Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

1985. AUGUSZTUS 1, VASÁRNAP MECYEI MirtoP Egy kezdeményezés nyomóban: Javult a Dunakanyar zöldségellátása Tízezrek töltik nyári sza­badságukat a Dunakanyarban és még nagyobb azoknak a száma, akik a hét végén ke­resik fel a szép tájat. A ha­zai látogatottság mellett, nagy az idegenforgalom is. A Dunakanyar távlati fejlesz­tési terve szerint a jövőben még rangosabb helyet fog­lal el a hazai üdülő- és ki­rándulóhelyek között A látogatottsággal, az üdü­lők és a kirándulók számá­nak növekedésével lépést kell tartani az áru-, különös tekintettel a zöldség- és gyü­mölcsellátásnak. Ebben a te­kintetben az elmúlt években koránt sem volt minden rendben. Sok panasz hang­zott el a mennyiségre, még inkább a zöldség- és gyü­mölcsfélék minőségére. Az idei nyári szezon is rosszul kezdődött, de a folytatás már biztatóbb. Amikor az érdekek összeütköznek Éveken keresztül elsik­kadt az az egészséges törek­vés, hogy elegendő és jó mi­nőségű árut kapjanak a vá­sárlók. Ügy is lehet monda­ni, hogy a sok bába között veszett el a gyerek. Az áru­ellátásban érdekelt volt az állami, a földművesszövetke­zeti kereskedelem, valamint azok a termelőszövetkezetek, amelyek elárusítóhelyeket lé­tesítettek a Dunakanyarban. Rajtuk kívül jelentős szerepet vállalt magára a MÉK, amely az állami és a földműves­szövetkezeti kereskedelmet ellátta áruval. A különböző jellegű kereskedelmi szer­vek hosszú időn keresztül egymásra igyekeztek háríta­ni' a zöldség- és gyümölcsel­látásban megmutatkozó hi­bákat Az állami és a föld­művesszövetkezeti vezetők — s főleg az elárusítók — a MÉK-et okolták, mondván, „nem szállít elég árut’. A MÉK is talált kifogást: „Nem rendelnek elég árut a bol­tosok.” A vita tartott, az áru­ellátás azonban egyhelyben topogott Sok-sok tapasztalat gyűlt össze az évek során. Ezek szerint a hibákat az okozta, hogy — bár a jó szándék meg­volt, mindegyik érdekelt fél­nél — a kereskedelemi érde­kek nemegyszer összeütköz­tek. A boltosok kevés árut rendeltek, azért, hogy az fel­tétlenül elfogyjon. Kevesebb bonyodalom keletkezett ugyanis akkor, ha nem ma­radt zöldség és gyümölcs a raktáron, illetve nagyobb volt a kereslet, mint a kíná­lat. Ha megmaradt az áru, nagyobb volt az anyagi koc­kázat. A boltosoknál a meg­maradt árut ugyanis nem írták le. Ha felsőbb nyo­másra mégis több árut ren­deltek. s abból egy bizonyos mennyiség megmaradt, az elöregedett zöldséget és gyü­mölcsöt addig árulták, amíg az el nem fogyott Ez volt a minőségi kifogások oka. Egészséges elgondolás Maga az élet követelte, hogy új megoldást keressenek a Dunakanyar áruellátásában. Tavaly a MÉK is nyitott áru­dákat, amelyeket bőségesen el is látott. A vásárlók szívesen keresték fel ezeket az ízléses boltokat. Az idei szezon kez­detén — július elején — a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága azt javasolta: vegye át a MÉK a Dunakanyarban a földművesszövetkezetektől a zöldség- és gyümölcsárusító­helyeket. Kézenfekvőnek lát­szott ez a megoldás —, mert így egy közbeiktatott szervet — a földművesszövetkezeteket — kikapcsolhattak abból az útból, amely a termelőtől a vá­sárlóig vezet. Július eleje óta folyamatosan tíz elárusítóhe­lyet vett át a MÉK a Duna dunántúli községeiben és a szigeten. Az átvétel, mintegy két héttel ezelőtt fejeződött be. A végrehajtó bizottság a jobb ellátás érdekében azt is java­solta, hogy az eddig legtöbb bonyodalomra okot adó leírást és a megmaradt áru vissza­szállítását is valósítsa meg a MÉK. Mit bizonyít a gyakorlat ? Két hét tapasztalata áll ma már rendelkezésre. E tapaszta­latók egyértelműen bizonyít­ják, hogy helyes volt az elgon­dolás, helyes volt előrelépni az ellátás szervezeti változta­tásában. Mi is meglátogattunk három elárusítóhelyet, ezek közül kettőt a MÉK üzemeltet, egyet pedig T ahitótfalun, a földművesszövetkezet. Tahitótfalun, a Duna bal partján, szemben a híd feljá­rójával találjuk az egyik el­árusítóhelyet. A bolt vezetője, Bognár Istvánná alig győzi a munkát. Délután négy óra van, de hiánycikk alig akad. Az áru minősége is kielégítő. — Mindent kapunk, amit rendelünk — mondja kérdé­sünkre. A napi forgalom 1500—3000 forint között ingadozik. Ez egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy a jelentős inga­dozás miatt körültekintően kell megrendelni az árut. Hét elején kevesebbet, hét végén többet. — Az ellenőr naponta meg­látogat, ellenőrzi, van-e áru, s egyúttal leírja az előző napról megmaradtat — mondja az el­árusítónő. — Volt-e példa arra. hogy vissza kellett árut szállítani? — Igen, még az elején. Az elárusítónő helyi ismere­te, a forgalom figyelemmel kí­sérése a biztosíték arra, hogy ne kelljen túl nagy mennyisé­get visszaszállítani. Az a tény azonban, hogy van lehetőség a leírásra, illetve a visszaszállí­tásra, bátrabbá teszi az áru­rendelésben. Ez viszont a mi­nőségre van jó hatással. Dunabogdányban, a falu kö­zepén átvezető műút mellett találjuk a volt földművesszö­vetkezeti zöldségboltot. Spath Félixné, aki nyolc éve eladó, egyértelműen állítja: — Sokkal jobb az áruellá­tás, mint tavaly, de még az egy hónappal ezelőttinél is. Hogy mi ennek az oka? — A kirendeltség bőven ellát bennünket. Jobb az ellátás, ezt egyéb­ként a polcokon levő áru mennyisége és minősége is bi­zonyítja. De amint az elárusí­tó mondja, probléma is van. — Vasárnap is nyitva kell tartani, s erre a napra ií nagy mennyiségű árut kapok Harmadik vasárnapi tapasz­talat alapján mondhatom hogy nem érdemes nyitva tartani. A községen átuta­zók nem jönnek be vásá­rolni, a helyiek pedig szom­baton megveszik, amire szük­ségük van. Bizonyításul a raktárban le­TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK FIGYELEM! Zöldség- és gyümölcsszállításra alkalmas 47X38X22 cm külméretű ládákból megvételre felajánlunk 40 000 darabot. Értékesítés: a 114/1965. PM—OT (PK. 8.) rendeletben foglaltaknak megfelelően. Érdeklődni lehet: Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat Budapest XV., Horváth Mihály u. 2. Telefon: 408—954. Goldstein vő megromlott málnát, őszi­barackot, dinnyét mutatja. — A kirendeltségtől azt mondják: el kell adni min­dent. Mit csináljak, ha nem megy. Van még javítani való A nagy mennyiségű romlott áru egyébként azt mutatja, hogy ennél a boltnál a leírás, illetve a visszaszállítás még akadozik. Ha hétfőn visszavi­szik a gyümölcsöt, ipari célra még értékesíthették volna. Tahitótfalun, a község kö­zéppontjában levő boltot a helyi földművesszövetkezet' üzemelteti. — A vezetőség nem ad­ta át a boltot, mert a helyi szakcsoporttal is szerződéses Viszonyban vagyunk. A szak­csoport is szállít nekünk árut, — mondja a boltvezető és nyomban hozzáteszi. — De én sem mentem vol­na szívesen a MÉK-hez, mert azokkal sokkal több lenne a bajom. Nem tudjuk, lehet, hogy a véletlen játéka: nagy a kü­lönbség az előbb látogatott két bolt áruellátása és a mostani között. A burgonya egy része rothadt. Apró, fonnyadt a zöldség, az ubor­ka. Néhány szem őszibarack árválkodik a polcon. Egyéb gyümölcs nincs. Amikor ezt szóvá tesszük, Ofcsák István­ná a MÉK-et okolja a rossz áru szállításáért, majd elis­meri: — Legnagyobb baj, hogy nem adnak visszáru tömböt. Ebben a boltban még ugyanaz a helyzet, mint ko­rábban azokban a boltokban volt, amit a MÉK átvett. A vevőket a Dunakanyar­ban sem érdekli, ki üze­melteti a boltot. Az üdülők, kirándulók száníára az a lé­nyeges, hogy elegendő és jó minőségű árut kapjanak. Az átszervezés eredménye­ként, ez a kívánság egyre in­kább teljesül. Következetesen végig kell tehát menni a megkezdett úton. Mihók Sándor Augusztus 7-én: ötszáz szövetkezeti tag utazik a megyéből Szegedre A szegedi szabadtéri játé­kok Dóm téri nézőterét szom­baton este csak termelőszö­vetkezeti tagok népesítik be. A Bánk bán előadására 6500 vendéget visz le autóbuszok­kal, különvonatcvkkal az Álla­mi Biztosító. A termelőszövet­kezetek biztosítási és önsegé­lyező csoportjai sorsolással döntötték el, kik lesznek a szerencsések, akik a kétnapos kiránduláson részt vehetnek. Megyénkből 500 tsz-tag ül a Nyugati pályaudvarról induló különvonatra, és a szabadtéri színházi előadás megtekinté­sén kívül városnézésen, és kü­lönféle más programon vesz részt. Hatvan kilométeres sebesség Ráckeve és Tököl között Októberre befejeiődik Budakalász állomásának korszerűsítése Az a törekvés, hogy a BHÉV mielőbb gyorsvasúttá fejlődjék. Ennek azonban az egyik legfontosabb követel­ménye a vágányhálózat kor­szerűsítése. A BHÉV pályái még pár évvel ezelőtt rendkívül kor­szerűtlenek, elavultak vol­tak, s akadtak vonalszaka­szok, amelyeken mindössze 20—25 kilométeres sebesség­gel haladhattak a szerelvé­nyek. Egy-két évvel ezelőtt azonban megkezdődött a nagy arányú felújítás, s ezt a mun­kát az idén zömmel be is fe­jezték. A szentendrei vonalon most már 60 kilométeres sebesség­SZOBRÁSZOK A VÁROS FÖLÖTT. A város fölött saoörít- saok járnak. A Gellért hegyi Szabadság szobor óriás géniusz alakja faállványok közé Került. Hosszú esztendők kormát — porát távolítják el a mesterek — vegyszeres tisztítással. Mindezt úgy, hogy a szép bronztest patinája ne vesszen el, igy hát senki se számítson arra, hogy ezután a szobor csillogni fog a hegy­tetőn. Az építményeket is megerősítették s augusztus 20-ig elkészül­nek a felújítási munkálatokkal. Hazai anyagból — exportra KKC2 az uj gyógyszeripari t ablett ázó automata Születési helye Cegléd Egy műszakban 80 ezer pasztilla Évente huszonöt gép Tudtunk róla és vártuk ezt az „újszülöttet”, melyet nem­csak úgy véletlenül nevezünk így. A KKC 2 gyógyszeripari tablettázó automata létrejöt­tét is legalább olyan izgalom­mal várták az érdekelték, akár az ember újszülöttét. S ami­kor már ott ragyogott .rezisz- j tent” fehér zománcruhájó- j ban, várva a spártai ítéletre j — életképes-e? —, érthetően akkor volt legnagyobb az iz­galom. A hét elején aztán j megjelent a MERT a Ceglédi j Vasipari Ktsz-nél és átvette az automata első példányát. Az átvételkor már fes­tésre készen állt a másik három gép is, mellettük pedig újabb kettő­nek a szerelésén dolgoztak a szakmunkások. Tokaji Jánostól, a ktsz el­nökétől érdeklődünk az auto­mata „életrajza” iránt. — Ki a feltaláló? — Kovács József, a Gyógy­szeripari Tröszt tmk-műveze­tője. Több éves kísérlet után dolgozta ki a tablettázógép előttünk álló változatát, mely­nek régebbi típusai ismertek a hazai gyógyszergyárakban is. — Mit tud az új gép? — Percenként 160, műsza­konként pedig 76—80 ezer tablettát gyárt — a szükségletnek megfele­lően beállítható 15—20 méretben. — Hová szállítanak? — Mi közvetlenül a CHE- MOL1MPEX Külkereskedelmi Vállalattal vagyunk szerző­désben, három éve. Évente 25 gépet gyártunk, mintegy kétmillió forint értékben. Ez a termelési érték tízmilliós évi tervünknek a húsz száza­• lékát teszi ki. A külkereske- j delmi vállalat egyébként mind j nyugati, mind keleti országok­ba exportálja majd ezeket a gépeket. Az automata gyártásának körülményeiről Kiss László részlegvezető tájékoztat. — A gép gyártását a múlt év decemberében kezdte a szövetkezet. Nem volt könnyű az indulás. Azelőtt gépgyár­tással nem foglalkoztunk. Szakembereink tudása és vállalkozó kedve könnyen átsegített az indulás kez­deti nehézségein. A részleg tíz szakmunkása „állt át” a gépeik gyártására, s már kiváló gyakorlatra tet­tek szert, ami a legfőbb biz­tosíték a gyártási felfutásnak. A jelek szerint ugyanis számítaniuk kell arra, hogy a szövetkezet nagyobb meg­rendelést is kap. Máris érdek­lődés mutatkozik a gyógyszer- tablettázó automata iránt a hazai piacon is. Ez a gép — mint mondják — nemcsak a drága importgépeket helyet­tesítheti, hanem egyik leg­főbb előnye az, hogy teljesen hazai anyagból készül. Az egyre fejlődő szövetke­zet legnagyobb problémája a helyhiány. Ez, ami nekem is legelsőében feltűnt. Száz négyzetméter mindössze az egész részlegnek a- beépített (műhely) területe, ahol ez a gép készül. De nemcsak ez a gép, sokminden egyébbel foglalkozik itt a részleg többi szakmunkása. — Megvan már az új, ezer négyszögöles területünk, ahol 1966-ban és 1967-ben három- milliós költséggel megépítjük a szövetkezet új üzemi épü­leteit, ellátva minden szociá­lis és egészségügyi létesít­ménnyel. Oda vonják össze majd a most tizenhat helyen szét­szórt, szűk és korszerűt­len részlegeket, — mondja az elnök. Egyelőre azonban a KKC 2 gyártását kell sürgősen kor­szerűsíteni: az idén több mint félmillió forintért egy hori­zontál marógépet vásárolnak, s akkor nem kell ezt a fon­tos munkaszakaszt más vál­lalattal végeztetniük. Ferencz Lajos gél haladhatnak a vonatok a nyílt pályán. Az idén első­sorban az állomások vágá­nyait hozzák rendbe, októ­berre befejezik Budakalász állomásának a korszerűsítését. A csepeli vonalon az év vé­géig Szabadkikötő—Boráros tér között kicserélik a síneket, átépítik a pályát, hogy 70 ki­lométeres sebességgel közle­kedhessenek a BHÉV-szerel- vények. Hatvan kilométeres sebességre lesz alkalmas a pálya Ráckeve és Tököl között is. HÍR a Dunakanyar SZOT-üdülőiről A SZOT Üdülési Főigazga­tósága közli, hogy augusztus 5-től, a visegrádi MEDOSZ- üdülő kivételével, a Dunaka­nyarban levő valamennyi SZOT-üdülö ismét üzemel. X \ X \ X Motorosa | ^ § fagylalt $ Vgy megszoktuk, hogy X X gépek nyüzsögnek-dolgoz- X ^ nak körülöttünk:.... öreg X ^ Habók Lajos, aki egész éle- X ^ tében kaná’sz volt, s csak a X ^ háború óta üldögél vakon ^ faluszéli ház előtt, . már\ ^ nem emeli reszketős fejét ^ t a dübörgésre, hogy aha, a X | Jani a kombájnnal, csak § | ennyit mond: hát aratunk S § megint... § | Gyarapodó világunkat ré- X gébben traktorokkal is mér- X ; ^ tűk, s most azon mérjem, ^ \hogy mennyire természetes § $ már a traktor? Hát — ez is X $ egyfajta mértékegység. A X ^ tulajdonos közönye jó do- \ ^ log, bár néha az elf elejtésig § § ÍS elvihet, s az már nebxt ^ ugyanaz, mint vak Habók \ ^ Lajosnál, akinek a kom- s S bájndübörgés jelenti azS aratást. Mert — így van ez % ^ — kicsit megszoktuk, ki- ^ $ csit el is felejtettük ma- X Xgunkcsinálta segítőtársain-§ ^ kát, kiejtettük őket a mér- ^ i téliegység megtisztelő sze- \ ^ repéből. ^ Mégis, néhány nappal ez-^ ^ előtt egy motorkerékpár § i meg egy alumíniumbödön ^ ^ nőtt a szememben naggyá.k X Aszfaltolvasztó hőségben % § döcögött az országúton, idő-X X ről időre megállt, mindig X ^ ott, ahol a sárga, mégha ^ lőtt gabonaszárerdőkkel§ ^ birkóztak a- kézzel aratók.X ^ A bödön teteje csattanva§ ^ Utódott az oldalkocsi fene- X t kéhez, $ előkerült — a fagy- \ S lalt. Igen, fagylalt. ^ § Arató öregápámra gon- ^ | doltam, aki ország járva, ^ ^ bandákban aratott, aki a s ^ mindig-ebéd szalonna melléj ^ fa alatt melegedett vizet ^ ^ meg büdöspálinkát kor- ^ ^ tyolt beosztva, hogy vaku~X ^ lásig, dologvégeztéig ma- ^ ^ rád jón. Sok ezer arató X ^ öregapámra gondoltam, \ | akik, ha két fillért ráköve-§ $ teltek a napszámpénzre, hát ^ $ továbállhattak dolog és ke ^ nyér nélkül, s még jó volt, ^ § ha a kakastollasok oldaluk- % ^ ba nem vágták a puskatust X ^ érte. X ^ Láttam, ahogy fogy ^ fagylalt, hallottam az ősz- X ^ szeszaladtak jókedvű zsiva- X ^ iát. Egy lánynak a nyaká-§ ^ ba is tettek kicsit, sikkant- ^ | va ugrott odébb. A szom- ^ 5 széd táblán megszokott jt ^ iramban megszokott kom- i; ^ bájn nyelte a métereket, ^ a nyomában kiürült mezőn | ^ apró, indiánbarna kisfiúk f ^ szaladtak. A hirtelen hatal- [ X mássá tágult sárga, nyugal-X ^ más határtalanságban itt $; ^ is, ott is apró mozgó pon-^ ^ tok: hajlongó kaszások: kö-\; ^ télteregetők, marokszedők. ^ A nagyobbak meg: rendre X dratógépek, kombájnok. ^ ^ „Hej, ezt látnátok, arató* öregapáim!” — majdnem X X hangosan kimondtam. X \ Egyre fogyott a fagylalt a\ X motor bödönjéből. $ § (sztankay) J í c > \ 'S'ssssyssssssssssssssssssssssssssssssssssjk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom