Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

megyei hírlap különkiadása IX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 21, pENTEK Vasárnap: földi, légi mod az összetett honvédelmi versenyen Vasárnap az MHS ren­dezésében nagyszabású össze­tett honvédelmi versenyre kerül sor városunkban. A verseny főleg a Kinizsi sport­telepén zajlik le. Az összetett honvédelmi verseny keretében rendezik meg a motoros öhv városi döntőjét is. Ezen a napon, délelőtt tiz órakor kerül sor az új autómodell-pálya fel­avatására, amit bemutató és minősítő verseny követ. Az egész napi programot műrepülő-bemutatőval teszik színesebbé, látványosabbá vá­rosunk lakosainak szórakoz­tatására. A modellezés új ágának bemutatásával kí­vánják a rendezők váro­sunkban is felkelteni az ér­deklődést az MHS munkája iránt. A program szerint reg­gel nyolc órakor kez­dődik a motorosverseny és az öhv. Tíz órakor az autómodell- pálya megnyitására, majd az autómodellek bemutatójára kerül sor. Ezt követi az autómodell minősítő verse­nyének első futama. Utána tizenegy órakor mű- repülőmodell-bemutatóra ke­rül sor, majd az öhv és a motorosverseny díjkiosztása lesz. Tizenkét órakor kez­dődik az autómodellek mi­nősítő versenyének második futama, utána az elért ered- róeítyek alapján a tiszteletdí­jakat osztják ki. A motorosverseny városi döntőjének első, második, il­letve harmadik helyezettjei kategóriánként okleveleket és érmeket kapnak majd a díj­kiosztáskor. Az öhv városi döntője keretében a ver­senyzők tíz méterről lég­puskával lőnek. Az első, második, harmadik helyezet­tek részére okleveleket, ér­meket adnak, az első helye­zett alapszervezetek pedig tiszteletdíjat kapnak. Az autómodellezők közül az MHS Pest megyei elnök­ségének tiszteletdí-ját az a versenyző kapja, aki a legnagyobb se­bességet érte el modell­jével, kategóriától füg­getlenül. A városi elnökség díját pe­dig a kategóriánként legjobb eredményt elérő versenyző­nek adják, illetve a pálya­díj kategóriájában a má­sodik legjobb gyorsaságot el­ért versenyzőnek. Az összetett honvédelmi verseny városi bemutatója nagy érdeklődésre tarthat számot a lakosság körében, de vidékről is többen fel­keresik előreláthatólag a ver­seny színhelyét. MA: TANÁCSÜLÉS Ma délelőtt 9 órakor ta­nácsülés lesz a művelődési ház földszinti termében. A tanácsülésein nyolc na­pirendi pontot vitatnak meg. Az eső csépel, nem a gép Megint eső — a cséplők már úgy is annyi mindent át­éltek az idei betakarításnál. Eső nélkül is aggasztó a le­maradás az Arany, a Hunya­di és a Rákóczi termelőszö­vetkezetekben — a másik há­rom közös gazdaságban nincs probléma. Hogy számokban is érzékel­tessük: szerdán az Aranyban még tíz. a Rákócziban nyo’c vagon gabona cséplése volt még hátra, a Hunyadiban pe­dig hét napig kell még dol­gozni a munka befejezéséig. Az egyik tsz-ben lehangoltan mondták: — Az eső csépel most, nem a gép. DIVATOS HAJVISELET 18—20 ÉVES FÉRFIAKNAK A nászinduló hangjai mellett Szépen, halkan szól a nász­induló, gyülekeznek a meghí­vottak — megható pillana­tok ezek. Még ünnepélyesebbé teszi a hangulatot a terem meg­kapó szépsége. Újjá varázsolták. Az egy­szerűen festett, de mégis impozáns fal, az ablakokat kétoldalt díszítő új függö­nyök, s a hátul elhelyezett nagy festmény barátságos összhangja fővárosi rangra emelik ezt a régi, de kül­sejében megifjodott létesít­ményünket. S a fiatal pár, a bájos, szőke, főiskolás menyasszony, és a barátságosan mosolygó vőlegény, az állami hang­versenyzenekar tagja, az anyakönyvvezetőnek boldog igennel válaszol. Szívdobogtató, meleg han­gú üdvözlő szavak hangza­nak. S a gratulációból, me­lyet az ifjú pár kap, gon­dolatban jut azoknak is, akik kezük munkájával ilyen maradandóan széppé. ízlé­sessé tették városunk há­zasságkötő termét. (szentpéteri) (Igler karikatúrája) Tudnivalók a földadó befizetéséről A városi tanács pénzügyi osztályán megtudtuk, hogy a földadó fizetésére kötelezet­teknek a cséplés befejezése után maradéktalanul eleget kell tenniük az 1965. évi adó­fizetési kötelezettségüknek. A termelőszövetkezetek a kö­zösen használt földterületek után kivetett adót termény­ben kötelesek megfizetni, va­lamint az egyénileg gazdál­kodóik is. Ha az adófizetők a ter­ményfizetésre kötelezett föld­adó tartozásukat önhibájukból nem terményben egyenlítik ki, akkor a mázsánként! két­százhúsz forintos búzaáron felül — pótlék címén — föld­adó hátralékuknak minden kilogramm búzája után egy forintot kötelesek fizetni. Emellett azonban a behajtás költségei is őket terhelik. Ötven filléres fagyik Testvérek, a három gyer­mek ugyanis feltűnően ha­sonlít egymásra. Sorban állnak a fagyialtos pult előtt. A két kisebb, mint két kis fecskefióka, kikere­kedett szemmel várja a fagyit. A nagyobb fiú rendel. Először a középső kap egy adag 50 fillérest. Akkorra már a kicsi — úgy három­éves forma — türelmetle­nül topogni kezd. Egyre csak azt hajtogatja. — Énnetöm . isz addá. Közben a kiszolgáló nyújt­ja a második adagot is. A kicsi kérőn nyújtja apró kezét a bátyja felé. Az za­vartan áll. Kóstolóra öccse szája elé tartja a tölcsért. Igen feszült a helyzet A tényállás világos. Csak egy forintjuk volt. Indulnánk megoldani a problémát. De elkésünk. A pult fölött átnyúlik a kiszolgálónő keze és a nagy fiú megkönnyebbülten ad­ja a már sírásra görbülő szájú öccse kezébe a kis- adag fagylaltot. Halkan hangzik a — kö­szönöm szépen — és a há­rom gyermek megelégedet­ten indul kifelé a Vénusz­ból, miközben átszellemült arccal nyalogatják a fagy­laltot. — b — Notórius téglagyűjtők Nincs két éve sem. hogy többek között a Dózsa György utcában is — ki tudja már hányadszor — újra megcsinálták a hidak karfáit. Amint a kőmű­ves-munkával elkészültek a tar^cs emberei, szép fehérre be is meszelték a karfákat. Öröm volt látni őket. Jött azután egy „gondosan” vezetett jármű. De csak repedést okozott. Ám egy jó eső után a téglák elkezdtek fogyni. Játékos gyermekkezek csak az árokban rekesz­tettek el vele átkelőhelyeket. Előrelátó felnőttek azonban innen is igyekeztek biztonságosabb helyre szállítani az értékes zsákmányt. Érthető ugye, sok kicsi sokra megy. A hidak ismét úgy néznek ki, mint a foghíjas ember. Az állandó javítás helyett nem lenne jobb egy-két notórius rongál ót, vagy téglagyűjtöt fülön ragadni?! Elvégre, ha ez városszerte jelenséggé válik, lassan egy téglagyár sem tud anyagot biztosítani hídkár- javításhoz a városi tanácsnak. \ —b.— 'SSSSrr*ASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/V/*/SrSSSSASSSSASSSSSSSSSS*/fSSSSSSSSSSSSSSSSSSS}i­Pihenő a paprikaföldön Az állami gazdaság pap­rikatábláján találkoztunk ve­lük. Rövid pihenőt tartottak kapálás közben. Életerős, vidám lányok, a zöldségkertészeti szakiskola tanulói. Szeretnék jól elsa­játítani a mezőgazdasági is­mereteket — ezt szolgálta a háromhónapos elméleti ok­tatás is Tápiószentmárton- ban. — Ki volt a legjobb tanuló? A kérdésre egyöntetű a vá­lasz. Gazdag Erzsébetre mu­tatnak, aki kitűnő eredmény­nyel végezte az első évet. Azonban nem sokkal maradt le tőle Katancsics Aranka sem. A hároméves iskola el­végzése után szakmunkás ké­pesítést kapnak. A legtöb­ben azonban nem akarnak itt megállni, technikumban szeretnék folytatni tanulmá­nyaikat. Az ország különböző részei­ből jöttek, a gazdaság mun­kásszállásán laknak. Czinege Katalin Karcag­ról, Tóth Zsuzsa pedig Eger­ből került ide a múlt szep­temberben. A makói hagyma- vidéket Jáksó Jolán képvi­seli. Az ősszel almát szedtek, szüreteltek, az iskolában el­töltött napok után pedig a melegágyaknál segítettek. Gazdag Erzsi paprikát szed Most a nyári gyakorlatu­kat töltik, s reggel héttől délután fél ötig a paprika­földön dolgoznak. Szabad Idejükben televíziót néznek, kedvenc lemezeiket hallgatják, a szombat-vasár­nap délutánokat pedig bent a városban töltik el. (Szentpéteri—Papp) MIT LATUNK MA A MOZIBAN; Háry János. Kodály Zol­tán daljátéka, színes magyar filmen. Főszereplők: Szirtes Ádám, Medgyesi Mária, Kiss Manyi. Szélesvásznú. Kísérőműsor: 15. Világhír­adó. Előadások kezdete fél hat és nyolc órakor. rSSS//////SS//SSS///SS//SSS//S/S/SfSSS/SSS//SSS//S/S/S/S/SS////SSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSfSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSS/SSf/SSSSSSS/SYSS/SSSSSSSSSSSfSSSSSSSfSSS/SSSSSSSSSSSSSSSA Mint már megírtuk, dr. Teles Máté László, londo­ni elektromérnök, aki az ezerkilencszázharmincas években Nagykőrösön volt tisztviselő, szeretettel gon­dol vissza városunkra, s majd minden évben meg­látogatja itteni barátait. Dr. Teles Máté London­ban sokat beszélt Nagy­körösről és Magyarcrszág- - - V '■ V"’ "'-“wf A busz és a londoni látogató ról egy ottani barátjának, A. G. Howe banktisztvise­lőnek, aki nyári szabadságát mindig külföldön tölti. Mr. Howe tavaly Görögország­ban nyaralt, az idén eljött Magyarországra és Nagy­kőrösre is. Tette ezt azért, mert nagy zene- és iroda­lombarát — ismeri és nagy­ra becsüli a magyar zene­szerzőket, írókat és költő­ket — s hallotta, hogy Nagykőrös „Arany János városa" volt. Azé az Arany Jánosé, akinek megszeret­te angolra fordított ver­seit. Mr. Howe néhány na­pot töltött városunkban, s alkalmunk volt vele el­beszélgetni. Elmondotta, hogy a gimnáziumban meg­látogatta az Arany János emlékmúzeumot. Elragadta­tással nyilatkozott a mú­zeum jelentős irodalmi ér­téket képviselő kincseiről. Dicsérettel szólt a nagy­körösiek vendégszereteté­ről, rendőrségünk udva­riasságáról. Amikor beje­lentette magát, az ügyele­tes rendőrtiszt barátságo­Mr. G. Howe az Arany-szobor előtt san kikísérte, s kellemes itt-tartózkodást kívánt ne­ki. Ilyen fogadtatást Ang­liában nemigen kap meg az idegen. Nagy elismeréssel beszélt a magyar, s kiváltképpen a nagykőrösi kosztról. Na­gyon ízlett neki a csipmen- tes zöldpaprika és a sár­gadinnye. Náluk Angliá­ban mindkettő ínyenc csemegének számít. A sár­gadinnyét a vendéglőben cukrozott gyömbérpor mel­léadásával szolgálják fel. Egy gerízdmek magyar pénzre átszámítva 14 fo­rint az ára. Megkérdeztük azután, hogy a magyar exportter­mékek közül mivel ta­lálkozott Londonban? — A magyar exportcik­kek elég ismertek és nép­szerűek az angol főváros­ban — mondotta. — A múlt hetekben láttam ma­gyar paradicsomot, amely­nek 24 forint kilója. — Hát magyar barack volt-e? — Láttam a csemege­üzletekben, de az olyan drága, hogy nem is kér­deztem meg az árát. Én aszaltbarackot szoktam fo­gyasztani, amelyet kiló­grammonként 14 forintéri árusítanak. Beszélgettünk azután a magyar zenéről. Mr. Howe ismeri Kodály és Bartók sok szerzeményét. Megve­téssel beszélt a divatos Beatles-zenekarról, melynél szerinte sokkal szebb a magyar cigányzene. Közben házigazdánk meg-megkinált jó kadarka borral. — Gsirió — mondotta ilyenkor angol vendégünk, ami olyan éljen félét jelent magyarul. — Minden nagyon jó, minden nagyon szép Nagy­körösön — fejezte be an­gol vendégünk a beszélge­tést, — csak egy panaszom van — mondotta mosolyog­va. — Az, hogy nagyon siet az autóbuszuk. Megérkezé­semkor, mire a vonat há­tuljáról az állomás elé ér­tem, az autóbusz félig üre­sen elrobogott, s nekem gyalog kellett beballagnom a városba. Írják meg ezt. Remélem, hogy amikor leg­közelebb eljövök, az az autóbusz is meg fog várni. — Csirió ... (Kopa) TANKÖNYVEK Megérkeztek városunkba ai új iskolai év tankönyvei. Az elmúlt iskolai év végén í felmérések alapján megren­delt könyveket elszállították az iskolákba a könyvesbolt­ból. A szülők, gyermekek mától kezdve már vásárolhatják a2 új könyveket, ki-ki a saját is­kolájában. SPORT A konzervgyár csapata vezet a városi szakszervezeti labdarúgó-bajnokságban Érdemes volt megszervezni a szakszervezeti labdarúgó- bajnokságot, ezt igazolják az eddig lejátszott mérkőzések. Túljutottunk a bajnokság fél­idején. már a második fordu­ló mérkőzései folynak. Az el­ső visszavágó mérkőzésen kárpótolta magát a múlt for­dulóban 1:0-ás vereséget szenvedett faárugyári csapat a ktsz-szel szemben. Faárugyár—Ktsz 4:2 (0:0). Faárugyár: Kecskeméti — Módra, Kovács L., Koroknál — Burka, Fekete — Tinesz, Nagy Z., Maczkó, Kovács S., Kasza. Ktsz: Sági — Járvás 11., Karvaly, Csengődi — Danes, Czeczon — Marosfi, Járvás III., Erdei, Török, Balogh. Unalmas mezőnyjátékkal telt el az első húsz perc. A 25. percben 11-eshez jutott a faárugyár, de Tmesz kapu mellé lőtte a büntetőt. Tá­madásba lendült a ktsz. Elő­ször Török elöl tisztázott láb­bal a kapus, majd Erdei ha­gyott ki jó helyzetet. Szünet után mindkét csa­pat vezetett néhány formás támadást, s az első gól az öt­venötödik percben született: Tinesz közelről lőtt a hálóba. Tíz perc múlva Kasza meg­szerezte a második gólt a fa­árugyári csapatnak. Táma­dásban maradt a vezető csa­pat, s nem sokkal később is­mét a balszélső Kasza volt eredményes; 3:0. Erdei állt be a ktsz kapu­jába. Ö sem tudta megakadá­lyozni Tineszt a gólszerzés­ben; 4:0. A ktsz nem adta meg magát. Ennek eredmé­nyeként először Balogh szer­zett gólt, majd Karvaly húsz méteres szabadrúgásból lőtt góljával alakult ki a 4:2-es végeredmény. A bajnokság állása vetkező: a kö­1. Konzervgyár 2 2 — 8:2 4 2. Faárugyár 3 11 1 7:6 3 3. Ládagyár 3 11 1 7:9 3 4. KTSZ 4 1 — 3 3:8 2 A legtöbb gólt a konzerv­gyári Kornyik lőtte, számsze- rint ötöt. Utána következik három góllal Tinesz (faáru­gyár). Kétszer volt eredmé­nyes a konzervgyári Bakonyi, a ládagyár csapatából: Har- sányi, Horváth 11., a faáru­gyári Kasza, valamint a ktsz balszélsője, Balogh. (szentpé(eri)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom