Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

1!*5. AUGUSZTUS 1, VASÁRNAP ^kMuHIop TALAJTALANUL... • SOK VÉLEMÉNYT HAJ­LOTTAM RÖLA. Ezek telje­sen ellentétesek: — Erőszakos, korlátolt, so­se egy önálló gondolata nem volt, rosszindulatú ___— ezt h arsogja az egyik oldal. A másik pólus soha nem vitat­ja az elhangzottakat. — Becsületes ember. A ne­héz időkben mindig kiállt, öt­venhatban első szóra fegyvert ragadott. Az ügy szolgálatát a földosztásnál kezdte... • ALIG MÜLT HÜSZ- ÉVES, amikor csatasorba állt Ekkor még írni alig tudott, a számolással is hadilábon állt Mesélik, hogy valami segéd- jegyzőfélét egy hétre bezárt az irodájába és tőle tanult számolni, írni és a közigazga­tásban tájékozódni. Ez volt az első iskolája. Ezután még végzett egy háromhónapos. iskolát, aztán az évek alatt megbirkózott a nyolc általá­nossal is. Karrierje fényesen, indult Szinte szárnyalt. «Előbb a megyénél, aztán a minisztériumban, majd hama­rosan a rendőrségnél szol­gált. Autóval járt időnként haza a falujába. Ilyenkor elővette a falu vezetőit, akik reszketve hallgatták az „ok­tatást”, melybe beleremegtek az ablakok. Neki a legkemé­nyebb kezű ember is liberális volt, a cselédből lett tsz-párt- titkár kulákbérenc, a har­minc éve itt tanító szegény, igazgatóhelyettes osztályide­gen ... És mert tisztelték is, végrehajtották utasításait. • AMIKOR AZ ÖTVEN­HATOS ESZTENDŐ tavaszán félreállították”, — leszerel­ték a rendőrségtől és a mi­nisztériumban lett osztályve­zető-helyettes —, úgy érezte, hogy méltatlanul bántak el vele. Meg sem kísérelte, hogy, új munkahelyén valamit csi­náljon. Beosztottai fiatal, ér­telmes és tanult emberek vol­tak, akik leplezetlenül sem­mibe vették. Dúlt, fúlt, a mun­káshatalom csődjéről beszélt, és amikor az ellenforradalom lángra kapott, saját téziseit érezte beigazolódni. Azonnal jelentkezett a karhatalomba. Mesélik, hogy ebben az idő­ben kérlelhetetlen volt. Csírá­jában akarta kiirtani az el­lenforradalmi szellemet. De erre csak egy módszert is­mert: az erőszakot, egyetlen eszközt: a gumibotoL Amikor türelemre intették, revizio- nizmussal vádolta azokat, a leik különbséget tettek ellen­forradalmárok és megszédült, félrevezetett emberek között. Semmi kétség: őt valóban a jószándék vezette, valóban féltette a munkásosztály ha­talmát, de differenciáltabb eszközökkel nem rendelke­zett ... • ÉVEKIG DOLGOZOTT különböző szerveknél. Volt bűnügyi nyomozó, gazdasági vezető, funkcionárius. Bár­hová került, hamarosan kide­rült. hogy képtelen ellátni feladatát. Egyik munkahelye úgy adta át a másiknak, hogy nyomatékosan leszögezte: — Becsületes. megbízható ember, aki kiállt... — És, hogy az áthelyezés akadályta­lanabb legyen, munkájáról is ejtettek néhány dicsérő szót. Amikor új helyre került, mindig azt érezte: áthelyezé­se azért történt, hogy rendet csináljon. 9 AZOK, AKIK SORSAT INTÉZTÉK, mindig szem előtt tartották: ez az ember élétét a munkáshatalomra tette. Mindig végrehajtotta, amit rábíztak, hűségéhez kétség nem férhet. Gondolom, azt mindenki tudta, hogy szelle­mi képességei, műveltsége ma már nem elégségesek a megnövekedett feladatokhoz. Dehát a humanizmus ... Igen! Embertenelség lett volna azt mondani neki: — Te kockáztattad az éle­ted, vállaltad a részed a harc­ból, de most már nincs szük­ség rád. Kevés az a nyolc ele­mi, menj... menj... Hová Is mehetne? Szakmá­ja nincs, utoljára fizikai munkát, mint urasági cseléd végzétt. — Miért nem tanult? — kérdezik sokan. — Módja lett tolna, sokan elvégezték az tgyetemet is ... — Igen, de ő mindig olyan helyeken dolgozott, ahol er­re nem volt lehetősége. Mit lehet tenni egy ilyen emberrel? 9 JELENLEG A TANÁCS­APPARÁTUSBAN DOLGO­ZIK. Egy Ikis faluban él. Itt találkoztam vele. Amikor be­léptem irodájába, éppen egy beosztottjával tárgyalt. A fiatal fiú az asztal előtt állt. ö az asztalnál! ült. Előtte szét­terített csomagolópapír. Raj­ta egy félkilónyi kenyér és jókora darab szalonna. Na­gyokat kanyarít a kenyérből, rászorítja a sózo'tt szalonnára, kis darabot szel belőle és zöld­paprikát harap hozzá. A he­gyes paprikát indulatos moz­dulatokkal döfködi a sóba. A napirenden szereplő ügy, va­lamilyen jelentéktelen kis te­lekátíratás. A fiú már látha­tóan menne, tudja a tenniva­lóját. De ő magyaráz. Kicsit zavarosan, körülményesen, de oktaftó és fensőságesen ellent­mondást nem tűrő bangsúly- lyal. Rólam egyelőre nem vett tudomást. Beszélt, közben szá­jában hangosan hersegett a paprika, majd élvezettel rág­ta le a szalonnabőrt. Aztán becsettintette bicskáját, a fiút elengedte és felém fordult: — Mit akar Bemutatkoztam. Nem nyúj­tott kezet, nem mondta meg a maga nevét sem. — Tessék — mondta sürgető hangsúllyal. — Bár megmon­dom, hogy nem szeretem az újságírókat. A falu élete felől érdeklő­döm. (Tudom, hogy az egyik tsz- ben súlyos bajok vannak. Hal­lottam, hogy a pap is — jól­lehet törvénytelen dolgot nem művel — maga köré gyűjti a falut. A fiatalok elszállingóz­nak a faluból. A helyi értel­miség közönyös és elzárkózott. A község vezetésében súlyos ellentétek feszülnek a „jött- mentek” és a helyiek között.) —»..Nincs semmi, ami magát érdekelhetné. Azt megírhat­ja, hogy őszig száz méter be­tonjárdát építünk, részint ko­fából, részint a lakosság hoz­zájárulásából .,. 9 A FALUBAN NEM SZE­RETIK. Tekintélye sincs, ma már akkor sem félnek tőle ha kiabál és fenyegetőzik. Tud­ják: nincs már ereje arra, hogy a fenyegetőzéseket való- raváltsa. Mesélik — igazáról nem volt módom meggyő­ződni —, hogy két évvel ez­előtt a körzeti rendőrrel le akarta tartóztatni az egyik agronómust, mert egy utasí­tást nem hajtott végre. Mondom, nem tudom, hogy valóban így történt-e, de va­lószínű. ö maga igazol: — Próbáljon meg maga így vezetni. Az ukászok nap, mint nap jönnek, de a végrehajtás­hoz nem adnak segítséget. Nincs az embernek hatalma. Azt várnák, hogy majd sírni fogok az uraknak, meg könyö­rögni, hogy méltóztassanak valamit megcsinálni. Talán tiz percig beszélget­tünk. Ezalatt elpanaszolta, hogy a falu értelmisége hasz­navehetetlen, az orvos csak a kocsijával törődik, a pedagó­gusok alig várják, hogy elke­rüljenek innen. (Az orvos de­rék, becsületes ember, a falu­béliek szeretik. A pedagógu­sok nagy részének nincs la­kása és kilátásaik sem bizta­tóak.) Aztán egy pillanatra őszinte lesz: — Nem tudom mi az oka, de nem szeretnek a faluban. Még nem fordult elő, hogy meghívtak volna egy lakoda­lomba, vagy küldtek volna egy disznótoros kostolót. Nem az a kis hurka kellene ... Aztán újra dühös lesz: — így nem lehet vezetni. Nem népnevelőnek szegőd­tem én ide. Adjanak hatalmat, adjanak lehetőséget, majd én megmutatom, hogy rendet csinálok — mondja határo­zottan. Hogy milyen eszkö­zökre gondol, hogy milyen le­hetőségeket hiányol, azt köny- nyű kitalálni... 9 SAJNÁLOM ÖT. Magam­nak is feltettem a kérdést: mit lehetne csinálni vele, hogy ne érezze hálátlanság­nak, hogy ne azt gondolja, hogy most amikor nincs rá szükség eldobják, mint egy elhasznált eszközt. Egy ha­sonlat jutott az eszembe: Van ember, aki kiválóan vezeti a szekeret, de ez nem jogosítja fel, hogy bonyolult luxusautót vezessen. Az ő éle­te, a drága kocsi épsége és az országunk biztonsága kíván­ja ezt. Mondjuk és hisszük: tár­sadalmunk alapja a munka. Miért van mégis az, hogy bün­tetésnek érezné ő is, ha azt mondanák neki, hogy menjen el egy termelőszövetkezetbe dolgozni? Akiről írtam fiatalember. Egészséges és erős. Most ve­getál, rosszul érzi magát, ta­nácstalan és talajtalan. Lát­hatóan megy tönkre és teszi tönkre környezetét is. Kárt csinál magának és a közösség­nek. Már tudja, hogy ezt a bonyolult gépkocsit nem ké­pes elvezetni. Feje fölött át­csapnak a hullámok, tehetet­lenségének tudata elkesere­dettséget és kapkodó dühöt szül. Ilyenkor vagdalkozik, adminisztratív eszközök után kapkod, erőszakoskodik, vagy tehetetlen közönybe süllyed. Lassan idegei is felői'lődnek. Csak a munka, a képességei­nek megfelelő munka gyógyít­hatná meg. Az a munka, mely­nek eredményei elvitathatat- lanok. És ez nem büntetés. Ez a humanista megoldás. Ez az ő érdeke és ez a társadalomé is. Ha ezt egyszer valaki megér­teti vele, úgy vélem még bol­dog lehetne. Megérdemelné. Mert abban az elmondottak után sem kételkedem, hogy akiről írtam becsületes, jó­szándékú ember. Hasznos em­ber is, ha nem olyant kíván­nak tőle, amely meghaladja képességeit. ősz Ferenc BRIGÁDOK ÉS BRIGÁDOK Harc a formalizmus ellen A szocialista brigádok moz­galma valóban spontán kezde­ményezésként jött létre, első­sorban „lenn”, a munkások keresték a versenyt új, s. tar­talmában a régihez alig ha­sonlítható formáit, s e keresés pozitív eredményeit összegezte a szocialista címért versenyző brigádok mozgalma, s csak ez­után került sor „fenn” azok rendszerbe foglalására, szer­vezetté tételére. A gazda felelőssége Most, hogy napjainkban e mozgalom már tömegméretű­vé lett, kétségtelen, mind na­gyobb szerephez jut szerve­zettsége, s ugyanakkor mind nagyobb szerephez kell, hogy jusson a mozgalom rugalmas volta, s az, hogy a szocialista brigád nemcsak munkatársak kollektívája, hanem emberi iskola is, ahol rendkívül nagy szerep jut a demokratizmus­nak, az önkéntességnek. A munkaverseny, s a szocialista brigádmozgalom gazdája egy­aránt a szakszervezet. Nagy a gazda felelőssége: irányító munkája, segítségnyújtó tevé­kenysége az üzemen belül — jó és rossz értelemben egy­aránt — hosszú időre eldönti a mozgalom sorsát. E tekintet­ben igen példás munkát végez a MÁV Dunakeszi Járműjaví­tó Üzemi Vállalat szakszerve­zeti bizottsága, ugyancsak az MGM diúsdi gyáráé, s örven­detes a kedvező változás Vác két nagyüzemében, a képcső­gyárban és a Híradástechni­kai Anyagok Gyárában is. Az AUGUSZTUS 2-21: Nyári ruházati vásár Augusztus 2-a és 21-e között Is­mét megrendezik a hagyományos nyári ruházati vásárt., A vásár tar­tama alatt 30 és 60 százalékkal mérsékelik egész sor ruházati cikk árat, a választék jóval nagyobb lesz, mint a korábbi kiárusítások alkalmával. Hatvanszázalékos árengedmény- nyel kínálnak eladásra sok száz­ezer méter pamut mosóárut, pa­mut és gyapjútipusú műszál ruha­szövetet, sima-, tarkánszött- és nyomott nyári ruhaanyagot, színes madeira és pasztell színű ballon- anyagot. Ugyanilyen arányban csökkentik a férfi és fiú rövidujjú ingek, a kivülhordhátó hosszúujjú apacsgalléros ingek, nyakkendők, nylonkendők, sálak, melltartók, harisnyatartók, női nylon és bán­ion kesztyűk, strandkendők árát. Hatvan százalékos árengedmény­nyel hoznak forgalomba férfi fél­cipőket textil felsőrésszel, női pumps cipőket, női és lányka bal- lerinacipőket, Csehszlovákiából importált leányka fehér félcipőt, száras gyermek feliér nubukcipőt, férfi és gyermekpapucsokat, te­niszcipőket. Harmincszázalékos árenged­ménnyel árusítják a leányka és női csipkenadrágot, a fiú és férfi slippnadrágot pamutból, a férfi és fiú rövidujjú inget, leányka és női úgynevezett áttört nadrágot mű- selyemből, rövidujjú és ujjnélküli pulóvert, férfi és fiú ujjnélküli mellényt, pamut és flór gyermek bokafixet, női és gyermek tenisz­zoknit. Ugyancsak 50 százalékkal mérséklődik a női bakfis és leány­ka short és halásznadrágok, a konfekcionált köntösök és strand­kabátok, a gyermek nylon kesz­tyűk, strandtáskák a férfi és gyer­mek víkendcipök árát. ítészben 30 másrészt 60 százalék­kal lesz olcsóbb a nyári tarkán- szőtt sima shantung és filmnyo­mott len- és féllenruhaanyag, sok fajta férfiöltöny, pantalló, short, női és leánykaruha, kompié, pon­gyola, blúz. Továbbá a fiú rövid- nadrágos öltöny, pantalló és short, a nylon shortharisnya, női nylon­nadrág, a pamut-, gyapjú és szin­tetikus rövidujjú férfi-, illetve ujjnélküli női és gyermek felső kötöttáru, müselyem, női és leánykablúz, nylonblúz, női cérna­csipke és simplex kesztyű, férfi és fiú rövidujjú póló- és garbóing, gyermek ílórzokni. Valamennyi női, leányka-, bakfis-, férfi és fiú, kötött és konfekcionált fürdőruha, a férfi, női és gyermekszandál. Az árengedményes cikkeket ki­jelölt boltokban és áruházakban árusítják, mert a cél az, hogy a kijelölt helyeket nagy tömegben és választékban láthassák el áruval. A vásár két utolsó napja augusz­tus 20-ra és 21-re, tehát munkaszü­neti napokra esik, mikor a boltok zárva tartanak. Ezeken a napokon azonban az ország egyes területein hagyományos ünnepi vásárokat rendeznek és ott még a kedvez­ményes árak lesznek érvényesek. SORON KÍVÜL —■ négy és fél vagon permetezőszer Nehéz helyzet elé állította szőlőtermesztő állami gazda­ságainkat a csapadékos idő­járás. Sokkal elszánt abban tá­mad most a peronoszpóra, sok helyütt a gyakoribb permete­zés ellenére is jelentékeny kár mutatkozik. Az elmúlt napok­ban megyénk állami gazdasá­gai — soron kívül —, 4 és fél vagon permetezőszert kaptak az intenzívebb védekezéshez. Megjelent as „Árvíz 1963“ Két hét — a magyar könyv­kiadás új csúcseredménye. Ennyi idő alatt készült el az „Árvíz 1965" című doku­mentumgyűjtemény a Kos­suth Kiadó kezdeményezé­sére és gondozásában. A könyv előszavát Fehér Lajos, a kormány elnökhe­lyettese, az árvízvédelmi kor­mánybizottság elnöke írta. Diósdi László, Bertalan Ist­ván, Sipos Gyula, Keszthe­lyi Zoltán, Lantos László, Tímár Máté, Egri Viktor, Németh László, Barát End­re, Barkovits István, Gala­bárdi Zoltán, Csohány Gab­riella, Moldován Tamás, Szentiványi Kálmán, Ruffy Péter, Fehér Klára, Ora- vecz Paula, Bánvölgyi Mik­lós, Bencze László, Bara­bás Tibor, László Miklós, Szabó Pál, llkei Csaba, Do- bozy Imre, Szilvási Lajos, Baktai Ferenc, Bodrogi Sán­dor, Szabó László, Zalka Mik­lós, Szeberényi Lehel és Ga­rat Gábor tollából sorakoz­tatták fel a nagy „természet­háborúban” tanúsitott renge­teg erőfeszítést, szívós küz­delmet megörökítő tárcákat, riportokat, verseket. utóbb említett két üzemhez hasonlóan jellegében és tartal­mában is igényesebb lett a tö­rökbálinti Mechanikai Művek szakszervezeti bizottságának versenyszervező, irányító te­vékenysége. Az emlitett üze­mekben valóban úgy tekintik a brigádmozgalmat, mint me­rev sémákba bele nem erősza- kolliatót; nem általánosságok­ban, tehát lemérhetetlen dol­gokban szabják meg a brigá­dok feladatát, hanem mindig pontosan meghatározott célo­kat jelölnek meg. Vállalva az újat Munkában és magatartás­ban sokféle új vonás jelentke­zik a szocialista brigádok te­vékenysége nyomán. A Cse­pel Autógyár motorgyári tmk- jának szocialista műhely cí­mért versengő kollektívája például társadalmi munkában kifestette a műhelyt, s átmá­zolta a gépeket. A Központi Bizottság december 10-i hatá­rozata nyomán a ceglédi Hús­ipari Vállalatnál a szocialista brigádok voltak az elsők, ame­lyek jelentkeztek, s vállalták: 520 ezer forinttal csökkentik az önköltséget ebben az év­ben. A Nagykőrösi Konzerv­gyár, az MGM diósdi gyára szocialista brigádjainak nevé­hez több újítás fűződik. Üj mindez? Természetesen az. Üj vonás az önzetlenség, az orszá­gos érdekek gyors felismerése és szolgálata, az új vállalása. A szocialista brigádok fő jellemzője: a korszerűbb ter­melésért való harc. Ez termé­szetesen csak akkor lehet eredményes, ha világosak a feladatok, nemcsak a brigád, hanem az egész üzem előtt. A gazdasági és politikai vezetés­nek kötelessége, hogy ezeket ismertessék, s ne általánossá­gokban, hanem konkrét fel­adatokban — például az újí­tási feladattervek egy-egy pontjának megvalósításában — kérjék a szocialista brigá­dok segítségét. Ugyanakkor a brigádok vállalása sem az le­gyen — mert ma még van ilyen —, hogy „benyújtunk három újítást”, hanem Inkább csak egyet vállaljanak, de azt már meghatározva. Különösen a szereldékben, a tmk-k mun­kájában jut szerephez e tevé­kenység, a korszerűbb techni­ka alkalmazási módjainak ke­resése és — bevezetése! Az elmúlt hónapokban, de különösen a felszabadulási verseny időszakában észreve­hetően megerősödött a szocia­lista brigádmozgalom — a mű­szakiak között. Itt még igen nagy lehetőségek vannak, hi­szen a műszaki fejlesztés nap­jainkban, s még hosszú időn át, a termelés központi helyét foglalja el, tehát, a szocialista címért versenyző, vagy azt már elnyert brigádok itt azt a magot jelentik, amelyre tá­maszkodva új lendületet lehet adni e munkának, s az alkotói energiákat koncentrálva, rövi- debb idő alatt megoldani a feladatokat. Elsősorban a komplexbrigádok számának növekedése örvendetes, hiszen a szerszámszerkesztök és szer­számkészítők komplexbrigádja milliókat takaríthat meg az üzemnek, a népgazdaságnak. Az üzemek jól tudják: a „szer- számvonal” jelenti az önkölt­ség tekintélyes hányadát, az itt elért megtakarítás az ese­tek többségében valóban milli­ós nagyságrendű. Elég erre egyetlen példa: az MGM diós­di gyára Karikás Frigyes bri­gádja ez évben 1 millió 200 ezer forint megtakarítását vál­lalta. Egyetlen brigád!... A diósdi gyár szerencsére nem áll egyedül: a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat­nál szintén eredményesen, nagyszerű sikereket elérve dol­goznak a műszakiak brigád­jai, s e jó példák — sőt, az esetleges tapasztalatcserék! — másutt is ösztönözni kell, hogy legyenek ez új hajtás megerő­södésének. Mint vízbe dobott kő... A szocialista brigádok mun­kája, s általános tevékenysége azért is jelentős, mert — víz­be dobott kőhöz hasonlóan — mind távolabbra elérő hullá­mokat kelt, mind több embert hoz mozgásba, először lassú, majd mindinkább gyorsuló lendületbe. A Kertészeti Ku­tató Intézetben például a tmk- sokból alakult brigád több, nagy sikerű rendezvénye a dolgozók között nagy vissz­hangra talált; a cikkben már korábban említett diósdi Kari­kás-brigád okos és példamu­tató munkával nagyban hozzá­járult a többi brigád létrejöt­téhez, s megerősödéséhez. A szocialista brigádok első­ként álltak csatasorba a Köz­ponti Bizottság december 10-i határozatának megvalósításá­ért; a vállalások többsége ki­zárólag a gazdaságosabb mun­kát, a termelési költségek első­sorban helyi erőforrások hasz­nosításával való csökkentését, a gyártás és a gyártmányok korszerűsítését szolgálta. E határozott magatartás a dol­gozók egészének megmutatta, hogy a szocialista brigádok nemcsak beszélnek a hármas jelszóról, hanem aszerint is élik hétköznapjaikat, az szab­ja meg tetteiket. A példamu­tatás mindig is a legjobb ösz­tönző volt; nem véletlen, ha­nem törvényszerű, hogy az év első hónapjaiban tömegével jelentkeztek munkások a szo­cialista brigádokba, illetve, új brigádokat alakítottak. Ezt elő­segítette az is, hogy a felsza­badulási verseny alatt a szo­cialista brigádok jobban „ki­nyíltak”, nem elégedtek meg a maguk belső életének szerve­zésével és jobbításával, hanem nagy súlyt helyeztek a még nem brigádban dolgozókra, il­letve a szocialista cím elnyeré­séért versenyző brigádok segí­tésére. Sajnos, ez a lendület nem egy üzemben megtört: a brigá­dok egy része befelé fordult, értékelésükben tért nyert a sematizmus, igy például hódít a pontverseny, annak is a lé­lektelen változata. Pontoznak mindent: társadalmi munka ennyi pont, normateljesítés megint x pont s így tovább, hó­nap végén összeadják, s ezzel kész Is az „értékelés". Az idé­zőjel nagyon is Indokolt: a verseny lényegét sikkasztja el ez a pontosztogatás, összeadás és kivonás, hiszen lehet-e pon­tozni a szocialista brigád ,,er- jesztő-élesztő1’ szerepét, azaz a kollektívára kifejtett hatá­sát, a műhely, gyáregység munkaerkölcsének javításában betöltött szerepét, azt, hogy valakiből például jó munkást faragnak, s így tovább? Súlyos tévedés úgy értelmez­ni a szocialista brigádmozgal­mat, mint ami belefér a ver­senyfelelős kimutatásainak rubrikáiba. Tevékenységükben vannak „pontokkal” is lemér­hető dolgok, de vannak olya­nok is, mégpedig szép szám­mal, amelyek semmiféle pont- rendszer alapján nem értékel­hetők. Pontrendszer alapján nem ... de valamennyi jellem­ző, elért eredmény összeveté­sével — igen! Ehhez azonban ! az kell, hogy az üzemek ve­zetői ne tíz perc alatt „dönt­senek” a brigádverseny ered­ményeiről, hanem alapos meg­fontolás, minden körülmény fi­gyelembevétele után. Megéri és megérdemli a fáradságot! Mészáros Ottó Aranyozott herendi porcelán A Herendi Porcelángyár edényeinek díszítésére mind nagyobb mennyiségben hasz­nálnak fel színaranyat. Ha­vonta másfél kiló színara­nyat tartalmazó különleges festékféle érkezik Angliából •a gyár címére, az étkészlet •tányérjainak peremét szegé­lyezik ezzel az idegen drá­ga festőszerrel, amely 17 százalékos arányban tartal- j máz nemesfémet. Csinálnak olyan készletet is, amelynek tányérjait az oldalsó részén is aranyozzák. Az aranyozott étkészletekre nagyobb meg­rendelés érkezett külföldről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom