Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

Szentendre

IX. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 28, SZOMBAT

PEST MEGYEI 'HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Kitüntették az árvízi hősöket

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette a Belügyminisztérium, rendőrség, határőrség, karhatalom, munkásőrség és a tűzrendészei azon beosztottait, akik az árvízvédelmi munkában több hónapon át kemény, megfeszített szolgálatot teljesítettek, példamutató kitartással harcoltak az ár ellen.

Járásunkban a következők kaptak kitüntetést:

Dr. Rácz Ferenc rendőr őr-, nagy, Bezzegh Péter tűzoltó „Kiváló Szolgálatért Erdem- rénd”-et.

Petrov György rendőr őrmester a „Haza, Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát.

Rideg Lajos rendőr őrnagy,

Hadas János rendőr főtörzsőrmester a „Haza Szolgálatáért Érdemérem” ezüst fokozatát.

Lázár József rendőr főtörzsőrmester, Klibán Vendel rendőr törzsőrmester, Kovács Lajos rendőr törzsőrmester a „Haza Szolgálatáért Érdemérem” bronz fokozatát.

Velicskó Mirkó rendőr törzsőrmester a „Közbiztonsági Érem” ezüst fokozatát.

Horváth János (Szigetmonostor), Czifferi József (Szentendre) önkéntes rendőrök „Közbiztonsági Érem” kitüntetésben részesültek.

A kitüntetetteknek további jó munkát, sok eredményt, erőt, egészséget kívánunk.

Kató György

Irodalmi est - a biliárdasztalon?

Szeptember elején hivatalosan is megkezdődik a József Attila Művelődési Otthonban a népművelési munka.

Az elmúlt' napokban nyílt meg újra az emeleti nagyteremben a rendbehozott városi klub. A hármas szoba felszabadult és azok, akik évek óta részt vesznek a különböző szakkörök, zene- és énekkarok, tanfolyamok munkájában, örültek és remélték, hogy legalább ebben a kisteremben megindulhat az élet.

Az ifjúsági könyvtár — kétévi huzavona után — kiköltözött az irodahelyiségből, a* itt lakó, egyhónapos gyakorlaton levő egyetemi hallgatóhő is kiköltözik innen, és — végre — az iroda visszaköltözhet eredeti f: helyére. így két helyiség üéll majd a kulturális munka és a népnevelés rendelkezésére.

Mint lapunk több alkalommal említette, a művelődési otthon újra éledő irodalmi kqre két hónap óta egy irodalmi est előkészítésén fáradozik, sajnos, többnyire a presszó helyiségében.

Most hétfőn az összegyűlt tizenkét fiatal örömmel sietett fel az üresnek vélt hármas szobába, hogy végre nyugodtan dolgozhasson. De örömük korai volt. A kisterem ugyanis bebútorozva várta őket.

Pénzbedobásra működő játékasztalok, sőt még egy mutatványosbódéba való, húsz fillér bedobása után világító. marokszorító gépezet is akadt. De nem hiányzott természetesen a biliárdasztal és a labdajáték sem.

Később megtudtuk, hogy az egyetlen kulturális munkára alkalmas helyiségből játékszoba lett.

Nagyon kérjük az illetékeseket, vigyék el ezeket a vásári holmikat sürgősen valahová. Esetleg az alagsori presszó helyiségébe, mert eredményes kultúráiét a hármas kisterem és a rövidesen felszabaduló kettes szoba nélkül elképzelhetetlen.

Tegyék lehetővé, hogy ez a két kisebb helyiség végre azt a célt szolgálhassa, amire a József Attila Művelődési Otthon, illetve az egész épület hivatott.

Markó Sándor

Mit egyen a baba ?

Aggódó Izemmel nézi kicsijének arcát. Már megint soványabb.

— Beteg a pici? — óvatosan kérdem, hiszen arcáról lehet olvasni válaszát.

— Igen; Nagyon gyakran. Nincs teje&a.ißlapadt. Ez gyakori. De $%<enitendrén nem lehet csecsemőtejet Itapni. Ha csak kéé alatt nem. Az meg méregdrága, ötven forintot kérnek literjéért. Megfizetném. De nem telik tó.

— Hát pasztőrözött tej nem lenne jó? — kérdem.

— Pasztőrözött tej? Hiú ábránd! El sem hinné, milyen keveset kapnak az üzletek. Hol van, hol nincs. Ha nincs, mit lehet tenni? Kannatejet venni. Aztán lesni, megúsz- ta-e a gyerek? Vagy beteg lett tőle? Amióta meleg van, nincs éjjelem sem nappalom. Mert vagy azért sír, mert éhes, s akkor meg kell etetnem, vagy mert fáj a hasa a tejtől! Mit tegyek?

— Nem tudom — és tanácstalanul nézem most már én is a kis jövevény lesovánnyo- dott arcocskáját, éhes száját. Vajon a tejipari vállalat nem tudna segíteni ezen?

(bányai)

MÁVAUT, Ó MÁVAUT...

Hogy külterületeink autóbusszal megközelíthetők — ez már jelentős fejlődés. Azt azonban, ahogyan a busz várócsarnokaink kinéznek, végtelenül restellem minden Szentendrére tévedő idegen előtt. A Dumtsa Jenő utca 22. szám alatt levő fedett „csarnok” minden reggel bűzlik a szennytől. A buszra kinn a csepergő esőben várakozók azt mondják: Nem vagyunk elkényeztetve, nézze meg Iz- bégen az üzlet előtti várócsarnokot, még ennél is piszkosabb.

Hát persze. Ezeket a várócsarnokokat nem lehet hetente egyszer, vagy esetleg havonta takarítani! Nem, mert ezt a lakásom előtti Dumtsa Jenő utcait hosszú évek óta évente kétszer látom kitakarítva: május 1, meg augusztus 20 előtt. Helyes ez?

Ami pedig a Pap réti elágazásnál, a régi szegényház mellett levő buszmegállót illeti, az minden képzeletet felülmúl. A Lenin útról a Szabadság forrás útra való hajtásnál évek előtt felépült a szép kis várócsarnok. Ugyanakkor sietve elvitték onnan a megállóhelyeket, kifelé, illetve befelé. Aki fedél alatt, ülve várja be az autóbuszt, az ugyan futólépésben sem éri be onnan a beérkező kocsit.

S a kifelé, ízbég felé haladó kocsi olyan helyen áll meg, hogy veszélyes ott le- és felszállni egészséges fiatalembernek is, nem hogy fáradt öregnek, nőnek, gyermeknek.

H. L.

Ismét szép lesz a Duna-part!

Most, hogy már visszahúzódott medrébe a víz, örömmel sétálnánk végig a Duna parti töltésen, amely valamikor a város legszebb sétánya wlt. Kényelmes padok, szép virágedények díszítették. Vasárnap délután innét gyönyörködtünk a hazatérő csónakokban, autókban.

Dehát a város védelme, amely a kritikus pillanatokban mindennél fontosabb volt, annak idején úgy kívánta, hogy homokzsákokkal, illetve újabb földréteggel erősítsék meg a partot. Ez megtörtént. A víz is levonult, de a mintegy hatvan centivel felmagasított töltés romos állapotban maradt. Már-már azt hittük, le kell mondanunk szép sétányunkról, mely méltó dísze volt a városnak, mígnem egy szép augusztusi reggel lapáttal, csákánnyal felszerelt emberek jelentek meg a földkupacok tetején.

Kíváncsian érdeklődtem ezután az illetékesektől, sétálunk-e még a Duna parton? Legnagyobb örömömre igenlő választ kaptam. A Vízügyi Igazgatóság ugyanis a Kucse- rától a révházig, tehát teljes hosszában rendbehozza a töltést. Mintegy Ötven centivel magasabbra emelve, oldalait kikövezik. Ismét parkosítják, padokkal látják el, virágedényekkel díszítik, melyek közé gyepszőnyeget ültetnek.

Reméljük, tavasszal már itt sétálhatunk! (Bonzó)

Lángoló giccs

A Marx téri lángos boltocska az utóbbi idők egyik legügyesebb ötletének bizonyult. A nap minden szakában sort állnak előtte helybeliek és keresztül utazók, vásárló háziasszonyok, gyermekek. Mindnyájan szívesen vásárolják és ropogtatják Jó- zsa Miklós pék nagyszerű lángosait.

A cégtáblája azonban, lángoló betűivel, mindig rémületet kelt bennünk. Láng- pallosú inkvizitoroík jutnak eszünkbe, borzadály fut végig a hátunkon. Nem vagyunk műértők, mégcsak a műemlék védelmi bizottság

tagjai sem, de azt hisszük ez a tábla sikerrel szerepelhetne bármelyik giccskiállításon.

Egy Szó mint száz, ez a tábla ízléstelen, nem tetszik. Inkább elfordulunk tőle, s így jóízűen esszük a lángost!

A Móricz Zsigmond Gimnázium

közli, hogy augusztus 27-én 8 órakor a nappali tagozatosok javítóvizsgáira, 28-án 6—12ig az utazási igazolványok lebélyegzésére, ugyanaznap fél kettőtől este 6-ig tankönyvárusításra kerül sor. 30-án 9—12-ig hivatalos órákat tart az igazgatóság.

Az ünnepélyes tanévnyitót szeptember 1-én, délután 5 órakor rendezik. A tanulók egyenruhában jelenjenek meg, — kéri az igazgatóság, továbbá azt is, hogy az énekkari tagok délután 4 órakor gyülekezzenek.

A levelezőtagozaton a javítóvizsgákat szeptember 7-én, délután 2 órakor tartják. A levelezők teljes vizsgájának írásbeli részére szeptember 6-án délután 2 órakor, a teljes vizsga szóbeli részére szeptember 7-én, délután 2 órakor kerül sor.

SPORTBORS

A megyei spartakiádon sze replő tizenegy járás közül) a legkisebb, szentendrei já- j rás sportolói lettek az elsők.

Ügy látszik, igaz a közmondás: kicsi a bors, de erős.

(Csik)

A BOTTYÁN JÁNOS GÉPIPARI TECHNIKUMBAN

a szóbeli felvételi vizsgák szeptember 2-án reggel 8 órakor kezdődnek. A javító vizsgák augusztus 30-án lesznek Esztergomban. Az új tanév előadásai szeptember 10-én délután fél négykor kezdődnek.

A mérleg csal?

Az állomás és a Pannónia- telep közötti 72. számú népbolt eladója ellen sokan fordultak hozzánk panasz- szal: rosszul mér. Egy névsort adtak át, címmel ellátva; az aláírók mind igazolni óhajtják a gyakran tapasztalt helytelen méréseket. Érdekes. Soha nem több, mindig kevesebb a kiadott meny- nyiség.

A panaszosokat mi a népi ellenőrzéshez és c tanács szabálysértési előadójához küldtük.

TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRÁI

Zábránszky Béláné augusztus 27-én 19 órakor Iskola utca 4. szám alatti lakásán, Horváth Jenő 27-én 19 órakor

Ady Endre út 70. szám alatti lakásán, Jurcsik Béla 27-én 19 órakor Paprikabíró utca 7. szám alatti lakásán, Bran- czeisz József 27-én, Somogyi Bacsó part 14—15. szám alatti lakásán, Hornyák István 28- án 19 órakor Boros Endre utca 5. szám alatti lakásán, Se- besi Lajos 28-án, Lövész utca 4. szám alatti lakásán, Hornyák Jenő 28-án 19 órakor

Költői Anna utca 1. szám alatti lakásán, Czifferi János 28-án 19 órakor Attila utca 5. szám alatti lakásán, Kovács János 28-án 18 órakor Alkotmány utca 3. szám alatti lakásán, Kertész István 28-án 18 órakor Szatmári utca 16. szám alatti lakásán, Porpáczy István 28-án 18 órakor a Móricz Zsigmond Állami Gimnáziumban, Hirsch Józsefné 29- én 16 órakor Kossuth Lajos utca 30. szám alatti lakásán, Katona Sándor 30-án 16 órakor a Szolgáltató Ktsz Vörös Hadsereg útja 22. szám alatti irodahelyiségben, Radics József 31-én 19 órakor Vörös Hadsereg utca 4. szám alatti lakásán és Halasi Józsefné 31-én 19 órakor Kör utca 11. szám alatti lakásán választói részére tanácstagi fogadóórát tart.

ORVOSI ÜGYELET

Szombat déltől hétfő reggelig a város orvosi ügyeletét dr. Göllner Pál körzeti orvos (Ignyatovity Jákov u. 1.) látja el.

Vasárnap az állatorvosi ügyeletet dr. Kollár Pál körállatorvos látja el. (Pilisszent- kereszt, tel.: 2)

MOZIMŰSOR

Ma a filmszínházban a Vörös és fekete című nagy sikerű francia filmet vetítik.

A kertmoziban az Aranyfej című film kerül bemutatásra. Képünk a film egyik jelenetét mutatja be.

BEMUTATJUK

Szentendrének, ennek a romantikus hangulatú, műemlékekben gazdag városnak egyik megtekintésre méltó nevezetessége az egy évvel ezelőtt (1964. augusztus 20-án) megnyílt ortodox egyházművészeti múzeum. Országos viszony- i latban is nagy jelentőségű i műkincsek gyűjteménye vonlja itt magára figyelmünket. i Érthető azért, hogy nemcsak l a szentendreiek, hanem a fő- i városi és vidéki látogatók, sőt i külföldiek is nagy számmal | keresték fel már ezt a művé- \ szettörténeti szempontból is ! nevezetes kiállítást, mely a \ szerb püspöki székesegyház és | püspöki palota mellett levő i épületben nyert elhelyezést. \ A székesegyház műkincseihez, l valamint a püspöki palota sok \ ezer kötetes könyvtárához és \ hírneves kézirattárához társul \ ennek a múzeumnak egyház- ! művészeti gyűjteménye.

! A kiállítás rendezője, So- | mogyi Árpád művészettörté- \ nész, a fővárosi Iparművészeti ! Múzeum munkatársa évek \ hosszú során át végzett mély- ; reható kutatómunkát a ma- ; gyarországi szerb templo- i mokban és az azokban felfe- ; dezett művészeti emlékek ösz- \ szegyűjtésének köszönhető ez i a kiállítás.

j Amint belépünk a múzeum : ajtaján, az első teremben a i ráckevei szerb templom gipsz- i modellje és művészi falfest- i ményeiről készült felvételek j tűnnek szemünkbe. Ez a leg- \ régibb magyarországi szerb \ templom, gót stílusban épüli a i XV. században, amikor Ráckeve volt a magyarországi pravoszláv egyházművészet központja.

A múzeumnak ebben a termében láthatjuk a grábóci szerzeteskolostor templomának gipszmodelljét is. A Tolna megyei grábóci kolostort a dalmáciai Dragovics-zárdá- ból 1585-ben menekült szerzetesek alapították. Ezeknek később Szokolovisz Mohamed török vezér adott menedékbiztosító okiratot, úgynevezett „fermán”-t, amely színes betűivel egyik érdekessége a kiállításnak, mint a török uralom idejéből fennmaradt emlék.

De különösen megragadja figyelmünket az első teremben Csemojevics Arzén pát- riárcha arcképe. Csemojevics ipeki pátriárcha, aki 1690-ben 37 000 szerb családdal menekült hazánkba, a török uralom alatt elpusztult Szentendrén telepedett le a szerb nép színe-javával és ettől kezdve Szentendre lett a magyarországi pravoszláv egyházi és kulturális élet központja. A pátriárcháról készült festményt az esztergomi szerb templomból hozták a szentendrei püspöki palota kép- gyűjteményébe és innen helyezték át a kiállítás termébe, ahol a festmény mellett láthatjuk a nagy főpap liturgikus könyvét és díszes festésű kéziratos oklevelét, továbbá a Szentendrén írt tabakos (tímárok) céhlevelet is.

Amint végighaladunk a múzeum termein, mindenütt a későbizanci művészet alapján felépült pravoszláv művészet emlékei kötik le figyelmünket. Érdemes közelebbről szemügyre vennünk a vallásos tárgyú templomi táblaképeket, az úgynevezett ikonokat, amelyek az ortodox egyházi festészet szigorú rendszabályai szerint készültek, de magukon viselik az alkotásuk időszakában uralkodó festészeti stílusok vonásait is. Különösen a barokk képzőművészet hatását vehetjük észre a XVIII. századbeli neonokon. A legrégibb és egyik legértékesebb ikon a kiállításon az orosz „vladimiri” Madonna-kép XV. századbeli másolata, mely a székesfehérvári görögkeleti templomból került a szentendrei múzeumba. A Madonna-ábrázolások között láthatjuk a konstantinápolyi és kazári típusú képeket, továbbá az aranyvi- rágmintás, XVIII. századbeli Madonna-ikont a győri templomból. Ezt az aranyvirágmin- tás stílust a Magyarországon működő ikonfestők hozták létre. — A ciprusi Madonna kései másolata a szigetcsépi görögkeleti templomból: egyik legszebb ikonja a kiállításnak. (III. terem.) — Nevezetessége a kiállításnak a dunaszekcsői és. medinai „Pantokrátor”-ikon. A Pan- tokrátor-képek Krisztust mint a világmindenség uralkodóját ábrázolják.

Meglepő látványt nyújtanak a kiállítás iparművészeti remekei is: a kelyhek sorozata, az örökmécsesek, az ezüst „ki- vot’’-ötvös munkák és azok az oltári keresztek, amelyeket az Athosz-hegyi kolostor művészei alkották puszpángfából faragott alakokkal díszítve. Ezek között legszebb a grábóci kolostor ezüst nagy keresztje. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Szentendrén is működtek barokk stílusban dolgozó délszláv ötvösök. A kiállítás nevezetességei a kézzel másolt liturgikus könyvek, ilyeneket Szentendrén is készítettek. Az iparművészeti alkotások között meg kell említenünk a díszes kiállítású, ezüstveretes evangéliumokat és szertartási könyveket is, mint a könyvkötő és ötvösművészet remekeit. A díszes főpapi ruhák mellett pedig leköti figyelmünket a Krisztus sirbatételét ábrázoló kendő színes tűfestése. Ezt a győri görögkeleti templomból hozták a szentendrei múzeumba.

Egy hírlapi cikk keretében nem lehet felsorolnunk a kiállított összes műtárgyakat és részletezni nevezetességeiket. Ezeket a helyszínen kell tanulmányoznunk. Ha a kiállítás látogatói figyelmesen elolvassák a múzeumban kifüggesztett feliratokat és Somogyi Árpádnak a múzeumban kapható, képekkel illusztrált művészettörténeti ismertetését, bizonyára élményekben meggazdagodva távoznak el a későbizánci művészet érté- i kés emlékeinek e csarnoka- \ bői.

Vajda István