Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

1965. AUGUSZTUS 8, VASARVAP MECtei 11 MUTEREMSAROK ÓSITECTttC: . kitala Nem is tudom. Fejezd be már azt a képet, mert a hozzávaló nélkül nem tudom megcsinálni a vacso­rát. fi Vfi'SA'RLÓ — Vevő: — Van valami olajban? — Talán ezek a halak? A8SZTmrmrS hogy jött be a szo­bámba. Egyszerre csak ott állt előttem. Arca sárga volt és ráncos. Nem volt rajta sem öröm, sem szomorúság, sem harag, sem szeretet. Tekintete teljesen jellegtelen volt. Szemei üresen csillogták vissza kislámpám fényét. Hangja színtelen, fakó. semmire sem em­lékeztető és sima volt, és miközben beszélt nem nézett rám. Valahol a hátam mögötti üres falat bámulta. — Többezer éves vagyok — kezdte — gaz­dag tapasztalatokkal rendelkezem. Azért jöt­tem, mert tudom, hogy nagy gondokkal küzd. Holnap az értekezleten állást kell fog­lalnia és most ezen rágódik. Nem érdemes ... Hallgasson rám. A legokosabb, amit én te­szek több ezer éve: tartózkodom a szavazás­tól, általában mindenfajta állásfoglalástól. Ezt teszi a bölcs ember, így maradtam meg én is ilyen hosszú ideig. Pedig higgye el, sok­szor nehéz volt. Sokszor bennem is megfor­dult, hogy szólni kellene valamiért... — Amikor Néró felgyújtotta Rómát, már majdnem megszólaltam, de az utolsó pilla­natban sikerült lenyelnem a helytelenítő szavakat... Sokszor megkérdezték tőlem, hogy mi a véleményem a rabszolgatartó tár­sadalomról. Tartózkodtam kérem. Aztán jött a feudalizmus. Mindenki lelkesedett. Én nem szóltam. És ugye, milyen jól tettem, mert hamarosan jött a kapitalizmus, de én ebbe sem szóltam bele. Végigtartózkodtam az egé­szet. a két világháborúval együtt, pedig ami­kor a fiamat elvitték és a házunkat lebom­bázták, majdnem elfelejtettem tartózkodni. De hála a józan eszemnek, ebből is kikecme­regtem állásfoglalás nélkül... — Ugye érti már? — kacsintott rám cin­kosan. — így tartózkodtam végig az elmúlt húsz évet is. Mondtak rám persze mindenfé­lét, nem vagyok elég aktív, hogy nem vagyok lelkes, meg mit tudom én mit... De ez még mindig jobb. mintha olyan mellett foglaltam volna állást, amiről esetleg később kiderül­het, hogy nem jó. én magának, hogy ne töprengjen itt éjnek idején. Feküdjön le, aludjon jól és holnap tartózkodjék a szava­zástól. Ez a nyugodt álom titka. Megszólaltam: Ezért javaslom — Valami tévedés van ... Én ugyanis tö­kéletesen egyetértek azzal a javaslattal, amit holnap meg akarok szavazni... — Egyetértek ... Na és ha egyetért? Akkor mi van? Lesznek néhányan, akik nem érte­nek egyet, azdk pedig megharagszanak. Hát kell ez magának? És ki tudja, hogy kik ha­ragszanak meg? A legokosabb dolog tartóz­kodni ... No nézze, ha mindenképpen akar valamit tenni, hát szóljon hozzá. Mondja meg, hogy maga nagyjából, egészéből egyet ért, de amikor szavazásra kerül a sor, tar­tózkodjon a szavazástól. Ehhez joga van. Ak­kor azok, akik mellette szavaztak, hallhatták, hogy maga is közéjük tartozik, és azok sem sértődnek meg, akik a javaslat ellen voltak, mert nem támogatta azokat, akik megszavaz­ták. Egyszerű, nem? — Ez nem becsületes dolog... — ellenkez­tem. — Becsületes? Nevetnem kell. Hagyja eze­ket az ósdi fogalmakat. Magának joga van tartózkodni a szavazástól. Joga van, vagy nincs joga? — Jogom van. — És ha valaki él a jogaival, az becste­len? Nem! Hanem okos. Ha netán én vagyok az első ember, az Ádám. nyugodjon meg, másképp csinálom a dolgom. Persze én nem akadályoztam volna meg az Évát, hogy sza­kítson abból az almából. De én nem harap­tam volna bele. És akkor mi történik? Az Évát kirúgják a paradicsomból, én maradok. Nem haragszik meg rám az Isten sem, meg a Lucifer sem. Igaz, hogy nem választanak meg sem angyalnak, sem ördögnek, na, de kell ez nekem. Hallgasson csak rám, holnap tartózkodjon... Másnap az értekezleten a javaslat mellett 20 kéz emelkedett a magasba, köztük az enyém is. Ellene tizen szavaztak. Egy fő tar­tózkodott a szavazástól. Egy fiatal fickó, aki rettenetesen hasonlított az éjszakai látoga­tómhoz. Arca sárga volt és kifejezéstelen, nem nézett sehová, szinte jelen sem volt. Mi ott csatáztunk, a vita hevében még sér­tegettük is egymást, ő csak ült. és a kabát­gombját morzsolgatta. Mi megharagudtunk egymásra, róla tudomást sem vettek. .——-------z—;------r ő kapta meg az egyet­I Nemsokára | len külföldi jutalomüdü­------------------------- lést, mert ellene senki s em szavazott. Egyhangúlag fogadtuk el, és ezúttal ő sem tartózkodott a szavazástól... VflSn RndP cl&Pula^'rí KÖLCSEY FERENC Modell: —... és én tényleg Így nézek ki? NfíTVZfiUSTfi F£$TO Modell: — Akkor először le­festesz? (Pásztor karikatúrái) Pelbárt Hugó és Hugóné alig néhány hónapja mondták ki az igent, amely őket férjjé és feleséggé tette egymás és má­sok számára egy­aránt. Pelbárt Hugó történetünk kezde­tén éppen azt fejte­gette ifjú nejének, — Szívem. gondo­lom, egyetértesz ve­lem, egyelőre nem kell gyerek, spórol­nunk kell bútorra ... Hugóné egyetér­tett Hugóval és a fal felé fordult... Két esztendő múl­va a lakás kényel­mesen, sőt kissé fényűzően is beren­dezve állt a fiatal házaspár rendelke­zésére, amikor a Hu­gó megelégedetten oltva el a villanyt, így fordult ifjú ne­jének háttal: — Szívem, gondo­lom, egyetértesz ve­lem, egyelőre nem kell gyerek, spórol­nunk kell egy autó­ra. .. Hugóné egyetértett taiÖCEB Hugóval és a fal fe­lé fordult... Nem kellett több, mint két esztendő és az elegáns vonalú autó, krémszínű ka­rosszériájával, ott állt az udvaron, a házbeliek irigységé­re, Pelbárt Hugóék örömére. jelezve egyúttal azt is, hogy a takarékosság az alapja minden földi jónak. Miután az autót gondosan be­takarták éjszakára, hogy meg ne fázzék és Pelbárt Hugó há­tat fordított még if­jú nejének, így szólt: — Szívem, gondo­lom, egyetértesz ve­lem, egyelőre nem kell a gyerek. Ma már nélkülözhe­tetlen egy modern háztartásban a fri­zsider. Arra kell spó­rolnunk ... Hugóval és egy köny- nyed, bár kissé bá­natosnak tűnő moz­dulattal a fal felé fordult... Egy év után meg­lett a frizsider, egy újabb esztendő és meglett a televízió, aztán alig három év és a villanytűz­hely, a villanybojler, a porszívó és par­kettkefélő, a villany- kályha, és a villany- körömreszelő is... — Szívem, úgy vé­lem, egyetértesz ve­lem, addig még iga­zán ráér a gyerek, utóvégre nem va­gyunk annyira öre­gek, amíg azt a kis víkendházat meg­vesszük a Balaton partján... — szólt Hugó és nyögve a fal felé fordult, mert az utóbbi időben gyakran fájt a dere­ka ... Hugóné megigazí­39. — Janovszky Jánosné Pécel, Kossuth Lajos u. 18. — Dr. Kiss Lajosné Gyömrő, Klapka u. 20. — Adám Éva Szigetszentmárton, Marx u. 8. — Armutli Júlia Nagy- káta, Nemzeti Bank. — Cs. Juhász Károly Üllő, Virág u. 9. GYERMEKREJTVENY PAJTASOK! 175 évvel ezelőtt, 1790. augusztus 8-án született a magyar költő, nemzeti himnu­szunk szerzője. Neve a rejtvény vízszintes 7. sorában szerepel. tóttá fejkölőjét, fel­sóhajtott és ő maga is a fal felé fordult. Pelbárt Hugó 75 éves volt és meg­elégedetten tekint­hetett vissza takaré­kos múltjára, paza­rul berendezett ott­honára és a nem ke­vésbé kellemesen be­rendezett víkendház- ra a Balaton partján, amelyhez ügyes ke­zekkel kötötte ki — pedig a reumája már nagyon nyomo­rította a kezét — ne­mes vonalú vitorlá­sát. — Szívem, úgy gondolom — seppeg- te Hugónénak Pel­bárt — úgy gondo­lom, hogy most már nem kellene tovább spórolnunk, gondol­hatnánk a gyerekre is. Nem? — Gondolni gon­dolhatnánk — mo­tyogta Hugóné és nyöszörögve a fal felé fordult, bár még megjegyezte: — De Hugó, elég ehhez gondolkozni?... VÍZSZINTES: 1. Közvetlen közelébe. 4. Az ing betűi más sorrendben. 8. E. Y. 9. Üzletkötés pénz beiktatása nélkül. 12. Szamóca. 13. Ceruza élesítő. 15. M. F. ahogyan kiejtjük. 16. A Du­na baloldali mellékfolyója. 11). La­tin kötőszó. 21. Azon felül. 22. Nem azonos. FÜGGŐLEGES: 1. Talajművelő eszköz. 2. Fegy­vert használ. 3. Nevettető mondás. 5. Például a hagyma könnyen el­különíthető része. 6. Győzedelmes­kedő. 10. A máj váladéka. 11. Az utolsó pihenőhely. 13. Hét egysé­get tartalmazó. 14. Az irodai ka­pocs neve. 11. Tagadószó. 18. ÍTe- tőzetet készítő iparos. 20. Nagy Agnes. PAJTASOK! A megfejtett nevet írjátok le egy levelezőlapra és 1965. augusztus 16-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes meg­fejtők részt vesznek az augusztusi jutalomsorsolásban. Az 1965. július 25-i rejtvény helyes megfejtése: Schönherz. Í gy vén kandúr, úgy vén kandúr, — zsémbel az asszony, ha néha utána san­dítok egy-egy ifjú szoknyá­nak, — nem az ilyen vén kecskére várnak azok a kis gidák. Cccö — szapulhatsz öregasszony, a pocakban is van csáberő, s a lányok za­vartan tépdesik zsebkendő­jüket, ha a szemem rájuk rebben. A jó érett férfi­erőbe borzonganak bele, a ko­paszodás sem aggasztja őket, a köszvény meg csak engem rángat. Azonban amiben e pillanat­ban részem lett, életemnek mégiscsak új fordulatot ad­hat, száraz anyagbeszerzői szívem repedezni kezd, zsen­ge istennő veti rám égő, epedő tekintetét. A nyílt utcán ér e villámcsapás, aléltan tá­maszkodom egy szemetesko­sárnak. Am hirtelen a kétely is belémvág. lehetséges len­ne, hogy e tündér ilyen agg trotlyost imád? Kissé előre­sétálok, majd. mintha ott­hon felejtettem volna a pi- paszurkálót. visszafordulok, és a goromba férjben csaló­dott asszonyka (valami ilyes­minek nézem) varázslatos te­kintete végigkorbácsol. Sem­mi kétség, szerény személyem nyűgözte le. ■, | ily egyedül lehet, mily árva, — szomorodom el sorsán — éppúgy, mint én, ki egy jó szót nem kap ott­hon. Na, azért még teszek egy próbát, nagy a korkülönbség, hátha mégis ugrat, nem sze­retném, ha kinevetne. A leg­komolyabb anyagbeszerzői 1VÍ képpel masírozok el előtte, még némi lenéző fölényt is magamra erőszakolok, mint­ha mondanám: Ugyan, te kis csibe, hogy jössz énhoz- zám? Az asszonyka bölcs, mint Szókratész, átlát a szitán, ka­jánul mosolyog. Khm — azért még egy utolsó kísérlet nem árt. Homlokomra csapok, mint aki valamit elfelejtett és futólépésben indulok a meg­állóhoz. Hidegen a hátam mutatom neki és amikor be­állt a hatos, ásítva visszané­zek. Helyén van-e és mit csi­nál? Kétségbeesetten tördeli a kezeit vagy valami tacskó­val bájolog? E gek! Maga a siralomház. Mint akit akasztani visz­nek, úgy réved utánam. Ha fölszállok, kétségtelen ugrik a villamos elé, örök ideig furdalhat a lelkiismeret érte. Hát mert ilyen érzékeny lé­lek, tolakodás nélkül ismét feléje tartok. S nehogy meg­sértsem szemérmét, egy egé­szen tartózkodó és mégis kö­vetelő mosolyba rejtem vá­gyam és májam nyilalását. Nyájas, hálás főhajtással ju­talmaz. Kétségtelen elérkez­tek a döntés ünnepi percei, egészen mellé kerülök, ér­zem, életem rombadől, ha nem ismerem meg az igazi szerelmet. Én Rómeó és ő Júlia, otthon meg egy intri- kus háztartásbeli. Nem ámítom magam, még sokat kell harcolnom e lányért, ki visszarántott a kopár télből.a virágzó tavaszba. De miként szólítsam meg, hogy szándékom nemesnek sejtse, és szenvedélyem égi- nek lássa? Gyermeki trükkre fanyalodom, mely méginkább mutatja szerelmem. Leejtem zöld kockás zsebkendőmet és gyengéd iróniával fordulok feléje: — Kisasszonyka, avagy nagyságosasszony, nem ke­gyed ejtette el e csipkeken­dőt? silingelve, csengőn fölka- j cag, tekintete álmodozva ölel körül. Óh, ha az otthoni nő látná e diadalt, biztos nem turkálna a zsebeimben dugi pénzem után. Már az álom­lénybe karolva lépegetek a beteljesülés felé. Az asszony­ka hallgatva, szorosan hoz­zámsimul, a védelmezőt ta­lálta meg bennem, az ideált, kit mindig keresett. Én va­gyok Rómeó, szinte didergek a boldogságtól, s csak hosz- szú, sokatígérő csend után szólal meg Júliám: — A lakás biztos, apus. de a gubát előre kérem, tudod, a férfiak olyan megbízhatat­lanok! 175 éve született a reformkor nagy költője. Unokaöccséliez Köl­csey Kálmánhoz intézett eszmei végrendeletéből a Parainesisből — idézünk rejtvényünkben: „ . . . Mi lenne az emberiségből .... (Foly­tatása a vízszintes 1. és a függő­leges 12. sz. sorban). VÍZSZINTES: 12. Versenyszán­kó. 13. Kabátanyag. 14. Hiszékeny, becsapható. 15. Korjelző rövidítés, lb. Kossuth díjas klasszikus filoló­gus. (Károly) 18..............hegy (rádió adóállomás). 19. Bűntény. 20. Dal­lam. 22. Tündérkirály a mitológiá­ban. Titánia férje. 24. Jégszekrény márka. 25. Kávé!! 2b. Híres. 27. Nagy erejű cseh vitéz, akit a monda szerint Mátyás király pár­viadalban legyőzött. 28 .............Mon­t and. 30. Nedves. 31. Súlyrövidités. 32. Franciaországi fasiszta terror­szervezet névbetűi. 33. Ostobaság. 35. Kopasz. 36. S. N. 37. Akadozva, dadogva és magas hangon beszél. 38. Nagy Japán kikötőváros. 39. Széptevők. 40. Idegen női név. 41. AAAÁ. 43. Fejleszt. 44. Időmérő. 45. Kettőz, ikerit (mássalhangzót). 47. Város a Belorusz SZSZK-ban. 48. Állat. 49. Számol. 50. Ver. 51. Tételek. 53. Ritkás erdő. 54. Név­utó. FÜGGŐLEGES: 1. Prémes vízi rágcsáló. 2. Kereskedelmi műszó. 3. Gondos, lelkiismeretes. 4. Haj­nalban. 5. Tartozik, b. A német ABC utolsó betűje. 7. K. N. 8. Z. B. 9. Éneklés. 10. Megválik tőle. il. Számukra. 16. Erkölcs. 17. Má­solat készítése kliséről. 19. Fogás ebédnél. 20. Operaénekes (György). 21. Üszik a levegőben. 23. Elhunyt angol politikus, a Munkáspárt balszárnyának vezére volt. 24. Sportot űz. 29. Jugoszláv város a Duna mentén. 31. Lovas, nomád török nép. 33. Mázol. 34. Átvészeli a hideg időt. 35. Büntet. 37. A I végleges, vágott és kevert televí- | ziós kép, amelyet már sugáfoz- | nak. 38. Idegen férfi név. 40. Kály­! habélés. 42..............Atatürk, török > államférfi (1881—1938.) 44. Távol­! keleti állam. 46. Milyen? 47. Hol- i land festő (Vincent von 1853—1890). 49. sir. 50. Helyet foglalt? 52. Ki- j csinyítő képző. 53. Skálahang. 54. I Rokonhangzók. JÜLIUS 25-IKI KERESZTREJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: „És annabáli csók is csattan még az éjben, És vannak ó borok és vannak víg ivók”. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Keszthelyi Lajos Albertirsa, Szilái út 24. — Török Endréné Budapest, I VII., Peterdy u. 23. — Szekerczés ' Lászlóné Érd, Engels u. 27. — Bí- í ró Józsefné Rákóczi u. 8. — Kal- { már Ákos Peröcsény, Kossuth u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom