Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-21 / 222. szám
VÁCI NAPLÓ ^ _ «immmm iiiii iimii m»w umswu ■ !!■ ■■iTO«g A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 21, KEDD CSONGRÁDI VENDEGEK LÁTOGATÁSA Az „Állam és igazgatás” című folyóiratban hosszabb cikk jelent meg Lukács Ferenc vb-elnök és Arany István vb-titkár közös munkájaként arról: hogyan sikerül városunkban mind szélesebb tömeget bevonni a társadalmi munkába. A cikk felkeltette Csongrád város vezetőinek figyelmét s háromtagú küldöttséget indítottak útnak, hogy a helyszínen győződjenek meg az'itt alkalmazott munkamódszerekről. A látogatás lezajlott s a vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a helyi tanács munkásságáról. Öt és fél millió forint nyomában Egészen pontosan: 5 479 017 forint. Tekintélyes összeg, ötven lakás, vagy egy nyolctantermes iskola felépítésének a költsége. Vácott ennyit fordítottak művelődési házaink, üzemeink kulturális jellegű kiadásokra 1961 januárjától napjainkig Ebből városunk minden lakosára 200 forint jut, a csecsemőket és az aggastyánokat is beleértve. Vajon jól használták-e fel ezt az öt és fél milliót? Gondosan sáfárkodtak-e azok, akik hivatva vannak vezetni, irányítani a művelődési intézRégi időkből ittmaradt csö- kevény a házak vízvezeték- elzáró csapjának a járda közepén való elhelyezése. Minden szükséges esetben az aszfaltot és a cementlapot is fel kell törni. Nem lenne jobb ezt a csapot a gyalogjáró mellé helyezni, ahol csak a földet kellene bontani hiba esetén? Nem kísértené a feltört járda gödre hónapokig a járókelőket. Ha pedig megcsinálják, olyan aszfaltszörnyszülöttek támadnak, mint a Mártírok útja 50. és 56. számú házak előtt s másutt a városban. ★ Dicséretet kapott a Madách utca s a benne lakók az útmenti virágágyások gondozásáért. Szóljunk az elismerés hangján azokról a kereskedelmi egységekről is, amelyek fővárosi színvonalon tartják üzletük környékét, a kirakatokat, s biztosítják azok esti kivilágítását. A Széchenyi utca és a Március 15. tér sok színű, ötletes neonvilágítása egy kicsit Budapestet idézi az arrafelé sétálóknak. Kívánatos lenne, hogy minél több üzlet kapjon korszerű világítást. Ez nagyvárosias jelleget ad a környéknek és jó üzleti propaganda is. ★ Sokan megnézik, mert érdekes és szép az evangélikus templom ritkaságszámba menő, lyukas toronydísze. Talán erről vett példát a Görög utcai szerb templomtorony is, mert mostanában mind több lyukat lehet felfedezni rajta. Ez viszont életveszélyes, mert 1792-es építményről van szó, félő, hogy az öreg épület leveti kalapját — azok felelősségére, akik veszni hagyják ezt a szép barokk toronycsúcsot. Vasárnap hallottuk a vasútállomás környékén. Dúsfürtű, tarkainges fiatalember ugrott le az egyik, befutó vonat lépcsőjéről. Köszönés nélkül megkopogtatta egy idősebb vasutas vállát. „Nem tudja, merre van a Karcsú Arzén utca?” „Már hogyne tudnám!” — kapta fel fejét a közlekedés dolgozója s tempósan odébb állt. (b. j.) Bővülő könyvtárak Telt ház — gyér ház 10 ellenőr: 39 nap erényeket s az üzemekben folyó kulturális munkát? Tíz népi ellenőr 39 munkanapnak megfelelő idő alatt kereste a választ ezekre a kérdésekre. A vizsgálat kiterjedt a két kultúrházra, 12 nagyüzemre, a MÁV pólyafenntartásra és a kisipari termelőszövetkezetekre. A vállalatok egy része kulturális kiadás címen elszámolt olyan összegeket, amelyek nem, vagy csak kis mértékben feleltek meg ennek a célnak. (Tanulmányi kirándulás, külföldi utazás, névadó ünnepségek.^ A kulturális célú ösz- szegek felhasználási tervét az üzemek a tanáccsal nem hangolták össze, mivel erre vonatkozólag nincsen határozott rendelkezés. Szomorú, hogy így van, de egy-két üzem kultúrhelyisé- gét alig használják, látogatottságuk minimális. Bebizonyosodott: mennyire híján volt az előrelátásnak a DCM impozáns kultúrtermét két kilométerre építeni a város szívétől. Palóclcvestöl a d i pl<»ma La púd ingig Háromnapos szakácsparádé a Pokol szigetén Péntektől vasárnapig ismét helyi és idegen- forgalmi központ lesz a szigeti Pokol Csárda mindazoknak, akik szeretik a különleges, jó ízű falatokat. Ötödízoen rendezi meg a Váci Vendéglátóipari Vállalat a neves fővárosi vendégszakácsok parádéját. Kalencsik Béla üzletvezetőtől érdeklődünk a parádés névsor iránt. — Itt lesz Bálint Sándor, a Royal Szálló konyhafőnöke, Eigen Egon, a Duna Szálló konyhavezetője, Walter Endre, a televízió népszerű Wal- ter-mestere, Nagy Sándor a Royal Szállóból, Gróf Nándor, a Pannónia Étteremből. — Helyi nevek? — Vasárnap jelentkezik ételkülönlegességeivel Lehőcz János, a Pokol Csárda kortv- hafőnöke. Fia, Lehőcz András — a Royal Szálló szakácsa — első ízben szerepel vidéken. S nem hagyhatom ki a névsorból Szabó Erikát, a szakma ifjú mesterét sem. — Kérünk előzetes étlapismertetést. — Palócleves, sertésborda magyaróvári módra, bélszin- filé budapesti módra, tokaji sertésborda, börzsönyi gombásmáj, borjújava Dubarry módon, ököruszályleves, hideg diplomatapuding s még vagy húszféle különlegesség szerepel a háromnyelvű ételsoron. Pénteken Boros Jolán, szombaton Farkas Ilona és vasárnap Szalay László rádióénekesek szerepelnek. A Híradástechnikában a fres- kós, faburkolatú kultúrtermet ebédlőnek használják. Az erdőgazdaság és a kötöttárugyár raktározás céljára vette igénybe. Két tánccsoport működik, de szereplésük nem rendszeres. Kevés színházbérletet vásárolnak az üzemek. Általában nem mondható élénknek .az üzemi könyvtárak látogatottsága sem, pedig azok állománya szépen gyarapszik. Lenin úti művelődési házunk sem felel meg már a mai követelményeknek. Helyiségei kicsinyek és nem elegendőek. Sürgető kérdés a zeneiskola új épületének biztosítása. A népi ellenőrök részletesen kimutatták: mire és hogyan használják fel a kulturális kereteket? Dicsérőleg említik a 23 470 kötetes Löwy Sándor utcai könyvtárat, mely nagy látogatottságnak örvend. Sok hasznos ötlet, javaslat merült fel a munka megjavítására. Javasolták, hogy a vállalatok a kulturális feladatok ellátására biztosított összegek felhasználására dolgozzanak ki terveket és ragaszkodjanak a célnak megfelelő fel- használásához. A városi tanács vb művelődési osztálya Icapjbn lehetőséget arra, hogy a vállalatok kulturális tevékenységét felülvizsgálhassa és összhangba hozza az egész lakosságot érintő, kulturális feladatokkal. A szákkörök egységes irányítása és eredményesebb munkája érdekében rendezzenek tapasztalatcseréket. Javítani kell a közönségszervezés munkáját. Így válik jobbá a művelődési munka s a következő évek ötmilliójának minden forintja jó helyre kerül majd. — a — t Amerikából jöttem... Farkas Károly, Deákváron élő nyugdíjas nyomdász a közelmúltban a tengerentúlra utazott. Több hónapos rokoni látogatása • során bejárta Észak-Amerikát. volt a New York-i világkiállításon, majd heteket töltött Guatemalában. Útja során részletes naplót vezetett és több száz színes diapozitívet készített. Csütörtökön, 23-án tart élménybeszámolót a Dunakanyar Foto- klub felkérésére a Lenin úti művelődési ház emeleti elő- i adótermében. — Mi késztetett arra, hogy a méhészek évtizedes álmát megvalósítani próbáljam? Elolvastam minden szakkönyvet, szaklapot, amely a méhekröl, a méhek legelőjéről szólt. Sokan foglalkoztak az akác virágzásának meghosszabbításával, esetleg folyton virágzóvá tételével. Ehhez kérték a tapasztalt méhészek, kertészek segítségét. — Hosszú ideig nem történt semmi. Legalábbis nem olvastam hírt az érdekes gondolat megvalósulásáról. 1940- ben egy szokatlan időben virágzó akáccal találkoztam Vácott. Szülőfalumban, Gombán is belebotlottam hasonló jelenségbe. Kérésemre elmondták: máskor is előfordult, hogy a fák nyári időben hoztak virágot. — A hallottak után megkértem a tulajdonosokat: engedjék meg, hogy a látott, virágzó ágakat megjelölhessem. A virágok magjait begyűjtöttem mindkét fáról és külön-lcülön elvetettem. A magokból mintegy 30—40 csemete kelt ki. A kikelést követő tavaszon mindkét fáról a csemetéket lemetszettem és egymásra oltottam. Elmúlt egy nyár — nem történt semmi. Az eljárást megismételtem három egymást követő tavaszon. A csemeték közül kettő virágot hozott és egész nyáron át, szeptember közepéig virágzott. Ettől kezdve már vígan virágoztak a fáim és mindazon akácfák, vagy éves csemeték, amelyeket beoltottam a róluk szedett galy- lyal. — Vác felé fordult a méhészek figyelme. Kálvária utcai házamban 1965 nyarán mintegy ötven darab különböző korú akác virágzik. Es virágzik még vagy 15—20 000 darab az ország minden részében azokból az oltványokból, amelyeket a gödöllői, kecskeméti, váci, nyíregyházi, Balaton vidéki erdőgazdaságoknál részben én, részben az erdőgazdaságok maguk oltottak be és adlak el magánosoknak vagy közületeknek. — Dr. Örössy Pál Zoltán, a Kisállatbetcgség Kutató Intézet igazgatója egész nyáron át Eltűnnek a hajtűkanyarok Kopácsolva törik a követ, zúg az úthengcrlö motorja: utat építenek a hegyekben. Megszelídítik az élesszögű, a Félelem bérére emlékeztető hajtűkanyarokat, enyhe fordulók teszik lehetővé a biztonságos kanyarodást, előzést. Sok száz méter új út épül a Naszály oldalán és a Vác— Verőce közötti szakaszon is, a nagy és kis gépjárművek tulajdonosainak őszinte öröméDolgozik a kőfaragó Itt már az úthengerlőé a szó (Cserny felvételei) Nekünk épül, szépü Reggeli vonatunk elhagyja az alsóvárosi megállót. Ifjú útitársam kitekint az ablakon és önkéntelenül így szól a Forte-gyári építkezések láttán: — De nagy lesz ez a gyár! — Ismered a történetét? — Csak azt tudom, hogy filmet és fotópapírt gyártanak benne, s küldik a világ négy tájára. — Ez a vállalat régebben angol tőkések tulajdona volt. A háború folyamán, 1944 decemberében bombatámadás érte. Nyersanyagkészletét, gépeit nyugatra hurcolták. Állt a munka, nem volt fénykép- papír, film. 1947-ben a Magyar Hitelbank vette kezelésbe az elárvult épületkomplexumot s megkezdődött a helyreállítás. Megy a vonat, egyhangúan zakatolnak a kerekek. — 1948-ban megtörtént az államosítás és ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult az üzem. A fejlődés két irányú volt: egyrészt új termékek gyártásának kísérletei alapján készíthettek eddig még nem gyártott foto- és röntgenfilmeket; másrészt az eddigi termékek minőségi szintje s mennyisége rohamosan növekedett. 1951-ben teljes kapacitással kezdte a munkát az új üzemrész. A nagy belföldi és külföldi igények miatt szorított a cipő, nagyméretű rekonstrukciós tervet kellett készíteni, melynek célja a kapacitásnövelés volt. Füttyent a mozdony, állomást jelez. — Amit az ablakból láttál, az egy 320 millió forintos, nagyméretű beruházás. 1959- ben kezdődött és a tervek szerint 1967-ben nyer teljes befejezést. Másfél évtizede 277 dolgozó termelt évente 17 millió forint értéket. A mai, 900- as létszám nem adja alább évi 100 milliónál. Sződliget. Búcsúzom. Leszállók. — kn — RATAMADT A SEGÉDRENDŐRRE Nincsen olyan hét a járásbíróságon, hogy valamelyik bűnper- ben ne esne szó a be nem idézett tettestársról: az italról. Ez történt a Mártírok útján lakó Dián Mihály 29 éves váci fiatalember esetében is. Régebben már egyszer hangoskodott ittas állapotban. Előállították a rendőrségre, majd később hazaengedték. . Eltelt néhány hónap. Egy alkalommal ismét betévedt a Vörös Tulipán italboltba s ott 12 fröcs- esöt fogyasztott. Erősen kapatos volt, amikor kiment az utcára. Találkozott Együd István segéd- rendőrrel. Borgőzös fejjel rémlett valami, hogy Együd szolgálatban volt, amikor őt bekísérték az őr- szobára. Dián a segédrendőrre támadt és szitkozódás közben meg akarta verni. A. közelben tartózkodó Franyó István akadályozta meg a tettlegességet. A Váci Járásbíróság dr. Huszti büntetőtanácsa most tárgyalta az ügyet. Hivatalos személy megsértése miatt kéthónapi szabadság- vesztésre ítélték a támadót. Az ügyész és a védő három nap gondolkodási időt kért. A megtalált gyermek A kertész és virágai vizsgálta a nektárképzödést ^ deákvári csemetekertemben. $ Egymásnak adták a kilincset a \ Börzsönyi Erdőgazdaság mun- $ katársai is. Ma már neves \ szakemberek elismerése illeti $ az egész nyáron át tartó foly- ^ tonvirágzást. Most már látom i értelmét a negyedszázados § munkának. ^ Feljegyezte: Néninger Géza $ $ — HOGY HÍVNAK? Hol ^ laktok? Hol van anyukád? ^ Többen kérdezgették ezt ^ múlt vasárnap a kora délelőtti ^ órákban Vácott, a Duna- ^ parton talált, keservesen zo- 5 kogó, alig két év körüli kis- ^ lánytól. ^ Cukor- és csokoládéígére- ^ tek közepette sikerült tőle ^annyit kikönyörögni, hogy ^selypítve megmondta: Klárika ^ a neve. Ennél többet nem tud- ^ tak meg tőle. Nem lehetett ^ megérteni a kétségbeesett sza- ^ vakat. Sem a kompon átkelők, $ sem a járókelők közül nem $ akadt, aki felismerte és haza- ^ vihette volna őt a szüleihez. § Eltévedt? Elszökött? — me- ^ rüít fel sokakban a gondolat. ^ Voltak olyanok is, akik egy- ^ bői jelzőkkel illették az isme- 5 retten szülőket. Klárikát Pusz- \ tai Józsefné fogta kézen és ^ bevitta a közeli Pipacs Cuk- ^ rászdába, hogy vigasztalásul 5 egy fagylaltot vegyen a csöpp- $ ségnek. Titkon arra gondolt; hátha valaki felismeri. 5 AZTÁN tovább vitte magával a főtéri kórházba, ahová betegen fekvő férjét ment meglátogatni. Elmondta az esetet Klenyán József hivatal- segédnek, aki — gyakorlati ember lévén — azonnal értesítette a rendőrséget. Klárika egy rendőr bácsi karján sírta végig az utat a kapitányságig. A számára ismeretlen öltözetű bácsik minden csokoládé- és fagyalt- ígérete azonban hiábavaló volt, csak sírt és sírt. így visz- sza kellett vinni a kórházba. Dr. Jancsó Géza, a sebészeti osztály ügyeletes orvosa nyomban elhelyezte a többi gyermek között a gégészeti osztályon. Itt a hófehér köpenyes nővérkéktől ijedt meg any- nyira, hogy rémült sírásával felverte a kórterem csendjét. A játékok sem vigasztalták meg. Ismét visszakerült a portára, Józsi bácsi gondjaira bízva és abban a reményben, hogy talán majd valaki ráismer az érkező látogatók közül. VÉGE VOLT a látogatásnak és Klárika még mindig ott ült a kispadon csokoládéval, cukorkával, amivel vigasztalták. A portás a Manócskáról mesélt éppen, amikor a kitárt kapuban egy kisírtszemű fiatalasszony állt meg. — Drága kislányom! Csakhogy megtaláltalak! — roskadt mellé zokogva Moha Imréné. Aztán könnyeit felszárítva beszélni kezdett. — Nyugodtan főztem délelőtt, amikor a férjem eiment otthonról a kislánnyal. Közben betért egy pohár sörre és Klárika eltűnt mellőle. Az eset végződhetett volna tragi- kusabban is. MOST MÁR megnyugodtak az ápoló nénik, az orvos és a rendőr bácsik. A szülőknek pedig legyen okulás a jövőben: felelősséggel tartoznak gyerekükért. A kicsi kezet, amely biztonságot keresve kapaszkodik az övékébe, fogni, szorítani kell és nem szabad soha elengedni. Vágvölgyi Lászlóné A FOLYTON VIRÁGZÓ AKÁC TITKA Elmondta: Süveges György VÁCI MOzAjK