Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
reav MEGY cMírlap 1965. AUGUSZTUS 8, VASÄRNAP Jelentés a völgyből A völgy a zord havasok fertnségét idézi. A szülőföld ízeit. Azért telepedett meg itt a költő, Áprily Lajos. — Mióta Visegrádnak egy erdőhatárolta meüékvölgyé- ben élek, újból összeforrtam a természettel. Mozgó ember vagyok, a verset legtöbbször erdei sétáimból hozom magammal, félig készen, vagy majdnem készen. A gépelés aztán csak arra való, hogy kiteljesítse és távoltartsa tőlem, tehát objekti- válja a versel. Íróasztal mellett verset sohasem írtam. Romantikus két sorral ezt így fejeztem ki valamikor: „Erdők üzenték a dalom, sosem volt íróasztalom.” Most van: gyermekeim kis tölgyfaágyából készült, s munkára — ha nem is versírásra — ez a tudat is inspirál néha. A hetvennyolc esztendős költő ma is ifjúi szívvel alkot. Karácsonykor jelent meg Az aranyszarvas címmel válogatott műfordításainak kötete.. Az idei könyvhét alkalmából került második kiadásra Ábel füstje című verseskötete. Régi vágya is éppen ezekben a hetekben válik valóra, a Móra Ferenc Könyvkiadó jelenteti meg prózában írt állatélményeit. Az esztendő végén pedig új verseskötettel jelentkezik. A kötet címe mi más is lehetne: Jelentés a völgyből. Irta: Prukner Pál és Szokoly Endre Fényképezte: Gábor Viktor Fóoay Márta: Teljes kikapcsolódás A szentgyórgypusztai remete Török Rezső ,.az alapító”, első fecskeként 15 éve állandó szentgyörgypusztai lakos. Jóformán ki sem mozdult azóta innen, pusztába vonult remete. Ami azt illeti, ilyen pusztában elremetéskedhet az ember. Pedig eleinte egyszerű parasztházban lakott, annak a helyére építette kétszobás, kényelmes kis villáját. Ugyan hogyan került ide? — Merő véletlenségböl. A Sashegyen volt egy kis romos villám, 1950-ben, eladtam és valami szép lakóhelyet kerestem. Szentendrét aján'ot- ták. Elmentem megnézni a szóbanforgó házat, nem tetszett. Mutattak másikat, ahhoz meg a pénzem volt kevés. Hazafelé menet, már a HÉV-nél jártunk, megláttam egy cégtáblát: „Kátser Mihály ingatlanforgalmi irodája”. Bementem, bemutatkoztam, az ingatlanközvetítő mindjárt rámförmedt: „Maga az író?! Na, maga aztán jól kikészített engem! Miket összeírt rólam, minden ismerősöm kinevetett. Hogy merészelte?!” — Szidott, mint a bokrot, hiába szabadkoztam, hogy azelőtt hírét sem hallottam soha. Rámolvasta, mégis róla írtam egyik regényemben. Mit gondolok, mert Ödönnek kereszteltem azt a Kátser ingatlanügynököt, nem ismertek őrá akik olvasták? Lehordott, én meg menekültem volna, de megragadta a karom és még dühösebben kiáltotta az arcomba: „Hát én most bosszút állok magán! Szerzek egy éppen önnek való telket!” — Ideküldött és én itt maradtam. Aztán jöttek a többiek, de mindennek Kátser az oka. Ennyiből áll a szentgyörgypusztai művészkolónia keletkezésének hiteles története. Török Rezső: ... mindennek Kátser az oka! „Mikor Csamojevics pátriárka az embereivel Szentendrén megtelepedett, az első cölöpöt* nem a mai Szentendre területén verte le, hanem Ízbégen, a hegyek között, a Dunától kissé nyugatabbra. Itt vált Csamojevics Szentendre Romuluszává. Innen kezdte Szentendrét építeni. Csodálatos táj. A város gyorsan felépült, mintha a földből termett volna elő. A szentendrei erdőségekkel egybefolyó visegrádi erdőségek a leghíresebb magyar királyok vadaskertjei voltak. A Dunának talán forrásvidékétől kezdve egészen Belgrádig nincs szebb tája, mint a Visegrád alatt elterülő vidék, ahol a Duna két ágra szakad. Nappal is szép ez a táj, de aki éjnek idején utazik gőzhajón fölfelé, az eléje táruló csodálatos panoráma úgy fellelke- sítí, mintha a legszebb tündérországba került volna .. Így vallott nyolcvan esztendővel ezelőtt az író, Jakon Ignyatovics, Szentendre ma is nagy becsben tartott fia, akinek emlékét utca őrzi, s a ház, amelyben született. Mit mondhat el még az újságíró ezekután a Dunakanyar szépséges tájairól. Azt hiszem, vajmi keveset. Legfeljebb csak annyit: nem véletlen, hogy hazánknak ez a különös varázsú vidéke évtizedek óta vonzza a művészeket: írókat, költőket, festőket, zeneszerzőket és színészeket. Pihenést kínál és ihletet ád alkotó munkájukhoz. 'Három művészcentrum alakult ki ezen a tájon: Visegrád, Leányfalu és Szentendre. Ez utóbbi a festők paradicsoma. Leányfalun elsősorban az írók vertek tanyát, míg Visegrádon írók, költők, muzsikusok és színészek élnek őszinte barátságban. Sok és jelentős műalkotás született az elmúlt évtizedekben ezen a tájon. Regények, versek, festmények, szobrok, zeneművek. Nem egynek híre régen túljutott már az ország határain: Czóbel Béla képei a világ legkülönbözőbb tájain, Barcsay Jenő festményei legutóbb a velencei Biennálén arattak megérdemelt sikert. Házy Erzsébet művészetének néhány hete még Bécs tapsolt, Sántha Ferenc filmje, a Húsz óra az idei moszkvai filmfesztiválon a nagydíjat nyerte el. Régi terv: össze kellene gyűjteni a Dunakanyar művészeti kincseit. Tavaly, a megyei idegenforgalmi hivatal fel is vetette az ötletet: adjanak ki egy antológiát Szerelmem, Dunakanyar címmel, amelyben az itt élő művészeknek a Dunakanyar embereit és tájait bemutató írásait gyűjtenék össze. Az elképzelés feltétlenül dicséretes és mindenképpen érett « megvalósításra. Akkor rajon miért késik mégis megjelentetése? A Dunakanyar — legalábbis egyelőre — elsősorban idegenforgalmi látványosság. Érdemes lenne azonban elgondolkozni azon is, hogy nemcsak természeti szépségekben rendkívül gazdag, művészetében is! mölcsfák. Túl az úton pedig a Duna és a vizen túl Kisoroszi békés házai, a szigetcsúcs lombos erideje. És ezt a helyet nevezik Szentgyörgy- pusztának! Puszta? — A telekkönyvben Nagyvillám dűlő a neve, de szavahihető emberektől hallottam, Visegrád rendezési tervének térképén már művészkolónia — mondja Török Rezső, az író. Költők a Hidegvólgyben őslakosnak számít, tizenöt éve költözködött ide, úgyszólván megalapítója ennek a kolóniának, ahol a múzsák gyermekei közül abban az időben még csak Áprily Lajos, a költő nyaralgátott a Hidegvölgyben, egy vízmosás vájta szurdok lejtős partján, dús fák között. Itt lakik két fia és az ugyancsak költő Jékely Zoltán és a másik, aki a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozik. Házát különben lánya nevére Íratta, s így veje Mészáros Dezső, a kitűnő szobrász képviseli Szentgyörgypusztán a képzőművészeket, de csak nyaranta, pihenőidőben. Fővárosi műtermében alkot. Vajon közeli szomszédságukban Kolozsvári Grand- pierre Emil írt-e valaha regényt apja házában, ahol özvegy édesanyja él télen-nyá- ron és ahová most már csak látogatóba jár. A Hidegvölgy határvonal, déli oldala Dunabogdányhoz, az északi már Visegrádhoz tartozik. Ahol szekérútja az országúiba torkollik, ott kezdődik tulajdonképpen a művésztelep. Persze, „civilek” házai, nyaralói és víkendhá- zai ékelődnek a múzsafiaké közé, de a telep jellegét a művészek, írók adják. Árvízi kantáta A lejtő és a Duna partja között elterülő keskeny síkság az esztergomi országú tig másfél évtizede szántóföld volt még. A hegyoldal meg kaszáló. Néhány paraszt tulajdona, házuk is ott állt. Azjövedelmezett, azt sem bánta, inkább csak kedvtelésből gazdálkodott. Örökösei aztán felparcellázták házhelynek az egészet. Az utolsó darabot a meglehetősen szerény, egykori úrilakkal idén bocsátották áruba. Cseres Tibor a Hideg napok József Attila-díjas szerzője vásárolta meg. Az apósával közösen, egyedül nem lett volna hozzá elég pénze. Apósa most már szent- györgypusztai lakos, ő maga még nem. Pesti lakásán szorgosan új könyvet ír, abból talán sikerül lakást szerezni félháza bérlőjének, hogy annak lakrészébe költözhessen. Két zeneszerző, Gyöngy Pál és Kerekes János, az Operaház karnagya évekkel ezelőtt telket vásárolt. Kerekes takaros kis víkendházat építtetett a magáéra, ebben az évben ugyan nem, de máskor az egész nyarat itt tölti. Idén augusztus elején készül csak ki, bízik benne, hogy addigra megjön az igazi nyár, közben pedig csak ki-kilátogat. Most éppen indulóban van Budapestre. Kérdjük meg gyorsan tőle, e pillanatban min is dolgozik? — A jövő héten már ide- kint a Duna mellett kezdek munkába, a Rádió számára Romhányi József szövegére kantátát Írok. Árvízi kantádén anaza ezen a Kies pusztán. Jó időben mindig itt van. Sokkal kitartóbb szent- gyö-rgypuszta' az Erdödy .Kálmán és., Vértes,- Nelli színészházaspár. Mit sem törődve az időjárás fordulataival, kora tavasz óta idén is kint laknák. Űj villatulajdonos Fónay Márta. Még nem egészen kész, de télen-nyáron lakható lesz a háza. Most cs^c mérnök férje nyaral benne, miközben építkezik. Fónay pedig ezalatt filmezik, fellép, sokat kell dolgozni annak, aki házat akar. A kolónia legeslegújabb tagja Gobbi Hilda, egyelőre csak sűrű látogató. Fent a dombon már tető alatt a háza, még az idén az új évad előtt néhány hetet pihenni szeretne benne. Amilyen gyorsan épül, talán teljesedik is a vágya. Különben nem nyári lakot, otthont épít magának. Amiből háza készül, az anyag nagyrészt a Nemzeti Színház bontásából származik, így hát a művésznő igazán otthon érezheti magát ebben a házban, ami akármilyen új, máris emlék. Fala, téglái a házigazda sok-sok nagy sikerének voltak tanúi és a színház levegőjét magukkal hozták ide, Visegrád határába. Mindennek Kátser az oka Egy művésztelep keletkezésének története Az út széles szürke szalagja mentén a domb alján, meg lejtőjén zöld kertekben villák és víkendházak. Alig húsz, de mind szép és majdnem új, meg egy-két még csak készülő épület. Virág és gyütán a háború alatt egy Mát- ray nevű nagyiparos — nem az egykori tűzoltószergyáros — összevásárolta a földet, kis mintagazdaságot akart berendezni, még traktort is vett Hegy a sovány föld gyéren tát, amihez az idei nagy áradás nyomaiból meríthetek még ihletet. / Nemzeti Színház kövei Az Opera még egy tagjának Melis Györgynek is van víGyönyörű ez a vidék, aki csak egyszer látja, visszavágyik. Házy Erzsébet, Darvas Iván is évek óta itt nyaral. Egyikük sem ingatlantulajdonos, csak szobát bérelnek „civil” házban.
