Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

1965. AUGUSZTUS 3, KEDD AIM.WI Mírtap Tűzoltóverseny Szigetszentmiklóson Éjjel még rendületlenül esett, azonban délelőtt 10 óra­kor a „légköri tűzoltóegyesü­let” — valószínűleg szolidari­tásból — elzárta sugártömlőit. Néha-néha a nap is kisütött. Így augusztus elsején a sikeres elméleti vizsga után, Sziget- szentmlklós—Csepel Autógyár sporttelepén. Pest és Komárom megye önkéntes üzemi tűzoltói felsorakoztak, hogy gyakorlati felkészültségükről is számot adjanak. Tizennégy felnőtt és egy ifjúsági csapat versengett. A Kohó- és Gépipari Minisz­térium országos versenyt hir­detett a felügyelete alá tartozó vállalatok, üzemek önkéntes, azaz „létesítmény” tűzoltó­egyesületei részére. Az elődön­tőre az ország három városá­ban: Győrött, Miskolcon, Sze­geden és itt, az említett sport­telepen került sor. Hét tűzoltócsapat rajtolt a •tOO liter/perces kismotor fecs­kendős kategóriában. A leg­jobb eredményt a Labor- és Műszeripari Művek, valamint az Egyesült Izzó tűzoltói ér­ték el: mindketten bejutottak az őszi országos versenyre. A 800 liter/perces kategória hat csapata között is izgalmas verseny alakult. Országos és megyei bajnokok mérték ösz- sze ügyességüket, gyorsaságu­kat Szoros mezőny volt. A második és a harmadik hely sorsolással dőlt el. Első helyen a Ganz EKM, második helyen a házigaz­da Csepel Autógyár raja végzett. Három hektónyi olajat, ben­zint oltottak el pillanatok alatt hab- és védősugárral az autógyáriak gépkocsifecsken­dői. A verseny másik rendező­je, a Pestvidéki Gépgyár há­rom csapattal képviselte ma­gát. A versenyben a tűzszerelő rajuk jutott tovább. Az augusztus elsejei tűzoltó­verseny végezetül színpompás tűzijátékkal zárult (halász) EZÜST VITORLA Vasárnap véget ért a 18. lo- carnói -nemzetközi filmfeszti­vál. A neves olasz, francia, német és szovjet filmszakem­berekből álló zsűri a fesztivál nagydíját, az Arany Vitorlát az angol Anthony Simmons Négyen, hajnalban című film­jének ítélte oda. A fesztiválon magyar siker született: Szabó István Álmo­dozások kora című filmjét egy csehszlovák, egy mexikói és egy olasz filmmel együtt az Ezüst Vitorla-díjjal tüntették ki. HAZAÉRKEZETT AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES Csaknem négyhónapos dél- amerikai turné után vasárnap hazaérkezett a Magyar Álla­mi Népi Együttes. Fogadásuk­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese. a minisztérium és a népművelési intézet képviselői. Rábai Miklós, az együttes Kossuth-díjas művészeti igaz­gatója elmondotta, hogy ápri­lis 19-e óta Mexikó, Peru, Chile, Argentína ps Brazília több városában, 106 nap alatt 96 előadást tartottak. Bár Dél- Amerika közönsége kevéssé is­meri a magyar népi folklórt, művészeink szereplését min­denütt nagy érdeklődéssel fo­gadták. Ütjük Során megismer­kedtek a dél-amerikai népi muzsikával és tánccal is. Min­den országból hoztak maguk­kal olyan anyagot, melyet a magyar közönségnek is bemu­tatnak. — Óriási macskabaglyot fogtak Vácott, a Naszály- hegy alatti Gombáson, a múlt héten. Hossza: 50 cen­timéter, számytávolsága másfél méter. mai nap 10 ÉVE, 1965. augusztus 3., kedd, H ermina “ napja. A Nap kél: 4.23, ómkor nyugszik: 19.16 órakor. A Hold kél: 11.38 órakor, nyugszik: 22.27 órakor. Felhőátvonulá­sok. Néhány he­lyen eső, zivatar. Mérséklődő északnyugati, északi szél. Az évszakhoz képest hűvös idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között. Dl VATPRO GNÓZIS Idén az előjelek szerint a szoknyahossz változatlan, a ruhák általában egybeszabot­tak, lezser princesszvonalúak, de ismét megtalálható már a kollekcióban a derékban elvá­gott és bővülő aljú is. Téli viseletre is ajánlják a kosztümöt, amelynek kabátja általában csípőig ér és kissé karcsúsított, s egyaránt diva­tos, egyenes és bő aljú szok­nyával. A redingotvonálú ka­bátokon kívül terveztek dra­gonnal vagy övvel összefogha­tó egységes vonalú kabátot is. A nappali ruhák, kosztümök és kabátok anyaga többnyire tweed hatású kelme, az alkal­mi ruhák pedig főként selyem­ből és jacquátd szövésű anyag­ból készülnek. Díszítésük leg­inkább gyöngy, gallér, paszpól vagy hímzés formájában. — Nem rossz ló, csak az a baj, hogy rugós ... (Pásztor rajza) — Szabó Józscfné megyei tanácstag szombaton Dány- ban tanácstagi fogadóórát tart — Egy pótkocsis cement­szállító tehergépkocsi szom­baton délelőtt elütötte Üröm községben Szonát Hermina 55 éves ürömi lakost aki minden körültekintés nél­kül haladt át az úttesten. Szonát Herminát életveszé­lyes állapotban szállították a mentők a kórházba. — Elfogott tolvajok. Va­sárnapra virradó hajnalban Fábián Ferenc 24 esztendős halásztelki lakos az ablak­rácson át bemászott a ha­lásztelki 81. számú italbolt­ba. Fábián Ferencnek Pus­kás József 26 esztendős ha­lásztelki lakos „falazott”« Farkas László észrevette a tetteseket, riasztotta a szom­szédokat, s így Fábián Fe­rencet és Puskás Józsefet a rendőrség a helyszínen „le­fülelhette”. 1955. augusztus 3-án halt meg Sl- donie Gábriellé Colette hírneves francia írónő. Századunk első évtizedében bátor őszinteségül részben önéletrajzi jellegű regé­nyei révén vált neve Ismertté. A finom eszközökkel szórakoztató írónő igazi tehetsége azonban csak később bontakozott ki. Tö­kéletesen kifejezte a nők érzés- és élményvUágát, érzékeltctüen megjelenítette a futó hangulato­kat, s a mozdulatokat. Vala­mennyi Írásában szuggesztiv ere­jű stílus műves/.ként mutatkozik. Kitűnő gyermekregényeket frt és nagyszerűen írta le a legösztönö­sebb lényeket, az áUatokat, hires állattörténeteiben. Életművét mesteri novellák, esszék és né­hány színmű egészítik ki. Re­gényei világszerte a nagy könyv­sikerek közé számftottak és al­kotójuk elismerését jelentette, hogy 1919-ben a Goncourt Aka­démia elnökévé választották. Ezt a tisztséget egy fél évtizeden át, haláláig töltötte be. — A ráckevei járás la­kossága ez év első felében közel 72 millió forint érté­kű élelmiszert, ruházati és vegyes iparcikket vásárolt a sizövetkezeti boltokban, Ez hatmillió forinttal több a • tavalyinál. A dömsödi, kis- kunlacházi, szigetsxentmár- toni és taksonyt fmsz túltel­jesítette kiskereskedelmi forgalmi tervét FÉNY HIPOTÉZIS Egy részeg ember botor­kál az oszlop körül és min­dig megüti magát egy kő­ben. Miután már tucatszor körüljárta az oszlopot, or­dítani kezd: — Segítség! Segítség! Ele­venen befalaztak. — Lesi Kása Ferenc 51 éves alkalmi munkást július 25*én éjjel tettleg bántal­mazta Nyáregyházán, az ut­cán Török Dezső 33 éves tsz-tag. Lesi Kása Ferencet a mentők súlyos sérülések­kel szállították a központi Honvéd kórházba, Török Dezsőt a rendőrség őrizetbe vette. Ismét fényes lesz Vác. Kicse­rélik a kiégett, megsárgult higanygőz égőket. (Foto: Gábor) — Hétfőre virradó éjjel villám csapott Hévízgyör- kön, az Ady Endre út 25. szám alatt egy négyszer nyolcméteres szalmatetős fészerbe. A tüzet a helyi önkéntes tűzoltók, s a la­kosság közös erővel oltotta, el. Elpusztult többek között egy lovaskocsi is. Az anyagi kár 5000 forint, a megmen­tett érték 10 000 forint. A károsult Kohér Mihály tsz- tag. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA KOSSUTH RADIO 8.20: Smetana operáiból. 8.59: Kérjük jegyezze fel! 9.04: A gyer­mekrádió műsora. 9.20: Mezei cso­kor. 9.45: A gyermekrádió műsora. 10.10: Két vonósnégyes. 10.50: Csa­ládi körben. 12.15: Tánczenei kok­tél. 12.59: Budapest kulturális programjából. 13.00: A rádió jojri műsora. 13.15: Mozart: B-dur di­vertimento. 13.45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságából. 14.05: A Budapesti Koncert FuvószencW kar játszik. 14.20: Tévedések és koholmányok a biológiában. 14.35: Wagner: Tannhäuser. 15.00: Dél­utáni frissítő. 16.28: Közvetítés az Irodalmi Színpadról. Cigányok. 17.00: Autósok, figyelem! 18.00: Ml történt a nagyvilágban? 18.15: Ha­zánk hírei. 18.20: Az örök Pygma­lion. 19.25: A Szabó család. 20.29: Hangjáték Schumann életéről. 22.15: Sporthírek. 22.20: Ember mint te. Johannes R. Becher ver-, seiből. 22.35: Oláh Kálmán népi ze­nekara játszik. 23.10: Móricz Zsig- mond Debrecenben. 23.30: Zenekari muzsika. PETŐFI RADIO 14.20: Havasy Viktor táncdalaí- ból. 14.30: Verbunkosok, népdalok. 15.05: Gounod: Faust. 18.23: Műve­lődéspolitikai műsor. 18.40: A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekara. 21.05: A szép im- péria. Balzac elbeszélésének rádió- változata. 21.40: Tánczene. 22.1 S: Közvetítés . az Országos Filharmó­nia kamaraterméből. URH 18.30: Hírek. 18.35: Kamarazer?. 19.35: Könnyűzene. 20.20: Tito Go - bi és Christel Goltz énekel. 20.50: Táncmelódiák. 21.35: Zenekari mu­zsika. TELEVÍZIÓ 17.35: Műsorismertetés. Hírek. 18.00: Világjáró fiatalok. A Magyar Ifjúság című lap és a televízió kö­zös műsora. 19.00: Hűsítő jégkoc­kák. Jégtánciskola. 19.20: Esti me­se. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Lányok, asszo­nyok. Könnyű-e együtt élni Veled? 20.15: Számadás a lelkiismerettel. Magyarul beszélő lengyel film. (14 éven felülieknek). 21.45: „Eltörött a hegedűm” . . . Közvetítés Szeged­ről, a Hungária Étterem kerthelyi­ségéből. 22.15: Tv-híradó. 2. kiadás. A Bomba (27.) Hogyan és hová? Bikini felett 1946. július 1-én került sor az első rob­bantásra. Groves és Parsons mindent előkészített. Negy­venezer ember vett részt a munkálatokban, de az A nap­ra, a robbantás napjára min­den készen is állt Célflotta . horgonyzott a szigeteknél, nyolcvankét hajó, apró na­szádtól a repülőgépanyahajóig, fedélzetük megtömve ágyuk­kal, harckocsikkal, kísérleti állatokkal, élelmiszerekkel, mindennel, amit csak elkép­zelni lehet, egyet kivéve: em­beri kísérleti alanyok most nem voltaic. Hiába, a háború véget ért... Swancutt őrnagy Daves Dream nevű gépe dobta le a bombát Gépek tucatjai fil­meztek, mérték a radioaktivi­tást — amely Farrel szerint nincs! — műszerek tucatjait engedték le ejtőernyőn, s Par­sons elégedetten állapította meg: minden terv szerint tör­ténik. Csak a halálthordó gombafelhő viselkedett „terv- szerűtlenül”. A szél szárnyára kapta, s néhány óra alatt több sz;áz kilométer távolságra ra­gadta el. Rémült kapkodás kö­vetkezett. Riadóztatták a kü­lönböző szigetcsoportokon ál­lomásozó repülőegységeket: fe­léjük tart a felhő, Ha fél órán belül nem változtatja meg irá­nyát, meneküljenek... mene­küljenek! A szél, mintha csak megelégedett volna ennyivel, végül is megváltoztatta irá­nyát De vajon megértették-e a figyelmeztetést azok, akik azt hitték, mindennek paran­csolni tudnak? Megértették-e, hogy aki kardot ránt, az kard által vész el?! Tibbets, aki ti­pikus képviselője az értetle- neknek, a hirosimai támadás tizenötödik évfordulóján így nyilatkozott egy újságírónak: „Semmiféle személyes érzé­sem nem volt és ma sincs. Ha parancsot kapnék, hogy hol­nap dobjam le a még pusztí- tóbb hidrogénbombát, ugyan­úgy megtenném.'’ Tibbets, mint már írtuk, ma a NATO vezérkar tábornoka... i ^fm fhodjun L a vi on Bikini mellett július 25-én robbantották fel a második atombombát. Ez víz alatti rob­bantás volt, a bomba hatásá­ra jellemzó, hogy tízmillió tonna (!) vizet mozgatott meg, két kilométer magas, 750 mé­ter átmérőjű vízoszlopot lö­vellt a magasba. Ez. már — vi­szonylag rövid idő alatt — az ötödik atombomba-robbantás volt. Nem véletlenül követték ily gyorsan egymást a gomba­felhők. A cél: az amerikai vi­lághatalmi tervek alátámasz­tása — az erővel... A legille­tékesebbek szavait idézzük er­re vonatkozóan. Finletter volt légügyi miniszter Erő és poli­tika kifejező címmel könyvet írt, s abban minden köntör­falazás nélkül tudtunkra adja: .... a világ atommegsemmisí­téssel való fenyegetése a fő eszközünk, amellyel hatást gyakorolunk a történelemre”. Patton tábornok még ennél is nyersebben fogalmazta meg a maga és — mások vélemé­nyét: „Vitathatatlan, hogy a mi küldetésünk az: uralkod­junk a világon.” Az atomzsarolás politikája már régen a múlté, mégis ér­demes figyelemmel kísérni azt az időszakot, amely a hideghá­ború legsötétebb esztendeit foglalta magába. A Bikini felett felrobbant bomba test­véreire már nem sokat kellett várni. A gyárak új és új bom­bák anyagát termelték, Gro­ves és a Grovesek gondola­taiban az ormótlan testek va­rázsvesszővé alakultak. Va­rázsvesszővé, amelyet elég megsuhintani, s térdre hull előttük a világ. Groves 1946 júliusában, a Bikininél történt robbantásokat követően öntel­ten kinyilatkoztatta: „... leg­alább hét év kell ahhoz, hogy bármely ország első atombom­báját felrobbanthassa. Addig azonban mi sem pihenünk: új és még hatalmasabb fegyverek birtokában leszünk.” Groves, aki büszke volt ar­ra, hogy mindent előre kiszá­mított, aki semmit nem bízott a véletlenre, most igencsak el­számította magát. Igaz, téve­dése nem rajta múlt, nem is a véletlenen, hanem egy orszá­gon, amelynek józan szavait semmibe vették, s amely végül kénytelen volt megfelelő vá­laszt adni az atomzsarolás politikájára. 1946 végén a szovjet kormány megbízta Kurcsatov akadémikust és munkacsoportját az atombom­ba megalkotásával. Azóta az erőviszonyok alap­vetően megváltoztak. Kissin­ger, neves amerikai ideológus megállapítja: „Az a nálunk di­vat^ elgondolás, hogy a leg­hatásosabb stratégia a városok termonukleáris bombázása, a második világháború hagya­téka, amikor az Egyesült Ál­lamok anélkül támadhatta az ipari központokat, hogy félnie kellett volna a megtorlástól.” Tehát aki támad, annak — a megtorlással is számolnia kell! Girardeu francia tábornok az imperializmus számára keserű igazságot állapít meg: „Az atomháború arra kényszerít bennünket, hogy gyökeresen átalakítsuk a hadászat tudo­mányos alapjait”. A gyökeres átalakítás azt jelenti, hogy számolni kell az ellenfél magfegyvereivel! Saundby an­gol légimarsall: ....... eljutot­t unk addig a pontig, ahol a korlátlan háború általános ön- gyilkosságot és új középkor kezdetét jelenti.” Milyen tá­vol vagyunk már Groves ön­telt megállapításaitól! Az atomstratégia legnevesebb szakértője, Fuller angol tá­bornok: „Mivel a harcolók kö­zül senki nem tudja, mi törté­nik a vízszintesben és a füg­gőlegesben, ki védekezik és ki támad, a háború ebben a szüntelen kaotikus mozgásban mindaddig tart, amíg az utol­só laboratórium is izzé-porrá nem válik.” Fuller csak a bombákat gyártó laboratóriumokra gon­dol. A világ népei azonban — önmagukra! eynagyoLL luáineái Az atombomba történetének tárgyalásakor általában kevés szó esik arról, miért oly fel­tétlen hívei a nukleáris fegy­verkezésnek az Egyesült Álla­mok bizonyos körei? Csak hatalmi terveik miatt? A nuk­leáris fegyverek gyártása a legnagyobb business, amelyet történelmük folyamán a nagy monopóliumok csak lebonyo­líthattak. Az atomipart az Egyesült Államokban a ma­gán- és az állami tőke nagy­fokú koncentrációja és össze­fonódása jellemzi. Nincs atom­monopólium, azaz egyetlen tőkéscsoportnak sem sikerült teljes egészében rátennie ke­zét erre a leghatalmasabb iparágra, ugyanakkor az álla­mi irányítás mellett a leg­nagyobb monopóliumok vesz­nek részt az atomüzletben, s ez így van a kezdeti pillanat­tól, attól fogva, hogy Roosevelt elnök aláírta az atombomba előállítását elrendelő okmányt. Jelenleg a föld minden la­kosára nyolcvan tonna (!) TNT-nek megfelelő nukleáris bombakészlet jut, s egy ENSZ jelentés szerint a világon je­lenleg mintegy 100 millió em­ber dolgozik közvetlenül a hadianyaggyártásban, s a tudósok hetven százaléka ka­tonai hasznosítású kutatómun­kát végez. Az Egyesült Államok 1963— 1964 évi költségvetése 98,8 milliárd dollár volt, s ebből a katonai kiadás: 52,2 milliárd dollár! Az USA négy és fél­szer annyit költ atomfegyve­rekre, mint — egészségügyre, s negyvennégyszer annyit, mint lakásépítésre! Ezért a legjobb, legbiztosabb üzlet, s ezért áll a monopóliumok te­vékenységének középpontjá­ban. G. Dean, az Egyesült Államok Atomenergia Bizott­ságának volt elnöke 1962-ben mondott beszédében megfogal­mazta a ma is érvényes igaz­ságot az USA átompolitikájá- $ nak céljairól: .„Jílső felada-$ tunk a hasadóanyagok rendel-$ kezésre álló tartalékainak nö-^ velése. Második feladatunk ^ új és tökéletesebb fegyver elő- ^ állítása. Harmadik feladatunké a hidrogénbomba megterem- é tése, negyedik feladatunk vil-$ lamos energiát termelő reaktor $ létrehozása.” S nehogy félre-$ érthessék szavait, a negyedik^ helyre degradált feladatot ^ még jobban megmagyarázza: § „... gyakorlatilag elsősorban § nem olyan reaktort kívánunk $ létrehozni, amely a városok § közvilágítását, hanem olyat, ^ amely tengeralattjárók meg- ^ hajtását szolgálja.” Mr. Dean és az egész atom- é energia bizottság fennállásai óta ily „nemes”, humánus cé-$ lók érdekében munkálkodott. $ 1946. december 31-én az USA ^ egész atomiparának ellenőrzé- $ sét és irányítását az atomener- & gia bizottság vette át, ennek« tagjait az elnök nevezi ki. 5 Ötvenötezer alkalmazott volt $ ekkor az iparágban, bár még $ csak a kezdeti lépéseknél tar- ^ tottak. A Nation című ameri-^ kai folyóirat joggal írhatta: ,,a ^ védelmet szolgáló (védelmet? 5 — a szerk.) termelés manapság § hatalmas és állandó üzlet az $ amerikai iparnak.” 1948-ban ^ kezdődött meg az amerikai ^ atomipar ugrásszerű fejlesztő-^ se, új atomközpontok létesít"-^ sével, illetve a régiek újjá-s szervezésével. Hanfordban — $ a plutónium gyárban, ahol a $ Nagaszaki felett robbant bőm- ^ ba hasadóanyaga készült — a ^ működő három reaktor melléj két újabbat építettek, Oak- ^ Ridgeban pedig teljes rekonst-s rukciót hajtottak végre, $ amelynek eredményeként ' a $ gyár termelése hatvan száza- ^ lékkai nőtt. A két régi gyár ^ mellett gomba módra szaporod- ^ tak az új üzemek, s 1948 vé- é gén már harminc (!) gyár ter-é melte a hasadóanyagot. 1948-$ tói kezdve évről-évre emelke- $ dett az atomiparba beruházott^ dollárok összege, s különösen ^ sokat emésztett fel a Savan- ^ nah River-i hidrogénbomba- ^ gyár felépítése, majd Padu- ^ cahban egy másik hatalmas, $ hasonló üzem létrehozása. $ $ (Folytatjuk.) $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom