Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-02 / 206. szám
APÁK NAPJA BERCELEN Sokféle ünnepünk van már. A legkedvesebbek azok, amelyeket családi asztalnál tartunk. Ilyenkor félre tesszük a Í hétköznapok gondjait és örü- ünk egymásnak. Az ünnep: az emlékezés, a szeretet és a tisztelet napja. A gondos apa zsebpénzéből futja a nőnap, gyereknap és az anyák napja apró meglepetéseire is. Jó érzés ajándékozni, de épp oly jól esik kapni is. S hogy ez az „egyensúly” helyére billenjen, a ceglédberceli nőtanács megünnepelte az apák napját a művelődési otthonban. Amikor beléptem, kedves mosollyal és egy szál piros szegfűvel fogadtak. Ez az apáknak is jár, mondták. Udvariasan tiltakoztam, hogy kérem, én még nem vagyok az, sőt, jelölt sem. Huncut kacagás volt a válasz: „előlegezzük a bizalmat”. A meghívott vendégek körben ültek az asztalok körül. Joó Ágostonná tanácselnök köszöntötte az apákat Ezután két kislány, Harmat Mária és Havasi Klári szavalt, a feleségek érzelmeit Csapó Ferencné tolmácsolta Szimonov: Várj rám című versével, összeessttan- tak a tenyerek és a forró hitvesi csók arról vallott, hogy nem is akármilyen emberek a berceli férjek. Rázendített a zenekar, s mivel ők is az ünnepeltek közé tartoztak, nótájukkal válaszoltak: ,J4ékem olyan asszony kell” ... Egymás után pukkantak a boros- palackok, s egyetlen asszony sem mondta: „ne igyál már!” Jó is volt ez „bemelegítőnek” a tánchoz. Kitűnő volt a hangulat, együtt nótáztak a „rangosabbak”, a sok gyerekesek a fiatal házasokkal, akiknek viszont meg kellett ígérniük, hogy igyekeznek növelni a berceliek táborát. Éjjel két órakor még mindenki állta a sarat. Persze, hogy itt is az lett „a nóta vége”, hogy elfáradt a vendégsereg. Az egyik bizonytalan járású férfit felesége karoncsíp- te és biztatgatta is szorgalmasan hazafelé. A férj méltatlankodva, de sorsában megnyugodva, mormolta maga elé: „hát igen, elmúlt ez a mi rövid ünnepünk is, s már megint — anyák napja van”. (kohlmayer) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM 1065. SZEPTEMBER 2, CSÜTÖRTÖK Ötszáz hold rozsot vetnek az albertirsai Szabadság Tsz-ben Az albertirsai Szabadság Tsz-ben Valent Mihály elnök a most folyó munkákról tájékoztat: — Ki sem fújtuk magunkat a nagy nyári kampány után, máris újabb nehéz feladatok előtt állunk. Nehézséget azonban nem ismerünk, jól szervezett munkával minA hűtőszekrény — boldogság? Hűtőszekrény — boldogság a háznál. Így hirdetik a lapok. Anélkül, hogy hitelrontást szándékoznék elkövetni, őszintén be kell vallanom, hogy valami mégsem stimmel a hűtőszekrénnyel kapcsolatos boldogságban. Mert mi boldogság van abban, hogy vasárnap reggel hét órakor, éppen amikor a másik oldalára fordulna az emberi meghitt ágyában — csengetnek. Fejére húzná a párnát, hogy ne hallja, de megőrjíti az a csengő. Aztán harmadszor is. Mielőtt saját környezetében netán tettle- gességre vetemednék, szegény dolgozó, dühösen kimegy ajtót nyitni. Persze, rögtön enyhíteni kell a morc pofán, mert a szomszédasszony, Zsuzsika áll ott hajnali mosolyával, és kezében — tálakkal. — Drága szomszéd, nem haragszik, ugye? Tegyék ezt legyenek szívesek, a hűtőszekrényükbe. Strandra megyünk, és előre megfőztem az ebédet, ne kelljen kiázva bajlódni vele. Hogyan is lehetne haragudni? De, ha csak egy szomszéd volna a házban! Van azonban az emeleten három, alattunk is, felettünk is négy-négy. Akik, mintha csak arra vártak volna, hogy valaki megkezdje a sort. Zsuzsika után Panni következik, tortalappal. Majd Kovács úr hoz egy rakás puddingot. Nagyné tejet a babának — és így tovább. A legszebb az, amikor Icu- ka arra kér, hogy este hatkor kivehesse a kom pótot, mert a kislánya akkorra várja udvarlóját. Hát nem kedves ez az Icuka? Sebtiben öltözünk, hogy elérjünk a félhármas mozira. Hogy hatra otthon legyünk, mire Icuka kivenné... Mindez így megy hétköznap, vasárnap, csak különleges világnapok alkalmával bővül a program. Egy ilyen nagy ünnep alkalmával éjfél után egy órakor csöngetett a drága szomszédasszony. Tegyük már meg, hogy pár üveg pezsgőt rakhasson a hűtőszekrényünkbe. Tudniillik házibuli van náluk, azonkívül meleg is, legyen hideg az az ital, ha már pezsgő. — Hogy feleslegesen ne tartsam fel a kedves szomszé- dékat, egyezzünk meg. Pontosan egy óra múlva, tehát két órakor, ismét jelentkezem a jó hideg pezsgőért. Előre is köszönöm, viszlát! Apropó, hogyan telik az ünnep? — kacsintott huncutul. — Nagyon jól — kacsintottam vissza. — Az alkotmány nekünk is biztosítja a pihenéshez való jogot. Egyébként ezek a szomszédok aranyos emberek. A lottó tárgynyeremény-sorsolás legutóbbi húzásán nyertek egy hűtőszekrényt Elképzelhetik mennyire megörültünk. Egy társtulajdonossal kevesebb lesz. De aznap délután megint beállított egy fazék étellel, és meleg barátsággal újságolta. '— Haza se hoztuk a hűtőgépet. Eladtuk mindjárt a helyszínen. Mondtuk, minek az nekünk, mikor itt a maguké... Mondtam, ugye, milyen aranyosak! Cs-né dent idejében el tudunk végezni. Biztosítva van a szükséges vetőmag: 12 vagon rozs és 5 vagon búza fémzárolását fejeztük be. A vetést hétfőn megkezdtük: 500 hold rozsot vetünk. — Mik a további sürgős feladatok? — Folyik az őszi árpa csá- vázása. A szántással sincs probléma, gépeink a határban állandóan dolgoznak. A hét végén megkezdjük a burgonya szedését is. — És a silózás? — Teljes erővel megy ez a munka is. 120 hold silókukoricánk van, ez vár most betakarításra. — Hogyan oldották meg a gabona raktározását? — Az idén nincsenek raktározási gondjaink, minden gabona a raktárban van. Valent Mihály elnök ezután örömmel újságolta, hogy ebben az évben nagyon jól jövedelmez a kertészet. — ötMinden gabona a raktárban Hétfőn mrgkoadték a vetést Jól jövedelmez a kertészet ven hold öntözéses kertészetük van. A tizenegy hold paprikával lényegesen túlteljesítették a tervet, a 15 hold újburgonya pedig kétszázezer forint hasznot hozott. A piacot is mindig friss zöldségárukkal látják el, hogy ne legyen főzési gondjuk az albertirsai háziasszonyoknak. Negyvenezer forintos jövedelem holdanként az a bony i József Attila Tsz kertészetében Évek óta mindinkább ismertté válik az abonyi József Attila Tsz kertészete. Hírneve már túljutott az ország határain is. Termelvé- nyeit ismerik CsehszlovákiáTISZTA VIZET! öntsünk tiszta vizet a pohárba! Ezt az ismert szólásmondást akár valós, akár átvitt értelemben használjuk, mindenféleképpen jól járunk. Most azonban maradjunk & valós értelménél és szóljunk arról, hogy fontos egészségügyi érdek az, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Különben pedig ezt vallják a Déli út. Csutak Kálmán utca környékén lakók is, akik nagyon szívesen öntöttek volna tiszta vizet a pohárba — az elmúlt vasárnap délelőtt is. Feltéve, ha a Déli út és a Petőfi utca sarkán csordogáló kifolyóból egyáltalán tiszta víz csurgott volna a kannákba, meg a vedrekbe. Vasárnap délelőtt pontosan negyed kilenckor (saját szememmel meggyőződtem róla), hogy a víz színén barna színű, olajfoltokra emlékeztető szenny úszkált. Lehet, hogy egy fél órával előbb kristálytiszta víz zuhogott a kannákba, a7. is lehetséges, hogy egy fél órával később, hasonlóan nem lehetett senkinek kifogása a víz minősége ellen, de hogy negyed kilenckor ez volt a helyzet, arra leteszem a fő esküt. És még valamit. Ez a szenny nem is akármilyen piszok volt. Makacsul tartotta magát a víz színén és nem volt hajlandó leülepedni. A környék lakói tanácstalanul kérdezték: — Ebből a vízből hogyan öntsünk tiszta vizet a pohárba? (A kérdést a városi vízművekhez továbbítjuk. Szerk.) S&ás ember 2250 Haitian r 0 ~ * ■ r Munkaerőgondok a csemői Uj Elet Tsz-ben ez a szedés. Nagyon jól jön a bedolgozó családtagok részvétele ebben a munkában, a közelben levő iskolák és a patronáló Magyar Acélárugyár esetenként jelentkező brigádjának a segítsége. Persze, mindig is szívesen látnánk máshonnan is segítőket a gyümölcsszedésben, meg a szüretben — mondotta befejezésül a főkönyvelő. ysssssssssfsmrssssssfSSSSSSSSSSSSMfssff*. » Tegnap reggel szorongó kis- I fiúk, szépségre hajló kisleá- ! nyok, új izgalmakat váró \ nagydiákok, szülők és nagy- ; szülők siettek az utcákon. \ Szeptember elseje van, újból | kinyíltak az iskolák kapui, el- \ kezdődött az új tanév. Így i volt ez minden eddigi őszelőn, i városunkban immár századok • óta. Mikor is fogta el az izga- \ lom az iskolába lépő első ceg- \ lédi kisdiákot...? Mikor léte- ; sült városunkban az első is- ! kola ...? i A pedagógus, ha történész I is, nem tud feleletet adni. Az : őszi nyomok ködbe vesznek, ; régi tanítók írásait a századok • viharai megsemmisítették. \ Apró morzsák, töredékek, ál- ; talános tények, sejtések és ; következtetések gondos össze- ! rakása nyomán mégis kibon- l takozik az első ceglédi iskola \ halvány körvonala, amelynek | csak a XV. század végéről ! van kevés, forráshitelű adata. V ! A magyar iskolaügy törté- \ netének kezdetei az államala- ! pítás koráig nyúlnak vissza, s ? összefüggnek a keresztény i vallás felvételével és elter- ? fedésével. Ebben a korban az \ iskola teljesen az egyházhoz ? tartozott, az oktatás célja ki- ? zárólag a papi utánpótlás volt. ? A néhány kolostori és kápta- 5 lani székhelyen létesült isko- í la, mellett a közoktatás szemKétezerkétszázötven ka- tasztrális holdon gazdálkodik az Űj Elet Termelőszövetkezet. Kilencvenkét hold gyümölcsös, százhetvenhat hold szőlő, ezer- kétszázöt hold szántóterület, a többi rét, legelő és erdő. — Ebben a középgazdaságban összesen csak százhetven tagot számolunk! — mondotta Bodnár Béla, a termelőszövetkezet főkönyvelője. Harminc- nyolc tagunk nyugdíjas. Az átlagos dolgozólétszám naponta, alig több száz embernél. Eb-1 ben benne vannak a fogatosok, ? állattenyésztők, sőt még a ve-; zetőség is. Könnyű kiszámíta-j ni, hogy egy dolgozó tagra? húsz katasztrális holdnál többi jut átlagosan. Tisztán látjuk,? hogy az egyedüli segítség a? minél gyorsabb ütemben való\ gépesítés. — Nem mondhatjuk, eddig? is meglehetősen jól álltunk a? gépek tekintetében — folytat-? ja. — Január elsején kilenc ? erőgépünk volt és természete- $ sen a hozzájuk tartozó nagy-! számú munkagép. Az év során! a gépjavító állomástól újabb? öt traktort vásároltunk és ? legutóbb egy új UE—28-as! erőgép megvásárlásával szapo-? rítottuk a gépparkot. — A jó munkaszervezéssel ? elértük, hogy 'a munka zömét ? máris a gépek végzik. Azt kü-? lön nem is kell hangsúlyozni,? hogy a szántás-vetés már esz-? tendők óta a gépek feladata.? Két RS 09-es keskenynyomtá- ? vú-traktor végzi a növényvé-] delmet, valamint erre a két] hasznos gépre vár az új tele-? pítésű szőlő és gyümölcsös nö-j vényápolása is. v — A szállítás nagy részét is ? az erőgépek végzik és ezzel? mentesítik a harminchat lovat,] amelyekkel a kukorica ekeka- \ palását, a betakarításban pe-j dig a hordást végeztük. — Van azonban, amiben a] gépek nem tudnak segíteni, és i Az első ceglédi iskola pontjából jelentősebbek voltak a plébániai vagy falusi iskolák, melyek létrejötte a plébániák fenntartásával volt kapcsolatos. Itt kezdetben maguk a plébánosok oktatták az ifjakat, később az általuk kiszemelt iskolamester végezte a tanítást. A középkor végén elindult fejlődés létrehozta a városi iskolákat, de a tanítás továbbra is egyházi szellemben folyt. Ceglédre, a középkor végén, a mezővárosi kiváltságok kedvezően hatottak. A lakosok, a földművelés mellett, állattenyésztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, mely a kereskedelem fellendülését eredményezte. Ezt bizonyítja a XV. század közepén kapott vásárjog, s a korábban szerzett vámszedési és árumegál- lítási jog. Kovácsok, szabók, szűcsök, szíjjártók messzi vásárokat látogatnak. A gazdasági élet fellendülésével városunk lakói megteremtették a maguk városi iskoláját, illetve a plébániai iskolát fejlesztik tovább. Valószínű, hogy Mátyás uralkodása alatt létesült a városi iskola Cegléden. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a krakkói Jagelló Egyetem 1493. évi anyakönyvében hat ceglédi tanuló szerepel, a bécsi egyetem hallgatói között már 1487-ben találunk egy ceglédi ifjút. Nem kétséges, hogy ahonnan sűrűn látogatják a külföldi egyetemeket, ott városi iskolák vannak. Iskolánk még a XVI-ik századforduló után i& fennállott, mert a krakkói egyetem évkönyvében 1501-től 1514-ig ismét találunk ceglédi hallgatókat. Cegléd gazdasági és kulturális fejlődése 1514-ben megtörik, s viszonylagos nyugalom csak Mohács után 1541- ben lesz a környéken, amikor a város véglegesen hódoltsági területté válik. A reformáció nagy változást hoz hazánk iskolaügyének történetében, így városunkban is. A kla- rissza apácák, a város földesasszonyai, Pozsonyba mene- külnekj s a vallásügyekben megszűnik a befolyásuk. A régi plébánosokat lassanként az új hit prédikátorai váltják fel. Arra már biztos adatunk van, hogy ezekben az időkben egy Balázs nevű pap kerül Ceglédre, városunkban Luther tanait hirdeti, s hamarosan elfoglalja a templomot és az iskolát a katolikusoktól. Az első hiteles adat a ceglédi iskoláról 1545-ből van. Ska- ricza Máté ráckevei prédikátor írja, hogy ebben az évben Szegedi Kis István lett a • ceglédi pap, ki az iskolában is \ tanított. Azt is megtudjuk tő- \ le, hogy az ifjúság „Loci: Communes”-t tanult, amely a \ lutheri reformáció magasszin- \ tű fejtegetése. Városunk isko- ] Iájának ekkor már több tago- \ zata lehetett, mert e munka tanulmányozása bizonyos: előképzést igényel. Szegedi Kis István távozása után tér át a város a kálvinista vallásra, s iskolán# a debreceni főiskola résziskolája — partikulája — lesz. Az ismereteket versbe szed- ] ve tanulták diktálás után, leg- ■ többet azonban a vallás tanai-: val foglalkoztak. A tanulók; nagy része a környező falvak l jó eszű parasztgyerekei kö- i zül verbuválódott. Legtöbbje \ szegény volt, úgy toborozták ] őket össze minden év Ger-' gely-napján. Sokszor éheztek,: sokszor kéregettek, de tanul-: tak, s a magyar kultúra cég- ; lédi úttörőivé váltak. S mi, \ kik századok múltán, a cégié-; di iskolákban tanulunk, vagy \ tanítunk: a történelmi múl- \ tunk iránti szeretettel gon- : dőlünk városunk első iskolá- \ jára, a sok éhező, kéregető: kisdiákra — akiknek nevét és \ emlékét évszázadok takarják, \ de így névtelenül is sorsukat \ tanulságos felidézni, amikor \ újból átléptük korszerűen \ felszerelt iskoláink küszöbét. \ Pataki Ferenc '• ban és a Német Demokratikus Köztársaságban. Két évvel ezelőtt mintegy másfélmillió forintos beruházással megkezdte kertészetének fejlesztését, de a kivitelezés elhúzódása miatt csak az elmúlt évben indulhatott meg a nagyobb arányú termelés. Az idén az éves áruértékesítési terve mintegy kétmillió forintot hoz ki, mely az ötvenholdas kertészetben holdanként mintegy negyvenezer forint körüli bevételt jelent. Ezt az előirányzatot a kertészet hatvanfős kollektívája már augusztus közepére teljesítette. Előreláthatólag még körülbelül huszonöt vagon zöldpaprika és harmincöt vagon káposztájuk terem. Szabó András főkertész — a tsz Bandi bácsija — a kertészet jövedelmének kiszámításánál szinte már figyelembe sem veszi, hogy két év óta tavaszi előveteményként őszi takarmánykeveréket takarítanak be. A munka jó megszervezése a legfőbb titka a kertészet eredményeinek. Szerényen nyilatkozik erről Szabó András: — Minden munkát magunk végzünk el. Egyetlen munkaegységet sem engedünk elvinni a kertészetből. Idősszakonként pér napra lehe- ^ tőség nyílik--’' besegíteni ott, ^ ahol erre szükség van, s ", ezzel munkaegységet hozunk \ a kertészetbe. Helyes lenne, '<• hogy az itt igen jól bevált ^ gyakorlatot más üzemegysé- £ gekben is bevezetnék és be- £ tartanák a dolgozók. Í Szabó Andrást nem teszik % elbizakodottá az eddigi ered- £ menyek. Járja a megye és a í járás gazdaságait, állandóan ^ számol és tervezget. Világo- san látja, hogy kertészetük ^ akkor válik versenyképessé, 'j ha tovább gépesítik és a be- ^ munkálási időt lerövidítik. A ^ meglévő táphenger mellé $ újabbat szándékoznak vásá- ^ rolni. A szállítást is — mint J mondja — meg kell gyorsí- | tani, újabb szállítószínt kell 'j építeni és egy válogatósza- % lagot is be kell állítani. A kertészet fejlesztése tekinte- £ tében további terveink van- nak: le kell csökkenteni a palántanevelési időszakot, és tökéletesíteni kell a karay £ lábé és paprika fóliás ter- ^ mesztését. A tsz vezetői tá- mogatják is a főkertész ter- \ veit, minthogy látják, mi- {lyen komoly bevételt bizto- $ sít a közös gazdaságoknak ez az ötvenholdas kertészet. 2 Sz. L.
