Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-31 / 204. szám
MST mer ^rfap 1965. AUGUSZTUS 31, KEDD Agrártudományi Egyetem,: Elutaztak a külföldi diákok Az aszódi agrás’napok fináléja — (>wd«llőii „Viszontlátásra!" — zúgják a szovjet vendégdiákok. „Doszvidányija” — zengik a gödöllői Agrártudományi Egyetem képviselői. Búcsúz- kodó, de örömtől csillogó tekintetek jelzik, hogy a lengyel, német, bolgár és csehszlovák agrárfőiskolák mellett a kraszno- dari agrárfőiskola hallgatói is beletartoznak már a szorosabb baráti közösségbe. Egy hónapot töltöttek hazánkban — a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem vendégeiként — a tegnap este elutazott szovjet főiskolások. Ez alatt az idő alatt megismerkedhettek a magyar agrárfelsőoktatással, a gödöllői egyetem tanszékeivel, tangazdaságaival, hallgatóival, oktatóival. Részt vettek a termelő- munkában, jártak Hajdúszoboszlón, ellátogattak a nádudvari Vörös Csillag Tsz-be, tanulmányozták az állami gazdaságokat, aztán Keszthelyen, a Balaton környékén is megfordultak és a búcsútalálkozón a felfedezők lelkesedésével állapíthatták meg, akárcsak Kubánban, ahol ők élnek, olyanok a mi természeti adottságaink is. Nemcsak szélesedett a látókörük, tapasztalatokat szerezhettek, de sok felejthetetlen epizód színesíti emlékeiket. Dr. Magyart András, a vendéglátó egyetem rektora meleg szavakkal üdvözölte a két intézmény között létrejött és Forgalomba került a Sztár és a „Kis-csupaszem" A nyári holtszezon után a televízió vásárlás megélénküAbszolút ivein beképzelt Lajoska, a női frizurák elismert művésze és a hölgyvendégek elkényeztetett kedvence a minap táblát akasztott a fodrászüzlet falára: „Kérem a kedves vendégeket, hogy kérdéseikkel ne zavarjanak .. Bevallom: szorongva-koc- káztattam meg a kérdést: „Miért nem szabad önhöz szólni, drága mester?” — Mert rosszul . érzem magam — szól Lajoska egyszerűen. Akceptálni kell a fod- rászi álláspontot. De vajon miért nem tehetek én is ki táblát hajvágásaim s borotválkozásaim alkalmával, mielőtt a borbélyszékbe ülnék: „Kérem a kedves borbély es fodrász kartársat, hogy időjárás, futball és egyéb szokott témáival ne zavarjon." Így volna idő- és sportszerű. (al) lésére készülődik a kereskedelem. Gondot fordítanak a televízió választék kibővítésére. A kisképcsöves kategóriában a részletre is kapható Carmen és Kékesen kívül új típus a Favorit, sőt, a napokban megjelent a Favorit modernebb változata is. Az új Favorit, a „Kis-csupaszem", 19 colos, domborított elölapos képernyőjű készülék. A nagyképernyősök közül a régieket már csak az itt-ott fellelhető AT 505-ös képviseli. A Horizont azonban méltó utóda a régebben kedvelt két készüléknek, az AT 505-ösn.eK és a Munkácsynak. A Horizont képérzékenysége például az AT 505-ösnél lényegesen jobb. Ugyancsak nemrégen jelen t frieg a-í Sittár nevű televízió,, amely 59 centiméteres szegletesképcsövével, modern formájával méltó vetélytársa a Deltának. Szeptemberben és októberben nagyobb mennyiségű AT 650-es típusú Sigma televízió kerül a boltokba. Az év végén egyébként még eggyel növekszik a nagykép- csöves televíziók választéka, forgalomba kerül a székesfehérvári VT rekordja, az üzem új gyártmánycsaládjának legnagyobb készüléke. tovább szövődő kapcsolatokat. Koltunov, a szovjet diákküldöttség vezetője elismeréssel beszélt az itt szerzett tapasztalatokról. Különösen az állat- tenyésztésben elért magyar eredményeket méltatta, többek között az egyetemen folyó magyartarka és kosztromai szarvasmarba keresztezésben elért sikerekről nyilatkozott elégedetten. Tetszett a diákoknak az egyetem babati gazdaságában folyó nagyüzemi lúd tenyésztés is. A gödöllői Agrártudományi Egyetem külföldi kapcsolatai mindinkább bővülnek. A diákcsere-egyezmények keretében nemcsak a lengyel, német, bolgár, csehszlovák és most már a a szovjet főiskolai hallgatók ismerkedtek hazánkkal, hanem a magyar egyetemisták is ellátogattak a szomszédos országokba. A gödöllői egyetemről ezen a nyáron több, mint nyolcvan hallgató járt a csereegyezmény keretében a baráti országokban. t Mint ismeretes, az aszódi járásban nagyszabású eseménysorozat kezdődött — az agrámapok keretében — augusztus 19-én. A kulturális rendezvények, találkozók, tapasztalatcserék, ismeretterjesztő előadások után tegnap került sor az agrárnapok záróakkordjára a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Negyven szövetkezeti elnök, agronómus. tsz-tag látogatott el Gödöllőre. Dr. Magyart András, az egyetem rektora adott tájékoztatót az egyes tanszékek munkásságáról, az oktatómunkáról, az egyetem fejlesztéséről, majd a vendégek a különböző tanszékek elméleti é.s gyakorlati eredményeivel ismerkedtek meg. S. P. Délszláv tájmúzeum A Zala megyei délszlávlakta községekben dolgozó pedagógusok egy év óta gyűjtik és tanulmányozzák az ősi népi hagyományokat, szokásokat, régi emlékeket, a több száz éves munkaeszközöket, a régi lakásberendezési tárgyakat és népviseleti darabokat. A gazdag anyagból* Tótszerdahe- lyen tájmúzeumot rendeznek be. A községi tanács megfelelő épületet biztosított a múzeum részére, amelyet a tervek szerint még ebben az évben megnyitnak. Hasznosíthatják a „borbélyötpsrcet" Könyvtár a fodrászüzletben A székesfehérvári Vörösmarty Könyvtár új kezdeményezésként fiókkönyvtárat létesített a Lenin úti fodrász- üzletben. A pénztárban több mint 50 . kötetet helyeztek el, s a vendégek olvasnivalót kölcsönözhetnek. A könyvtárosok igyekeztek rövid, érdekes, a várakozás unalmát elűző köteteket elhelyezni az alkalmi könyvtárban. Rövid útleírások, no- vellás és verseskötetek, szakácskönyvek és érdekes népszerű tudományos könyvekből válogathatnak a vendégek. Gondoltak a legifjabbak- ra is: képes meséskönyvek, ifjúsági regények is találhatók a polcokon. Az új könyvtárnak máris nagy sikere van: egy-egy forgalmasabb hétvégi napon szinte az egész állományt kikölcsönzik a vendégek. fertikiSa: ienei központ A Sopron közelében levő Fertődön, az egykori Eszter- házy-kastélyban, ahol Haydn élt és alkotott, zenei központot létesítenek; Nagycenken a Széchanyi-kastélyban pedig közlekedési múzeumot rendeznek be. Kezdődik a vadászidény Óz után szarvas — Vadkacsa és liba, apróvad — Élőexport dött idei őzvadászat után vadászaink reményteljesen tekintenek a szarvasbőgés ele. Ez az időszak az, amikor a vadászok alaposan szemrevételezhetik az állomány minőségét. Az ártéri területeket szerető és ott élő szarvasainkból a nyári árvíz nagy vámot szedett, mintegy 20 százalékos kárt okozva az állományban. A vadászok száaz apróvadas területeket szálljak meg, hogy a színes tollú fácánokra, foglyokra vadásszanak. Legnagyobb tábora ennek a vadászatnak van. Novemberben kezdődik azután a nem kevésbé izgalmas nyúlvadászat. A vadásztársaságok a fácán, fogoly, mezei nyúl jelentős részét hálóval fogják be, és élve szállítják a MAVAD- nak. A külkereskedelmi vállalat szinte minden nyugati országba exportára az egészséges, telivér magyar apróvadat a nyugati orsziKÖNYVESPOLC Francisc Munteanu: Haftonnás bűn A román Francisc Muntea- nu novelláira általában jellemző a gyermekkori és háborús emlékekhez való újból és újbóli visszatérés. Húsz- harminc évvel ezelőtt megtörtént eseményekről mesél ebben a kötetében is az olvasóknak. de a közvetlen, elsődleges élmény olyan szug- gesztiv erejével, hogy egyben az akkori idők újra átélésének izgalmát is biztosítja számunkra. Gyermekkorának színhelyére visz el többek között « Szemafor utca, A tolvaj. Hogyan határoztam el, hogy költő leszek, a Hattonnás bún című elbeszélése, s a háborús évek forgataga nyílik meg újra előttünk az 1314-es kilométer, a Visszatérés, A cigaretta, a Marhavagonban és még annyi más elbeszélésében. De az állandóan figyelő és kutató szemmel járó író érzékenységével reagál a ma, napjaink megannyi életérzésére is, mint például A cirkuszista, a Szürke ember vagy a Két találkozás című írásaiban. Francisc Munteanu írásművészetének közvetlen hangulata, emberi melegsége bizonyára ezzel a kötettel is — amely az Európa Könyvkiadó és a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg — megtalálja az utat az olvasókhoz. Tízezer vendég a Savaria karneválon Szombathelyen , vasárnap nagy sikerrel tartották meg a hagyományos Savaria karnevált. Minden évben ezzel emlékezik a vasi megyeszékhely várossá nyilvánításának évfordulójára. Csaknem kétezer éve már, hogy Claudius császár városi rangra emelte a Pannónia nyugati részén fekvő települést. Az ünnepségre mintegy tízezer hazai és külföldi — zömmel osztrák, jugoszláv, csehszlovák és lengyel — vendég érkezett az ünneplőbe öltözött városba. Négyezer jelmezes vonult fel a város kilenc utcáján és terén, mintegy három kilométer hosszú útvonalon. A település kétezer éves múltját 13 képben megelevenítő színes karnevált több mint harminc- ezren nézték meg a felvonulás útvonalának járdáiról, épületeiből és a csaknem hatezer személyes lelátókról. Vadkacsalesen (MTI-foto'.' — Pelrovits László felvétele) Éveken át az a vélemény alakult ki a vadászok között, hogy az őzek nagyon elszaporodtak az országban és minőségük kifogásolható. Ezt a felfogást megcáfolta az a j júniusi esemény, amikor egy osztrák vadász Békés megyében olyan agancsú őzba- J kot lőtt, amilyen még nem i volt Magyarországon. Nem | sokkal később Szolnok megyében lőttek magyar vadászok két őzbakot, amelyek megközelítették az előbbi magyar rekordot. Ezt követően július 28-án ugyancsak magyar vadász zsákmányolt egy világrekordnak számító őzbakot, megdöntve ezzel a 71 év óta fennálló lengyel rekordot olyan jelentősen, hogy szakemberek szerint évtizedekig sem múlható felül. A ! nemzetközileg elismert Nád- ler-féle pontozásos rendszer j alapján 196 pontos volt a > múlt század végén Lengyel- ] országban lőtt őzbak agan- j .ess, ,,a legutóbb . Martpnyásár ; környékén elejtett őzbak tró- | teája ezzel szemben 240,4 pontot kapott. I A sok szerencsével végzőKAZINCBARCIKA Felavatták Munkácsy Mihály szobrát Vasárnap délelőtt újabb szép szoborral gazdagodott Kazincbarcilca. Virágokkal beültetett és nagyobb részt társadalmi munkával kialakított egyik terén felavatták Pátzay Pál Kossuth-díjas művész új alkotását, Munkácsy Mihály bronzszobrát. Az ünnepségen mintegy kétezren vettek részt, köztü! i város vezetői és Pátzay Pa Kossuth-díjas művész. Az ün népi beszédet Varga Gáborm országgyűlési képviselő, ; Borsod megyei Tanács vb-el nökhelyettese mondotta, majc a teret Munkácsy Mihályró nevezték el. Ezután a pedagógusklubbal megnyitották a Munkács] reprodukciós képeiből rende zett kiállítást. ^Karambol A falu főutcáján az autóbuszra várunk néhámjan. Vasárnap délelőtt. A hangulat ünnepi. A keskeny betonjárdán ünneplőruhás fiatalok lépkednek a kultúrház felé, a házak előtt, a támla nélküli lócákon pedig öregek üldögélnek. A megállótól nem messze szelíden kanyarodik a főutca. Különös figura bukkan fel a sarkon. Kissé bizonytalanul lépkedő, kék munkzruhás férfiú, őszes hajú, napsütött arcú. Vállán bicikli. Amikor közelebb ér, kiderül, hogy csak bicikli-roncs. Első kereke nem is nyolcas, hanem testvérek között is legalább nyolcvannyolcas. Küllői kuszáltan mered eznek a megcsú- folt keretből. Kormánya c sáléra áll, váza is girbe-görbe. — Eleget hurcolt engem, most én viszem kicsikét — mondja kényszeredett mosollyal a kék- ruhás, és óvatosan nekitámasztja a roncsot az út széli akácfának. — Karambol? — kíváncsiskodik az egyik várótársam. — Olyasféle. Ze- torral. — Akkor még elég szerencsésen megúszta. — Meg hát, hiszen nem voltam rajta. Mintha megérettem volna, hogy baj lesz. mert ott, az utca végén leléptem róla, és éppen így nekilá I masztottam egy fának, mint most, magam pedig benéztem a kocsmába. Mert hát, tudja, kiszáradt kicsit a torkom ebben a nagy melegben. A baj akkor történt éppen, amikor előjöttem, hogy indulok haza. Épp akkor ment rá a Ze- tor. Aztán reccs! Csúnyán maga alá kapta. — Jól elbánt vele. Még a lámpáját is összelapította. A dinamót sem látom, csak a drótját. — Megvan itt minden. Ehol a lámpa üvegje! A kék zubbony baloldali zsebéből előkerül a domború üveg. A jobboldaliból a dinamó egy része. A mély nadrág- zsebből a másik alkatrész és a leszakadt csengő, meg néhány rozsdás csavrtr. — A zetoros szaki azon nyomban ötven forintot kínálgatott. Mondtam neki, hogy tízszer annyi is kevés lesz. Tavaly vettem hozzá új pedált, aztán itt van ni, az is pacsuli lett. Könyökével az élettelenül lógó pedálok felé bök. — Mit szól majd hozzá otthon az ass | szony! — rosszmá- júskodik valaki. — Haj-haj, csak otthon ne lenne a világon! — sóhajt a kékzubbonyos és tenyerével letörli homlokáról a verítéket, majd nyögve vállára emeli a roncsot és lassan, kicsit imbo- lyogva, indul vele hazafelé. m. t. mításai szerint azonban ez a veszteség három év alatt regenerálódik. Világszerte híresek a magyar szarvasok, ezért sok külföldi vadász jön hozzánk § évről évre szerencsét pró- 5 bálni. Az idei szarvasbő- ^ gésre már a nyáron beje- ^ lentették részvételüket nyu- ^ gatnémet, osztrák, francia, ^ olasz vadászok, akik közül ^ sokan meg is érkeztek, és ^ elhelyezkedtek, hogy figyel- í jék a szarvasokat. Nem egy ^ külföldi vadász ejt nálunk § értékes agancsú szarvast, nem ^ sajnálva a trófeáért a magas ^ árat. Nálunk lőtt két évvel ^ ezelőtt egy nyugatnémet va- ^ dász olyan szarvast, amely- ^ nek agancsa világrekordot § ért el, fizetett is érte — $ örömmel — sok ezer már- S kát. ^ A külföldi vadászokat azon- ^ ban nemcsak a szarvasbő- $ gés vonzza hazánkba. A ha- ^ lastavak környékén is fel- ^ ütötték már sátraikat, hogy $ a napokban kezdődő $ vadkarsa^ vadászaton is gazdag zsak- ^ mányt ejtsenek. A vadász- í idényben pillanatnyi szünet S sincs, mert szeptember else- ^ jén kezdődik a vadliba-va- dászat is, majd októberben gok vadjainak vérf elf riss íté- se céljából. Mondani sem kell, hogy népgazdaságunknak ez az akció milyen jó hasznot hoz. Egy élő nyálért IS dollárt, élő fogolyért 8 dollárt, élő fácánért pedig 4—6 dollárt fizetnek. A 760 magyar vadásztársaság 13 millió katasztrális hold vadászterületet bérel az államtól. Vadászaink tábora 21 ezer tagot számlál. Köztük több mint ezer a hivatásos vadász, illetve vadőr. A társaságok tagjai csak vizsgázott vadászok lehetnek. akik a Magyar Vadászok Országos Szövetsége által szervezett tanfolyamot kötelesek elvégezni. A vadászatokra mindig terv szerint készülnek a tár saságok, és a vadászok k telesek elvégezni mindazt r társadalmi munkát, amely te rületükön adódik. Gondoskodnak a vadak téli etetéséről, a vadgazdasági berendezések, a vadászházak, magaslesek, sózó, cserkelő utak építéséről, rendbentartásáról. Állandóan irtják a dúva- dat, a rókát, szarkát, vaddisznót, segítve ezzel a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat a vadkárok elhárításában. fV. A.)