Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM. 188. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 11. SZERDA Zoltán kidug­ta borzas fejét a padlás szellőző- ablakán. Aztán megtámasztotta két karját és erő­teljesen tolta fel­jebb magát. Elő­ször kiült a szel­lőző ablak kere­tére, azon meg­fordult és kimá­szott a cserépte­tőre. Büszkén állt meg a gerincen. Boldogan nézett széjjel és a mag­kakas hangját utánozva, elku- korította magát. — Kukirikú! Itt vagyok! Ildikó az udvar közepéről nézte. Jobb tenyerét a szeméhez illesz­tette, hogy jobban lásson a tűző napsütésben. VIRTUS — Majd leesel! — kiáltotta hang­jában egy kis szorongással. Zoltán rá sem bagózott az intés­re. Begyesen sza­ladt végig a kúp­cserepeken, köz­ben karjaival ügyesen egyensú­lyozott. Nem is vette rögtön észre, hogy honnan jön a hang. — Mit csinálsz te rossz kölyök? Ha leesel, egész életedre is nyo­morult lehetsz. Azonnal lefelé! Az utca szem­belevő oldalán középkorú ember állt. — Én, én be­szélek! És nagyon jól érted a sza­vaimat! Lefelé onnan. — Mély sóhajtás után folytatta. — Va­lamikor én is ilyen nagy legény voltam. Meg is jártam örök éle­temre. Zoltán nem szólt egy szót sem. Odaóvakodott a szellőző ablak­hoz. Lassan, vi­gyázva mászott. Már derékig volt, amikor még egy­szer az ember után nézett. Bicegve balla­gott az utca túlsó járdáján a görbe­botra támaszkod­va. A botra, amellyel az imént Zoltánt fenye­gette. SAJNOS... Paul Reynaud, a francia negyedik köztársaság volt miniszterelnöke mondta: — A három francia hős, Jeanne d’Arc, Napóleon és De Gaulle közül, sajnos, De Gaulle az egyetlen, akit élve kaptunk vissza az angoloktól. N. D. nyugdíjban van és elég gyakran látogatja a vá­ros reprezentatív cukrászdá­ját. Egy kis kedélyes beszél­getés elhessegeti az unalmat és beszélgetés közben jó gondűzö a füstölgő cigaretta. Amit a szomszédos boltban meg is lehet vásárolni. N. D. időnként be is tért egy-egy csomag cigarettáért és ahogyan azt valaki megfi­gyelte. vásárlás közben nem jár mindig egyenes úton. Ezt aztán meg is súgta bizalma­san a bplt egyik vezetőjének, aki attól kezdve nagyon oko­san szemmel tartotta a vásár­lót. Nem is kellett az alkalom- x'a sokáig várni. N. D. betért a boltba. A cigarettapulton felvett egy csomag Tulipánt. Aztán tovább ténfergett, az önkiszolgáló kosárba beleke­rült két darab forintos csoki. Aztán visszatért a cigaret­tához és beleejtett a kosárba egy csomag Tervet. Észre sem vette, hogy a boltvezető szem­mel tartja. Amikor fizetésre került a sor, bemondta a két csokit meg a csomag Tervet, de el­felejtkezett a Tulipánról. Er­re a boltvezető beinvitálta a bolt irodájába és uramfia, mire beértek, már a kosár­ban virított a csomag Tuli­pán is. A szabálysértési tárgyalá­son N. D. konokul kitartott amellett, hogy esze ágában sem volt a csomag cigarettát eltulajdonítani, éppen úgy ki akarta fizetni, mint a csokoládét és a Tervet. Saj­nos, ezt az álláspontot nem fogadta el a hatóság és így lett a nóta vége kétszáz fo­rint pénzbírság. Kacsahistória — A mama vezeti a ház­tartást és őrá maradt a ház­táji gazdaság is. A nagyob­bik lányom a termelőszövet­kezet irodáján dolgozik. A másik lányom a katonatelepi szőlőnemesitő gazdaságban ta­nul és jövőre megy mező­gazdasági technikumba. — Én hét esztendeje dol­gozom a termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztésében. Jelenleg tizenkét marhám van. Hetet fejek, négy nö­vendék, egy pedig vemhes. — Kereset? — Tizenötödikén most is megkaptam a. kétezernégyszáz forintot. Ennyi az előleg, a kereset hatvan százaléka. A többit majd csak zárszámadás után. — Tudja-e. hogy ez a két­ezernégyszáz forint is szép fizetés és sóik városi ember szívesen vállalná? Ha hoz­zászámítjuk, hogy a zár­számadáskor is megkapja a havi nyolcszáz forintot, ak­kor az már jövedelem, amit meg is irigyeltje sok városi ember. — Az lehetséges! — je­gyezte meg Hupka József. — De gondoljuk csak meg, hogy ezért a pénzért mi már reggel háromkor kelünk, öt órára már meg is etettünk, ki is takarítottunk. Ekkor adjuk a jószágnak a csala- mádét és nekiállunk a fe- jésnek. Mire reggel, este azt a hatvan-hatvan liter tejet megfejem, addigra úgy meg­izzadok, hogy az inget csa­varni lehet rólam. Megszol­gáljuk mi azt a fizetést, amit némely ember megiri­gyelne. _______________ 3 ín : púrt-rh ülés A tag- és tagjelölt felvételi munka félévi tapasztalatairól tárgyal többek között a párt­végrehajtóbizottság • mai ülé­sén. MIT LÁTUNK MÁ A MOZIBAN? Talpalatnyi föld. Filmmű­vészetünk klasszikussá vált alkotásának felújítása. Tíz éven aluliaknak nem aján­lott. Kísérőműsor: Szerelők. Előadások kezdete: fél hat és nyolc órakor. — Én elleneztem, mond­tam, hogy ne hozzanak ka­csát. Mégis elutaztak, s megjött a szállítmány — me­séli a Petőfi Termelőszövet­kezetben Bojtos Józsefné. — Csúnyák voltak az ár­tatlanok. A férjem alig tud­ta rendbeszedni őket. Kü­lönben a kacsáknak 5 a gaz­dája, tőle tessék érdeklődni — mondja az asszony, de azért folytatja. — Megnőttek. Az első tojá­sok bizony aprók voltak. A kell tetőállomás csak 65 grammnál súlyosabb tojáso­kat vett át. Háromezer tojást kellett átválogatni. — Tavaly — folytatja Boltosné — hetvenkétezer to­jást értékesítettünk. Áru'- tunk háromszázharmncezer forintot, s ebből százötven- ezer forint tiszta jövedelem volt. — Most még a száj- és kö­römfájás is közbejött. Be­csukták a kacsákat. Bizony megsajnáltuk szegényeket, s időnként, engedélyeztünk ne­kik egy kis szabadságot. Majd a disznók foglalták el a helyüket, mindenhonnan kiszorultak. A tojásokat ál­landóan mosni kellett, a kel­tető reklamált, hogy rosszul kelnek — szóval volt vele elég baj. — Nem sikerült, ez az igaz­ság. Mostohán bántak sze­gény kacsákkal. Mégis ne­kem lett igazam, jövőre nem lesz kacsa — mondja. — Na és a csirkék? Szinte felvidult Bojtosné ar­ca. Büszke az állományá­ra. ötezer darab háromhe­tes csirkéjük van pilla­natnyilag. Ez már a harmadik csoport a nyár folyamán. Üjabb ötezer egynapos csibét várnak Tápiószeléről. — Szépek, ezekkel nem vallunk szégyent — mondja az asszony, s büszkén vállal­ja. hogy ezeknek ö a gondo­zójuk. (szentpéteri) A 6. KÖLCSÖNZŐHELY A KONZERVGYÁRBAN A földművesszövetkezet köl­csönzőhálózata ismét bővült. A konzervgyárban alakult meg a hatodik kölcsönző hely. Mosógépet, porszívót, padló- kefélöt és centrifugát vehet­nek ki a konzervgyár és a környék asszonyai. A kölcsön­zőbolt új kirendeltsége na­gyon sok segítséget nyújt a dolgozó asszonyoknak. Mun­ka után egyenesen vihetik ha­za a háztartási gépeket, nem kell külön bejönni a városba; fáradságot, időt takarítanak meg. Mi történt a héten A <? U H Az "T — Mi van itt, tömegvere­kedés? — Nem, árleszállítás... (Igler karikatúrája.) —I _T-------------------­s t örésszerű arab hangsze­ren megtanult hegedülni, A JUGOSZLÁV TENGERPARTON (Igler karikatúrája.) A NAPOKBAN egy acélkék és egy fekete Re­nault autó gördült be a Mintakert utcába. Illés Gyulához jött látogatóba Franciaországból — feleségé­vel, leányával és vejével — féltestvére, Kuthy Sándor párizsi szabászmester, aki ezelőtt harminchárom évvel gyalog indult el Nagykő­rösről világkörüli útra, sze­rencsét próbálni. A francia állampolgárrá lett körösi magyarral al­kalmunk volt elbeszélget­ni. Elmondotta, hogy a Mintakert utcában laktak. Hárman voltak testvérek, s fiatal kereskedősegéd volt a nagykőrösi Bachrach rőföskereskedő cégnél. Az 1930-as évek gazdasági válságában a Bachrach-cég megbukott, ő is állás nél­kül maradt. Elment a Láda­gyárba idénymunkásnak, de olyan kevés volt a fizeté­se, hogy naponta csak egy liter tejet és fél kilo­gramm kenyeret tudott vá­sárolni belőle. Nemsokára teljesen árván maradtak. Testvéreit örökbe fogadták, ő pedig megunva a nyo- morgást elhatározta, hogy világkörüli útra indu1, sze­rencsét próbálni. 1933-ben indult el gyalog, Gyalog indult a nagyvilágba egy barátjával, Leidinger Gyulával. Előzőleg sokat olvasott kalandos utazások­ról, a világ szép tájairól és történelmi helyeiről, s egyik első céljául a bécsi Schön- brunn felkeresését tűzte ki. De mielőtt az osztrák fő­városba eljutottak, bejár­ták Stájerországot, Tirolt és Olaszországban is meg­fordultak. Útközben alkal­mi munkákat vállaltak, vi­lágjáró útjukról képesle­velezőlapot nyomattak és azt árusították. Becsben újabb célt tű­zött ki, még pedig azt, hogy átsétálnak a berlini Brandenburgi kapu alatt Németországba azonban már nehezebben jutottak be. Hitler hatalomra jutá­sával minden idegen zsidó­gyanússá vált. Közben nagykőrösi útitársa elma­radt, s egy osztrák világjá­róval folytatta útját. Mün­chenben kerékpárt szerez­tek, s sok viszontagság után elérték Berlint, Kuthy Sán­dor valóban áthaladt a Brandenburgi kapu alatt. Ekkor elhatározta, hogy ad­dig megy, amíg meg nem látja a párizsi Eiffel-tornyot, meg a Notre Dame székes- egyházat. De a sors másfelé ve­zette útjukat. Olaszorszá­gi, spanyolországi és por­tugáliai barangolás után Afrikába mentek, bejárták Marokkót, Algériát, Tuné­ziát és eljutottak Szahara- sivatagba, ahol eltévedtek. Három napig étlen-szomjan keresték az utat, s már-már végleg kimerültek és el­csüggedtek, amikor ku­tyaugatást hallottak, mely erőt és reményt adott ne­kik, hogy a közelben em­berek vannak. Nemsokára el is értek egy arab ke­reskedő karavánt, amelynek tagjai megvendégelték és útbaigazították őket, s ak­kor tudták meg, hogy az életüket megmentő „kutya­ugatás” a hiénák és a sa­kálok üvöltése volt. ÚTKÖZBEN Kúthy egy egy kóbor festőtől festeni is, és képeinek árusítása elősegítette útjuk folytatá­sát. 1937-ben megtudták, hogy Párizsban világklál'í- tás lesz, s útjukat Francia- ország felé irányították. Párizsba érve elérte har­madik célkitűzését is, meg­pihent az Eiffel-torony alatt, majd ottmaradt Franciaor­szágban. Kitanulta a cipész, majd a szabó mesterséget, s jól kereső női szabó lett a francia fővárosban. Az­után jött a háború. A né­met megszállás alatt be­kapcsolódott a francia el­lenállási mozgalomba. A mi körösi magyarunk végig küzdötte a német megszállást, s a háború után jutalmul megkapta a fran­cia állampolgárságot. FRANCIA állampolgársá­ga ellenére Kúthy Sándor hű maradt magyarságá­hoz, családjával együtt te­vékeny tagja a több ezer párizsi magyart egybekap­csoló Magyar Egyesület­nek, s leánya, fia, veje — mindnyájan részt vesznek az egyesület minden magyar érdeket szolgáló megmozdu­lásában. (kopa) ARATÁS UTÁN Szorgalmazni kell a talajmunkákat a lucerna- és rétkaszálást Most, hogy az aratást befe­jeztük, a legfontosabb tenni­való kint a földeken a tar­lók felszabadítása, a talaj­munkák, a nyári mélyszán­tás és természetesen a csép- lés folyamatos végzése. Ezek­nek a munkáknak láttak neki a termelőszövetkezeti tagok, az időjárás miatt egy kicsit megkésve. Éppen ezért nem kis fel­adat hárul a mezőgazdasági emberekre, hogy utolérjék magukat, illetve a naptár szerinti időt. Probléma van a tarlók felszabadításával, a be- hordással is. Pedig ezt meg kell feltét­lenül gyorsítani, hogy a tar­lómunkákat utolérjük, és — ami már nem is olyan tá­voli feladat — az őszi ve­tést elvégezzük időben. Termelőszövetkezeteink úgy tervezik, hogy a cséplést augusztus 20-ig befejezik. Ez a terv, közbeszólhat hetes eső vagy más probléma is. Legtöbb helyen már folya- | matosan végzik a munkát, j a cséplőcsapatok is megfelelő I számban megvannak. A Sza- j badság Termelőszövetkezet- j J>en pénteken kezdték el. A közös gazdaságok szór- | lálmasan viszik, és adják át az államnak a kenyérgabo­nát. Az Aranyban eddig har­minc mázsa búzát adtak át, a Petőfiből pedig kétszáztiz mázsa rozsot. A lucerna harmadik ka­szálását három termelőszö­vetkezetben megkezdték, a másik kettőben — a Rá­kóczi a meglevő területe mind magnak hagyja meg - lemaradás mutatkozik. Ha sonlóan nem megfelelő ütem ben halad több helyen rét kaszálása sem. ELLOPTAK LER1KET A jó vicc (?!), amelyet valóban nem vezetett rossz £ szándék, a Ceglédi úti bérházban zajlott le. Egyik fiatal mama átment a zöldségboltba vala- ^ mit vásárolni. Erre az időre lezárt lakásában hagyta J hathónapos kisfiát. Amikor visszatért, megdöbbenve £ látta, hogy a bezárt lakásból eltűnt a gyerek. A fiatal szomszédasszony, hamar megszánta az el- £ képedt anyukát és lakásába invitálta, megmutatta az g idegen környezetben is édesdeden. alvó kisfiút. — Meg akartalak viccelni. Én loptam el Ferikét. í Sikerült. _ _ í Még idejében kiderült, hogy a lakások zárai egy- formák. Siessen tehát mindenki a megbízható wert- g heimzár mellé még egy biztosító zárat vásárolni. Le- ^ hetőleg nem egyformát. Vannak dolgok, amelyeket £ nem ajánlatos egy kaptafára szerelni. Ilyen a lakások £ zára. ... á Mi lett volna, ha Ferikén kívül valami más is el- ^ tűnik a lakásból?! A vicces meglepetésen kívül örök harag — még J akkor is, ha a felek ártatlanok. ^ Két és fél millió forint a gyermekkönyvtárak fejlesztésére A megyei, városi és közsé gi könyvtárhálózaton belli ma már országszerte 130 önál ló intézmény, illetve részle, foglalkozik a legfiatalabb ol vasók kiszolgálásával, irodai mi ízlésének fejlesztésével. J 130 gyermekkölcsönzőben je lenleg több mint 650 000 kö tét áll az általános iskolásol rendelkezésére. A legutóbb költségvetési évadban töb mint 9,5 millió forintot fordí tottak állománygyarapításrí Ebben az összegben nem sze repel az iskolai könyvtárai fejlesztése, csupán a helyi ta nácsok irányítása alatt műkő dő nyilvános kölcsönzőké. A gyermekkönyvtárakat mint­egy 123 000 állandó beiratko­zott olvasó veszi igénybe. Az ifjúsági irodalom minden ér­tékes alkotását magában fog­laló állományból az elmúlt tanévben mintegy négymillió kölcsönzésre 819 meseórát. több mint ezer filmvetítést, s ennél is több irodalmi fejtö­rőt, vetélkedőt rendeztek a könyvtárosok, s csaknem min­denütt több alkalommal is vendégül látták a legnépsze­rűbb ifjúsági írókat. DOLGOZIK AZ EGÉSZ CSALÁD — Négyen vagyunk — mondotta Hupka József, a Dózsa Termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztője. — Gondtalanul élünk, de az is igaz, hogy megdolgozunk ezért a nyugodt életért. ' — Hát akkor egyszerűen vegyük sorba, hogy hol dol- I goznak a család tagjai. Tulipán a kábáé ujj ijban Kétszáz forint pénzbírságot szabott ki a szabálysértési hatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom