Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
PEST MESVEI KIBLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CÉSLED VÁROS IX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 29, VASÁRNAP 3íússeski fejlesavets' a ceglédi téglagyárteís Manci hosszú pányván A Szolnoki út mentén az árokban félméteres fű. Kitűnő legelő, nem is csoda, hogy a háztáji teheneiket kikötik a tulajdonosok. A legtöbben be is tartják azt a szigorú KRESZ-utasítást, hogy a jószágot úgy kell pányvázni, hogy az országúti közlekedést ne zavarja. Van azonban kivétel is. Az a bizonyos tehénke, amelyről szó esik, pányván legelészett ugyan, de amint legelt, a hátsó fele szépen elért a flaszterig. A tehénke gondtalanul legelészett. Farkával szorgalmasan he- segette az alkalmatlan legyeket és így történt meg az a sajnálatos eset, hogy legyezgetés közben a farkával szájon törült egy figyelmetlen kerékpárost. Nagy baj ugyan nem lett belőle. Az előkerülő tulajdonos Mancit kurtább pányvára fogta. Az esetből viszont a legsajnálatosabb az volt, hogy a kerékpáros én voltam. TÖPRENGÉS Tóth István felvétele ..Ha lehet, segítsenek!66 Egy idős ceglédi olvasónk levélben fordult szerkesztőségünkhöz, kérve: „ha lehet, segítsenek!” Levélírónk élpanaszolja, hogy esténként — mozi előadás . előtt — a fiatalok úgy elállják a Szabadság mozi előtt a járdát, hogy ott eljárni lehetetlenség. Le kell menni az úttestre, ott viszont kerékpárosok és egyéb járművel közlekedők veszélyeztetik az idős emberek testi épségét. Szóvá teszi azt is, hogy az ott álldogáló fiatalemberek egynémelyike minősíthetetlen megjegyzéseket tesz a nőkre. öreg levélírónk kérését ezennel továbbítjuk minden komoly gondolkozásé mozi- látogatóhoz — elsősorban a Lehet jelentkezni orosz, német és angol nyelvtanfolyamra is. Mindhárom nyelvből két csoport, kezdő és haladó indul. A “múlt évi balettoktatás sikerére alapozva, ebben az évben is folytatják a már megkezdett munkát, s az új jelentkezőknek kezdő csoportot alakítanak. Üj színfoltként mutatkozik a művelődési házból eddig hiányzó művészi torna, amely népszerűségében bizonyára felveszi a versenyt a balettel. Bővíteni szeretnénk a bábcsoportot. A szakköri tagok létszámát emelve, a bábját- szó gyerekekkel együtt, barkácsoló szakkört szeretnének kialakítani. A játékhoz szükséges felszerelés, bábuk, ruha, díszletek innen kerülnének ki. Hulladékanyagok és néhány alapvető szerszám ajándékozására a városban működő üzemeket szeretnék felkérni. Biztosították az irodalmi színpad kibővített működésének feltételeit Szeretnék, ha a fiatalok nagyobb számban kapcsolódnának be a színpad munkájába. Az idén a felnőttoktatást segítő, tananyaghoz kapcsolódó előadásokra is sor kerül. Jó lenne, ha megvalósulna a dzsessz presszó ötlete. Havonként egy-egy vasárnap délután a művelődési ház emeleti tánctermében vidám, növid kabaréműsorral egybekötött zenés előadást Uvr- tanának, ahol az irodalmi színpad előadói és a művelődési ház dzsesszzenekara váltogatná egymást a közönség szórakoztatásában. Az itt felsoroltak megvalósítására a művelődési ház falai között kerül sor, azonban a területi munkáról sem feledkeztek meg. Hat termelőszövetkezetben indul ismeretterjesztő akadémia, négy üzemben munkásakadémiát szerveznek, másik három üzemben előadássorozatot. öt helyen ,,szülők akadémiája” keretében foglalkoznak a nevelés kérdésével. A tervek elkészültek, kijelölték a szakköri termeket, megállapodtak a szakkörök vezetőivel. Most már csak a jelentkezőket várják, s szeptemberben ismét beindulhat az ismeretterjesztő munka. (ta—ta) FELESLEGES HOLMIK Különös figyelemmel kísérem a házak kapujára, ablakaiba kitett hirdetéseket. Nincs sem eladó, sem vevő szándékom, mégis kedvteléssel olvasom őket. Színesek, érdekesek, változatosak ezek a város hétköznapjairól szóló Levegőtlen szárítószínek — Miért késik a gépesítés? — Négymillió nyerstégla tervén felül „tudósítások”. Arról beszél nek, hogy mennyi minden fe léslegessé vált portéltájuk vai az embereknek. Megkapó < kínálat sokrétűsége. Bútor ruházat, élelem és kultúrcik kék váltogatják egymást. Nap tár hiányában még az évsza kokat is megkülönböztethet !jük hónapos retek, strand- ! táska, boroshordó és hizoí ! sertés hirdetésének sorrendj« ! szerint. Néha egészen külön- ! leges dolgok is akadnak i mint gyengefias tehén, ak • várium, márkás zongora, he > rendi étkészlet. | Bizonyságul a magánhirde- ; tések olvasottságának, miniden hamarosan gazdára ta- j Iái. Csupán egy esetben ta- j pasztalok sikertelenséget. A; • egyik háznál csézakocsit ki ; nálnak eladásra. Naponta ar \ ra járok, és látom, hogy ta- : vasz óta rendületlenül ott ál' ; a hirdetés. Talán, ha valam : neves személyiség tulajdoni : lett volna, akkor talán... Vi- : szont Kossuthné néhai határ i járói is nagyon elszomorító I hírt olvastam. Ezt ugyan nerr a házak kapuján, hanem £ lapunkban. De — mint hallom — azzal sem történt azóta semmi. Ügy látszik, éppen azok nem olvasták, akik gondviselő gazdái lehetnének — hivatalból is. Vagy talán ez már annyira felesleges holmi, hogy el sem adják —■ mondjuk, a Nemzeti Múzeumnak —, de gondjaiba sere veszd senki, itt a Kossuth hagyományok városában. J. Z. jóérzésű fiatalokhoz —, a mozi vezetőségéhez, és mindenkihez, aki felelősséget érez és vállal, belső indításból vagy hivatalból, városunk utcarendjéért, a jó ízlésű magatartásért: — „ha lehet, segítsenek!” „Kereskedelmi dolgozók napja" a „Ceglédi ősz" keretében A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének ceglédi járási vezetősége kibővített tanácskozáson vitatta meg az október 10—20 között megrendezésre kerülő V. KPVDSZ kulturális napokkal kapcsolatos feladatokat. A tanácskozáson megjelent Telekesi Gézáné, a KPVDSZ országos központjának osztályvezetője és Bodnár Miklós, a Pest megyei bizottság titkára. A résztvevők megállapították, hogy a „Ceglédi ősz” műsora olyan színvonalas kulturális programot ölel fel, amelyhez megfelelően kapcsolódnia kell a kereskedelmi dolgozók szak-j szervezetének is. Czinege Imre járási tit-; kár javaslatára elhatározták,\ hogy idén a Pest megyei | kereskedelmi dolgozók nap-í ját október 17-én, a „Cég-; lédi ősz” programja kereté-j ben rendezik meg. Az egészj megyéből vonaton, autóbuszon és személygépkocsin ide- i sereglő kereskedelmi dolgo- i Zók egésznapos szórakozását | a KPVDSZ országos hírű; Dr. Kovács Károly orvos, fül-1 orr-gégész kórházi főorvos rendelő j sít. Cegléden, Hunyadi utca 20. szám alá helyezte át. Rendel: de.; 7 és du. 1-től. ! kultúrcsoportjai és sportegyesületei biztosítják. Nyelvtanfolyamok, szakkörök, ismeretterjesztő akadémiák a Kossuth Művelődési Házban BŐVÜL AZ IRODALMI SZÍNPAD Még csak augusztus végét ír a naptár, de napok óta őszies idő járja, most is sűrűn szemeikéi az eső, amikor a Ceglédi Téglagyár telepére próbálok bejutni a kapuban levő sártengeren keresztül. A gyár udvarán térdig felgyűrt nadrágban csilléket tolnak a munkások, — A nyers téglákat mentik — mondja Varga Ferenc igazgató. A téglagyártás legnagyobb ellensége az eső, különösen az itteni téglagyárban, ahol nincs elegendő szárító- szín. Kétnapos eső elegendő, hogy tönkretegye a szabadban száradó nyerstéglák kilencven százalékát. .Márpedig a Ceglédi Téglagyárban négyhetenként mintegy ötszázötvenezer tégla szárad — fedett szárítöszín hiányában — a szabadban. — Tönkre is megy évi átlagban legalább félmillió tégla, aminek értéke negyedmillió forintot tesz ki — mondja az igazgató. Ebből a pénzből viszont meg is lehetne építeni egy szá- ritószínt. Évek terhes örökségét próbálják felszámolni, ami azonban vontatottan hálád. Az idén is építettek ugyan két szokványos szárítószínt. Jobbak ugyan ezek a régi, levegőtlen színeknél, enyhítették, de nem oldották meg a problémát. Modern, emeletes szárí- tószinek kellenének. Van is erre ígéret a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalattól, ahová — szerintünk érthetetlenül — tartozik a Ceglédi Téglagyár. A terv szerint egykét emeletes száritószínt az idén megépítenének, s azokat már a jövő szezonban be is kellene kapcsolni a termelésbe. Eddig azonban semmi jele annak, hogy az építkezés idén megindul. A gyár telepét is bővíteni kellene. A telep melletti szőlőkből ki is igényelték a szükséges nagyságú területet, azonban — mint mondja az igazgató — a művelési ág megváltoztatására az engedélyt még mindig nem adta meg a megyei tanács. Gépesíteni kellene a téglagyártást. A lóvontatást korszerű „kuli”-val kellene felcserélni. A szénfelhordást a kemencékbe szalaggal vagy csillékkel kellene lebonyolítani. Megoldatlan az égető kemencék szellőztetése: hatvánfokos hőségben dolgoznak az emberek, nem is szólva az állandó széngázról, ami lép- ten-nyomon gátolja a folyamatos munkát. A legnagyobb kivánság pedig a vákuumprés, amivel jobb és több fajta téglát állíthatnának elő. Jövő évi tervük lényegesen magasabb lesz az idei tizenkét és fél millió nyerstéglánál. Most arra gyürkőz- nek a gyár szocialista brigádjai — hetvennégyen a száztíz dolgozóból — és valamennyien a gyár alkalmazottai, hogy terven felül legyártsanak mintegy négymillió téglát, hogy a téli hónapokban is folytathassák az égetést. Kell is a tégla a ceglédi építkezésekhez, de ők nemcsak a város és járás igényeit elégítik ki. Nagykőrösre is, meg Dunavar- sányra is szállítanak, bár a mostani kapacitás a Cegléd város és járás szükségletét sem fedezi. Nos, éppen ezért érdemes lenne a téglagyár korszerűsítési és készáru szállítási problémáival foglalkozni. (ferencz) siindisznot perzselt Ceglédbercelen Rábenspeck József kilencéves gyermeke barátjával, Hegedűs Mátyással, játszás közben meggyújtotta az udvarukban levő széna- és szalmarakományt. Kőröstetétlenen a Vörös Csillag Tsz szérűjén Nyerges István ötéves kisfiú az odahaza keze ügyébe kej rülő gyújtóeszköz birtokában sündisznót akart perzselni a kazlak tövében. A lángok rövidesen belekaptak a szalmába. A dolgozók és a tűzoltók minden erőfeszítése ellenére, hatszáz má- zsányi szalma égett el. Mindkét helyen a helyi önkéntes tűzoltóság gyors közbelépésének köszönhető, hogy elejét tudták venni a tüzek még nagyobb arányú kiterjedésének és pusztításának. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS, s s A z utcákon egyre többször találkozunk kisebb csoportokba verődő lányokkal, fiúkkal, akiken még látszik a nyár barnasága, akiknek a szemében még a balatoni ég derűje mosolyog, de akik apró élőké szülődé sek tanszerbeszerzések, utcai röpke beszélgetések során az új tanulmányi év kezdetét idézik. A nyár örömeit újra álmodja e napokban minden gyerek, s láttam a héten lányokat, akik a nyáron kapott levelek garmadáját rakosgatták. Mennyi szorgalom, menynyi igyekezet, mennyi egyéni ambíció van e levelek mögött. Hiszen ezekre a levelekre válaszolni is kellett. Egyikre németül, a másikra oroszul, a harmadikra angolul. Megnézek egynéhányat közülük. A borítékon különleges bélyeg, gek, érdekes, színes levelezőlapokon messzi ismeretlen tájak adnak hírt más országok szépségeiről ezeknek a szorgalmas gyerekeknek, akik nagy igyekezettel — szinte egymással versenyezve — for- dítgatják tanári segítség nélkül a leghosszabb leveleket is. Szinte családi esemény, amikor a postás bácsi bekopogtat és nem a megszokott formájú és bélyegű hazai leSZÉLJEGYZETEK DIÁKLEVELEK MARGÓJÁRA velet nyújtja át. Persze ezek a borítékok, nemcsak a levelet rejtik magukban, hanem rendszeresen tartalmaznak postabélyegeket, kis könyvjelzőket, képeslapokat, művészi reprodukciókat, pénzérméket, jelvényeket, fényképeket, a film, színház és irodalom jeleseiről készült felvételeket, egy-egy város, múzeum, vagy táj jellegzetes fotögyűjtemé- nyét... S a magyar partnerek fáradhatatlanok a viszonzásban. , Leleményességben, igyekezetben, pontosságban nincs hiány. Ez a levél pár napja érkezett. Ilyeneket olvasok benne: „ ... címedet egy barátnőmtől kaptam. En nem tudok magyarul, de hallottam, hogy te szorgalmasan tanulsz németül. Szeretnék segítségedre lenni. írjál magadról és írjál városodról, szülőföldedről. En már sok mindent olvastam hazádról, de szeretnék még többet tudni róla. Egyszer szeretnék ellátogatni hozzátok is. De én is szívesen fogadnálak szüleim házában. Én a hatodik osztályba járok. Kérlek, írjál nekem. Ne utasítsd el levelemet, mert ez számomra nagyon fájdalmas lenne. Sok boldogságot és szerencsét kívánok neked. Várom leveledet...” Ki ne válaszolna egy ilyen levélre? S ki ne küldene Cegléd nevezetes épületeiről képeslapot. De milyen fájdalom, hogy csak három-négy féle kapható. S ki ne küldene egy kis helyi ismertetőt — ha volna. S ki ne küldene, valami jellegzetes ceglédi emléktárgyat, kis csecsebecsét? Most derül ki azonban, mennyire nincs bennünk leleményesség. Mennyire nem tudjuk magunkat megmutatni. A gyerekek kínlódását látva, hirtelen eszembejut, hogy városunkban idegenek is szoktak megfordulni. Néha- néha még hivatalosan is. Vajon a város hivatalos vezetője a meleg kézszorítás mellé, mit tud még adni ezeknek a vendégeknek? Néhány hónapja itt járt nálunk az indonéz nagykövet is. Ugyan, mit tudtak neki adni az udvarias vendéglátáson kívül, olyat, ami otthon, a lakásán, vagy a hazájában emlékeztetné arra, hogy valahol Magyarországon van egy város, amelynek neve hat betűből áll, de amelynek néhány egybefoglalt fényképe, ősi címerének emblémája felidézné azokat az órákat, amelyeket nálunk töltött. Kicsiség? Értékében igen, de nem jelentőségében. Lám, e diákok' nyári levelei ilyen problémákat is felvétnek. Hogy ne csak sablonos gyufacimkéket, kézimunkákat, uniformizált, s az ország minden könyvesboltjában kapható könyvjelzőket küldjenek távoli országokba a ceglédi gyerekek. Akik százféle jellegzetesen szülőföld ízű lim-lomot, drága kacatot kapnak, s amit nem tudnak hasonlóval viszonozni. Elsősorban városunk hivatalos vezetőitől kérik ezt a Julikák, az Ágik, a Zsu- í zsák, a Ferkók és a Pisták. j Nem közvetlenül az iskolaij munkát segítenénk ezzel. Ám- \ de, ez is tanulás. S ebből ai tantárgyból is lehet nemzet- \ közi viszonylatban jelesre, ki- \ tűnőre felelni, — de elégte-j lenre is. Sz. I. i A ceglédi Kossuth Művelő- íési Házban P. Kovács Sán- ior ismeretterjesztésí előadó az új ismeretterjeszté- ü évad programjáról adott tájékoztatást, Elmondotta, hogy megkez- iődött a szakkörök szervezése. már fogadták és nyilvántartásba veszik a jelentkezőket. Az idén fotó-, képzőművészeti, bélyeggyűjtő és bábszakkör kezdi meg működését. Most is beindítják a szabás- varrás tanfolyamot, lehetőséget nyújtva ezzel a Iá- nyoknalt, fiatalasszonyoknak a legszükségesebb ismeretek elsajátítására.
