Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

1965. SEPTEMBER 21, KEDD Pt» T uu.y Győzött a Magyar Fúvósötös Hétfőn délelőtt a Zene- akadémián kihirdették a VIII. nemzetközi zenei versenyek keretében sorrakerült kvin­tettek versenyvégeredményét. A zsűri határozata alapján a verseny első díját a Magyar Fúvósötös, a második díjat az NDK kvintettje, a Berlini Operaház fúvósötöse nyerte. A magyar művek kiváló tol­mácsolásáért a zsűri jutalom­ban részesítette a szovjet fú­vósötöst. ÖN MäT HOZOTT KÜLFÖLDRŐL? A porkohász felnyitja bőröndjét Először bemutatkozik. — Kovács Péter, a Szer­szám- és G ópslemgy árak porkohászatának műszaki osztályvezetője. Hat éve vé­geztem az egyetemet, a gép- gyártástechnológiai szakon. Diplomamunkámnak a kö­vetkező izgalmas címe volt: Az ,,A—50—ll”-es anyag hegeszthet őségé. Nem unta­tom: a rejtélyes szám egy Kalibrálás Magdeburgban ■ ■■a Hogyan kéne új módon „port gyártani?“ BSBI Ahol a prototípust is munkába állítják ■ EEB Vezetőoszlopos szerszám | és bontott ammónia — mint | HDK-esnlék I Sj noondl szénacélt takar, amely ^ a hegeszthetöség határán áll. S 80 oldalt írtam róla, renge- i teg fotóval, próbatesttel. $ — Aztán ...? § — Aztán idejöttem a gyár­sba és nem gépgyártó, hanem g kohász lettem. Porkohász. Sj Négy évig ku tatóként dolgoz- ^ tam, másfél esztendeig, mint § üzemvezető, fél éve pedig... ^ — Fél éve műszaki osztáiv­^ vezető. Szép karrier, mind- ^ össze harminc éves. Most pe- 5 dig lássuk a táskát. Van-e el- Ü vámolnivaló? $ Mosolyog. Valóban: mi lett ^ volna, ha a vámtisztnek oda- § adja jegyzetfüzetét? | Két hetet töltött az NDK- i ban, Magdeburg tarto­mányban, ^ a t haléi vas- és kcihómű- S vekben. 28 oldalas gépelt íü- § zetet húz elő fiókjából, a füzet címe hideg és egyszerű, 5 mint az acéllapka mit itt ^ gyártanak: Űtijelentés. De a S mérnök szemében fény van; 5 szakmai láng. Hasonlatos a ^ kohók t özéhez. Felnyitja a ^ füzetet s fotókat mutat. ^ — Két hétig naponta egy teljes műszakot töltöttem a 5 gyárban. Tanulmányoztam a 3 vasporkohászatot. Hogy mit | hoztam? ^ — A porgyártás nálunk és $ az NDK-ban egyaránt § elavult módszerekkel tor­it ténik. $ Mindkét helyen kísérleteznek 5 új berendezés, új jellegű por, ^ új technológia kidolgozásá- ^ val. Ehhez hoztam például tapasztalatokat. Uj berende­lésünk már elkészült, gyár- ^ tási kísérleteket végzünk. Ha ^ sikerül elgondolásunk, körül­it belül ötszáz gyártmányt 60 S százalékkal olcsóbban állí- 3 tunk elő. Egymillió forint ^ megtakarítás. S — Nézzük a következő § „NDK-holmit”, | — Jó. Közben megjegyzem: 5 a munkamódszerem az volt, ^ hogy a német üzemvezető ^ mérnökkel megbeszéltem reg- ^ gél: mit akarok látni; ő le- ^ vitt az üzemrészbe, s a mun- ^ kásoknak bemutatott. Nagyon ¥ jólesett, hogy azok szívesen, S s igazi német alapossággal $ magyaráztak meg mindent. ^ Szétszedték a gépet, szerszá- ^ mot, nem törődtek az idő- ^ veszteséggel, pedig ott észre- ^ vételem szerint szoritottabbak ^ a normák. Dehát most ráté- S rek egyik legérdekesebb ta- S pasztalatomra: az ottani 5 munkaszervezésre. ^ — A gyár minden üzeme ^ önálló önelszámoló egy- ^ ség. ^ Az üzemvezetőhöz tartozik a ^ technológus, a szerkesztő, a ^ kutató. így rugalmasabban ^ tudja az üzem feladatait ^ megoldani. Igaz; ott minden S üzem külön gyáregység, csak- $ nem négyszerese a miénknek, ^ de ha felfejlődünk, nálunk ^ sem lenne rossz az említett ^ megoldás. Hoztam még egy ^ megszívlelendő NDK-üzemi ^ elvet is. Az ő gyárukban ^ vezérelv: törekedni az újra. 5 Talán azért, mert közel él- ¥ nek a nagy, nyugatnémet 5 versenytárshoz. A termékek ^ árában el kell érniük a vi- ^ lágszintet s bizony a régi be- § rendezéseket, gépeket, melyek ^ nem bírják az iramot, ki- ^ cserélik. Nem riadnak vissza ^ semmi áldozattól. Előfordul, $ hogy nyugatnémet konstruk- $ dóknak már a prototípusát $ is megvásárolják, csakhogy $ gyorsan, korszerűen, olcsób- J ban termeljenek. $ — Gondolja, hogy haszno­^ síiható itthon e tapasztalat? Gyorsan telnek a ládák; szép eredményt jelez a mázsa mutatója A legjobb brigád: Tapodi Attila, Radii Róbert, Tapodi Miklós, Plesovszki Mihály és Adám József a VIII. A osztály tanulói Szöveg-kép: Dozvald János — Nem megy másképp. És képzelje el: ott már megvalósították a kis szériáit gyártását, amire mi itt még nem vál­lalkozunk. Például kemény­fém gyártmányokat, vaspor­kohászati gyártmányokat kis szériában nem tudunk vái- laini. Tudnánk pedig, ha vol­na jól felszerelt megmunká­ló részlegünk hozzá. Ütijélentésébe merül. — Elhoztam például még a vezetőoszlopos szerszámok rajzát. Persze, magánalt ez arabul van. Porsajtoló szer­szám — ennyi elég róla. Most készítjük az első ilyen kísér­leti darabot a rajz alapján. Még ebben az évben kipró­báljuk. Segítségével nagyon pontos gyártmányokat állí­tunk elő, olyanokat is, ame­lyeket azelőtt nem készítet­tünk. Például különleges csapágyféieségeket a műszer­ipar, híradástechnika szá­mára. — Bizonyára nehéz volt a szakmai tájékozódás tolmács segítségével. — Nem kellett tolmács, felkészültem. Felsőfokú nyelv­vizsgám van és sok szakmai könyvet elolvastam. Azért nehéz volt. Rengeteg szakmai ■ kifejezés. De akad itt miás érdekesség is. Ott nem hidro­gén a védőgáz, hanem bon­tott ammónia. Lényegesen olcsóbb a hidrogénnél. Nálunk is kifizetődne ammó- i ndabontó berendezést alkal- ! mazni, annak ellenére, hogy i hidrogén előállító üzemünk . van. Feltekint az „Űtibeszámo- ! lóból” s azt kérdezi: ennyi ; elég? Ezek a legfontosabbak, | amit hozott, dióhéjban. Dél­utánonként odakint jegyzeteit rendezte, háromnaponként dr. Brügemanfta], a gyári ku­tatásvezető mérnökkel kon­zultált. Itthon 60 óra alatt készített a nyers jegyzetek­ből komplett tanulmányt, úti beszámolót. — Különben jól érezte ma­gát? — kérdezem szórakozot­tan. — Ja igen — azt mondja — még valamit hoztam, majd elfelejtem. Egy felfújható gu­mimatracot és krokodilt a kislányaimnak, szatyrot a fe­leségemnek, magamnak pe­dig egy fázisvizsgádót, mert kint az olcsó. Persze. Hiszen a porkohász­mérnök is ember. András László A SZENTENDREI NAPOK NYITÁNYA Remsey Iván: Templomlépcsők Foto: Gábor Vasárnap még a szokottnál is nagyobb volt a forgalom a kis rác város szűk utcácskái­ban. Érthető, hiszen a szent­endrei napok sok érdekes kulturális eseménye csalogat­ta ide az idegeneket. Három kiállítás nyílt a vá­rosban. A művelődési otthonban a Bajcsy-Zsilinszky úti és a Rákóczi úti iskola bélyeg­gyűjtő szakköreinek gazdag anyagát tekinthették meg az érdeklődők. Ugyanitt nézték meg a város és a környező falvak dolgozóinak hatvan olajfestményéből, szénrajzá­ból és pasztell képéből ren­dezett képzőművészeti szak­köri kiállítást. A Ferenczy Károly Mú­zeumban Németh Lajos mű­vészettörténész nyitotta meg a szentendrei képzőművészek őszi tárlatát. Ezután a vemi- százs közönsége megtekintet­te a harminc művész — köz­tük Barcsay Jenő, Czóbel Bé­la, Modok Mária, Gráber Margit, Beck Judit, Kmetty János — csaknem nyolcvan alkotásából rendezett kiállí­tást. A nagyközönség dél­után egy órakor szállta meg a múzeum termeit. Este ha­tig körülbelül ezerötszázan nézték meg a szentendrei művészek alkotásait. Délután kedves esemény színhelye volt a művelődési otthon klubja. A városi ta­nács fogadást rendezett, ame­lyen Sziráki Ferenc vb-elnök felköszöntötte a nyolcvan éves Szamosi-Soós Vilmos szob­rászművészt, a hetven éves Ilosvai Varga István festő­művészt, valamint a művész­telep két élő alapító tagját: Bánovszky Miklós és Onódi Béla festőművészeket. Este az Egyesített Tisztiis­kola kultúrtermében látvá­nyos műsorral szórakoztatta a nagyszámú közönséget a Ma­gyarországi Nemzetiségi Szö­vetségek Központi Művész- együttese. Nagy sikert arat­tak régi szerb, német és szlo­vák táncaikkal, melyekhez a kíséretet tizerkét tagú tam- burazenekar szolgáltatta. Sz. M. A növekedés árnyoldala Intézkedéseket sürget Cegléd ellátása Cegléd rohamosan fejlődő város. Ez jó, bár sok gond­dal jár. Így például kevés a bolt. Cegléden nemcsak a vá­ros lakosai vásárolnak, ha­nem a napi élelmiszeren kí­vül jóformán mindent ott vesz meg a környező tanya­világ lakossága. Negyven­nyolc élelmiszerüzlet van a városban, mégis mindegyik­ben nagy a forgalom. A megyei és a városi ke­reskedelmi állandó bizottság a helyszínen vizsgálta meg, hogy mi a legsürgősebb te­endő és mit lehel: gyorsan megvalósítani. A fejlődés velejárója a nagyarányú lakásépítkezés. Sajnos, az új háztömbökben alig találni üzletet. Papírbolt — többek között — csak kettő van a városban, azok is felváltva tartanak nyitva. A vasútállomás mel­lett épülnek már az új OTP- házak. S a várható ötszáz la­kosra mindössze egy föld­művesszövetkezeti bódé jut, amely már most sem tud lépést tartani a forgalommal, A város másik pontján meg­kezdték az 1100 és a 133 la­kásos telep építését. Ez több mint háromezer lakost jelent majd. A tervek szerint még a lakásépítés megkezdése felőtt egy ABC-áruházat kel­lett volna ide emelni. Ez el­maradt, más boltot pedig nem is terveztek. Arról is sokat vitáztak a megbeszélésen, vajon jó-e, hogv Cegléden az állami és földművesszövetkezeti keres­kedelem ugyanazokat a cik­keket árusítja és jó-e, hogy a város központjában a föld­művesszövetkezeti áruházat bővítik? Többeknek az volt a véleménye, hogy az fmsz-nek inkaub a pe­remboltokat kellene to­vábbfejlesztenie, azok árukészletét növelni, hogy ily módon tehermente­sítsék a városközpontot. Má­sok viszont azzal érveltek, s példákkal támasztották alá, mennyire nem helyes a pe­remboltokban nagyobb értékű cikkeket tartani, mert azo­kat ott úgy sem keresik, tehát csak feleslegesen gyűjtik a készletet, csökkentik a köz­ponti szakboltok választékát. Egyébként a kereskedelmi szakemberek közös állás­pontja továbbra is az, hogy nagy értékű cikkeket dús vá­lasztékban inkább a szaküz­letekben tartsanak. Különö­sen vonatkozik ez a ház­tartási kisgépekre, ahol az eladók szakszerű felvilágo­sítást adhatnak működésük­re vonatkozóan. A másik gondot a közétkez­tetés jelenti, valamint — különösen a kettős ünnepek előtti — a kenyérellátás, a ke­vés zöldség-gyümölcsárusító hely. Az fmsz a piacon akart egy ilyen pavilont, de nem adtak hozzá építési engedélyt. A megbeszélés végeztével a megyei és városi kereskedelmi állandó bizottság tagjai el­határozták, felkérik a Cegléd városi végrehajtó bizottságot, tegyen intézkedést az új há­zak üzlettel való ellátása ér­dekében. Javasolták, a vá­rosi kereskedelmi osztály vizsgálja felül a kenyérbol­tokat és építsenek olyan üzletet, ahol az emberek nemcsak pék­árut vásárolhatnak, hanem mindjárt reggelizhetnek, uzsonnázhatnak is. Kérték a MESZÖV-öt, vizsgálja felül a peremkerületi boltokat s hozassák azokat rendbe, fej­lesszék tovább a bolthálóza­tot. k. m. j TORKOSKODNI SZABAD! 5 Exportra dolgozó j gyerekek j $ A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi átvevő telepe félkész-: nyersárut szállít a gyárnak és szilvát, paprikát, zöldbabot, 5 barackot exportál. Tavaly hétszáz abonyi asszony kapott itt 5 nyári munkát, az idén már tanulók is dolgoznak. Látogató- $ sunkkor épp a kékszilva van terítéken. A feladat, késsel $ megfelezni, kivenni a magját. Könnyű munka. Nagy út áll az $ export szilva előtt: angol polgárok halásszák majd elő a $ kecses sárgahűsú, kékhéjú szemeket a befőttes üvegből. „It is 4 good!” A mai szállítmány minőségéért a Kálvin úti iskola ta- ¥ nulóit illeti az elismerés. A telep udvara tele van kisdiákkal. S A gyerekek a művelődésügyi miniszter rendelete értelmében ^ szükség esetén tíz napra igénybe vehetők a mezőgazdasági és $ ipari munkában. S itt bizony elkel minden segítség. — Hetvenhárom vagon sárgabarackot készítettünk elő it exportra — mondja Szűcs László telepvezető. — Az idén ed- $: dig 25 vagonnal indítottunk útnak ebből az áruból. Ezenkí-^ vül napi négy—öt vagon paprikát, három vagon zöldbabot | dolgozunk fel, ^ A gyerekek örülnek a kikapcsolódásnak, hiszen melyik ij gyerek nem örül, ha otthagyhatja a padokat, másrészt az el- ij végzett munka után pénz üti a markukat. A szorgalmasab- ^ bak 30 forintot is megkeresnek az ötórás munkaidő alatt ^ A ládák gyorsan telnek, s délre apránként még a has isi tele lesz ízes gyümölccsel, is- 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom