyor- ^ X sabban” menjen a kiszolgálás, $ X mert az állami vállalat mind- ^ § össze két egykilós súllyal lát- ^ ^ ta el az üzletet. X ^ A két frissen hitelesített ál- X lami súly első látásra küllem- X X re miben sem különbözik a ^ X maszek kilóstól, mindössze ^ § valamivel nehezebb. Am nem izmai kímélésére tette a mér- x ^ legre a könnyebbet, hanem X mivel az ember szokásainak X X rabja. Természetes, hát ha a § X két új helyett a régire jár a 5 keze. Úgy megszokta már. x ^ A Pest megyei Állami Ke-x reskedeimi Felügyelőség szá- X ^ mára azonban merőben szó- X X katlan, hogy csupán kilencven ^ X deka legyen egy kiló. Fennál- ^ ^ lása tizenhárom éve alatt ^ ugyan találkozott már egy-két x ^ turpissággal, de megfúrt fene- X x kű kilóssal eddig még soha. ^ X Es ennek a szabatos formába § X öntött, egykor szintén ponto- ^ § san egy kilót nyomó vasda- ^ rabnak alján négy vékony X ^ cinklemezzel lezárt négy lyu- x Skat fedezett fel. Semmi kétség,^ X valaki megfúrta a súlyt, aztán ^ X kireszelt belőle. A jelek sze-^ X rint nem most, még a maszek § világ virágzása idején. ^ Könnyen születhetne a mér- s tékek történetében a cinkotai § X nagyice mellett új legenda a § X solymári kiskilósról, ha ezek a ^ § kereskedelmi felügyelők köl- § tői lelküietüek lennének, x ^ Azonban nem azok, szétrom- X boliák a regéket. Most is ezt a ^ X furatos kilót, nem átadták az § X ügyészségnek?! Mi pedig ho- ^ S gyan is fejezhetjük be más- § ként ezt a történetet: Tehát x ^ Justicia istenasszony mérlegé- X X nek serpenyőjébe került a x *5 solymári kiló. S | -y.-e- | ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj* anyaggazdálkodás végzi, a (könyvelésben vezetett nyil­vántartás csak regisztrálja a dolgokat, a párhuzamos ad­minisztráció megszüntethető. 'Hasonlóan fentiekhez, a nor­makalkuláció is jóval egysze­rűbbé tehető. Eddig a terv- és munkaügyi osztály, a ter­melési osztály és az utókal- •kufáció is foglalkozott ez­zel — negyedévenként. A ■javasolt intézkedés szerint e feladatnál áttérnek az éves rendszerre — azaz a •ráfordított munika a ne­gyedére csökken — s csak egy részleg,, feltehetően az njtokáikuláició végzi majd. ■ Sok a papír, az azonost ki­mutató az anyagnyilvántar­tásban is. Az anyagkönyve- ■lés, a raktár, az anyaggazdál­kodás külön-külön admi­nisztrálja ugyanazt az anya­got; időt, energiát köt le, szaporodik a papírhalmaz, ugyanakkor a munkát ma­gát egy tapodtat sem viszi előbbre. Az anyaggazdálko­dásnál vezetett nyilvántartás feil'esleges — megszüntetik. Az említett példák ter­mészetesen nem nagy hord­erejűek, rendezésükkel nem mutatható ki sok százezres megtakarítás, d'e éppen itt van az üzemi ügyvitel kér­déscsoportjának egyik ve­szélyes buktatója. Igen sok ’üzemben ugyanis éppen ezért 'vélekednek úgy, hogy ráér- 'nek ezzel foglalkozni; nem fedezik fel, hogy az apró, részletkérdéseknek ’ tűnő gondok megoldása összességé­ben már valóban nagy ‘horderejű, hatékonyabbá te­szi a munkát, s az ügyvitel Valóban azt szolgálja, ami a rendeltetése — a termelést. A diós diák útnak indulása példás: a közmondást idézve — aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli, azaz aki nem látja meg az ügy­vitel kis ellentmondásait, 'párhuzamosságait, az képte­len arra, hogy a nagy egészet ésszerűsítse, egyszerűbbé te­gye. A felmérés alaposságát, körültekintését jól bizonyít­ja az is, hogy az említette­ken túl figyelmük kiter­jedt a legapróbbra, például a seiejtkár két helyen való nyilvántartására is. Egy ügy — két értesítés Évek alatt az ügyvitel és az adatszolgáltatás összeha­sonlíthatatlanul biztosabbá lett, mint korábban volt, ugyanakkor nem egy tekin­tetben teret kapott a „túlbiz­tosítás’’, s ezek megszünteté­se — az adatszolgáltatás biztonságának fokozását szor­galmazva, ugyanakkor — to­vább már nem halasztható. Baleset történt az üzem­ben: szabvány nyomtatvá­nyon, az ún. baleseti érte­sítésen közük ezt a bizton­sági megbízottal, de ugyan­akkor az azonnal felvett helyszíni vizsgálati jegyző­könyv is tudtára adja a bal­esetet. Az értesítést tehát jelesleges küldeni: egy ügy­ben elég egy papír. A gyár üzemrészei havonta, szintén szabvány nyomtatványon, a baleset-statisztikai adatjelen­tő lapon kötelesek az ide­vágó adatokat közölni. Ugyanakkor ezek az ada­tok ott szerepelnek az SZTK balesetnyilvántartó naplójá­ban is — onnét percek alatt megszerezhetők. Az üzemi ügyvitel és adat­szolgáltatás sokrétű tevé­kenység, szerteágazó, s ép­pen ezért szükséges a gyors áttekintés biztosítása, az, hogy ne „útvesztő”, hanem útmutató legyen a gyár ve­zetői, a termelés irányítói számára mindaz, amit az ügyvitel összegyűjt, kimu­tat. A biztonságos termelés elképzelhetetlen jó ügyvitel nélkül, hiszen, kellő adatok — például selejtanalízis, ál­lásidő stb: — nélkül a ter­melés irányítói csakis „va­kon” vezethetnek, találom­ra határozhatják meg a szükséges intézkedéseket, azaz nem mindenároni, hanem éppen a termelést segítő egy­szerűsítésekre van szükség. Egyszerűbb — jobb Rendnek kell lenni — mon­dogatjuk, s e „rend” olykor a legnagyobb rendetlenségen is túltehet — ha túlbonyo­lítjuk. Igen hosszú ideig — elég szerencsétlen — gyakor­lat volt az iparban, hogy mindent adminisztrálni kel­lett, a legkisebb csavar el­helyezését is munkautalvá­nyon rendelték el; csak a diósdi gyárban havonta 25 ezer körül van a munkautal­ványok száma! Ez lehetetlen állapot, hiszen még a gépesí­tett feldolgozás is képtelen­ség ekkora mennyiségnél — biztonságosan. A gépek szol­gáltatta adatok mitsem ér­nek, ha azok ellenőrizhetet­lenek, márpedig a 25 ezres szám lehetetlenné teszi az ellenőrzést. Nemcsak a mun­kautalványok nagy száma okoz gondot; bonyolult, a művezetők munkáját nehe­zítő, az állásidő kimutatás és nyilvántartás is. azaz nemcsak a „fenti”, irodákban! adminisztrációra terjed ki a felmérés, hanem eljutott a műhelyekig, a gépeken dol­gozó emberekig is, s szép számmal talált megoldandó gondot. A munkautalványok szá­lmának csökkentése — a bérrendszer átdolgozásával —, az állásidő nyilvántartás egy­szerűsítése nemcsak azt je­lenti, hogy kevesebb lesz a papírmunka, hanem azt is, hogy több idő jut a közvet­len termelésirányító mun­kára, s itt válik forintban is lemérhetővé az ügyvitel egy­szerűsítésére fordított ener­gia haszna. Mert közvetve ugyan, de valóban sok-sok forintot hoz a konyhára ez, s a diósdiak jól tudják, ne­kik is, a népgazdaságnak is szüksége van az így meg­takarított forintokra. Ezért nő túl a diósdi gyárkeríté­sen a felmérés jelentősége, tanulsága, s ösztökél arra, hogy másutt is megtegyék az első lépéseket ezen az úton. Mészáros Ottó DELBEN A DUNA-PARTON Fotó: Kotroczó Népek és nemzetek irodalma A Gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad októberben induló új szezonjának végle­ges programját most állították össze. A program célja az, hogy az irodalmi színpad ör­vendetesen gyarapodó közön­sége ízelítőt kapjon egyes né­pek és nemzetek irodalmából. Az első irodalmi estet októ­ber 29-én tartják Magyar est címmel, november 19-én arab-, december 10-én svéd-, január 21-én olasz-, február 18-án japán-, március 18-án görög-, április 15-én pedig né­ger-est lesz. Az irodalmi színpad veze­tősége a hét irodalmi estre kedvezményes áru bérletet biztosít közönségének. A Pilisben késik a kukorica Termőre fogott szűzföldek Nem lesz lemaradás á Havasi Gyopár szakszövetkezetben Bár a napokban újra nyá- riasra fordult az idő, a Pilis hegyei között, bizony még mindig heteket kell várni, hogy beérjen a kukorica. — Talán október 10-én kezdhetünk törni, — mondja a csobánkai tanács elnöke — legalább két héttel később érik nálunk a termés a nedves hegyi időjárás miatt, mint Pomáz kör­nyékén. Ki magyar és ki magyar származású? Kérdezi: a Pest megyei Hírlap Válaszol: dr. Lőrincze Lajos Előzmény: Mostanában gyakran olvashatjuk az újságokban közis­mert és általunk eddig magyarnak tartott emberek neve mel­lett a „magyar származású" jelzőt. Furcsának érezzük ilyen­kor, hogy néhány éve külföldre kivándorolt neves színé­szeink, művészeink, tudósaink —, kik itthon születtek, éltek, s lettek közismertek hosszú évek, évtizedek alatt —, szinte egyik napról a másikra: „magyar származásúakká” váltak. Szóval: nem magyarok. Helyénvaló-e, jogos-e ilyenkor ez a jelző? Lehet-e „magyar származásúvá", rnki nemrég „egysze­rűen csak” magyar volt? Nem inkább — külföldön élő, ide­gen állampolgárságú „hazánkfiának” kellene-e nevezni az illetőt? Vagy „volt magyarnak” — ha megtagadta magyar­ságát? Ezzel a kérdéssel fordultunk levélben dr. Lőrincze Lajos­hoz, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének közismert vezető­jéhez. — Feltűnt Önöknek — vála­szolja Lőrincze dr. —, hogy mostanában többször olvas­hatjuk ismert személyek (mű­vészek, írók, orvosok) neve mellett a magyar származású kitételt, jóllehet az illetők magyarok voltak, mielőtt ki­vándoroltak hazánkból. He­lyes-e nyelvi és etikai szem­pontból a magyar származású kifejezéssel illetni őket? Mostanában csakugyan sű­rűn találkozunk a magyar származású megjelöléssel kül­földön is jólismert hazánkfiai­nak emlegetésekor. Nyilván az az oka ennek a bátortalan, bizonytalan szóhasználatnak, hogy el akarják kerülni a na­cionalizmus, sovinizmus vád­ját, inkább csak magyar szár­mazásúnak nevezik még az olyan külföldön élő magyart is, aki ma is magyar-nak vall­ja magát, csak talán emlege- tőik — érthető módon — nem tudják ezt határozottan. A magyar származású jelző használata egyik-másik eset­ben bizony túlzó óvatosság. Igaz, olykor a politikai tapin­tat kívánja ezt a fogalmazást. Valójában természetesen ma­gyar az, aki magyarnak vall­ja magát, magyar származású pedig az, aki csak eredete sze­rint magyar, de már nem szá­mít annak. Például az ismer­tebb tudósok közül (pontosan abban a formában másoljuk ide nevüket, ahogy ők írják) Ludwig von Bertalanffyt, a kiváló biológust és Richard Zsigmondyt, a Nobel-díjas ve­gyészt csak magyar származá- su-nak mondhatjuk, meggyő­ződésük szerint ők osztrákok (Ausztriában születtek.) Csak magyar származású-nak, nem pedig magyar-nak mond­hatjuk a bécsi születésű oszt­rák drámaírót, Franz Theodor C okort is (most ünnepük 80. születésnapját). Szent-Györgyi Albertet, Békésy Györgyöt, Hevesy Györgyöt (mindhár­man Nobel-díjasok) bízvást magyarnak hívhatjuk, hiszen tudomásunk szerint ők maguk is közénk valónak számítják magukat, jóllehet idegen ál­lampolgárok. Másképp vagyunk a sport területével. Például a világ­bajnok magasugró Balázs Jo­lán, úgy tudjuk, a magyar nemzetiséghez tartozónak vallja magát, de mivel nem­zetközi versenyeken Románia színeiben szerepel, természe­tesen román-nak nevezik; To­kióban is Romániának szer­zett aranyérmet. Ez a román megnevezés tehát nem nemze­tiségének, hanem állampol­gárságának felel meg. A Havasi Gyopár Szakszö­vetkezetben a gyümölcsszedés van most napirenden — szil­va, alma, körte —, és teljes erővel folyik a gabonaterület felszántása. Nagyrészt befe­jeződött a burgonya felszedé­se — a hosszú esőzéseket megszenvedte a termés. — Eredményes volt-e az év? — Lényegesen eredménye­sebb, mint az előzőek — mondja Vericskó Szaniszló a szakszövetkezet elnöke. — Ez persze főleg azért van, mert beindulástól fogva számtalan nehézséget kellett leküzde- nünk. Míg 1961-ben a 3 má­zsát sem érte el a rozstermés és alig 5 mázsa volt a búza­termés átlaga, az idén rozs­ból több mint 7 mázsás átla­got értünk el, búzából pedig holdanként átlag 12 mázsánk termett. Sok szerepe van eb­ben annak, hogy négy év alatt a földjeink 40 százalékát ké­pező szűzföld területet sike­rült termőre változtatni. — Mit hoz a gyümölcsös? — A 10 holdas gyümölcsöd sünket az idén vettük gondo­zásba, nagyon elhanyagolt volt" s bár tetézte még hátrányain­kat a rossz idő is, ennek elle­nére közepes terméssel szá­molhatunk. — A kukorica érését nagyon várjuk, a gépi és kézi erő be vetésre kész. A nehéz terep- viszonyok között szinte nél­külözhetetlen gépi segítsége', nagyrészt szovjet katoní alakulatoktól kapjuk a bet:: karításhoz. Ügy érzem, ner lesz zavaró lemaradásunk e őszi munkák elvégzésében. D. J. SZARVASVADASZAT - LOVASKOCSIVAL A Bakony nagy kiterjedésű erdőségeiben szeptember kö­zepén megkezdődött a szarvasvadászat. A híres ba­konyi rezervátumba a szarvasbőgés időszakára 13 külföldi vadász érkezett. A vendégek, akik a hajnali és alkonyati cserkészésen kívül lovaskocsival is bejárják a legjobb vadasterületeket, már az első két napon hét szarvasbikát ejtettek el. A te­rítékre került bikák egyiké­nek agancsa nyolc kilogramm súlyú. Hol épüljön fel a niegye ntnvelödewi liáza? ; s Sokszor elhangzott már, 5 hogy Pest megyének sok vo- ! natkozásban egészen más a $ helyzete, mint a többi me-5 gyéé. Sok hátrány származik ! például abból, hogy megye-! székhelye tulajdonképpen ! nincs, hiszen Budapest, mint: az ország fővárosa, valójá-: ban nem megyeszékhely. Az ; a rendelet, amely nem régen | jelent meg a megyei műve-; lődési házak létesítéséről, is- j mét előtérbe hozta ezt a | problémát. Pest megye műve- > lődési házának a főváros! ugyanis bajosan lehetne a!-! kalmas helye. Az eddigi megbeszélések j során nagyjából kialakult az i az álláspont, hogy Pest me- j gyének nem is egy, hanem | két megyei művelődési ház ! létesitéséről kellene gondos- • kodnia, de egyikről sem Bu- ' dapesten, hanem Vácott és ! Cegléden. Ezt a megoldást az! teszi indokolttá, hogy Pest i megye az ország legnagyobb i megyéje terület és lélekszám j szerint is. Lakosainak száma j már 827 ezer, 236 ezerrel : több, mint az utána követke- j ző Borsod megyéé és 262! ezerrel több, mint Bács-Kis-j kun megyéé. 40 ezer helyetti 60 ezer lakás j Uj városrészek kijelölése és I felépítése nagy gondot jelent I a városrendezési szakembe-j reknek. Olyan területet kell | kiválasztani, ahol a közieke- \ dés és a közművesítés köny- | nyen megoldható. Az Építésügyi Minisztérium j Békásmegyert jelölte ki az új lakónegyed felépítési helyéül. Az eredetileg tervezett 40 ezer helyett 60 ezer ember számá­ra építenek új lakást. 26 pá­lyázat közül választották ki a legjobbat. A hatalmas lakóte­lepen négy-, illetve tízemele­tes házakat építenek. Jóvá­hagyták több tizenöt emeletes ház építését is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom