Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
1965. AUGUSZTUS 20, FENTEK i'tsr itt inti éJÁÍK *■ 'u»#I a Radobyl alatt halál ütött tanyát FEJLŐDIK A MLAGÍTÁSTECHNIKA : JÓDGÖZLÁMPA az izzólámpa és a hideg fényforrások után A Radobyl-hegy alatt levő földalatti gyár egyik főfolyosója. Még az elmúlt húsz év &em tudta a feledés fátyolét borítani azokra a gaztettekre, amelyeket a hitleri fasiszták követtek el a megszállott országokban. Erre a feketelistára tartozik a Richard-bánya is! A fennmaradt irattári dokumentumok, a szemtanúk elbeszélése és a legújabban felfedezett történelmi anyagok szerint a megszállók 1944 májusában a Csehország észak- nyugati részén fekvő Litome- rice város közvetlen közelében kiterjedt földalatti gyár építésébe kezdtek repülőmotorok és Hitler „csodafegyverei”, a V—1 és V—2 gyártásához szükséges alkatrészek előállítására. Tehát a hírhedt nordhausemi Dora-Werkhez hasonló üzem építésébe. Négyezer ember tömegsírja Ezt a gyárat a világ szeme elöl a Radobyl-hegy mészkősziklái alatt elterülő elhagyott Richard-bányába rejtettek. E gyárkolosszus ' 1íöz- vetlen közelében terült el a hírhedt theresiehstadti koncentrációs tábor, ahonnan naponta 700—800 férfiből álló csoport járt tizenkét órás műszakra a Richard-bányába. És közvetlenül a gyár mellett volt a flessenbürgi koncentrációs tábor litomericei fiókja. Arról, hogy a foglyok milyen embertelen körülmények között voltak kénytelenek dolgozni a földalatti folyosókban, tanúskodik az a tömegsír, amelyet a földalatti folyosókból kiszállított több méteres földhalom alatt már 1958 nyarán felfedeztek. Ugyanazon év júniusában tette a Richard-bánya első rémes tanúvallomását. A szakszerű kutatás bebizonyította, hogy körülbelül négyezer ember tömegsírjáról van szó. A fasizmus áldozatai a harminc- nyolc kilométer hosszú folyosó hajtása közben pusztultak el. Húsz évvel a háború befejezése után egy nyomozó csoporttal útra keltünk újból a föld alá, hogy fellebbentsük annak a titoknak a fátylát, amely e különös objektum múltját takarja. A föld alatt vagyunk Az elhagyott gyári helyiségek a húsz éves pusztulás szagát lehelik. Az akkumulátoros lámpák reflektorai mindjárt a bejárat után több mázsás sziklákból és szürke kőtörmelékből álló omladékot világítanak meg, amelyen szűk átjáró vezet keresztül. A fejünk felett levő betontámasz egyelőre biztonság érzését kelti bennünk. De csak körülbelül ötven méter mélységig. Ott végződik. Tovább megyünk. Már nem érezni a szellő fuvallatát. Kellemes meleg kezdődik. Masz- szív boltíves kapun haladunk át. Málló romhalmaz szagú sötét térség következik. Már nem folyosó. Termelőcsarnok, amelynek végét nem világítaná meg talán egy teherautó reflektorának a fénye sem. A mennyezet és a falak szürkés- fehérek. Lekaparjuk a fehér réteget. Mész. M'-szelés a szürke kőzeten. Egyszerű trükk. A sima fehér felületnek kellett elűznie a bizonytalanság érzését. Több rnéier- mázsa súlyú kőlepények és kőcipók függnek a fejünk felett egy cérnaszáioin, csupán a véletlen rossz kötőanyagán. A fehér boltozaton levő szürke foltok óvatosságra intenek. A kőtömegek és törmelékek a betonpadlón a teljesen rögzítetten kőzet örökös hullásának néma tanúi. Az egyik kőzettömb alól egy fe- gyenc ócska facipőjének maradványa látszik ki. Valaki talán azon a helyen állt, ahová zajtalanul, figyelmeztetés nélkül hullott a levált kőzet? Kontrollstelle... — adja tudtunkra egy föld- redóbott fekete-fehér bádogtábla. Azon a helyen állunk, ahol a német mesterek és mérnökök ellenőrizték a gyártmányokat. Vagy húsz méterre innen téglafalakat ta- láluhk. Lábunk alatt papír , zörren. Jgekzedegetjük az ösz- ' szfegyűrtf tk>ros papírdarabokat. A lapokról hull a szürke mészpor. A földalatti gyár nyomasztó hatása kényszerít: „Olvasd!” A fények egyetlen papírdarabra összpontosulnak. Tintaceruzás írás: „1944. VIII. 31. Ma vettem át a foglyokat. Vé- döörizetben levő foglyoknak nevezik őket”. A számoszlopot silabizáljuk: „11 113, . 11 535, 11 314, 11 992, 12 371, 11 490, 10 681”. Hét ember. Talán csak ezek a kegyetlen számok maradtak meg életükből? A rémes sír volt utolsó pihenőhelyük? A szorongató kérdések abban a csarnokban folytatódnak, amelyet a téglafolyosók útvesztőjében találunk. Az egyik papírlapon ezt szót olvassuk: „Umlauf”. bizonyára a termékek körfor gásáról volt szó. A talált űr lap bal széle ugyanis elárulj hogy mit termelt a földalatti Richard-gyár. A gyártmá nyokról közölt műszaki adatok szerint talán sikerült meg- ? fejteni a motorok fajtáját is. ^ Tank, repülőgép, rakétamoto- $ rok . .. nem tudjuk, azt hadd ^ I répalevesért, és egy karéj kenyérért dolgoztak. A nyomozó csoport összegyűjti az újonnan talált dokumentumokat, tárgyakat. Szétterítve fekszenek a teherautó padlóján. Uzsonnás kosár, hordagyak, amelyeken a földalatti gyárból a tömegsírhoz szállították a holtakat, csajkák, Donarit töltet címkéje, fogolysapkák és facipök, kézzel faragott pipák, csíkos íegyenezubbony, Fidorowitz mester naplója, aki a foglyokat folyosóvágásra hajszolta. „Liebe Rose” megszólítású szépírással írt levele, Hüpfer mester bér-lapja és a sok más apróság, amely ma, húsz év múltával képet ad arról, hogyan éltek és pusztultak a rabszolgasorban levő emberek Hitler gyárában. Óta Brozsek, Záboj Pleskot Titán a repülőgép- gyártásban A korszerű repülőgépek gyártásában mind ez ideig az alumínium játszotta a főszerepet, Még az angolok és franciák által kifejlesztett, hangsebességen felüli 2300 km/óra sebességű „Concordia” gép fő alapanyaga is alumínium. Ennél nagyobb sebességnél ez a fém már nem felel meg a követelményeknek. A légsurló- dás miatti 350—400 C fokos felületi felhevülés rontja és károsan befolyásolja a szilárdságot. Éppen ezért az újabb — 3200 km/óra sebességet elérő — repülőgépeket a drága titán fémből vagy annak ötvözetéből építik. Az elmúlt évtizedekben a világítástechnika hatalmas fejlődést ért el. Bebizonyosodott: a különböző kisüléses fényforrások — fénycsövek, higanygőzlámpák, nátriumgőzlámpák. xenonlámpák, stb. — mind fényhasznosításukat, mind pedig élettartamukat tekintve előnyösebbek, mint a már régóta ismert izzólámpák. A kisüléses fényforrások gazdaságossága elsősorban abban rejlik, hogy az elektromos energiát az izzólámpánál jobb hatásfokkal alakítják át fény- nyé. Nem kis mértékben a gazdaságosság az oka annak, hogy e kisüléses fényforrások, ma már népszerűvé vált nevükön: hideg fényforrások, egyre jobban elterjednek. Terjedésüket szokatlan színük mérsékli, mivel az lényegesen eltér a megszokott izzólámpás világítás színétől. Ennek alapján sokan számoltak azzal, hogy e modern fényforrások fokozatosan kiszorítják a korábban „egyeduralkodóvá” vált izzólámpát. A fénycsövek és az izzólámpák versenyét az elektronika két alapvető elemének, a rádiócsőnek és a tranzisztornak a versenyéhez hasonlíthatjuk. Ez az összehasonlítás annál is inkább helytálló, mert ahogyan a tranzisztor sem helyettesítheti mindenütt a rádiócsövet, s éppen ezért mindmáig nem szoríthatta ki teljesen, úgy az izzólámpa is sok olyan felhasználási területtel rendelkezik, ahol a hideg fényforrások alkalmazása előnytelenebb, vagy egyszerűen lehetetlen lenne. Az izzólámpa előnyeinek fokozására, tulajdonságának javítását szolgáló erőfeszítés sek a modem fényforrások megjelenésétől függetlenül tovább folytatódtak, bár sokan vitatták e törekvések létjogosultságát. 