Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

1985. AUGUSZTUS 20, PÉNTEK r»»» Nfcm K/Cirlao 11 A magyar turisták nem tudnak beszélni. Oda­kint. Itthon igen. És most, hogy hazatérnek, beszél­nek is. Összehasonlítják, amit csak lehet. Meg azt is, amit nem lehet. Mert ilyen is van. A londoni Hyde Parkban például akkora demokrácia van, hogy mindenki tücsköt- bogarat összebeszélhet. Ná­lunk nincs Hyde Park, ez a dolog formai része. De tar­talmilag? Ami a tücsköt-boga- rat illeti? Nem panaszkodha-' tunk. Mintha egy nagy Hyde Parkban élne az ember... Miért is mondom ezt? Hyde Park, igen... Mert ez a fő problémája mindenkinek, aki Nyugatról ellátogat vagy ha­zatér ide, ezt vizsgálgatják külföldi publicisták, ezt m< ricskélik belföldi humoris erről jelennek meg riportok odakint: hogyan állunk a szó­lásszabadsággal? Szerintem kitűnően. És azoknak, akik panaszkodnak, azt felelem: ha panaszkodnak, az jó jel. Próbáltak volna ak­kor panaszkodni ... amikor még dicsértek. Mert a szólásszabadság leg­biztosabb jele, ha olykor mo­rognak is az emberek. Ha vi­szont mindenki sugárzó arc­cal járkál reggel, délben, este, ott valami nincs rendben. Ez vitathatatlan. És nagy szó, ha nálunk valami vitat­hatatlan. Mert nálunk ma már — ez is a szólásszabadság je­le — mindenen vitatkoznak az emberek. Itt volt például a Zabhegyező-vita. Amint tudják, egy amerikai író megírt egy könyvet, ezt le­fordították különböző nyel­vekre, elolvasták különböző emberek, volt akinek tetszett, volt, akinek nem, és ezzel az ügy el volt intézve. Ott Itt azonban óriási vita tört ki fölötte. Egyesek harciasán kinyilatkoztatták, hogy már­pedig nekik nagyon tetszik a Zabhegyező nyelve és szem­lélete, mások viszont harcia­sán közölték, hogy márpedig nekik egyáltalán nem tetszik a Zabhegyező nyelve és szem­lélete. Majdnerp ölre mentek. Mígnem aztán kiderült, hogy a Zabhegyezőnek nincs is olyan nyelve, amely egyesek­nek nagyon tetszhet, mások­nak nem, és nincs is olyan szemlélete, amely egyeseknek nagyon tetszhet, másoknak ^óTTsszABAPSÁfel forgalmi szerveinket* várták továbbá a keleti turistákat, akik jöttek, és ez is meg­lepte idegenforgalmi szervein­ket. Na mármost, ezzel a... meglepetéssel minden humo­rista foglalkozni fog, és na­gyon büszkék ’esznek, hogy öle milyen bátor emberek. De ezt szóvá tenni, ehhez miféle bátorság kell? Ezt csinálni, ehhez bátorság kell! Az persze, kétségtelen, hogy volt idő, amikor nem lehetett bírálni nálunk. A Patyolatot kivéve. Most viszont mindent lehet bírálni. A Patyolatot ki­véve. Miért? Jobban dolgozik ma már a Patyolat? Nem. Csak unják az emberek. A hibákat unják? Nem. A témát. Ma­gyarországon a hibákat meg lehet ismételni százszor is. Meg is ismétlik. A témát nem iehet. Mert a hibán csak bosz- szan kodnak az emberek. Na bumm! De a témán unatkoz­nak! És ez tűrhetetlen! Nem fenn. Lenn. A közönség nem tűri el. A mi szólásszabadságunk­ban tehát nem az a probléma — és ezt kell megmagyaráz­nunk külföldieknek és belföl­dieknek —, hogy nem lehet beszélni erről, vagy arról. Mindenről lehet. Kivéve azt, amiről már beszélt az ember. Mert az unalmas. A Patyolat unalmas, az építőipar unal­mas, a termelékenység unal­mas, a munkafegyelem unal­mas, a tv unalmas, a tv unal­mas, a tv unalmas ... par­don ... M inden unalmas, amiről már volt szó. Mint­hogy viszont a hibák megmaradnak, a témák pedig csökkennek, előbb-utóbb oda­jutunk a szólásszabadságban, hogy mindenről lehet beszélni, de semmiről sem fogunk. Mert unalmas. És egyébként is. minek? A szólásszabadsá­gon vitatkozók ugyanis egy dologról elfeledkeznek. Ar­ról, ami nélkül a szólássza­badságnak nincs semmi ér­telme. Mert nem az a fontos, hogy ennyivel többet jár a szám a múlthoz, de annyival kevesebbet a jövőhöz képest, meg hogy mennyit olvasok be fölfelé és mennyit olvasok be lefele, hanem hogy — a hi­bák ellen lehet már beszélni nálunk, persze, hogy lehet. De valamit tenni is kellene. — Munkás-paraszt találkozó, 1965. (Mészáros András rajza) Mikes György: MIT ÉRDEMES HOZNI? Barátom külföldre uta­--------------zik. Messzire m egy. Bergengóciába. — Irigyellek — mondtam neki —, nincs szebb dolog, mint világot látni. — En is örülök az útnak — felelte a barátom, — csak azt nem tudom, mit hozzak? Sze­rinted mit érdemes hozni? — Az attól függ, hogy mi­re van szükséged ... — Mire? Tulajdonképpen semmire. Mindenem van ... De mégsem jöhetek haza kül­földről üres kézzel... Mit ér­demes hozni? Mi az, ami olcsó, amit nem kapok itt Pesten?... Komoly gondjaim vannak*... — Lesz pénzed? — kérdez­tem. KERESZTREJTVÉNY AUGUSZTUS 20. Tizenhat évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án született meg a Magyar Népköztársaság alkot­mánya. Az évforduló alkalmából Ady Endre egyik versének két sorát idézzük (vízszintes 1., foly­tatva a függ. 12-ben), s az alkot­mány egyik paragrafusát, amely államunk jellegét határozza meg. (Függ. 20., folytatva a függ. 30- ban. A függ. 20. kilencedik koc­kájában kettős betű). VÍZSZINTES: 13. Nő! név. 14. Kutyafajta. 15. Azonos mással­hangzók. 16. Tisztelt cím. 18. Név­elő. 19. Gál Mihály. 21. Falióra alkatrésze. 23. T. S. 24. Tűnik az illat. 27. Drágakő. 29. Kérdőszó. 32. Ismert slágerszerző. 33. Női név (ékezet felesleges). 34. Dalmű (ékezet felesleges). 36. Orosz ta­gadószó. 38. Szóvégződés. 39. Hangszer. 40. Sporteszköz. 42. Erős méreg. 45. Német személyes névmás. 49. Kínai területmérték. 51. Szerencsejáték. 52. Igekötő. 53. A Pécsi Balett koreográfusa. 55. Minden árunak van. 57. Azo­nos mássalhangzók. 59. Testrész. 62. Keret. 64. Kézzel arat (a 3. kockában kettős mássalhangzó). 66. Becézett bárány. 67. Házi szár­nyas (névelővel). 69. A szőrszálha­sogató ember ezen is csomót ke­res. 71. Azonos mássalhangzók. 72. Cselekedet. 74. Ketétörött gomb. 75. Tizenkét hónap. 77. Egy­más után következő betűk az ABC-ben. 78. Izmokat köt össze. Í0. A rómaiak viselték. 82. Va­rázsló. 85. Tó a Szovjetunióban. FÜGGŐLEGES: 2. Fordítva: mu­tatószó. 3. Menyasszony. 4. Szere­tik a gyerekek ezt a cukorkát. 5. Az okozat előidézőié. 6. Bősza­bású, kényelmes felöltő. 7. Ka­zalban van. 8. Becézett női név. 9. Bauxitbányájáról ismert Fejér megyei község. 10. Nemesgáz. 11. Betűket vet. 17. A hagyma teszi a szemmel. 22. A paraszt, régie­sen. 25. L. B. 26. Sületlen. 28. Emelkedik a folyó vize. 31. Őrkö­dés a feladata 35. Járási székhely Pest megyében (ékezet hiányzik*. 37. Éles szerszámod. 41. Helyha­tározó szó. 43. Takarmánygabo­na. 44. Nádas széle. 46. Gyilkol. 47. Átpakol. 48. Város az NDK* ban. 50. Hegység a Szovjetunió­ban. 54. Varráshoz szükséges. 56. Vonatkozó névmás. 58. Labdarú­gó-válogatottunk csatára. 60. Há­ziállat. 61. Ajánl. 63. A hang írás­beli jele (névelővel). 73. T. G. K. 76. Erődítmény. 79. Tagadószó. 81. Azték magánhangzói. 83. Igekötő. 84 Indulatszó. BEKÜLDENDŐ: A vízszintes 1. (folytává a függőleges 12-ben) és a függ. 20. (folytatva a függ. 30- ban). AUGUSZTUS 1-1 REJTVÉ­NYÜNK megfejtése: Felemelje az embereket abba a világba, ahová vágynak, Liliom, Shylock, Hip- polit, a lakáj, Lucifer, Falstaff. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Varga László Ipoly tölgy es fmsz- bolt, Körmendi Erzsébet Fót, Sal- lai Imre u. 58., Szabó Ferencné Nagykőrös, IV. Kecskeméti u. 13., Varga Ferencné Diósd, Dózsa György u. 1., Kiss Vilmosné Vác, Rádi úti ltp. C/l. III. 2., Nemecsek Piroska Budapest, XIII., Kartács u. 2., Dundi György- né Zebegény, Dózsa György üt' 36. Bukucs Sándor Szentmárton- káta, Homokerdő 39., Cseresz­nyés Magdolna Érd, II. Ilona u. 38., Kotschy Ede Nagykőrös, Hl., Zápor u. 3. AUGUSZTUS 8-IKI REJTVÉ­NYÜNK helyes megfejtése: „ . . . ha csak az küzdene, ki a végrehajtás bizonyosságát előre láthatná? KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Pálos Mihály Pomáz, Tanácshá­za, Mayer Gyula Abony, Len- key János u. 14., Baranyai Sán­dor Tahitótfalu, Hősök tere 6., dr. Reuter Ottóné Vác, Űrha­jós u. 5. II. 6., Zöld Andrásné Dobogókő. BM. NO. Csillo Ma­rianna Pilis, Luther tér 2., Hor­váth Gyula Nagykőrös, II., Biczó Géza 16. Vég Lászlóné Buda­pest, VII., Rózsa Ferenc u. 45., dr. Antal Vilmosné Nagykőrös, Mentovich u. 8. G YERMEKREJTVÉNY PAJTASOK: Az alkotmány ün- népén veszi kezdetét a világ legjobb főiskolás sportolóinak nemes versengése fővárosunk­ban. Mi a neve ennek a nagy sporttalálkozónak? Megfejtés a rejtvény vízsz. 2. sorában. * < m ' u 5 V 6 V 0 <?-10 IS-H a RB m *5 l'o ÍM * 1 1 * V VÍZSZINTES: 3. Eszes. 4. Dél­után utánig. 7. Fontos felszere­lés a fürdőszobában. 9. Állóvíz. 10. Ez a hal békaporonty. 11. ösz- sze-vissza írt ?!? 13. A madarak királya. 14. Magunk. 15. Túltesz rajta, egy másik tréfás szóval. 17. A második és a következő kaszálású fű, széna neve. FÜGGŐLEGES: 1. Budapesten lakik — rövidebben mondva. 2. Ilyen poggyász is van. 5. Be- szédrész. 6. Kis Gábor. 8. Fél­cipő?!? 11. Tetszésnyilvánítás. 12. Nagy afrikai folyó. 13. Ta* gadószó. 14. Fontos szervünk, kiválasztja az epét. 15. Házi- szárnyas. 16. Zavaros per?!? PAJTASOK! A vízsz. 2. sor megfejtését írjátok le egy leve- ; lezőlapra és augusztus 23-ig ; küldjétek be a szerkesztőséghez, j A helyes megfejtők részt vesz- ; nek az augusztusi jutalomsorso­lásban. Az 1965. augusztus 8-i ; rejtvényünk megfejtése: Köl­! csey Ferenc. ! v ! A JÚLIUSI NYERTESEK NÉV- jSORA: Vájjon Mária, Tápiószele, ; Rákóczi út 22. — Molnár Rózsa, | Bankháza. Állami Gazdaság. — I Árpás László, Gödöllő, Munká­csy M. u. 23/H. II. 3/a. — ífj. Lantos Gyula, Budapest, VIII. Kálvária u. 18. — Répásy Mária, üllő, Vörösmarty u. 3. — Orosz Magdolna, Cegléd, Török u. 2. — Kiírják István, Kartal, Szabad­ság üt 10. — Király Erzsébet, Nagykőrös, Szabadság tér 6. II. 4. — Marosi Attila, Dunaharaszti, Munkácsy u. 15. — V^rga Árpád, Ipolytölgyes, Petőfi út 14. — Sel­ler Cecilia, Sólkút, Fő u. 30. — Marosvári Zoltán, Pilisvörösvár, Fő út 46. — Sándor Csilla, Nagy­maros, Duna u. 13. — Büki Éva, Alsósod, Kossuth L. u. 8. — Se­res László, Vác, Széchenyi u. 14. A jutalomkönyveket postán küldjük el. Pásztor Péter: ^UüizKoló Körülnéztem, hogy milyenek vagyun k A NőcsdBÁsi ÉZ* fejeztei be, nem. Továbbá Zabhegyező sincs. Mert nem is ez a címe. Csak a fordító elferdítette a címet. E s most mi van? Semmi. Bosszankodnak a vitat­kozók? Szégyenkezik a fordító? Intézkedik a ki­adó? Minek? Mindenki elége­dett. Mert lehet, hogy rossz a fordítás, hibás az ellenőrzés, alaptalanok a cikkek, de mi­lyen jó kis nyári vita volt! És nálunk ez a lényeg. Meg hogy bírálni lehessen. Egyesek szerint ez a szólás­szabadság lényege. Vannak már humoristák, akik hóna­pokig törik a fejüket, hogyan lehetne olyan szöveget kita­lálni, amelyben minden mon­dat egy-egy beolvasás fölfe­lé. De hát felfelé bírálni, ah­hoz miféle bátorság kell? Oldalra bírálni meg lefele, az igen! Beolvasni az iparvezetésnek, hogy lassan szerelik az erő­műveket és sokba kerülnek? Na bumm! De beolvasni ott­hon csőrepedóskor a maszek vízvezetékszerelőnek, hogy lassú ez meg drága is, nem kell! — ezt nevezném bátor­ságnak és elvi következetes­ségnek! Cikkeket írni, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba? Na bumm! De felszólítani a pin­cért, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba, ehhez bátorság kell! Megmondani a Tervhiva­talnak, hogy ami a beruházá­sokat illeti... Na bumm! De próbáljuk megmondani a tu­lajdon feleségünknek, hogy márpedig az őszi beruházási terveit nem fogadjuk el. Eh­hez bátorság kell. S élreértés ne essék, nem azt mondom, hogy min­den vezető örül a bírá­latnak. De az sem igaz, hogy nálunk, ha bírál, akkor bo­rotvaélen táncol az ember. Ezek nagy szavak! Borotva­élen?! Attól függ, milyen bo­rotvaélen? Magyar pengén nyugodtan táncra perdülhet. És nem igaz, hogy a közéle­ti bírálathoz nálunk bátorság kell. Itt van például a meg­lepetés, amely idegenforgalmi szerveinket érte. Arra gondo­lok, hogy vártak idén a Bala­tonhoz nyugati turistákat, akik közül egyesek nem jöt­tek, és ez meglepte idegen­— Lesz. Nem sok, de lesz. — Azt hallottam, hogy oda- künn nevetségesen olcsó a ví­ziló ... — Megőrültél? Cipelni nem fogok. Nem mondom — tette hozzá elgondolkozva —, ha lehetne kapni törpe vízilovat, tíz-tizenöt dekásat, azt érde­mes lenne venni... — Hát persze, hogy érde­mes lenne. Próbálj itthon ven­ni vízilovat, pláne tíz-tizenöt dekásat! Ott biztosan fillérek­be kerül az ilyen, ha van ... — Jó, jó, de a víziló szere­ti a vizet. Mondjuk, a fürdő­kádban tartanám. De nem csinál egy ilyen állat locspo- csot? A feleségem murizna miatta. De — teszem azt —, ha lcapnék egy olyan kis vízi­lovat — amelyiknek víziszo­nya van, akkor feltétlenül ven­nék egyet. Érdemes lenne. Te is úgy találod? — Feltétlenül. Ha valamit, akkor tíz-tizenöt dekás víz­iszonyban szenvedő vízilovat érdemes venni — mondtam meggyőződéssel. — Hol kapok én olyat Pes­ten? — morfondírozott a ba­rátom. — Sehol. — Jó volna azonban tudni, mit eszik egy ilyen kis vízi­ló? Mert ha sokat zabái, ak­kor nem érdemes hozni. De ha megelégszik az ételmara­dékokkal — a feleségem ki­tűnően főz —, akkor érdemes volna hozni... — Meghiszem azt. Barátom töprengve nézett maga elé. — Persze, mire jó egy ilyen kis víziló? Semmire. Ha pedig semmire se jó, akkor minek hozzak? Nem mondom, ha fütyülni tudna! Ha találok egy fütyülő, víziszonyban szenve­dő, házikosztot szerető, kis étvágyú, tíz-tizenöt dekás ví­zilovat, gondolkozás nélkül veszek egyet, mert akkor ér­demes. Esténként szívesen el­hallgatnám dalolását. — Szép is az — bólogattam. — Nincs szebb a víziló daná­jánál. Hidd el, nem bánnád meg. Csakis ilyen állatot érde­mes venni odakünn. Hol kapsz te ilyet Pesten? — Sehol — felelte barátom. — Azért lenne érdemes venni. Tudod, én akárhányszor kül­földön jártam, mindig érdem­leges dolgot hoztam. Most is olyat szeretnék hozni. — Nézz jól körül odakünn! — Bízd csak rám. Alaposan körül fogok nézni. S ha talá­lok egy olyan pici vízilovat, amelyik még repülni is tud, akkor gondolkozás nélkül ve­szek egyet, mert akkor na­gyon érdemes, igaz? — Tökéletesen igazad van. Csak kis repülő vízilovat ér­demes venni. — örülök, hogy egyetértesz velem. Tudod, elvem az: in­kább egy hasznos dolgot ve­szek, mint fölöslegeset. Végül megegyeztünk: Ber- ---------- gengóciából tíz-ti­zenöt dekás, víziszonyban szenvedő, házikoszton élő, kis étvágyú, fütyülő és repülő vízilovat érdemes hozni. Mást nem. M ást Pesten is lehet kapni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom