Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
Ki javít a senki földjén? Pűndi úif/nntlnh Van egy nagyon régi közmondás. amely így szól: „Sok baba keze között elveszik a gyermek.” Ez a mi nyelvünkre lefordítva annyit jelent, hogy ha egy problémának a megadásával sokan foglalkozik, abból rendszerint nem ész eredmény. Nem egészen, :e majdnem így vannak a lándi lakosok is, a községen ásresztül haladó kövesút ja- 'itásával. Ugyanis a község Káva felöli szélénél van a XPM Közúti igazgatóság monori kirendeltségének a halára. Tehát eddig javítalak a monoriak. A község Bicske felöli szélénél ér véget, vagy kezdődik. — ezt pontosan nem tudjuk — a nagykátai kirendeltség működési területe. Így tehát, éppen a község közepén, ezen a senki földjén egyik kirendeltség sem javít. A Pándi Községi Tanács vezetői most szándékoznak ebben az ügyben lépést tenni az illetékeseknél. Ezennel mi is alátámasztjuk panaszukat © Egyébként ha már az út témájánál vagyunk, legyen szabad megemlíteni, hogy a Pándról Káva felé vezető országút majdnem úgy néz ki, mint „akinek se ura, se gazdája nincs”. Ezen az útszakaszon akkora gödrö t vannak, mint egy nagyobb lavór, és olyan sűrűn, hogy gépkocsival jóformán ki sem lehet kerülni. Pedig Pándról naponta 280—340 ember jár ezen az úton Budapestre dolgozni, akik egy kicsit kényelmesebb utazást is megérdemelnének. Nem is szólva arról, hogy életveszélyes ez így. Muka János A NAGYKATA JÁRÁS RESZERE ii. évfolyam, to. szäm 1965. SZEPTEMBER 12, VASÁRNAP Dezső bácsi aranydiplomás itt Szecső jelentkezik! Szecsőn sokan építkeznek, de nem mindenkinek van elég pénze, ezért a hitelszövetkezethez fordul kölcsönért. Ha belép tagnak valaki száz forinttal, akkor kaphat kölcsönt. Ma a tagok száma 900. A kivett összeg 700 ezer forint. A betétállomány 1 millió 300 ezer forint. Nem is gondolná az ember ekkora községről! Persze mindezek mellett jó lenne, ha még többen lépnének be és nem otthon dédelgetnék a pénzüket. Kölcsönhöz is többen jutnának akkor. ★ A gobelin háziipar dolgozói az árvízkárosultak javára befizettek 1060 forintot. Ugyanerre a célra a községi nőtanács 400 forintot adott. ★ Füzetek, írószerek az új élelmiszerboltban kaphatók. De már félig felépült az új papírbolt is, közel az iskolá- hoz, a TÜZÉP-telep mellett. A. E. 3íit csinál, hag/njan működik a a 31MS ? Ejtőernyős ugrás, rádiózás, lövészet, motorozás, modellezés gú gyermekkórust vitt Budapestre, ahol produkciójukat Sugár Jenő, a Mátyás templom akkori karnagya babérkoszorúval jutalmazta. Fehér Dezső Szentmárton- kátán ma is tanít. Beszéli, hogy szívesen vállal még most is munkát, mert attól tart, az egész napi semmittevés és a sok évtizedes munkaritmus megszakítása okozná majdan „korai halálát Deregán Gábor A népi hagyományokat ápolják A tápiószentmártoni művelődési házban évek óta szeretettel ápolják a népi díszítő művészet hagyományait. A felnőttek és fiatalok kezemunkái borítják a női klub falait. A tanulószobás gyermek hímző szakkör tagjait varrógéppel dolgozni is megtanítja a szakkör vezetője, Vár- allyai Béláné tel foglalkozni, gépkocsivezetést tanulni, motorozni, munkagépkezeléssel ismerkedni, modellezni. — Hol, mit találnak az érdeklődök? — Rádiósaink és rakétásaink — többek között — Mo- noron, Nagykőrösön, Vácott, Gödöllőn működnek, s kapcsolatban vannak az egész világgal, Japántól az USA-ig, Afrikától Grönlandig. Teherautó-vezetés oktatásával Cegléden és Nagykátán foglalkozunk. Motoros szakköreink mindenütt megtalálhatók. Tíz- tizenkét motoros túraszakosztályunk is van: háromszáz tagjuk együtt járja az országot; Csehszlovákiába is ellátogattak. A motorozásban minden igényt kielégíthetünk; bármely faluban, vagy gyárban szervezhetnek MHS motoros szakkört, ha van helyben valaki, aki az oktatást vállalja. Motorkerékpárt adunk hozzá. Ugyancsak nyújtunk segítséget a gépjárművezető jogosítvány megszerzéséhez a gépkocsi-alapismereti tanfolyamokon. Ejtőernyőseink Gödöllőn, Monoron és Vácott székelnek. Van közöttük nem egy országos nevű ugró. És aztán a modellezők! Nagykőrösön már ródiótávirányítású modelleken dolgoznak. Mennyi mindent lehet ott tanulni. Kiváló modellező körünk működik még Dunaharasztin, Maglódon, Pomázon, Nagykátán .., S végül, de nem utolsósorban a lövészet. Alig egy év alatt társadalmi munkában vagy százötven lőtér épült a megyében. — Milyen az érdeklődés az MHS iránt? — Igazán nagy. De mindenekelőtt szeretnék eloszlatni egy tévedést. A mi szövetségünknek ugyan bárki tagja lehet, tizennégy éves kortól, de főleg katonaviselteket to- borzunk. — Milyen a fiatalok aránya? — Mintegy harminc százalék, s ezt jónak tartjuk. — A szervezésben most hogyan tovább? — Alanvető gondunkon szeretnénk segíteni, azaz, hogy a bevonulás előtt általunk felkészített fiatalok többen jöjjenek vissza a leszerelés után. A hiba forrása részben bennünk van, az alapszervezetek vezetői valahogy szívesebben veszik az egészen fiatalokat maguk között, könnyebben mozognak közöttük, s nehezen találják meg a hangot a le- szereltekkel, akik bizony már férfiszámba mennek. Ezen mi magunk igyekszünk segíteni. De elnyúlik ennek a hibának a gyökere máshová is. Nagy baj, hogy a bevonult fiatalemberek zöme elveszti kapcsolatát szülőfalujával. Sokszor itt kezdődik az a folyamat, amely azután a falutól való teljes elidegenedéshez* elszakadáshoz vezet. — Ha valaki a leszerelés után tag akar lenni, mit tegyen, hol érdeklődjék? — A kiegészítő parancsnokságon kérdezzék meg, amikor ott járnak, hogy az ő falujukban milyen MHS-munka folyik. Azután majd az alap- szervezet vezetőjétől kapnak konkrét feladatot. F. A. A GYŰJTÉS FINISE A járás községei az árvíz- károsultak megsegítésére indított bélyegakció keretében eddig 110 ezer forintot fizettek be. A gyűjtés az utolsó akkordoknál tart; a Vörös- kereszt járási központja még öt község elszámolását várja. A számítások szerint a teljes befizetés bélyegekből 112—115 ezer forint lesz. Autogram Egy kisfiú „művésznőneka nevezte osztálytársát és napnap után így csúfolta őt. A kislány türelmes volt, sokáig elszívlelte a reá nem illő jelzőt. Egyszer mégis megunta a megjegyzést és jól nyakon teremtette a lovagiatlan lovagot, útravdlóként pedig így szólt: — Nesze, itt van az autogram, a művésznő küldte. M. B. Hát ennyire betörő és verekedő az ábrázatom? Sajnálom, de lassan már magam is elhiszem. Igen, mert ha nem lennék egy mindenre elszánt, mindenre képes alvilági figura, nem történt volna meg velem a következő eset: Elmondhatom, nagyon rosszul kezdődött szeptember hónapja. Elsején a járási tűzrendészet tűzoltó és légó felsőfokú vezetőképző tanfolyamának levelező tagozatán pót- vizsgáztam tűzoltásból. Olyan sikerem volt, hogy produkciómat megújrázták, magyarán, elhúztak. A 10 tagú vizsgabizottság előtt annyira zavarba jöttem, hogy viz helyett benzint töltöttem a fecskendőbe. A bérverekedő Szomorúan ballagtam ki az állomásra. A vágányok között dühösen, ökölbeszorított kézzel dorgáltam magam. Ám egy erősen illu- minált állapotú, 40 év körüli, zsoké fct- nézésű alak megzavart. — Sz... sze vasz. Hukk! U ... ugye le b... bérverekedő vagy? Hukk! Mielőtt e meglepő, nem éppen testhezálló foglalkozás letapadásával megpróbálkoztam volna, a részeg idegen folytatta foglalkozás- és je llemá brázolásomat. — B... bérverekedő vagy. Hukk! N... ne is tagadd. M ... már távolból megláttam, hukk, a zöld zakódról. Hulak! M ... mennyiért adsz egy pofont? Hukk! Már azon gondolkoztam, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül adok, amikor megragadta figyelmemet a szituáció érdekessége és kíváncsian vártam a folytatást. — Látod, én gyenge kis dugasz vagyok. Hukk! De kapsz egy ötvenest, ha pofon vágsz egy tagot. Hukk! Ha úgy megcsapod, hogy eldől, mint egy liszteszsák, százast adok. Hukk! Na, gyere, megmutatom, ott van a restiben, hukk! Igyekeztem elhárítani magamtól ezt a tisztességtelen üzletet. AMIKOR AZ ANYAKÖNYVVEZETŐ SÍR Rövid beszélgetés Lengyel Lászlónéval j héten a Szentmártonkáta- /x újtelepi általános iskola nevelői bensőséges ünnepség keretében köszöntötték Fehér Dezső tanítót, abból az alkalomból, hogy kézhez kapta 50 éves pedagógiai munkája elismerését, az aranydiplomát. Fehér Dezső 1911-ben végezte el a csíksomlyói tanítóképzőt. Először abban az évben lépte át az iskola küszöbét Nagyperkátán. Az eltelt 54 év alatt kétezerszar osztott ki tanítványainak évvégi bizonyítványt. Működésének nagy részét Tápiószelén fejtette ki, majd Tápiószecső után Szentmártonkátára került, az Újtelepre. Kollégái megismerhették kiváló képességeit, láthatták közvetlen közelről sajátos módszereinek érvényesülését. Sohsem elégedett meg csupán a tanítással és a számonkéréssel, fő elve most is a nevelés és a tanultak elmélyítése. Ritkán tapasztalható kiváló eredménynyel tanította az alsó négy osztályok tantárgyait, de mint énektanító és zenepedagógus is szép sikereket ért el. A 30-as években hetven taVissza a börtönbe! Erőszakoskodásért: 3 év Mit tesz, hogyan működik a megyénkben az MHS, ez a sokrétű, érdekes szervezet. Az MHS Pest megyei elnökével, Bálint Gyulával beszélgettünk erről. — Mindaz, amit mi csinálunk — mondotta —, benne van a nevünkben; honvédelmi és sportszövetség vagyunk. Ellentétben azonban a sportegyesületekkel, mi a technikai sportokkal foglalkozunk, a technikai ismereteket terjesztjük, azokat, amelyekre a honvédelemben szükség lehet. — Közelebbről? I — Lehet nálunk a megyében ejtőernyőn ugrani, rá- I diózni, rakétával és lövészetAnnak idején beszámolt a Tápió mente arról, hogy Hajdú Sándor farmosi lakos szeptember 23-án engedély nélkül elvitt egy Zetort a Tápiószelei Kísérleti Gazdaságból, a „Fe- ! hér Akácban” besörözött, s utána belerohant egy kerítésbe. Akkor ittas vezetésért 7 hónapi börtönt kapott. Alig szabadult ki a börtönből, most ismét visszakerült. Brutális módon megtámadta június 11-én H. F.-né ötgyermekes anyát, aki hatodik gyermekét várta, s már erősen előrehaladott állapotban volt. Hajdú leteperte, s erőszakoskodott vele. Csak egy közelgő szekérnek volt köszönhető, hogy felhagyott erőszakoskodásával s elmenekült. Két nap múlva özv. K. I.- nét támadta meg a lakásán. A napokban vonta felelősségre a bíróság Hajdú Sándort, és kétrendbeli erőszakos nemi közösülés kísérletében mondotta ki bűnösnek. Három évi börtönre Ítélte, s négy évre eltiltotta a közügyektől. —m— Böcs'úbál Tápioszecsőn Ma tartja Tápiószecső dolgos népe szokásos évi búcsúját. A napra a koronát az esti búcsúbál teszi fel, amelyen a „megerősített” helyi Kék Vénusz zenekar muzsikák LEVELESLÁDÁNKRÓL' Ápoljuk nemzeti kincsünket! Kedves levelet kézbesített a napokban a posta. Rendszeres levelezőnk, Antal Erzsébet tápiószecsői pedagógus keresett fel bennünket soraival. Idézünk a levélből: A megyei pedagógus tanulmányutak jóvoltából az évek során sok helyen jártam és sok szépet, jól láttam. Megpróbálok néhányat tollhegyre venni. Egy alkalommal eljutat'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS* — Majd legköze-l lebb — mondtam —i most nem megy. A| legutóbbi vereke- ] dóskor egy 120 ki- ] lós embert kellett a ] földhöz vágnom, s i megrántottam a ka- ] rom. Azóta nem tu-] dók nagyot ütni... ; — N ... na, ne ] játszd meg magad!] Hukk! Tudom, hogy : hevesied az ötve- i nest, de még a szá- i zast is, de többet ] nem adhatok egy] pofonért. Gyere. \ csapd már le, hukk! ] Nem bírtam to- : vább. Megszólalt be-i lőlem a kíváncsiság: i — Miért akarja ] pofonveretni azt a ] szegény embert? — Mert ő Nagy-! hátának drukkol, én] meg a Fradinak és : annyira soviniszta ] hátai, hogy letépte a ] Fradi-jelvénye met, ] hukk! Urbán László tunk Kiskunhalasra és megnéztük a hires „csipkeházat”. Gyönyörködtünk a szebbnél szebb fehér csipkeholmikban. Elpanaszolták legnagyobb problémájukat a csipkeverő asszonyok: sajnos, munkaerőutánpótlási nehézségekkel küzdenek. Szinte már csak a csodában bíznak ... Egy másik alkalommal megnéztük a mezőkövesdi matyóház remekeit is. A sok szép matyóbabát, térítőt, szörny eget, a halasi csipkéhez ha- ^sonlóan, leginkább a külföld ^ vásárolja meg. Magas áron. ^ Jónéhányszor kellemes ér- ^zés fogott el hajnali rádió- ^csavargatás közben. öröm ^ hallani, ha valamelyik idegen ^állomáson magyar népi ze- §ne szól. Hát nekik is szép? |Ök is gyönyörködnek benőne? Valaki azt hihetné. hogy ^ dicsekedni akarok értékeinkkel. Dehogyis! Csak azt szedetném, hogy mindenki véd- § je, óvja, őrizze mindazt a ^szépet, jót, drága kincset, ami | mindannyiunké. ^ Ilyen értékünk a magyar ^ tánc is. Olvastam, hogy a | gödöllői egyetemisták népi § táncegyüttese első lett Fran- ^ciaországban egy nemzetközi \versenyen. Meghívták őket \Angliába és Izraelbe is. A ^ magyar táncban olyan szépségek vannak, hogy azt lehe- | tetlen fel nem ismerni... % Antal Erzsébet Lengyel Lászióné 1961. januárjában lett a Nagykátai Községi Tanács anyakönyvi hivatalának vezetője. Elődei mind idősebbek és férfiak voltak. Így aztán érthető, hogy nagy izgalommal várta az első házasságkötést. — Jobban izgultam, mint a fiatal pár — mondja, s most már mosolyogva emlékezik vissza. — Kissé gyenge szívű vagyok. így fordulhatott elő, hogy az első időkben, ha halálesetet jöttek bejelenteni, jobban sírtam, mint a hozzátartozók. Legutóbb viszont az egyik házasságkötésnél majdnem elmosolyodtam. A fiatal pár. s mögöttük a násznép, belépett a házasságköíőterembe, ahol ünnepélyesen szólt a nászinduló. A násznép közül egy idősebb néni, meglátva a címeres zászlóval letakart asztalt, térdet hajtott, s keresztet vetett. — Nagykátán örvendetesen szaporodik a névadó ünnepségek, a polgári temetések és az ünnepélyes házasságkötések száma. Július 1-ig 42 házasságkötés volt. — Sokáig emlékezetes marad számomra Darabont Imre és Horváth Margit, valamint Árokszállási István és Bori Mária KISZ-esküvője, olyan szép volt mindkettő. — Amióta felépült a járási szülőotthon, megnőtt a Nagykátán született gyermekek száma. Az év első felében 284-en születtek, ebből azonban csak hetvennyolcán nagykátai lakosok. Három apróságnak, Mészáros Tibornak, Darabont Erikának és Major Józsefnek nagyon szép névadó ünnepséget rendeztünk. A műsort a vásártéri iskola úttörői adták. pápai)
