Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

APÁK NAPJA BERCELEN Sokféle ünnepünk van már. A legkedvesebbek azok, ame­lyeket családi asztalnál tar­tunk. Ilyenkor félre tesszük a Í hétköznapok gondjait és örü- ünk egymásnak. Az ünnep: az emlékezés, a szeretet és a tisztelet napja. A gondos apa zsebpénzéből futja a nőnap, gyereknap és az anyák napja apró meglepetéseire is. Jó ér­zés ajándékozni, de épp oly jól esik kapni is. S hogy ez az „egyensúly” helyére billen­jen, a ceglédberceli nőtanács megünnepelte az apák napját a művelődési otthonban. Amikor beléptem, kedves mosollyal és egy szál piros szegfűvel fogadtak. Ez az apáknak is jár, mondták. Ud­variasan tiltakoztam, hogy kérem, én még nem vagyok az, sőt, jelölt sem. Huncut ka­cagás volt a válasz: „előlegez­zük a bizalmat”. A meghívott vendégek körben ültek az asz­talok körül. Joó Ágostonná tanácselnök köszöntötte az apákat Ezután két kislány, Harmat Mária és Havasi Klá­ri szavalt, a feleségek érzel­meit Csapó Ferencné tolmá­csolta Szimonov: Várj rám című versével, összeessttan- tak a tenyerek és a forró hit­vesi csók arról vallott, hogy nem is akármilyen emberek a berceli férjek. Rázendített a zenekar, s mivel ők is az ün­nepeltek közé tartoztak, nótá­jukkal válaszoltak: ,J4ékem olyan asszony kell” ... Egy­más után pukkantak a boros- palackok, s egyetlen asszony sem mondta: „ne igyál már!” Jó is volt ez „bemelegítőnek” a tánchoz. Kitűnő volt a han­gulat, együtt nótáztak a „ran­gosabbak”, a sok gyerekesek a fiatal házasokkal, akiknek vi­szont meg kellett ígérniük, hogy igyekeznek növelni a berceliek táborát. Éjjel két órakor még min­denki állta a sarat. Persze, hogy itt is az lett „a nóta vé­ge”, hogy elfáradt a vendégse­reg. Az egyik bizonytalan já­rású férfit felesége karoncsíp- te és biztatgatta is szorgalma­san hazafelé. A férj méltat­lankodva, de sorsában meg­nyugodva, mormolta maga elé: „hát igen, elmúlt ez a mi rövid ünnepünk is, s már megint — anyák napja van”. (kohlmayer) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM 1065. SZEPTEMBER 2, CSÜTÖRTÖK Ötszáz hold rozsot vetnek az albertirsai Szabadság Tsz-ben Az albertirsai Szabadság Tsz-ben Valent Mihály elnök a most folyó munkákról tá­jékoztat: — Ki sem fújtuk magun­kat a nagy nyári kampány után, máris újabb nehéz feladatok előtt állunk. Nehéz­séget azonban nem ismerünk, jól szervezett munkával min­A hűtőszekrény — boldogság? Hűtőszekrény — boldogság a háznál. Így hirdetik a lapok. Anél­kül, hogy hitelrontást szándé­koznék elkövetni, őszintén be kell vallanom, hogy valami mégsem stimmel a hűtőszek­rénnyel kapcsolatos boldog­ságban. Mert mi boldogság van ab­ban, hogy vasárnap reggel hét órakor, éppen amikor a má­sik oldalára fordulna az em­beri meghitt ágyában — csen­getnek. Fejére húzná a pár­nát, hogy ne hallja, de meg­őrjíti az a csengő. Aztán har­madszor is. Mielőtt saját környezetében netán tettle- gességre vetemednék, szegény dolgozó, dühösen kimegy aj­tót nyitni. Persze, rögtön enyhíteni kell a morc pofán, mert a szomszédasszony, Zsu­zsika áll ott hajnali mosolyá­val, és kezében — tálakkal. — Drága szomszéd, nem haragszik, ugye? Tegyék ezt legyenek szívesek, a hűtőszek­rényükbe. Strandra megyünk, és előre megfőztem az ebé­det, ne kelljen kiázva bajlód­ni vele. Hogyan is lehetne haragud­ni? De, ha csak egy szomszéd volna a házban! Van azonban az emeleten három, alattunk is, felettünk is négy-négy. Akik, mintha csak arra vár­tak volna, hogy valaki meg­kezdje a sort. Zsuzsika után Panni következik, tortalappal. Majd Kovács úr hoz egy ra­kás puddingot. Nagyné tejet a babának — és így tovább. A legszebb az, amikor Icu- ka arra kér, hogy este hatkor kivehesse a kom pótot, mert a kislánya akkorra várja ud­varlóját. Hát nem kedves ez az Icuka? Sebtiben öltözünk, hogy elérjünk a félhármas mozira. Hogy hatra otthon legyünk, mire Icuka kiven­né... Mindez így megy hétköz­nap, vasárnap, csak különle­ges világnapok alkalmával bő­vül a program. Egy ilyen nagy ünnep alkalmával éjfél után egy órakor csöngetett a drága szomszédasszony. Te­gyük már meg, hogy pár üveg pezsgőt rakhasson a hűtőszekrényünkbe. Tudniil­lik házibuli van náluk, azon­kívül meleg is, legyen hideg az az ital, ha már pezsgő. — Hogy feleslegesen ne tartsam fel a kedves szomszé- dékat, egyezzünk meg. Pon­tosan egy óra múlva, tehát két órakor, ismét jelentkezem a jó hideg pezsgőért. Előre is köszönöm, viszlát! Apropó, hogyan telik az ünnep? — kacsintott huncutul. — Nagyon jól — kacsin­tottam vissza. — Az alkot­mány nekünk is biztosítja a pihenéshez való jogot. Egyébként ezek a szomszé­dok aranyos emberek. A lot­tó tárgynyeremény-sorsolás legutóbbi húzásán nyertek egy hűtőszekrényt Elképzelhetik mennyire megörültünk. Egy társtulajdonossal kevesebb lesz. De aznap délután megint beállított egy fazék étellel, és meleg barátsággal újságolta. '— Haza se hoztuk a hűtő­gépet. Eladtuk mindjárt a helyszínen. Mondtuk, minek az nekünk, mikor itt a magu­ké... Mondtam, ugye, milyen aranyosak! Cs-né dent idejében el tudunk vé­gezni. Biztosítva van a szükséges vetőmag: 12 va­gon rozs és 5 vagon búza fémzárolását fejeztük be. A vetést hétfőn megkezdtük: 500 hold rozsot vetünk. — Mik a további sürgős fel­adatok? — Folyik az őszi árpa csá- vázása. A szántással sincs probléma, gépeink a határban állandóan dolgoznak. A hét végén megkezdjük a burgo­nya szedését is. — És a silózás? — Teljes erővel megy ez a munka is. 120 hold silókukori­cánk van, ez vár most beta­karításra. — Hogyan oldották meg a gabona raktározását? — Az idén nincsenek rak­tározási gondjaink, minden gabona a raktárban van. Valent Mihály elnök ez­után örömmel újságolta, hogy ebben az évben nagyon jól jövedelmez a kertészet. — öt­Minden gabona a raktárban Hétfőn mrgkoadték a vetést Jól jövedelmez a kertészet ven hold öntözéses kertésze­tük van. A tizenegy hold pap­rikával lényegesen túltelje­sítették a tervet, a 15 hold újburgonya pedig kétszáz­ezer forint hasznot hozott. A piacot is mindig friss zöld­ségárukkal látják el, hogy ne legyen főzési gondjuk az albertirsai háziasszonyoknak. Negyvenezer forintos jövedelem holdanként az a bony i József Attila Tsz kertészetében Évek óta mindinkább is­mertté válik az abonyi Jó­zsef Attila Tsz kertészete. Hírneve már túljutott az or­szág határain is. Termelvé- nyeit ismerik Csehszlovákiá­TISZTA VIZET! öntsünk tiszta vizet a po­hárba! Ezt az ismert szólás­mondást akár valós, akár át­vitt értelemben használjuk, mindenféleképpen jól já­runk. Most azonban marad­junk & valós értelménél és szóljunk arról, hogy fontos egészségügyi érdek az, hogy tiszta vizet öntsünk a pohár­ba. Különben pedig ezt vall­ják a Déli út. Csutak Kálmán utca környékén lakók is, akik nagyon szívesen öntöttek volna tiszta vizet a pohárba — az elmúlt vasárnap dél­előtt is. Feltéve, ha a Déli út és a Petőfi utca sarkán csor­dogáló kifolyóból egyáltalán tiszta víz csurgott volna a kannákba, meg a vedrekbe. Vasárnap délelőtt ponto­san negyed kilenckor (saját szememmel meggyőződtem róla), hogy a víz színén bar­na színű, olajfoltokra emlé­keztető szenny úszkált. Le­het, hogy egy fél órával előbb kristálytiszta víz zuhogott a kannákba, a7. is lehetséges, hogy egy fél órával később, hasonlóan nem lehetett sen­kinek kifogása a víz minősé­ge ellen, de hogy negyed ki­lenckor ez volt a helyzet, ar­ra leteszem a fő esküt. És még valamit. Ez a szenny nem is akármilyen piszok volt. Makacsul tartot­ta magát a víz színén és nem volt hajlandó leülepedni. A környék lakói tanácsta­lanul kérdezték: — Ebből a vízből hogyan önt­sünk tiszta vizet a pohárba? (A kérdést a városi vízmű­vekhez továbbítjuk. Szerk.) S&ás ember 2250 Haitian r 0 ~ * ■ r Munkaerőgondok a csemői Uj Elet Tsz-ben ez a szedés. Nagyon jól jön a bedolgozó családtagok részvé­tele ebben a munkában, a kö­zelben levő iskolák és a pat­ronáló Magyar Acélárugyár esetenként jelentkező brigád­jának a segítsége. Persze, min­dig is szívesen látnánk más­honnan is segítőket a gyü­mölcsszedésben, meg a szüret­ben — mondotta befejezésül a főkönyvelő. ysssssssssfsmrssssssfSSSSSSSSSSSSMfssff*. » Tegnap reggel szorongó kis- I fiúk, szépségre hajló kisleá- ! nyok, új izgalmakat váró \ nagydiákok, szülők és nagy- ; szülők siettek az utcákon. \ Szeptember elseje van, újból | kinyíltak az iskolák kapui, el- \ kezdődött az új tanév. Így i volt ez minden eddigi őszelőn, i városunkban immár századok • óta. Mikor is fogta el az izga- \ lom az iskolába lépő első ceg- \ lédi kisdiákot...? Mikor léte- ; sült városunkban az első is- ! kola ...? i A pedagógus, ha történész I is, nem tud feleletet adni. Az : őszi nyomok ködbe vesznek, ; régi tanítók írásait a századok • viharai megsemmisítették. \ Apró morzsák, töredékek, ál- ; talános tények, sejtések és ; következtetések gondos össze- ! rakása nyomán mégis kibon- l takozik az első ceglédi iskola \ halvány körvonala, amelynek | csak a XV. század végéről ! van kevés, forráshitelű adata. V ! A magyar iskolaügy törté- \ netének kezdetei az államala- ! pítás koráig nyúlnak vissza, s ? összefüggnek a keresztény i vallás felvételével és elter- ? fedésével. Ebben a korban az \ iskola teljesen az egyházhoz ? tartozott, az oktatás célja ki- ? zárólag a papi utánpótlás volt. ? A néhány kolostori és kápta- 5 lani székhelyen létesült isko- í la, mellett a közoktatás szem­Kétezerkétszázötven ka- tasztrális holdon gazdálkodik az Űj Elet Termelőszövetkezet. Kilencvenkét hold gyümölcsös, százhetvenhat hold szőlő, ezer- kétszázöt hold szántóterület, a többi rét, legelő és erdő. — Ebben a középgazdaság­ban összesen csak százhetven tagot számolunk! — mondotta Bodnár Béla, a termelőszövet­kezet főkönyvelője. Harminc- nyolc tagunk nyugdíjas. Az át­lagos dolgozólétszám naponta, alig több száz embernél. Eb-1 ben benne vannak a fogatosok, ? állattenyésztők, sőt még a ve-; zetőség is. Könnyű kiszámíta-j ni, hogy egy dolgozó tagra? húsz katasztrális holdnál többi jut átlagosan. Tisztán látjuk,? hogy az egyedüli segítség a? minél gyorsabb ütemben való\ gépesítés. — Nem mondhatjuk, eddig? is meglehetősen jól álltunk a? gépek tekintetében — folytat-? ja. — Január elsején kilenc ? erőgépünk volt és természete- $ sen a hozzájuk tartozó nagy-! számú munkagép. Az év során! a gépjavító állomástól újabb? öt traktort vásároltunk és ? legutóbb egy új UE—28-as! erőgép megvásárlásával szapo-? rítottuk a gépparkot. — A jó munkaszervezéssel ? elértük, hogy 'a munka zömét ? máris a gépek végzik. Azt kü-? lön nem is kell hangsúlyozni,? hogy a szántás-vetés már esz-? tendők óta a gépek feladata.? Két RS 09-es keskenynyomtá- ? vú-traktor végzi a növényvé-] delmet, valamint erre a két] hasznos gépre vár az új tele-? pítésű szőlő és gyümölcsös nö-j vényápolása is. v — A szállítás nagy részét is ? az erőgépek végzik és ezzel? mentesítik a harminchat lovat,] amelyekkel a kukorica ekeka- \ palását, a betakarításban pe-j dig a hordást végeztük. — Van azonban, amiben a] gépek nem tudnak segíteni, és i Az első ceglédi iskola pontjából jelentősebbek vol­tak a plébániai vagy falusi iskolák, melyek létrejötte a plébániák fenntartásával volt kapcsolatos. Itt kezdetben ma­guk a plébánosok oktatták az ifjakat, később az általuk ki­szemelt iskolamester végezte a tanítást. A középkor végén elindult fejlődés létrehozta a városi iskolákat, de a tanítás továbbra is egyházi szellem­ben folyt. Ceglédre, a középkor vé­gén, a mezővárosi kiváltságok kedvezően hatottak. A lako­sok, a földművelés mellett, ál­lattenyésztéssel és szőlőműve­léssel foglalkoztak, mely a kereskedelem fellendülését eredményezte. Ezt bizonyítja a XV. század közepén kapott vásárjog, s a korábban szer­zett vámszedési és árumegál- lítási jog. Kovácsok, szabók, szűcsök, szíjjártók messzi vá­sárokat látogatnak. A gazdasá­gi élet fellendülésével váro­sunk lakói megteremtették a maguk városi iskoláját, illetve a plébániai iskolát fejlesztik tovább. Valószínű, hogy Má­tyás uralkodása alatt létesült a városi iskola Cegléden. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a krakkói Jagelló Egyetem 1493. évi anyakönyvében hat ceglé­di tanuló szerepel, a bécsi egyetem hallgatói között már 1487-ben találunk egy ceglédi ifjút. Nem kétséges, hogy ahonnan sűrűn látogatják a külföldi egyetemeket, ott vá­rosi iskolák vannak. Iskolánk még a XVI-ik szá­zadforduló után i& fennállott, mert a krakkói egyetem év­könyvében 1501-től 1514-ig is­mét találunk ceglédi hallgató­kat. Cegléd gazdasági és kul­turális fejlődése 1514-ben megtörik, s viszonylagos nyu­galom csak Mohács után 1541- ben lesz a környéken, amikor a város véglegesen hódoltsági területté válik. A reformáció nagy változást hoz hazánk iskolaügyének történetében, így városunkban is. A kla- rissza apácák, a város földes­asszonyai, Pozsonyba mene- külnekj s a vallásügyekben megszűnik a befolyásuk. A ré­gi plébánosokat lassanként az új hit prédikátorai váltják fel. Arra már biztos adatunk van, hogy ezekben az időkben egy Balázs nevű pap kerül Ceg­lédre, városunkban Luther ta­nait hirdeti, s hamarosan el­foglalja a templomot és az is­kolát a katolikusoktól. Az első hiteles adat a ceglé­di iskoláról 1545-ből van. Ska- ricza Máté ráckevei prédiká­tor írja, hogy ebben az év­ben Szegedi Kis István lett a • ceglédi pap, ki az iskolában is \ tanított. Azt is megtudjuk tő- \ le, hogy az ifjúság „Loci: Communes”-t tanult, amely a \ lutheri reformáció magasszin- \ tű fejtegetése. Városunk isko- ] Iájának ekkor már több tago- \ zata lehetett, mert e munka tanulmányozása bizonyos: előképzést igényel. Szegedi Kis István távozása után tér át a város a kálvi­nista vallásra, s iskolán# a debreceni főiskola résziskolá­ja — partikulája — lesz. Az ismereteket versbe szed- ] ve tanulták diktálás után, leg- ■ többet azonban a vallás tanai-: val foglalkoztak. A tanulók; nagy része a környező falvak l jó eszű parasztgyerekei kö- i zül verbuválódott. Legtöbbje \ szegény volt, úgy toborozták ] őket össze minden év Ger-' gely-napján. Sokszor éheztek,: sokszor kéregettek, de tanul-: tak, s a magyar kultúra cég- ; lédi úttörőivé váltak. S mi, \ kik századok múltán, a cégié-; di iskolákban tanulunk, vagy \ tanítunk: a történelmi múl- \ tunk iránti szeretettel gon- : dőlünk városunk első iskolá- \ jára, a sok éhező, kéregető: kisdiákra — akiknek nevét és \ emlékét évszázadok takarják, \ de így névtelenül is sorsukat \ tanulságos felidézni, amikor \ újból átléptük korszerűen \ felszerelt iskoláink küszöbét. \ Pataki Ferenc '• ban és a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Két évvel ezelőtt mintegy másfélmillió forintos beru­házással megkezdte kertésze­tének fejlesztését, de a ki­vitelezés elhúzódása miatt csak az elmúlt évben indul­hatott meg a nagyobb ará­nyú termelés. Az idén az éves áruértékesítési terve mintegy kétmillió forintot hoz ki, mely az ötvenholdas kerté­szetben holdanként mintegy negyvenezer forint körüli be­vételt jelent. Ezt az elő­irányzatot a kertészet hat­vanfős kollektívája már au­gusztus közepére teljesítette. Előreláthatólag még körül­belül huszonöt vagon zöld­paprika és harmincöt vagon káposztájuk terem. Szabó András főkertész — a tsz Bandi bácsija — a kertészet jövedelmének kiszámításánál szinte már figyelembe sem veszi, hogy két év óta ta­vaszi előveteményként őszi takarmánykeveréket takaríta­nak be. A munka jó megszervezése a legfőbb titka a kertészet eredményeinek. Szerényen nyilatkozik erről Szabó And­rás: — Minden munkát magunk végzünk el. Egyetlen munka­egységet sem engedünk el­vinni a kertészetből. Idő­sszakonként pér napra lehe- ^ tőség nyílik--’' besegíteni ott, ^ ahol erre szükség van, s ", ezzel munkaegységet hozunk \ a kertészetbe. Helyes lenne, '<• hogy az itt igen jól bevált ^ gyakorlatot más üzemegysé- £ gekben is bevezetnék és be- £ tartanák a dolgozók. Í Szabó Andrást nem teszik % elbizakodottá az eddigi ered- £ menyek. Járja a megye és a í járás gazdaságait, állandóan ^ számol és tervezget. Világo- san látja, hogy kertészetük ^ akkor válik versenyképessé, 'j ha tovább gépesítik és a be- ^ munkálási időt lerövidítik. A ^ meglévő táphenger mellé $ újabbat szándékoznak vásá- ^ rolni. A szállítást is — mint J mondja — meg kell gyorsí- | tani, újabb szállítószínt kell 'j építeni és egy válogatósza- % lagot is be kell állítani. A kertészet fejlesztése tekinte- £ tében további terveink van- nak: le kell csökkenteni a palántanevelési időszakot, és tökéletesíteni kell a kara­y £ lábé és paprika fóliás ter- ^ mesztését. A tsz vezetői tá- mogatják is a főkertész ter- \ veit, minthogy látják, mi- {lyen komoly bevételt bizto- $ sít a közös gazdaságoknak ez az ötvenholdas kertészet. 2 Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom