Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

J9C5. SZEPTEMBER 16. CSt TORTOK '■■xXirtaa ÉVAD KEZDÉS SZÓT ÉRTENEK... Eorépa legnagyobb összefüggő őszibarackosa Új „szíár" a Törökbálinti Állami Gazdaságban — Kétségbeejtő idény! Ne haragudjon, hogy így fejezem ki magam — mondja dr. WaUdisch Miklós, a gazdaság főkönyvelője, akit egy kül­földi csoport társaságában ta­láltam meg. — Ennek ellenére már 86 vagon őszibarackot szállí­tottunk, és ennek 70 száza­léka export volt. Sajnos, vége a szezonnak, csak a ..gumibarack'’ terem még, de így is elérjük a száz vago- nos teljesítményt. Most kez­dődik a cukorrépa szezonja is. Holdanként 230 mázsa termést várunk. — Jelenleg milyen munka folyik a gazdaságban? — A betakarítások mellett egyidejűleg újabb 80 hold területet készítünk elő, őszi­barack termelésre. Ezzel együtt már ezerkétszáz hol­don terem majd őszibarack. Ez Európa legnagyobb ösz- széfüggő őszibarackosa. — Újdonság?! — Gazdaságunk speciali­tása, vagy mondhatnám úgyis, új sztárja a „Sur Pris- se” szamócapalánta, amelyből már kilencmillió palántát ad­tunk el. Megjegyzem — de ezt ne írja le, mert ez belső titok — ez a legjobb „bolt”. Tavasszal a termés, ősszel pe­dig a palánta hoz hasznot, és ráadásul minden évben új­ra terem. (Utólagos engede- lemmel mégis leírtam.) — Milyen munkában za­vartam meg? — Külföldi csoporttal vol­tam, sok látogatónk van. Az Idén lengyelek, csehek, és osztrákok keresték fel gaz» daságunkat. Nagyon tetszet­tek nekik az Itt látottak, di­csérték terményünket, mi­után jó ízűén elfogyasztot­tak 3—4 vagon (!) őszibarac­kot. Nem kételkedem abban, hogy dicsérték a barackot. Csak rá kell nézni az asztal közepén díszelgő „hatalmas” őszibarackokra. Szépek hm... jó íze van ... nagyon jó ... —toplak— Hogyan történhetett meg? HELYSZÍNI VIZSGÁLAT AZ ÉRDLIGETI FÜRDŐ UTCÁBAN „Árok, árok, de mély árok ...” című közleményünk­ben számoltunk be a minap arról a különös csatornaépíté­si munkáról, amely néhány héttel ezelőtt kezdődött az érdligeti Fürdő utcában és keltett jogos felháborodást az érdekelt lakosság körében. Az történt, hogy a községi ta­nács kubikos brigádja min­den előzetes értesítés nélkül megkezdte egy mély árok ki­ásását az úttest baloldalán, a kertes telkekre bevezető át­járókat lerombolta, a kiásott földtömeget pedig az utca ma- kadámburkolatára lapátolta, ami járhatatlanná tette a hosz- szú és forgalmas utcát. A megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osz­tályának figyelmét a Pest megyei Hírlap hívta föl az érdligeti csatornaépítés fur­csaságaira. Radovits József osztályvezetőhelyettes azon­nali helyszíni vizsgálatot ren­delt el és utasította az osztály vízügyi csoportját, hogy a vizsgálat után haladéktalanul tegye meg a szükséges intéz­kedéseket. Azóta a helyszíni szemlét már megtartották, azon részt vettek az érdekelt megyei vál­lalatok és szervek képviselői, valamint a községi tanács ve­zetői. A bizottság a helyszínen meghal lgatta a lakosság pana­szait, majd Érden, a községi tanácsházán jegyzőkönyvbe foglalta megállapításait és meghatározta a legsürgősebb tennivalókat. Megállapította a bizottság, hogy a panaszok és a kifogások minden tekintetben jogo­sultak. A községi tanácsnak, amely házikezelésben kezdte meg a csatornaépítést, annak szak­szerű elvégzéséhez nincs meg a szükséges felszerelése, szál­Kultúra és derékszíj LÁTOGATÁS A ZSÁMBÉKI KÖNYVESBOLTBAN Kicsi bolt Zsámbékon, a játékhoz, kultúrához és il­latszerhez címezve. Menjünk be egy pillanatra. — Interjút kérek. — Milyen hosszút? — Egész rövidet. — Akkor jó — nyugszik meg Kollár Istvánná —, mert tizenöt perc múlva indul Pátyra az autóbuszom. És még a kisfiámért is el kell ro­hanni a mamához. Festik a napközit, s amíg készen lesz, magammal hordom. Sze­rencse, hogy itt a mama ... Lehúzza a rollót, de csak félig. Kérdem: mennyi ebben a boltban a kultúra? Mennyi a könyv? — Sok bizony, de nem is tudom hirtelen. Azt tudom, havonta 5—6 ezer forintot is árulok belőle. Egy fiatalember zavartala­nul bebújik a rolló alatt és francia kockás füzeteket kér. Gondolom: megbüntetem. — Ki maga és minek a fü­zet? Kihúzza magát: — Bíró Tibor ceglédi gim­náziumi tanuló. Illetve mit is beszélek? Zsámbéki mező- gazdasági technikumi hallga­tó! Most már úgyis tudom, hogy elsőéves. A füzetek a tizenkét tantárgyhoz kelle­nek. Tibor üzemgazdásznak készül, eljegyezte magát a földdel. A fogadtatás, vala­mint az állattenyésztési és számviteli óra ízlett, a bor­sóleves kevésbé. Nem min­den mezőgazdász szereti a borsót. Elvonul. — Kik a legjobb olvasói, il­letve könyvvásárlói? — kér­dem tovább Kollámét. Elmondja, hogy a nemcsak az értelmiségiek veszik Zsám­békon a könyvet, hanem a gombgyári munkások, szövet­kezeti dolgozók is. Mi megy? Sok szakkönyv s tudományos könyvek, kivált csillagásza­tiak. És a drága sorozatok is. Nyolc művészeti lexikont. 15 Shakespeare-sorozatot fizettek elő. Persze sok Jó­kai is... — Nekem százötven köny­vem van otthon, — vallja. — Csak külön nekem ... Is­mét megzörren a rolló, most meglett korú férfi lép a pulthoz. — Von kiszolgálás...? — Van... — szól az asz­szony — beletörődve, hogy végképp lekési. a korai buszt. — Tón maga is techniku- mos? — Nem, hanem elnökisko­lás. Szél Márton Komádi- ból. Hajdú-Bihar megye. — Elnök? — Dehogy. Nem is akarok. Kertészeti brigádvezető va­gyok én, az is maradok, ha lehet. Csak többet kéne tud­ni, mert nagy a kertészet. Mi főleg a szentesi fehér kara­lábéval dicsekedhetünk, meg a paprikánk híres. Biztatom: ismerem. összerakja gondosan a francia kockás meg vonalas füzeteket, melyek a sok tu­domány megrögzítésére hi­vatottak és hagy, kései diák­áhítattal indul az ajtó felé. De mielőtt kilépne, vala­mit még észrevesz. — Ezekből a szíjakból leód- hatok egyet? Megkapja az engedélyt s ősi parasztérdeklődéssel vizsgál­ja a portékát. Fel is próbál­ja­Mert nemcsak játék és il­latszer van itt a kultúra mel­lett, hanem derékszíj is, hálistennek. (andrás) | lítóeszköze, ezért nem gon­doskodott az úttesten fölhal- j mozott földanyag eltávolítá- ! sáról. Kimondotta, hogy hala- j öéktalanul pótolni kell a lé- , rombolt kocsi-, és gyalogbejá­rókat, mert különben az érintett telkek lakói, több száz család, nem gondoskodhat lé li tüzelőanyagának hazaszállí­tásáról, sőt, a kertek gyü­mölcstermését sem értékesít­heti. A községnek erre a külön­ben fontos és sürgős vízren­dezési munkára az idén két­százötvenezer forintja volt. Ebből eddig száznyolcvanezer forintot elköltött, tehát már csak hetvenezer forintja van. Ezt a hetvenezer forintot most az úttest megtisztítására, £ szétbontott bejárók pótlásár«: és a szabadba került vízveze­tékcsövek áthelyezésére kel fordítania, a csatomaásás' tehát ebben az évben továbl nem folytathatja. Mivel az ú csatomaárkokat föMéttenó kőburkolattal kell ellátni, kü lönben be omlanak, a községnek sürgősen pót- hitelre van szüksége. Készíttesse el tehát a hátra levő munkálatok költségveté sét, állítsa össze ennek alapjai póthiteligényét, a Pest megye Tanács azt megfelelő indoko lássál azonnal fölterjeszti « Pénzügyminisztériumhoz. A községi tanács a Fürdi utcát elborító földtömeg el szállítása érdekében már meg kezdte a tárgyalást a TEFU- val és remélhető, hogy ham- rosan felszabadul az utca. / Tervező Iroda képviselőire megállapítása szerint külör ben a községi tanács a mun­kálatok több szakaszán eltért a tervektől és nyilván ez az egyik fórrá sa a lakosság sérelmeinek. Kilenc gyümölcsfa ja! egy-egy lakosra A közelmúltban megtartott becslések szerint hazánkban körülbelül 90 millió termő gyü­mölcsfát gondoznak. Azt je­lenti ez, hogy hazánk minden egyes lakosára kilenc gyü­mölcsfa jut. Természetesen ezeknek legnagyobb része még a szórványgyümölcsö­sökben található, s ezeken a helyeken korántsem bizto­sítják a növényvédelmi fel­tételeket. ünnepek szebbé, tartalma­sabbá tételét Sok új, érdekes megyei rendezvény terve is elké­szült már. Tovább kívánják folytatni a szentendrei, visegrádi, aszódi és ceglédi kulturális napok program- sorozatát. Uj terv: nemzeti­ségi napok a szentendrei já­rásban, kisipari szövetkezeti napok Nagymaroson. Ismét megrendezésre kerül a Du­nakanyar dalostalálkozó Vá­cott és az amatőrfilmesek fesztiválja Gyomron. Visegrá- don gitárosok táborozással egybekötött kurzusát tervezik Szendrey Karper László ve­zetésével. ] Tervek - előre | A népművelési - tervek ed­dig általában csak a so­ron következő évad felada­tait határozták meg. Az új évad ebben is továbblépést jelent: előrevetíti a követ­kező évek főbb feladatait is. Ezek szerint az elkövetkező esztendők egyik nagy prog­ramja lesz a kulturális cent­rumok kialakítása. A megye különböző tájegységei más­más jelentőséggel bírnak, ha­gyománnyal rendelkeznek. így például a munkásmozgalom fellegvára kétségkívül Vác, míg a parasztmozgalmaké Ceg­léd. Főt jelentős irodalmi hagyományokkal rendelke­zik. A leggazdagabb folklór hagyományokkal az aszódi és gödöllői járás büszkélkedhet. Ezért már az idei évben készülni kell arra, hogy két- három-négy év múlva ezeken a helyeken megyei kulturá­lis centrumok alakuljanak. Már most gondolni kell a Nagy Októberi Forradalom, valamint a Tanácsköztársa­ság ötvenedik évfordulójá­nak megünneplésére, és az 1968-ban hatszáz éves Nagy­körös ünnepségsorozatára. A feladatok nagyok, a ter­vek biztatók. De a legjob­ban sikerült terv sem old meg önmagában mindent. A végrehajtás a lényeges. S ez a népművelők feladata. Prukner Pál JÖVŐ ÉVI TERV: Új turistaszállók épülnek | Visegrádon, | Tahiban és Zebegényben! Az Országos Idegenforgal- $ mi Tanács elkészítette és ősz- $ szeállította a jövő évben meg- ^ valósítandó idegenforgalmi ^ beruházások programját, ^ amelyben Pest megye mint a § Dunakanyar gazdája, jelentős § fejlesztéssel szerepel. Eszerint 8 több helyen pályázatok útján $ és egyedileg készítendő ter- S vek szerint új turistaszállókat § építenek. Mégpedig Visegrá- $ dón 200 vendég befogadására, § Zebegényben és Tahiban $ egyenként 100 turista elszál- ^ Iásolására alkalmas épületek | megvalósítására kerül majd § sor. Tovább fejlődnek a már | működő campingek: a nagy- $ marosi, leányfalui, sződligeti 8 és érdi táborhelyeket a jövő ^ évben újabb létesítmények- § kel; gépkocsdmosókkal, cső- ^ nakgarázzsal, a lakókocsikhoz | szükséges elektromos csatla- § kozásokkal látják el és foly- ^ tátják a már megkezdett par- | kosítást. Ezenkívül az idén § megépülő campingekben ősz- ^ szesen 320 vendég részére, a ^ megyei idegenforgalmi hivatal ^ 40, a Szentendrei Kocsigyár ál- | tál készített, egyenként 4 fé- ^ rőhelyes, kétblokkos faházat ^ ; állít majd fel. ^-------------------------------------------------------- //, nyos visszaesés mutatkozott az ismeretterjesztő munká­ban. Míg hatvannégyben negyvenhét hallgatója volt átlagosan egy előadásnak, hat­vanöt első felében már csak negyvenkettő. A csökkenés folyamatát megállítani, illet­ve a hallgatók számát újra fokozni elsősorban új mód­szerek és formák bevezeté­sével lehet. A bevált és ha­gyományos formák mellett tág teret kell biztosítani az olyan új, értékes kezdemé­nyezéseknek, ‘mint volt pél- . dául a tavaly megalakult aszódi mezőgazdászklub. Az. idei évad meglepetése: a már hagyománynak számí­tó kulturális szemle meg­szűnése. Ez elsősorban a népművelő munka tartalmi és formai megváltozásából fa­kad. Az öntevékeny művé­szeti csoportok jelentősége mind inkább háttérbe szorul s helyette olyan új formák vannak kialakulóban, mint. a klubok, az akadémiák, a különböző szaktalálkozók, an­kétok. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az öntevé­keny együtteseknek az idén nem nyílik alkalmuk na- gyobbszabású rendezvényeken való részvételre. Az ének­karok például minősítő ver­senyeken vehetnek részt. Az elért fokozatok szerint hív­ják meg a jövőben a kém- sokat hangversenyekre, rádió­szereplésekre, esetleges kül­földi turnékra. A másik le­hetőség: a megyék felváltva rendeznek ezentúl dalostalál­kozókat. De sor kerül olyan kisebb kórusfesztiválokra is, amelyeken kezdő énekkarok bizonyíthatják fejlődésüket, előretörésüket. ■ A színjátszó együtteseket, néptánccsoportokat illetően az új évad terve: kevesebb be­mutatót, több előadást. Vagy­is: lehetőséget kell biztosí­tani arra, hogy egy-egy si­keres produkciót ne csak odahaza, hanem a környező községekben is bemutathas- hassanak. Vonatkozik ez az irodalmi színpadokra is, az­zal a kiegészítéssel: sokat várnak ettől a művészeti ágtól, a társadalmi és családi A nyári szünet véget ért. Nemcsak a színházak nyitot­ták meg kapujukat a szóra­kozni, művelődni vágyó em­berek előtt, a művelődési há­zakban is újra megpezsdült az élet. Évadkezdéskor kötelesség a tússzá pillantás : mit tettünk az elmúlt esztendőben, hogyan tovább? 1 Tanulságos tapasztalatok 1 Az elmúlt népművelési évad munkájának tartalmát r a huszadik évforduló hatá- i rozto meg. A cél, amit nép­művelőink maguk elé tűztek: az elmúlt húsz esztendő eredményeinek összegezése a, kulturális élet minden terü­letén. A színjátszók és az iro­dalmi színpadok a két évti­zed legsikeresebb drámáit, •: színműveit, verseit szólaltat­ták meg a színpadok rivalda­fényében. Az énekkarok első­sorban ennek az időszaknak a dalaival szerepeltek. A ve­télkedőket úgy állították ösz- sze, hogy felszabadult hazánk történelmének egy-egy. jelen­tős állomására adtak választ a részvevők. Az olvasómozga­lomba bekapcsolódók elé húsz év magyar irodalmának meg­ismerését tűzték ki célul. Uj lendületet kapott a honisme­reti körök tevékenysége: a szülőfalu vagy város elmúlt húsz esztendejét dolgozták fel írásaikban, mutatták be ki­állítások keretében. A megye filmszínházaiban felújították a húsz év legsikeresebb ma­gyar filmjeit. És így tovább. Amit nem■ sikerült megva­lósítani: a megye művészeti életének fellendítése. A ter­vezett irodalmi-, zenei és képzőművészeti pályázatok közül csak az utóbbira fu­totta az anyagi erőkből. A másik két művészetig ágban tervezett pályázatot már meg sem hirdették. Mindennek el­lenére tartalmában és formá­jában egyaránt méltó kultu­rális keretet kapott a neveze­tes évforduló. Az elmúlt évad másik nagy 'eladata a termelőszövetkeze­tekben folyó kulturális tevé­kenység felülvizsgálata volt. A felmérés eredményeként — mire fordítják a rendelkezés­re álló szociális és kulturális alapot — felszínre kerültek a hiányosságok. A terv- és zár­számadó bizottságok ennek nyomán beszámoltatják a ter­melőszövetkezeteik vezetőit: hogyan gazdálkodtak ezzel a két százaléknyi — nem is je­lentéktelen — összeggel. A ceglédi járásban például nem fogadták el azokat a községi népművelési terveket, ame­lyekből hiányzott a helyi ter­melőszövetkezet kulturális munkaterve. Hasonló törekvés volt tapasztalható a nagykátai és ráckevei járásban is. Mind­ez azt bizonyítja, hogy az el­múlt évadban szervezettebbé, rendszeresebbé vált a népmű­velők és a termelőszövetkeze­tek kapcsolata. A megoldásra váró felada­tok közé tartozott az analfa­bétizmus megszüntetéséért folytatott munka előrelendí- tése. Míg az előkészítő-felmé­rő munka mindenütt sikerrel zárult, az analfabéták bevo­nása az alapismereti tanfolya­mok bevonásába azonban már nem mindenütt járt teljes si­kerrel. Hiba lenne csak" a népművelőket hibáztatni ezért, ők inkább csak azért marasztalhatok el, mert kez­deti felbuzdulásukat bizo­nyos fokú megtorpanás kö­vette. 1 Uj feladatok \ Az idei népművelési évad legfontosabb célkitűzése vál­tozatlanul a termelőszövetke­zeti parasztság körében vég­zett kulturális tevékenység további szélesítése, tartalma­sabbá tétele. Az idei esztendő­ben el kell érni, hogy min­den termelőszövetkezetben állandósuljon a tartalmas népművelő munka s a veze­tők valóban művelődési cé­lokra fordítsák az erre biz­tosított összeget. Az elmúlt évadban bizo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom