Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
1965. AUGUSZTUS 8, VASÁRNAP PEST HEGYEI V/ tfírixm 3 HADMŰVELET UTÁN Néhány perce, hogy eldübörögtek a csizmás iábak. Néhány hete, hogy régi medrébe süllyedt a Duna, A gáton őrségen állók péntektől mind kitüntetettek. Három szentendrei munkásőr a sok közül. KISS LAJOS Tizenhat évig kormányoztam... — Hadműveleti ügyeletes tiszt veit am: huszonnégy szolgálat, huszonnégy szabad. — Szabad? — (kicsit fáradtan nevet), Amennyire szabadnak nevezhető. Helyesebb lenne második szolgálatnak mondani. Telefonok, parancsok helyett indulás a szigetre — bejárni a frontot. — Civilben? — Sofőr a MÁVAUT-nál. Tizenhat éve ülök volán mellett — egy baleset nélkül. Hajtottam jeges úton. hófúvásban voltak nehéz napjaink. De mondhatom, az ár idején ezen a poszton sokkal nehezebb volt kormányozni STEFANOVITS JÁNOS — Talán az a legrosszabb, ami ellen semmit sem tudunk tenni. Sírt a lelkem, amikor láttam, hogy fojtja Vrteg a belvíz a drága termést. — A szigeten él rokona? — Szerencsére nem. így is nagyon nehéz volt megálljt mondani azoknak, akik elhagyott házukhoz akartak visszaszökni. Pedig hát mindenki tudta, hogy ez nem gyerekjáték. — Az otthoniak? — Először az asszony is küldött. Ottmaradt a két csöppséggel. De aztán, hogy alig láttuk egymást, már marasztalt. Nem volt, aki ellássa a két gyereket. Végszóra a mi kis védelmi vonalunkra is befutott a segítség: az anyósomnak köszönhetem, hogy végig nyugodtan állhattam a vártán. CSÍKVÖLGYI LAJOS Az ember szíve mélyén a legkeservesebb a kiürítés volt. Az asszonyok minden alkalmat megragadtak arra, hogy visszajussanak. Egyik a szénakazalba bújt, másik a föüdszállító sofőr lábánál kuporgott... — Miért? — Én megértem. Hívta a föld mindet. Az eper, a kincs akkor érett. Menteni akarták. Akkor négy őrt küldtünk 80 asszonnyal, hogy szedjék amit lehet öt kocsival kihoztunk. — Mennyit aludtak? — Negyvenöt óta megállás nélikül tanulok, most jutottam az egyetemig. Hát én húsz év alatt ezért megtanultam yjrrasztani. Okvetlenül ide kell vennem; végre igazi megbecsülést és tiszteletet vívott ki kis seregünk mindenki előtt. Tulajdonképpen ez a legmagasabb kitüntetés mindany- nymnknak. Mimkásörök kitüntetése Vácott és a budai járásban Huszonnégy váci munkás- őr kapott kitüntetést az árvíz- védelemben tanúsított bátor magatartásáért. Negyvenhárom árvízvédelmi emlékérmet és harminckét dicsérő oklevelet adtak át a budai járás munkásőreinek. Halász János munkásőr kormánykitüntetést kapott: „A haza kiváló szolgálatáért” arany fokozatát. Megtanultam virrasztani... Szöveg: Tóth György Foto: Gábor Viktor HAZAÉRKEZETT A NÉPHADSEREG MŰVÉSZEGYÜTTESE Visszaérkezett a Szovjetunióból a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese. Katonaművészeink, akiket ezúttal először láthatott a szovjet közönség, Moszkvában, Kijevben és Lvovban léptek fel, s 13 előadáson — minden alkalommal telt nézőtér előtt — nagy sikerrel mutatták be kórusművékből, népi zenekari számokból és táncjelenetekből összeállított műsorukat. Először az asszony is küldött... 442 lakást építenek fel a ktsz-ek az árvízsújtotta területeken Az árvízkárok helyreállításából nagy részt vállaltak a kisipari szövetkezetek, összesen 442 árvízkárosult család lakását építik fel, több mint 42 millió forint értékben. 343 lakás építését terven felül vállalták, 99 családi ház építését pedig utólag a tervbe is beiktatták. Baranya megyében 93, Tolna megyében 30, Bács megyében 40, Pesit megyében 20, Komárom megyében 30, Győr megyében 74, Vas megyében pedig 155 lakásé készítenek a helyi ktsz-ek. Ezenkívül a megrongálódott házaknál 12,5 millió forint ér- tékben végeznek helyreállítási, felújítási munkákat. Szeptember 1-én nyílik a mezőgazdasági újítások első országos seregszemléje Befejezésükhöz közelednek a műszaki-technikai előkészületek a szeptember 1-én nyíló országos mezőgazdasági újítási kiállításra. Ez lesz a mezőgazdasági újítások első országos seregszemléje. Rendezője a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági kiállítási irodája. Helye az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területe. A 240 újítást 9 ágazat szerint csoportosítják. Leggazdagabb a gépkarbantartási téma, s rögtön utána következik a kertészet; a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés köréből ugyanis 40 bemutatásra érdemes új eszközt és módszert neveztek be. Az újítások kétharmadát eredetiben, vagy modellben láthatja majd a közönség. A kiállítást mintegy 3000 szakembernek szervezett formában, szakmai magyarázattal mutatják be. A mezőgazdasági üzemekből a műszaki fejlesztésért elsősorban felelős szakembereket hívják meg, s ott lesznek az érdekelt ipari üzemek, intézmények képviselői is. Repedt falak Hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy feltekintve a mennyezetre, repedések tarka rajzát látja az ember a DCM személyzeti vezetőjének előszobájában, de hiba lenne nem levonni bizonyos következtetéseket. Üj ez az irodaépület, mint az egész DCM. Szép és jó is, céljának tökéletesen megfelel. Csak azok a repedések... Másutt nem a repedések tűnnek szembe, hanem a „lebegő” ajtótokok, építőiparunk specialitása, amelyek úgy készülnek, hogy nem ékelik ki a tokot, csak körbevakolják. Egyszer a huzat, másszor a kilincs mellé nyúló kéz, harmadszor a dühös ember az oka, de bevágódik az ajtó, s először csak apró, majd mind nagyobb darabokban lehull a vakolat, s akkor tűnik ki, eddig is a jóakarat tartotta csak a tokot, s vele az ajtót. Másutt azt látja az akaratlanul is szemlélődő tekintet, hogy a vasútállomáson keresztülhaladó tehervonat harminc kocsijából huszonkettőben — megszámoltuk Vácott, 1965. augusztus 3-án, délelőtt tizenegy óra után — az exportra kerülő paradicsom rekeszei már egymásra omlottak, s levüket csurgatva halmozódtak a szellőzést biztosító rács mögött. Mi lesz ebből a szállítmányból, míg átveszi a szállíttató? S átveszi-e igy? December óta igen sok szó esik a párt Központi Bizottsága határozatáról, s az annak alapján készített intézkedési tervek mindenütt a munka alapvető vezérfonalát jelentik. Csakhogy sok olyan dolog van, amit képtelenség tervben és papíron rögzíteni, s amelyek mégis, elengedhetetlen feltételei az eredményesebb termelésnek. Például: a gondosság, a becsületesen elvégzett munka. A legtöbb helyen szégyellnek arról beszélni, hogy a munkaerkölcs alapvető betartása a jól, becsületesen elvégzett munkát jelenti. Ez olyan alap, amelyről nem lehet lemondani, amely minden további tevékenység kiindulópontját képezi. Ügy teszünk, mintha mindenki tudná ezt, s mindenki eszerint cselekedne is. Pedig sokan nem tudják, vagy legalább is nem akarják tudni. És ezért csapják össze a mennyezetvakolást, ezért spórolják el az ajtótok ékelését, ezért hányják be ingatagon, az első vagon mozdulásakor összedőlt rekeszeket, ezért kerül többe sokszor a leves, mint a hús, azaz a javítgatás, a hibák megszüntetése, mint maga az ajtó beállítása, a mennyezet felvakolása. Mert: a tönkrement paradicsomot nem veszik át. Mi történik? Visszafuvarozzák, jegyzőkönyvek, tárgyalások, emiatt igénybe vett vagonok, az ország nem hogy egyetlen fillérrel gazdagodott volna, hanem vesztett, mégpedig nem is filléreket! Hitelünk csökkent a külországi átvevőnél, munkaidő és munkabér pocsékolódott el a jegyzőkönyvekkel és tárgyalásokkal, sürgős termékek hevernek, mert az oda- és visszafuvarozott paradicsom foglalta le a vagonokat. És mindez csak azért, mert gondatlanok voltak a vagonberakást végző munkások. Itt, az alapvető dolgoknál kell kezdeni a tervezést, a felmérést, a beütemezést, s ki tudja még mi mindent, amire oly sok kifejezésünk van, s amelyek hajtogatása közben elfeledkezünk arról, hogy nem szégyen megkövetelni, szigorúan megkövetelni a becsületes, gondos munkát. Ha létezik á termelésben beruházást nem- igénylő, ugyanakkor termelékenységet és gazdaságosságot jelentősen fokozó rejtett erőforrás, akkor ez az! M. O. At’ejtc11r értelemben A budai, az aszódi és a szobi járás „vezet**... Nyilvánosságra hozta a MÉSZÖV a szövetkezeti dolgozók körében a vagyonvédelem alakulását. Kiderült, hogy a budai, az aszódi és a szobi járásban nem csökkent, hanem emelkedett a leltárhiány-mutató. Ez arra vall, hogy a kereskedelmi munkamorál ezekben a járásokban a leggyengébb. A vizsgálatok alapján az is megállapítható, hogy a legmagasabb leltárhiányszint a kisforgalmú üzletekben mutatkozik, leltárhiány-gyakoriság tekintetében pedig az egyszemélyes, teljes felelősségű rendszerben működő egységek vezetnek. Üzemekből jelentjük... Már Inárcs-Kakucs is kap fehér kenyeret és péksüteményt Miért? Azelőtt nem kapott? Hibszky János, a Pest megyei Tanács V. számú Sütőipari Vállalatának gyártásvezetője beszél: — A napokban ünnepséget rendezünk. Értekezlet, versenyeredményeink ismertetése, jutalmazás. Most talán csak annyit, hogy a felszabadulási verseny során körzetünkben nagyobb áruválasztékot teremtettünk, és sok helyen javítottuk az ellátást. — Ráckeve körüli „eldugott” községeink, aztán Örkény körüli falvaink — például Ujhartyán, Inárcs-Ka- kucs — már naponta kap finom fehér kenyeret és péksüteményt. — Természetesen még akad dolgunk, hiszen az igények jogosak s tovább nőnek. A versenyt tehát folytatjuk. Akiknél a gyors fúrás: versenycél A Pest megyei Vízmű és Kútépítő Vállalatnál nem rosszhangzású szó a fúrás. Sőt a brigádok a szocialista versenyfelajánlásaiban előkelő helyen szerepelnek. — Kiemelkedő, látványos szenzációink ugyan nincsenek — mondja Bentes Gábor, a vállalat főmérnöke, de tíz fúróbrigádunk közt örvendetesen folyik a munkaverseny. Közöttük Molnár László brigádját kell kiemelnem. Legutóbb Rétságon készített el határidő előtt két csőkutat, most Pesten a Fővárosi Autóbuszüzem Kilián-garázsában ugyancsak hasonló munkát végez. — Molnár László fúróbrigádja és a többi versenyző dolgozónk munkájának eredményeként idén minden időszakos tervünket túlteljesítetek. „Nálunk sajnos, papíron maradt a verseny" A ceglédi cipőgyárban is ér- leklődtünk. — Nálunk papíron maradt i felszabadulási verseny — idja meg Czeichner Gyula . műszaki vezető a zord, de őszinte választ. — Hogyan történt? — Költözködés és anyaghiány ... A gyár első féléves tervéből 3 százalékot veszített, 12 ezer pár cipő... — És most? — Csupán a múlt hónap óta beszélhetünk versenyről. Most már az üzemrészek és brigádok közt valóban versenyszerű vetélkedés folyik Augusztus 20-án a számszerű eredményeket is lemérjük. — És az anyagellátás? — A helyzet változatlanul rossz. Kérem, én 1961 óta hiába futok fűhöz-fához, nem sikerül állandó raktári törzs készletet teremtenünk. „Mi idén már ütemesen termelünk" A váci Forte Híradástechnikai Gyárban viszont ellenkező a helyzet. A brigádok versenye, a vállalások sorozatos beváltása nyomán a másfélezer dolgozót- foglalkoztató, fejlődő gyár mind ütemesebben, pontosabban termel. — Tulajdonképpen jelentős túlteljesítéssel dicsekedhetnénk — mondja Lenyó László igazgató. Globálisan 6 milliós többletet mutat a félévi termelési mérleg. De ennél is fontosabb eredmény, hogy az össztermelési terven belül az esedékes feladatokat eddig határidőre hajtottuk végre. Tehát nemcsak sokat, hanem ütemesen is termelünk. — És még hozzáteszem: tíz százalékkal csökkentettük az önköltséget, 4,5 százalékkal növeltük a termelékenységet. Miközben a tervszámúnk a múlt évinél 60 millió forinttal megnőtt... (a) Tessék k Bámulatos, hogy a fogalmak, a szazak, a kifejezések mily gyorsan tudják értékükét elveszíteni! Egy magvas kereskedelmi értekezleten csak a minap lallottam, hajmeresztő fejtegetéseket a ..vezetőszervi kiküldött” szájából arról, hogy helytelen a kérdést úgy felvetni, miszerint a kereskedelem, a bolt lenne a vásárlókért, inkább kölcsönösen \ annak egymásért, s ennek a blődségnek a nyomán máris új divat hódít az üzletekben, főleg a forgalmas élelmiszerboltokban. Főleg a fiatalabb „eladólányok” ■zájából mind gyakrabban hangzik fel puskalövésszerűen a nyomatékos folszó- itás: — TESSEK KÉRNI! Hm. A jámbor vásárló —, aki tán nem is tudja pontosan, hogy miért tért be az üzletbe, először talán szemlélődni szeretne egy kicsit — meghökken. Talán érzi, hogy neki itt most formálisan megparancsoltak valamit. Ám ez csak röpke pillanatok zavara, s örül, hogy végre kiszolgálják. Majd csak később, például a vasúti pénztár előtt, vagy az autóbuszon, a kalauznő hatalmi tudattól dagasztott fensőbbséges és szüntelenül okító jellegű rendelkezéseinek hallatán kezd tűnődni az üzletben kapott kurta— TESSEK KÉRNI! Valóban, mi is volt az imént ez a mellbevágó felszólítás? Hogy értse ezt az ember? Talán így akarta volna mondani a kisasszony; — TESSÉK PARANCSOLNI? Nem, ez nem valószínű, hiszen már rég megszűnt az a világ — s így is van ez jól — amikor parancsolgatni lehetett. Azt senki sem szereti, ha parancsolnak neki. Az elárusító kisasszony sem, de — higgyék el — a jámbor vásárló sem. Az elárusító kisasszony, udvarias és szolgálatkész alkalmazottja a köznek, ámbár semmi esetre sem szolga. Nem szolgája sem a főnöknek, sem a vevőnek. Akkor hát mi ez a parancsforma kérdés? Lehetséges, hogy tán ő akarna parancsolgatni? Mert hisz’ mi más harsog ebből a felszólításból, ha nem türelmetlenség: — TESSÉK KÉRNI! Uram bocsá’, ez sem lehet, mert ugyebár — bármit mondjon is a „vezetőszervi kiküldött" — mégsem a vevő Van az eladóért és az üzletért, hanem éppen megfordítva! De hát akkor honnan ered ez a bosszantó meg- és felszólítás? Tán úgy képzelte e formula kiagyalója, hogy a „tessék” szó igazán udvarias, a „kérni” ige is az, a kettő együtt tehát kétszeres udvarias? Ha így Szólítsunk csak így valakit; — TESSÉK? Ezt a rövid kérdést variálhatjuk ezernyi hangsúllyal, az alkalomnak megfelelően, s aligha lesz belőle gorombaság. De tegyük hozzá a szót bármely igéhez, (az egyetlen alázatos „parancsolni” szavunkon kívül), s máris parancs íze lesz a felszólításnak: — TESSÉK MEGÉRTENI! Feladnám hát a kérdést: nem lenne jobb visszatérni a kitűnően bevált, rö- videbb, tömörebb, s mégis udvariasabb megszólításhoz a pult mögött, amely így hangzik: — TESSÉK? Vagy ha már valaki nagyon udvarias akar lenni, akkor így: — TESSÉK KÉREM? Tessék elhinni, hogy mindezt nem szószaporító szőrszálhasogatásnak szántam. Attól tartok ugyanis, hogy még néhány ilyen magvas „vezetőszervi eligazítás”, néhány ilyen „nyelvújítás”, s üzleteinkben a sok „tessék kérni” végleg visszahat a lényegre is. Végül még azt a ferde képletet ébreszti, hogy az üzletben a vevőknek dirigálnak. Márpedig ez csak melegágya lenne a goromba, i türelmetlen hangnem további burjánzó- i sának. — TESSÉK EZEN ELGONDOLKOZ- i NI!