1959-ben azonban egy váratlan felfedezés híre kelt szárnyra. Olyan izzólámpát sikerült kialakítani, amelynek teljesítménye az előzőekhez mérten koncentráltabb volt, kisebb méretek mellett több kiloivattos teljesítményt tudott felvenni. Az új izzólámpa kialakítását egy igen érdekes folyamat megfigyelése tette lehetővé. E folyamatban a jód különös tulajdonságára derült fény. A fényforrások fejlesztése során megfigyelték, hogy amennyiben az izzólámpa belső terébe a szokásos nemesgáztöltés mellett bizonyos mennyiségű jódot is adagolnak, a jó fényhasznosítás megtartása és a lámpa élettartamának növelése mellett lehetővé válik a lámpa méretének csökkentése. A jód ugyanis kémiai kapcsolatba léphet a lámpa izzószálát alkotó wolframmal és wolíramjodid keletkezik. A jódgőzlámpák alakja is eltér a szokásos izzólámpákétól: a körte alak helyett cső- formájúak és az izzószál a cső hossztengelye mentén helyezkedik el. Ez a kiképzés lehetővé teszi, hogy a lámpa belsejét nagy nyomású nemesgázzal töltsék, ami szintén hozzájárul a lámpa élettartamának növekedéséhez. A jód- gőzlámpák üvegcső helyett kvarccsőből, vagy ún. lucalox- búl készülnek, mintegy 50 féle típusban. Ezek közül legelterjedtebb az 1000 wattos típus, amelyet nagy előszeretettel alkalmaznak műemlékek, történelmi épületek megvilágítására. F,gy 1000 wattos jódgöz- lampa hossza mindössze eeruzányi, átmérője pedig mintegy töltőtollnyi. A jódgőzlámpák fényhasznosítása csaknem 25 százalékkal haladja meg a szokásos izzólámpákét, élettartamuk pedig teljesítménytől függően 3—5-szöröse azoké- nak. Kiválóan alkalmazhatók filmvetítógépekben, film- és televízióstúdiókban, díszvilágításokra, s általában olyan helyeken, ahol igen kis méretű fényforrásból kell nagy íénymennyiséget nyerni. Külföldön már nagy teljesítményű országúti reflektorégök is készültek gépkocsikba. Meg kell említeni azonban, hogy ez az új típusú fényforrás is csak sajátságainak megfelelő területeken kerül alkalmazásra és nem szorítja ki az egyéb fényforrásokat. Dr. Bitó János ÚJ ÚT A KERTÉSZETI TERMELÉSBEN: A Sm DIOXWIRAOYÁMS A kultúrnövények jó terméshozamának egyik legfontosabb feltétele az elegendő széndioxid, amelyet a növény főleg a levegőből vesz fel a légzés során. A levegő széndioxidtartalma átlagosan 0,03 százalék, ezt a természetben lejátszódó élctjelenségek biztosítják. Helyileg ez az érték változhat, elérheti az 5 százalékot, vagy lecsökkenhet 0,028 százalékra is. Az előző értéket kísértetek szerint a növények károsodás nélkül viselik el. az utóbbi értéknél azonban a szerves- anyagtermelés, az asszimiláció megáll. A kísérletek eredményei szerint mesterséges széndioxid-adagolással a növények terméshozama fokozható. Víz- •kultúrás kísérleteknél például széndioxid-adagolás hatására az uborkánál 71 százalék terméstöbbletet értek el. A széndioxid-trágyázás alkalmazása a kertészeti üvegházakban igen egyszerű, semmiféle különleges technikai felkészülést nem igényel. A kereskedelem állal forgalomba hozott cseppfolyósított széndioxidos palack szelepére rá kell kapcsolni az öntöző tömlőt, és azon keresztül az üvegházba engedni a szénsavat. Az adagolás lehet egyenletes, mindig ugyanazon mennyiséggel, de lehet, sőt PRÓBAÚT A HÁZTETŐN A Budapesten lakó Haris-testvérek különleges kedvtelésnek hódolnak. Évek óta kutatják az autótörténet fázisait. Apró modellekkel mutatják be az autó fejlődésének történetét. Nemrégiben egy DE Dion-alkatrészes négykerekű kisautót rekonstruáltak és tettek „forgalomképessé". Az 1900-as évekből származó kiskocsi két személyes, a francia cég által szállított alkatrészekből annak idején egy magyar kisiparos állította össze. fejtsék meg a szakemberek. Titokzatos fülke kívánatos összhangba hozni a fénymennyiséggel. Több fény esetén intenzívebb az asszimiláció, tehát több széndioxidot képes felvenni a növény, ezért erősen napos időben 5—10-sze- res mennyiségét adagolhatjuk a borús időben, vagy reggeli órákban adagolt széndioxidnak. A széndioxid-trágyázás alkalmazása természetesen a gazdaságosság elvétől függ. Amíg egyszerűbb eszközzel, pl. olcsó műtrágyával lényeges terméstöbbletre számíthatunk. nem kerülhet sor üzemszerű széndioxid-trágy ázásra Ma már azonban az üvegházi növények olyan koncentrált mennyiségben kapják a tápanyagokat, hogy a termés fokozása csak újabb „fegyver” bevetésével lehetséges. Ilyen lehetőség a széndioxid-trágyázás. A széndioxid-trágyázás mind elterjedtebb alkalmazását előmozdítja az, hogy a széndioxidgáz természetes és mesterséges forrásai jelentősen növekednek. Az olaj- és szénkutatás során nálunk is gyakran termálvízforrásokat és széndioxid tartalmú gázforrásokat kapunk. (Magyarország ismert széndioxidkészlete a világon a második helyen áll.) De széndioxid keletkezik többféle ipari tevékenységnél is: a nagyüzemi földgáztüzelésnél, nyersanyaggyártásnál, mészége- tésnél, ahol az égéstermékeket felfogják. A széndioxid tehát trágyá- ^ zási célokra hozzáférhető, és ^ nem drágán. Gazdaságossági 8 számítások szerint már 10 szá- Szalékos termésnövekedésnél is 8 visszatérül a ráfordítás. A kísérletek szerint viszont szén- ^ dioxid-trágyázás következté- ^ ben előállított leggyengébb ter- ^ mésnövekedés is 35 százalékos 8 volt, ami négyzetméterenként S átlagosan 25 Ft-os többletbe- 8 vételt jelent. ^ Érdemes tehát az üvegházi 8 kertészetet folytató termelő- 8 szövetkezeteknek a helyi ^adottságok figyelembe vételé- ^ vei, szakemberek véleménye falapján mérlegelni a szén- 8 dioxid-trágyázás bevezetését I ----- " I ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ ELJÁRÁS 8 ^ Harkovban a szakemberek ^ néhány ipari üzemi szennyvíz- ^ derítőbe Chlorella nevű egy- Ssejtű növényt telepítettek. A 8 növény rendkívül gyors szaporodásnak indult, s magábavet- 8 te a szénsavat és egyéb káros $ anyagokat, ugyanakkor oxi- $ gént termelt. Az eredmény: ^rövidesen olyan tiszta vizet ^nyertek, melyben halat is si- s került tenyészteniük. A rekonstrukció befejezése után a „szerelők” korhű és modern öltözetben „indultak pró bawtra” a háztetőn, s ezt a tv munkatársai is megörökítették. Itt röviddel a háború után, ^ í- 1945-ben, figyelemre méltó ^ i- leletre bukkantak. Körülbelül ^ is 200 méternyire a bejárattól 8 rt befalazott fülkét tártak fel, | is amely 2 méter hosszú, 35 cm 8 ;- vastag, ismeretlen anyagból 8 L- készült rudakat rejtett. Két 8 k vagonra való volt belőlük. Az ^ ;- ulászszakasz az egyik rúdból $ ;z levágott egy fél méteres dara- § 1- bot és azt robbanógyutacs- § 2- csal meggyújtotta. Az anyag ^ g. vakító fehér lángra lobbant. ^ A katonai kutató intézet dől- ^ •n gozói igazolták, hogy rakéta- ^ töltetről van szó. i- És mennyit fizettek a gyár- ^ k ban? Erről Hilpfer mester ^ Ü bérlapja beszél. Isten tudja ^ ú' hol végezte a Bauführer, de 8 ^ az 1945 április 12-én kezdődő 8 í- héten még szorgalmasan dől- 8 tó gozott. Minden nap megkere- ^ A sett a Radobyl gyomrában — ^ s- cseh pénzben számolva — 45 ^ ír koronát. Vehetett érte akkor ^ a a fekete piacon néhány ciga- ^ •ú rettát. A foglyok egy tányér 8
