Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

1965. AUGUSZTUS 1, VASÁRNAP r:.'' i tutet l.l \J Telefon — kagyló nélkül Odesszában, a Marx Ká­roly utcában szabályos üveg­falú nyilvános telefonfülke áll. A telefonautomata is a lehető legszabályosabb, csak éppen — nincs hallgatója. Az arrajárók egyike-másika, aki siettében nem veszi észre a figyelmeztető feliratot, bosz- szús legyintéssel megy to­vább, azt hivén, hogy a ké­szüléket megrongálták. Holott tévedés: a telefon működik, csak be kell dobni a kétkope- kes pénzérmét, majd a búgó hang hallatába feltárcsázni a kívánt számot, s máris kez­dődhet a beszélgetés. Az au­tomatába érzékeny mikro­font szereltek, a vonal másik végéről érkező válaszokat me­gafon közvetíti. Ilyen készülékeket szerel­tek fel az odesszai interur- bán telefonközpontban is. Az új készülékek különösen jó szolgálatot tesznek akkor, ha egész család kíván részt ven­ni a beszélgetésben, például egy anya gyermekeivel. Mindannyian egyszerre hall­ják az apa hangját, nincs szükség rá, hogy a hallgatót kézről kézre adják, s a vonal másik végén is egyszerre hal­lani, amit a feleség és a gye­rekek egyszerre mondanak. Jól beválik az újítás hivata­los telefonbeszélgetések köz­ben is, amikor közben fel­jegyzéseket kell készíteni — KAMPALA Krokodilfarm Uganda illetékes hatóságai elhatározták, hogy több kro­kodilfarmot létesítenek a kro­kodilbőr kivitelének fokozása érdekében. Uganda az elmúlt évben 100 ezer font sterling értékű krokodilbört exportált. Eddig a kereskedelmet kizáró­lag a halászok látták el krokó- dilbőrrcl. Miután az illetékes hatóságok attól tartanak, hogy a krokodilállomány hamaro­san kipusztul, már tavaly kí­sérleti krokodilfarmot létesí­tettek, amelynek nagy sikere volt. Uganda a sózott kroko­dilbőrt Franciaországba, Ang­liába, az Egyesült Államokba és Japánba szállít ja. A repiilősárkányok szigete TÖBB. MINT 180 ÉVVEL EZELŐTT jó állapotban meg­maradt kisebb csontvázra bukkantak az egyik mészkő­fejtőben a németországi Eich- sädt városka határában. A mészkő a földtörténeti júra időszakban rakódott le a ten­ger vizéből és finom lemezek­re hasadó rétegeiben szám­talan ősvilági tengeri élőlény maradványa rejtőzött. Á csontváz egy repülő őshüllőtől eredt. Az állat valószínűleg a szárazföldön pusztult el és dagály idején sodorták a hul­lámok a parti övezetből a mé­lyebb vizekbe. A csontvázat a francia Cu­vier, kora kiváló ősállatkuta- tója írta le a múlt század ele­jén s kimutatta, hogy az egy repülő őshüllő, repülősárkány váza. Ennek a repülő őshüllő­nek egyik ujja az elülső vég­tagján rendkívül megnyúlt, A Nap nemcsak különböző fény- és rádióhullámok forrá­sa, belőle villamossággal töl­tött részecskék nagysebességű áramlása is kiindul. Ez — a Földünkön kialakult nagy szélviharokhoz hasonlóan — végigsöpri a bolygóközi tér­ségeket, ezért a részecskéknek ezt az aramét napszélnek ne­vezik-, A mesterséges égitestek le­hetővé telték, hogy kozmikus környezetünket közvetlenül tanulmányozzuk. A légkörön túli mérések eredményei ve­zettek arra a felismerésre, hogy á napszel hatásai köz­vetlenül érintik Földünket s következményei olyan válto­zások, melyeket gyakorlati te­vékenységünk egyes terüle­tein számításba kell venni! Régen felfigyeltek már ar­ra, hogy az üstökösök csóvái min­dig a Nappal ellentétes irányba mutatnak, s előfordul, hogy a csóva megelőzi az üstökös fejét. E jelenségre csak akkor derült tény, amikor bizonyossá vált •a napszél létezése. Ekkor is­merték fel, hogy az üstökös­csóvák irányát mindig a napszél áramlása adja meg, s Földrengések előrejelzése A földrengések megbízható előrejelzése elsősorban ennek a természeti csapásnak gya- korta kitett államok tudó­sait foglalkoztatja. A közel­múltban két japán geológus, Yati és dr. Shiaya, a föld­kéreg törési rezgéseinek mé­résére alkalmas szeizmográ­fot szerkesztett. A speciális műszert, amelyet kábelen süllyesztenek le nagyobb mélységekbe, a föld felszí­nén erősítő berendezésekkel kötik össze. A jelekből ily módon az érintett pontokon fel lehet ismerni a kezdődő földrengés veszélyét. A mű­szer természetesen annál ha­tékonyabb, minél mélyebbre lehet lebocsátani a földbe. Amennyiben sikerül 9000 mé­ter mélységbe leereszteni a rengésjelzö szondát, az előre­jelzés szempontjából ez igen nagy eredmény lesz, mert itt van az a kritikus réteg, ahol a törésrpzgéseket a szonda közvetlenül mérheti. Kisebb mélységben a jelek eltompul­nak és nehezen értékelhetők. A szakkörök világszerte ér­deklődéssel figyelik a két ja­pán kutató Tokió környékén végzett kísérleteit. Repüíősárkány rekonstruált képe Melyen szerszámokat használnak majd az űrhajósok? Leonov es White „űrsé­tája” után, az űrrepülési szakkörökben' egyre többet beszélnek a világűrben tör­ténő szerelő munkák végre­hajtásáról. A nemrégiben végrehajtott amerikai Ge- mini-kísérlet során már arra számítottak, hogy a Titan típusú hordozórakéta utolsó fokozata a keringéskor az űr­hajó közelében marad, az űrkabinból kilépő White a tartókábelen keresztül eljut a rakétáig és azt megérint­heti. Ez a művelet lett vol­na a bevezetése a további kísérleteknél végrehajtandó összekapcsolásnak, amely so­rán az ember elvégezhette volna az első szerelési mun- tát (űrhajón kívül) a világ­űrben. Mint ismeretes, a Ge- múu-kísérletnek ezt a célki­tűzését nem sikerűit végre­hajtani. Egészen bizonyos azonban, hogy a világűrben történő szerelő munkák rövid időn aelül megkezdődnek. Ezt a munkát természetesen meg- Eeielő hő, fagyálló, nyomás­szabályozott speciális űröl­tözékben végzik az űrhajó­sok. Ezeket a készülékeket mind szovjet, mind amerikai részről kipróbálták a leg­utóbbi űrséták alkalmával és be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az amerikaiak szerint az űrhajósok háromféle szer­számmal fognak dolgozni; egy kombinált, sok célú kulcs­csal, amely rendeltetését il­letően talán a franciakulcs­hoz hasonlítható, egy speciá­lis kulccsal, amellyel az űr­hajó nehezen hozzáférhető részeit szerelik majd és egy fix méretű csavarkulccsal, amely az űrhajó csavaranyái­nak meghúzására szolgál majd. Az űrszerszámok ter­vezésénél figyelembe kellett venni azt a körülményt, hogy az űrhajósok a súlytalanság állapotában, nagy kesztyűk­ben lesznek kénytelenek dol­gozni, ezért az ütszerszá- mok”-nak a nyele hosszabb, mint a földön használatos szerszámoké. Érdekes szerelési segéd­eszköz lesz egy gyűrű alakú mágnes, amelynek segítségé­vel a fémlemezeket és ido­mokat összefogó csapszege­két és karmantyúkat „fogják meg” az űrben történő szere­lési munkák folyamán. A mágnes tehát egy harmadik kéz szerepét tölti be, ami­kor egyrészt összefogja a csapszegeket és karmantyú­kat, másrészt ráerősíti a sze­relendő felületre ezeket, a szerelés időtartama alatt. Remélhető, hogy a közel­jövő már el fogja dönteni a tervezett „űrszerszámok” használhatóságát és- gyakor­lati értékét. (£. I.) hosszabb lett, mint az állat egész teste és az erős és hosz- szú ujj és a test között erős bőrszárnyat feszített ki, amely- lyel az állat kitűnően repült. Később hasonló csontváza­kat találtak Angliában, Ame­rikában s újabban a Szovjet­unió területén, Kazahsztánban. Ezek a repülősárkányok tehát jóformán az egész földön el­terjedtek és otthon érezték magukat. A sok lelet lehetővé tette, hogy a szakemberek az elmúlt évszázad alatt alapo­san tanulmányozhassák az érdekes állatokat. Különösen Abel, a bécsi egyetem tudós professzora kutatta életmód­jukat. A REPÜLQSÁRKANYOK rovarokkal vagy halakkal táplálkoztak. Ügy repültek a tenger sima tükre felett, mint ma a tengeri halászmadarak, s csőrükkel ki-kikapják a fel­vetődő halat. Angliában olyan maradvá­nyokra bukkantak, amelyeken a szárnyak hegye egymástól 7 méterre esett. Hétméteres fesztávolság élő állaton! Egy másiké, maradványaiból ki­számíthatóan, még ennél is nagyobb. Szárnyfelületük leg­alább 25 négyzetméter! Való­ságos eleven vitorlázó gépek voltak ezek az állatok. Az ilyen óriások maradvá­nya persze ritkaságszámba megy. Üvegvékony méteres csontjaikat is nehéz feladat egyvégtében kifejteni a kőből. Pedig van néhány lelőhely, például Amerikában, ahol a repülősárkányok eldorádója lehetett hatvan-hetvenmillió évvel ezelőtt. Legalább is ezt bizonyítja az a nagy tömeg repülősárkány csont, kisebb és nagyobb állatok egymásra hal­mozódott maradványa, amik­re a szakemberek ráakadtak. Hasonlóan a napjainkban is híres madárszigetekhez, ahol tízezrével tanyáznak a halá­szó tengeri madarak. Ábel vé­leménye szerint voltak repü­lősárkány-szigetek is, ahol ezek az állatok tojásaikat le­rakták, kikeltésüket a nap melegére bízták. Olyan óriá­sok is éltek közöttük, ame­lyeknek a koponyája elérte a háromnegyed métert! EZEK AZ Állatok népe­sítették be időnként az ős­óceán girbe-görbe • homokhá­tait, élénkséggel töltve meg az egyébként elhagyatott, kopár parti homokvonulato­kat. Jellegzetes kép volt ez a kréta időszak ősvilágában. A hatalmas szárny lehetővé tette, hogy órák hosszat, sőt napokon át vitorlázhassanak a nyílt óceán felett, felhasz­nálva az áramlatokat a vég­telen légi térben. Olyan re­mekül alkalmazkodott egész szervezetük a repüléshez a hosszú évmilliók alatt, hogy később csak a ma élő mada­rak jutnak előbbre ezen az úton. De bármennyire alkal­mazkodott is a repülősárká­nyok szervezete a repülő élet­módhoz, kihaltak és helyüket átadták a színes tollú, énekes szavú, fészket rakó, költő és vándorló igazi madaraknak. Tasnádi Kubacska András így azok mintha kozmikus „szelzsákok” volnának, a napszél irányát jelzik szá­munkra. A bolygóközi térség nagyobb mélységeibe küldött mester­séges holdak, mint a szovjet lunyikok és az amerikai pio- neerok, végeztek méréseket a napszéllel kapcsolatban. E mé­rések eredményeként megál­lapították, hogy a napszel se­bessége átlagosan mintegy 400 kilométer másodpercenként, (összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a legerő­sebb orkán sebessége kb. 30 m másodpercenkénti szélse­bességet jelent.) A napszél sűrűsége azonban, amelyet a mesterséges holdak szintén mértek, rendkívül csekély, mindössze 1—10 részecske jut másodpercenként rtúnden négyzetcentiméterre. A vizsgálatokból kiderült: a napszél sűrűsége össze­függésben van a napfol­tok változásával, a naptevékenységgel: minél nagyobb mérvű ez, annál erő­sebb a napszél és annál na­gyobb távolságokban járja át a naprendszert. Megállapítot­ták továbbá, néha a Föld— Nap távolság (150 millió km) tízszeresére is eljut, a Satur- nuson túl is terjedhet. Földünk légkörét érve a napszél felhevíti a legkülső rétegekben levő gázokat, s csóvaszerűen magával ragad­ja. Szerencsére a légkörnek ebből származó vesztesége annyira csekély, hogy össztö- megében nem csökken. A nap­szél villamossággal töltött ré­szecskéi a sarkok vidékén lépnek a légkörbe és a sarki fény fellángolásait és mágne­ses viharokat hoznak létre, zavarják az ionoszféra réte­geit és közvetve időjárási vál­tozásokat okoznak. Ezek a hatások érintik a távolsági telefon- és rá- dióösszekötjetéseket, a mesterséges égitestekkel fennálló kétoldalú rádiókap­csolatok lehetőségeit, a rá­diócsillagászati vizsgálatokat, az elektromos és mágneses méréseken alapuló nyers­anyagkutatást és még sok más nagy érzékenységű elekt­romos és mágneses mérést. De a napszél hatásai követ­keztében a légkör áteresztő- képessége is megváltozik, aminek eredménye, hogy a biológiailag hatékony sugár­zások kisebb, vagy nagyobb mértékben jutnak hozzánk (pl. az ibolyántúli, vörösön inneni sugárzások). Ennek a felismerésnek a következmé­nye, hogy kutatják a napte­vékenység, a napszél hatását az emberi szervezetre. A naptevékenység és < napszél szoros kapcsolatánál és a napszél sebességének is méretében lehetővé vált, hogy a ku­tatók napszélprognózist készítsenek. A naptevékenységet hírülad' fény- és rádiósugárzásol ugyanis 2—5 nappal hatna rább jutnak el hozzánk, min a sokkal lassabban árami' napszél. D. hiszen nem kell tartani « hallgatót. Az újdonság az Odessza vezetékes rádió központjá­nak műhelyében készült, Da vid Safer mérnök és szak­embercsoportja javaslatára. Az újítók tökéletesítették a falusi, úgynevezett duplex te­lefonvonalak rendszerét is. ORKÁN A VILÁGŰRBEN A NAPSZÉL A nyári fürdés élettana A strandfürdő vagy az uszoda vize a nyári kániku­lában nemcsak kellemesen hűsít, de egész szervezetünk­re kitűnő hatással van. Sok előnyös hatása mellett azon­ban az újságok baleset rova­tában tragikus fürdésekről is olvashatunk. Fontos tehát is­mernünk a nyári fürdés mindkét oldalát. A fokozott hisztámín kivá­lasztás azonban ártalmas, sőt, súlyosabb esetben életveszé­lyes is lehet, magas vérnyo­másban szenvedők, szívbete­gek és gyomor fekélyestek ré­szére és a vér megnövekedett cukortartalma rontja a cu­korbetegek állapotát. Vannak olyan emberek kiemelik őket a vízből, az el­ső rendes lélegzetvétel után magukhoz térnek. Eszmélet- vesztéssel járhat a víz alatti távúszás erőltetése is, mert az erős izommunkában elhasz­nálódik a vér oxigéntartal­mának java és az agy vérel­látása kárt szenved. A nyári fürdőzésben Hideg vízbe lépve a bőrben hisztamin s egy hoz­zá hasonló, vérbőséget előidé­ző anyag szabadul fel. Ezek, nemcsak a bőr ereire, hanem az egész vérkeringésre és a sejtek anyagcseréjére is hat­nak. A bőr erei először ösz- szehúzódnak — megborzon­gunk, „lúdbőrösök” leszünk — és kevesebb lesz bennük a vér. A mélyebb rétegekben ekkor összeköttetések nyíl­nak meg a hajszálerekhez vezető kis ütőerek és vissz- erek között. A vér nagy ré­szének megrövidül az útja, nem jut ki a bőrfelszínre, ke­vesebb hőt ad le. Ennek kö­vetkezménye, hogy a bőr sá­padt lesz, márványozottá vá­lik. Az erek összehúzódása után azonban az egészséges szer­vezetben, idegrendszeri ha­tásra, vérbőség keletkezik. Mégpedig nemcsak a bőrfel­színen, hanem távoli reflex­hatások révén, a test mélyén is megjavulhat a vérellátás. Ilyen hatás észlelhető pl. az emésztőszervekben, sőt, egyes kutatók szerint, a szív erei­ben is. A gyomor és bélmoz­gás ilyenkor lassúbb lesz, kezdetben kevesebb, de fél­óra múlva már több gyomor­sav képződik és ez a foko­zott gyomornedv kiválasztás órákig eltarthat. A májból több cukor kerül a vérbe. Mindez az egészséges em­berre vonatkozik: számukra hasznosak ezek a jelenségek. is, akik túlságosan érzéke­nyek a hidegre és a bőrfelü- lé't hajszálerei már a 20 C fo­kos fürdővízben is hirtelen, túlzottan összehúzódnak. En­nek következtében a vér a hasüregbe tódul, agyvérsze­génység következik, ami szé­düléssel, esetleg ájulással fe­nyeget. A szédülő ember eről­teti a légzést, teli tüdeje nyomja és nehezíti a szív munkáját. Viszonylag sok az olyan ember — a 14—18 év közötti fiatalok között is — akik úgy­nevezett ideges légzés-szind- rózában szenvednek. Ez nor­mális körülmények között semmilyen panasszal, tünettel nem jár, de ha a vér szén­dioxid tartalma lesüllyed, a végtagok zsibbadásával, majd tetanuszos görcsökhöz hason­ló állapottal, ájulással jár­hat. Többnyire ingatag ideg­rendszerű fiatalok szenved­nek benne. A „békaember” sportot saját szakállukra vég­ző fiatalok ezért könnyén ke­rülhetnek életveszélyes hely­zetbe. Gyakori ugyani®, hogy egymással versengve buknak a víz alá — környezetük még biztatja Is őket — s hogy to­vább bírják odalenn, merü­lés előtt gyors egymás után- ban mélyeket ki- és belélegez­nek. Az erőltetett oxigénfel­vétel csökkenti a vér szén­dioxid tartalmát s ha a víz alá bukva éri őket a görcsös ájulás és nincs, aki időben kimentse őket. könnyen víz­be fulladhatnak. Ha azonban a tiltott helyen való fürdő­zés — örmények, hajók kö­zelsége stb. — valamint a vízalámerülés veszélyein kí­vül, a legtöbb baleset abból származik, hogy a napozás­ban felheviilt ember, hirtelen beugrik a vízbe. A belső fül gyors lehűlése megzavarja az egyensúlyozó szerv munkáját, az úszó nem talál ki a fel­színre, vagy pedig izom-, esetleg érgörcse támad és ezért nem jut ki a partra. Akinek a dobhártyája beteg­ség, vagy műtét következté­ben á ffúródott, annak nem szabad a víz alá merülnie. A teli gyomor a hasban vér­bőséggel jár, nehezíti a lég­zést, ezért nem ajánlatos fő étkezések után fürödni. A sorozatos fürdők egész szervezetünket áthangolják, t ebben a víz hőmérsékletén kí­vül, szerepe van például an­nak is, hogy a víz felhajtó­ereje csökkenti a testsúlyt. Ez megkönnyíti a testmoz­gást, tehermentesíti az izom- zatot, hajlékonnyá teszi az ízületeket. Az egyensúly fenntartásához nagyobb izommunka kell, fokozódik a szívműködés, gyorsabban ke­ring a vér és megnő a ki- és belélegzett levegő mennyi­sége. A fürdőzés élettani hatásai szorosan összefüggenek • az éghajlattal is. Üdülésünk he­lyét tehát aszerint kell meg­választani, hogy egészségi ál­lapotunknak melyik felel meg leginkább. M. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom