Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

JO hír csemöről Az állami gazdaság hozzájárult az útépítéshez szükséges terület kisajátításához Augusztus 24-i számunkban megírtuk, hogy — megfelelő út hiányában — az alsó-cse- möiek évek óta a vasúttölté- sen kénytelenek járni, ha az új tanácsházán akad dolguk. Korábbi tájékozódásunk alap­ján megírtuk azt is. hogy a tervezett másfélkilométeres útépítés azért késett, mert az állami gazdaság nem járult hozzá a szükséges földterület kisajátításához. Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk Dobozy Fe­renc tanácstitkártól, melyben közölte, hogy — információnk óta —; az állami gazdaság „hozzájárult az út területének kisajátításához, sőt, ezen túl­menően jelentős társadalmi, fuvarmunkát helyezett kilá­tásba az út megépítéséhez”. A magunk részéről csak örülni tudunk — együtt az alsó-esemőiekkel — hogy a hosszas huzavona után az állami gazdaság nemcsak az akadályt hárította el, hanem munkájával is segíti (mintegy jóvátételül a késleltetés miatt) a csomói útépítést. • PEST MI8YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSIÉRE IX. ÉVFOLYAM, 201. SZ- 1965. AUGUSZTUS 27, PENTEK GAZOLAJ A BEAZIABEA Hétfőn rossz nap virradt a motorosokra, autósokra. Kö­zülük is azokra, akik a ceg­lédi benzinkútnál tankoltak. Nemigen jutottak messze a friss tankolású „benzinnel”, beköpte a gyertyát, tisztíthat­ták, s akkor sem értek el hazáig a járműveken. Mi történt a benzinnel? — kérdeztük meg Pásztor Ist­vánt, az ÁFOR ceglédi ki- rendeltségének a vezetőjét. — Árukeveredés. A gondatlan átvétel kö­vetkeztében gázolajat ön­töttek a benzinkútnál az egyik tartályban levő benzinre. Mihelyt tudomást szereztem, azonnal letiltottam a kiszol­gálást a szennyezett tartály­ból. Jelentettem a hibát a központnak, a vizsgálat és a tartály tisztítása folyamat­ban van. A kiszolgálás a szennye- zetlen tartályból zavarta­lanul történik. Az esethez még csak ennyit: megértjük, hogy hiba ott tör­ténik. ahol dolgoznak. Azt viszont nem értjük: a ben­zinkút kezelői miért szolgál­tak- ki szennyezett benzint, fImikor tudhatták, hogy az 4»£nr alkalmas már a jármű­vek meghajtására? <fl.) Az új tanévet már megkezdték a pedagógusok Az elmúlt év tapasztalatai és az új tanév feladatai az igazgatói értekezlet napirendjén Juhászatot tanulnak az elsősök Tanéveleji tájékoztató a mezőgazdasági technikumból Tegnap tartották meg vá­rosunkban az új iskolai év tanévnyitó igazgatói érte­kezletét Táncsics iskolában. Az értekezleten részt vettek az általános iskolák igaz­gatói, igazgató helyettesei, a szakszervezet alapszervezeíi titkárai, az úttörőcsapa veze­tők. A városi pártbizottság képviseletében megjelölt Sá- gi Ferenc osztályvezető, a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága részéről pedig He­gedűs József tanácstitkár. Győré Sándor művelődés- ügyi osztályvezető előadá­sában értékelte az elmúlt ta­nulmányi év munkáját, ta­pasztalatait. A város általá­nos iskoláiban — mint mon­dotta — 3.55-os volt a tanul­mányi átlag, a mulasztási napok száma pedig 5,7. Az elmúlt évben csökkent a bukott tanulók száma: nem érte el a hét százalékot sem. A továbbiakban foglalko­zott az iskolák körzetesítése után kialakult helyzettel. A tanyai településekről be­járó felső tagozatú gyere­kek — mondotta — nagy megterhelésnek vannak ki­téve. Zsúfolt autóbuszokon és, vonatokon utaznak, nem­egyszer megtörtént, hogy nem fértek fel a buszok­ra, o’yan nagy volt az utas­forgalom. A gyerekeknek már hajnalban útnak kell in­dulniuk. s tanítás után gyak­ran — főként a téli hónapok­ban — sötétben éirkeznek haza. Tanulmányi szempontból helyes a körzetesítés, azonban mindaddig csak félmegoldás marad, amíg ezeknek a gyerekeknek nem sikerül a város te­rületén diákotthonokat létesíteni. A pedagógusok szakmai to­vábbképzésével kapcsolat­ban elmondotta Győré Sán­dor, hogy a 360 pedagógus — a néhány nyugdíjkorhatá­rú kivételével — valameny- nyien részt vettek a 13 szak­mai munkaközösségben folyó továbbképzésben. Fejlődés mutatkozott az iskola és tár­sadalom kapcsolatában, az úttörőmozgalomban is. Ele­mezte továbbá a népművelési intézmény munkáját, hang­súlyozta a klubélet fejleszté­sének ‘ fontosságát. Az új tanév főbb felada­taiul a vezetés demokratizmu­sának magas színvona­lon való megvalósítását, az osztályozatlan tanulók számának csökkentését, a világnézeti nevelés el­mélyítését, a tanyai is­kolák letéti könyvtárai­nak a fejlesztését, a nép­művelési munka támo­gatását jelölte meg. Egyben közölte, hogy tervbe vették az amatőr filmesek klubjának megalakítását, .megvalósítják a városban a fúvószenekart, a művelődési otthonok az idén segítséget nyújtanak a társadalmi ün­nepségek színvonalas meg­rendezésében. KÉT E> RE KÉSZÜL A KÖLTSÉGVETÉS Megkezdődött a városi ta­nács költségvetésének össze­állítása. Ez alkalommal nem egy. hanem kétéves szakaszra történik a tervezés. A város- fejlesztési tervet is készítik, ugyancsak kétéves ciklusra. KOMPLEX MÓDSZER Szeptember 1-ig lehet még jelentkezni ipari tanulónak A fiatalok nyári szünidejé­ből már nem sok van hátra, röpke egy hét, s megkezdődik az új tanév. Hogyan készült fel párosunk második legna­gyobb középiskolája az új nyitányra? — énről kérdeztük Drahota Szabó Dénest. a me­zőgazdasági technikum igaz­gatóját. — Az idei tanévnyitóval lé­pünk a tizennegyedik tanévbe — kezdi a- beszélgetést az igazgató. Először indulunk nyolc osztállyal, két-két pár­huzamos osztályunk lesz egy évfolyamon. Az első osztályba nyolcvan hallgatót vettünk fel a nappali tagozatra. Saj­nos még a jó és jeles rendű tanulók közül is sokan itt hagyják az iskolát, visszariad­nak a gyakorlati munkától. — Hányán iratkoztak be? — A felnőtt levelező hallga­tók és a kihelyezett osztályok­kal együtt 470. hallgatója lesz iskolánknak. r— Hol nyílnak az idén ki­helyezett osztályok? — Úgy tervezzük. hogy Nagykőrösön, Törteién, Mono- ron és Gyomron nyílnak új osztályok, elegendő jelentkező esetén. Ezeknél az osztályok­nál januárban kezdődik a tanév, mert télen jobban rá­érnek tanulni a felnőttek. — A nevelőtestületben tör- tént-e változás? — Két új tanárnő jött a ta­nári karba. Mindketten ceglé­diek; Kiss Ferenci lé magyar— orosz szakos — a Hámán Ka­tó iskolából; Virágh Edit orosz szakos pedig a Földvári Károly iskolából jött át hoz­zánk. Velük együtt húszra emelkedett a tanári kar lét­száma. Az eltelt tíz év alatt szoros kapcsolat alakult ki az iskola, a tsz-ek, az állami gazdasá­gok között. Nyaranta, meg az évközi gyakorlatokon a fer- ■ melési munkával ismerkednek a hallgatók. — Hogyan vannak megelé­gedve a közös gazdaságok ve­zetői a fiatalokkal? — A mi állandó tangazda­ságunk a Cifrakerti Állami Gazdaság, oda járunk kd gya­korlatra. Nagyon meg van­nak elégedve a diákok mun­kájával. A járás tsz-ei is kali­kódnak értük, ami a gyerekek jó munkáját dicséri. Minden kérésnek azonban mi sem tu­dunk eleget tenni, mert ne­künk is van szép számmal olyan gyakorlati munkánk* amelyet kötelező elvégezni, benne van a tantervi anyag­ban. Ilyen kötelező gyakorlat például az első osztályosoki számára a baromfigondozás, a juhászat és a borjúnevelés. A másodikosok a csáva zás, bur- gonyabetakaritás és az erőgé­pek ismereteit sajátítják el, s mire befejezik a négy évet, — minden gyakorlati munkával megismerkednek. — Milyen szemléltető esz­közöket vásároltak? — Megvettük az új állat- modelleket. az új diafümeket, k esk enyf i lm - vet i t ónk is van. Azon ki váll tv, rádió, magneto­fon — minden a tanítás szol­gálatában áll. A géptani szer­tár részére egy régi traktort szedtünk szét, hogy a gép minden alkatrészével megis­merkedhessenek a gyerekek. — Építkezés? — Most fejezik be a négy- lakásos tanári lakóház építé­sét a Vak Bottyán utca és a Köztársaság utca sarkán. Egy tanárunk a városból, három pedig a diákotthonból költö­zik ide, így enyhül majd a diákotthon zsúfoltsága. A leánykollégium három új, ösz- szesen hetven személyes he­lyiséget kap Buják! Gyula A szolnoki rádió ceglédi műsort közvetít WAO? 1 ö n t Rajzolónk javaslata a szolgáltató tevékenység továbbfej­lesztésére Lencsés rajza Halló, itt a szolnoki rádió beszél.., Aki naponta este hat és hét óra között ráállítja a vevőké­szülékét, a, 221-es középhul­lámra — a szolnoki rádió mű­sorát hallhatja. — Nevünkben ugyan még a „szolnoki” nevet viseljük, azonban az utóbbi időben mindinkább kiterjesztjük mű­sorunkat az egész alföldi táj­ra — mondotta Kovács Jenő, a szolnoki rádió munkatársa, aki a napokban Nagy Izabel­la rádióriporterrel több felvé­telt készített városunkban. Milyen ceglédi műsort su­gároznak a közeljövőben? — A mai napon több in­terjút is készítettünk Ceglé­den. Szelepcsényi Imre városi tanácselnök Cegléd város fej­lesztési terveit ismerteti majd. Ikvai Nándorral a jövő évben ötvenedik évébe forduló Kos­suth Múzeum munkájáról be­szélgettünk, Szomorú István Cegléd irodalomtörténeti ha- [ gyományairól emlékezik meg... és még több más ..anyaggal” térünk vissza Ceg­lédről a szolnoki stúdióba — mondotta Kovács Jenő. —(ez) VÁSÁR A városi tanács vb ke­reskedelmi csoportja értesí­ti a város lakosságát, hogy szeptember 5-én országos ál­lat- és kirakodóvásár lesz Cegléden. Vészmentes hely­ről, szabályszerű járlatlevél- lel mindenfajta állat felhajt­ható. Magányos emberek különben is, tudja hány pa­raszt vette magára a vasúti gúnyát, amikor jött a tsz. ők egész életükben a föl­det túrták, miért nem ma­radnak most itthon? 6 óra Döcög a személy. Minden nagy fánál megáll. Monor után már nincs hely. A füst és a fáradt unalom rászáll az emberekre. Az egyik sa­rokban kártyáznak. A töb­biek alszanak. Fejük előre­billen, felriadnak, azután új­ra csendesek. Nagy lendü­lettel löki be az ajtót az új­ságos éles hangja: „itt van­nak a mai lapok”! Senki sem mozdul. Alszanak. — Ismeri Pestet? — Hát hosszú az a 18 év, mindennap ott vagyok ... — Merre járt már ott? — Olyan sokfelé még nem voltam. Tudja, hétköznap nincs idő. Csak azt a részt látom, amerre munkába já­rok. Szürke utcákat, füstös gyárakat. Vasárnap meg örü­lök, hogy otthon maradha­tok, nem még akkor is utazni. 10 óra Negyedórára leállnak. Bri­gádgyűlés. Arról van szó, hogy el kellene vállalni egy 424-est. Túlórával megcsi­nálhatnák. A bejárók huza- kodnak. De pénzt is jelent, jól megfizetik, hát elvállal­ják. — Gyakran utazik haza későn? — Volt olyan időszak, ami­kor egy héten háromszor- négyszer az éjfélivel jöt­tem. És reggel újra vissza. A vonaton, szerencsére, tu­dok aludni. — Nem kezdi fáradtan a munkát a vonatozástól? — Meg lehet szokni, higy- gye el. 12 óra Nagy a hőség a műhelyben. Az izzadtság lemossa az ola­jat, s ha letörli az ember, kegyetlenül viszket. Jólesik a pihenő és a meleg ebéd. -A kultúros feláll és meghív mindenkit a holnap esti mű­sorra. Néhányon esznek to­vább, nem kérdeznek semmit. A bejárók. Ok nem marad­nak itt. Utaznak haza. — Bent maradt már a munkatársaival? — Hát hogyan? Nehéz ezt megérteni, hogy elegünk van Pestből egész nap? Otthon vár az asszony, meg a gyere­kek. — Ismeri jól a kollégáit? — Együtt vagyunk minden nap. Igaz, nem sokat beszé­lünk, akkora a zaj_ hogy nem halljuk egymás szavát. Munka után meg sietünk haza. 1Ő óra Vége a délelőtti műszak­nak. Jókedvűen lépnek ki a gyárkapun. Van hely a vona­ton, ők az első felszállók. Folytatódik a reggeli kártya­parti. Mások a koszos abla­kon bámulnak ki, pedig már minden fűszálat ismernek erre. Van, aki most is alszik. — Gyakran olvas? — A vonatban nem tudok, mindjárt elalszom. Legfeljebb az Esti Hírlapot futom át. — Könyvek? — Néha kapok egy rongyos fedelűt. De nem szeretem ezeket. Mind egyforma. 18 óra Sok a leszálló. Hosszú sor­ban indulnak hazafelé. „Le­telt?” „Egy nap megint.” Az asszony a ház előtt várja. A gyerekek játszanak valahol. — Mit csinál otthon? — Akad miridig munka. Most még nyolcig is lehet dolgozni. Van egy kis sző­lőm, azzal babrálgatok. — Nem fáradt? — Meg lehet szokni..'. 20 óra Az asszony moziba ment a nagyobbik lánnyal. Egyedül van otthon. Bezárja a barom­fit, aztán felkapcsolja a rá­diót. Megfigyeli a pontos időt, és felhúzza a vekkert. Az ágy, ez a puha ágy a legjobb a világon. A rádió sárga fénye hosszú árnyékot rajzol a fal­ra. Mélyeket sóhajt. Egyedül van. — Este hova jár? — Nincs kedvem felöltözni. Pedig hív az asszony. — Barátai? — Nem járok én sehová. 22 óra Megjöttek a moziból. Mér­gelődik. a felesége, megint el­aludt és szól a rádió. Csen­desen vetkőzik, nehogy feléb­redjen szegény. Mellé bújik. Olyan jó ez az ágy. Jajm elfe­lejtette megkérdezni az urát, hogy... Felkeltse? Fáradt, hadd aludjon, ő nem álmos. Jó lenne mégis felkelteni... — Ez a hely már végleges? — Mihez kezdhetnék, vé­nülő fejjel? Ezt csinálom én már nyugdíjig. Minden nap. Sötét az éjszaka. Lehűl a levegő. Azt mondják, aki ber járó, annak nincs ideje ál\ modni. Korán csörög a vekker. Kohlmayer Ádárn Városunk középiskoláiban ugyan már befejeződtek a fel­vételek. illetve a beiratások, de az iparitanuló-intézet kar púi még nyitva állnak a fiata­lok előtt. — Milyen szakmára lehet még jelentkezni? — Kérdé­sünkre Dubniczky Mihály, a KIOSZ titkára adta meg a vá­laszt. — A beiratkozási határidőn már mi is túl vagyunk, de a ; különböző szakágak „fehér j foltjai” szükségessé tették,; hogy pótjelentkezéseket fo- í gadjunk el, aminek határide- ! je szeptember 1. A tavalyi év- j hez viszonyítva az idén ugyan í több ipari tanuló jelentkezett, \ azonban az építő-, ács-, szoba- \ festő-, faesztergályos, villany- \ szerelő, asztalos szakmákra az j idén sem volt elég jelentkező. \ Érdekes megemlíteni, hogy a j fiúknál divatossá vált autó- ; szerelő szakma az idén nem ! volt olyan keresett, mint gon- ! dőltük. ; — Hány fiatalt szerződtet- í tek az idén? — Hatvanat. Nagyon sok ! leány jelentkezőnk volt, ezek elhelyezése — tekintettel a ; fodrász, női szabó mesterség ; keresettségére — nagy gondot; okozott, és sajnos a felét sem \ j Ezúton mondok hálás köszöne-! tét rokonainknak, jó ismerőseink- ; nek, jó szomszédainknak, akik j szeretett jó férjem. Túri Ferenc í temetésén megjelentek, részvétük- í kei nagy bánatomban osztoztak, ! sírjára koszorút, virágot helyeztek. ; özv. Túri Ferencné ! Ezúton mondok hálás köszöne- í tét mindazoknak a rokonoknak, j ismerősöknek, jó szomszédaink- J nak, a Vörös Csillag Tsz vezetősé- ! gének és tagságának, akik szere- ! tett jó férjem elhunyta alkalmából \ részvétükkel nagy bánatomban j osztoztak, a temetésén megjelen- tek, sírjára koszorút, virágot he- í lyeztek. özv. Sági Pálné J * 1 Dr. Kovács Károly orvos, fül- í orr-gégész kórházi főorvos rende- ! lőjét Cegléden, Hunyadi utca 20. ; szám alá helyezte át. Rendel: de. ! 1 és du. 4-től. / tudtuk elhelyezni, ami ná­lunk minden évben visszatérő probléma. — Egyszóval: várjuk a nyolc általánost végzett fiata­lokat, az építő, ács, szobafes­tő, faesztergályos, villanysze­relő, asztalos és autószerelő szakmákra. Jelentkezni lehet szeptember 1-ig a KIOSZ-iro- dában. 4 óra í % Megmozdul a vekker az ^ asztalon. Kíméletlenül kiál- ^ tozik: felébredni!... feléb- £ redni! A férfi kiugrik az 1 ágyból. Szemeit még lehúz- ^ za az álom, de idegei pon- % tosan dolgoznak. Reflex- ^ mozdulatokkal öltözködik. $ Nincs egy felesleges lépés <! sem. Az idő szigorúan ki- £ számított: öt perc alatt el­2 készül, innen tíz perc az £ állomás. Négy óra húszkor £ itt a vonat. A felesége fel- f ül az ágyban, most nincs $ dolga, már este bepakolta a ^ szalonnát és mellé a friss % paprikát. A két gyerek mé- % lyen alszik, végigszalad a $ keze az arcukon, majd meg- £ csókolja az asszonyt 'és el­indul. % Teleszívja a tüdejét, a £ ffiss hajnal elűzi fejéből az f álom utolsó felhödarabkáit $ is. ^ — Mióta bejáró? $ — A nyolc általános után $ felvitt apám Pestre. így szo- ^ kás ez a faluban. Tizennyolc £ éve már ennek. £ — Most hol dolgozik? % — A vasútnál, a Landler í Jenő Járműjavítóban, j — Mennyit utazik naponta? % — Hatvan kilométer oda £ és ennyi vissza. Négy óra. 2 — Itthon nem lenne mun­\ ka? % — Hol? A tsz-ben? Mit ^ képzel! Nem azért tanultam 2 szakmát, hogy kapáljak. Meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom