Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
ns i MEGYEI 1965. AUGUSZTUS 20. PÉNTEK ESTE A „KOLTÓI“-BAN A mentőkocsi huszonhétszer fordult A grafikon — Ok harmincegyen — Lovranai kaland — A főtörzs érdeklődik Fél évvel a határidő előtt A földtörvény alapján befejeződött a helyszíni felülvizsgálat a megyében — Balra! A sofőr felriad, elrántja a kormányt, de késő. Az autó visszaugrik az útra, de oldalával a betonra csapódik. Ablakcsörömpölés, por, kő, hegyes csontvégek, felszakadt ütőerek ... Kiáltások, kusza filmkockák, szirénabúgás ... Aztán csend, morfiuminjekció, távoli hang: „Költői, négyes kapu .. — Tulajdonképpen mire kíváncsi ? Az orvos arca ismerős. A műtősé is, talán éppen ő vitt fel akkor a liften ... Vajon melyik volt az a műtő? Olyan egyformák most: itt fent hat, lent a földszinten kettő. Fehérség, bágyadt sárga fény, fémes csillogás. Elűzöm az emléket. — A riporter szemével szeretnék az ország legnagyobb baleseti kórházának életébe tekinteni... S. doktor, az éjszakai ügyelet vezetője kijavít: „Közép- európában legnagyobb”. 353 ágy, modern felszerelés ... Ami a bepillantást illeti: tessék. Bár pillanatnyilag „szélcsend”. De várjunk. Furcsa érzés: várni az áldozatokat. Hol lehetnek most? Motoros gyanútlanul hajt az úton, tán dúdol is magában... Valaki a harmadik fröccsöt kéri az italboltban s vitázik. Szombat este nyolc. — Be szokták-e tervezni a baleseteket? A balesetsebész tiltakozik. „Mikor szökken fel mégis a baleseti grafikon?” — Fizetésnap, első tavasz, első hó ... A motoros lelkes főpróbát tart, de feledi a féket ... És igen, a frontátvonulások ... Ilyenkor az ember hajlamosabb a balesetre. De mikor van frontátvonulás? Az Orvosmeteorológiai Intézet évente csupán 15—20 „csendes” napot jelez ... Fél kilenc. S. doktor kissé ironikus. „Járt itt egy újságíró, a részegekről akart riportot. Míg el nem ment. egy részeget se hoztak . ..” Majd csak lesz valahogy — mondom — s várakozás közben megismerem az Országos Traumatológiai Intézet éjszakai ügyeletes gárdáját. Orvosok, asszisztensek, műtősök, nővérek, beteghordók, adminisztrátorok. Harmincegyen vannak ébren, hogy segítséget nyújtsanak. „Végtagosok”, „mellka- sosok”, „koponyások”. Józsi, a műtős, Manyi, az altatóasz- szisztsns. L. doktornő, „vigasztalásul”, igyekszik beavatni szakmája szépségeibe. „Az anesztézia: j tudomány” — mondja s én ’ éppen arra gondolok: mit szól- j na, ha kellemes, hosszú altatást kérnék, amikor telefon i cseng, ajtók nyílnak, majd, megjelenik egy betegkocsi, s! mögötte a mentők egyenruhá- ; hája. A kórházi csendbe mozgás! költözik. S. doktor feledi ri-1 portom: már a beteg fölé hajol. Baleseti jegyzőkönyv, az irodában kopog az írógép. — Mi történt? O. fejét ingatja, nem felel. Körülötte borpára száll. Mozdonyfűtő, a Damjanich utca és a Dózsa út sarkán történt I balesete, nem a MÁV meze- j jén. „Hogy történt?” Nem em-j lékszik. Sűrű, „többlégkörös” borpára száll... — Combcsonttörés — mondja S. doktor —, felvételt kérek. — Az ügyelet mozgásba lendül. Az óramutató sietni kezd. A percek pillanatokra oszlanak. A csendben apró események sűrű kattogása vibrál. Üjabb balesetes. P.-né bokája megbicsaklott a lovranai strandon. A balesetsebész világjáró. „Ö, Lovrana. Nagyon tzép, én is jártam ott tavaly...” Főtörzsőrmester szalutál. Tzeretné kihallgatni a moz- ilonyfűtőt. Most hozzák a rönt- fénből. Ránéz, legyint: reménytelen. Már ami a beszélgetést illeti. „Jöhetek holnap újra ...” Az orvos a röntgenképet nézi. „Ki kell huzatni a csontot... Pár nap múlva operáljuk. Kuntscher-szeget rakunk a csontba ...” P.-né izgatott mosollyal: „Meggyógyul a bokám, doktor úr?” — Hát persze, természetesen ... De az időt megérzi majd ... Lovranai emlék ... Fent L. doktornő, az altatóorvos, kikiált a fürdőből — Manyi, prémedikáld a hölgyet.. A doktor a felvételt nézi: „Deitaszaiag-szakadas ... Minőig érezni fogja ...” Józsi, a jókedvű érdi műtős- asszisztens újságolja, hogy megvette a téli tüzelőt. Közben vészjósló fúrógépet készít a fűtő laDához. „Elnézést, papa ...” ü. nyög egy keveset, vékony acéiszal szalad át a | csontján. { Az altatóorvosnő már nem beszél munkája szépségei- i röl. Üjjai fürgén és otthonosan mozognak a gép számomra titokzatos müsze- i rein. A lovranai asszony vénájába beáramlik a narkotikum. — Most pedig nitrogén- j oxidult adok. A \ legprímább j aitató ... Sajnos, ' augusztus- | ban. már nem gyárt eleget Kazincbarcika, kénytelenek i vagyunk egyéb gyógyszerrel í altatni... Meg kellene talán ! írni ...? Józsi szakszerűen összehaj- I togatja az acéldróíot, felteszi a’ kengyelt. „No, papa, holnap [ nagyot néz, milyen szerszámot kapott...” | A lovranai asszony már a j tengerparton jár. Azt álmod- j ja: sziklába szorult a lába. j Pedig S. doktor szorítja a | törött bokát hosszan, kitarj tón ........Holnap Komáromba i megyek, a kislányomért... ! Csészkóban” nyaral... A fe- j leségem Oxfordban van je- ! lenleg. nyedvtanfolvamon . . . A múltkor Calais-től szinte egyfolytában kocsikáztam haza! 1900 kilométer . ..” meséli, mig a röntgenképet nézi. 15 éve balesetsebész, arra büszke, hogy felveszi a versenyt a hivatásos gépkocsivezetőkkel. „Bírom, csak legyen forró fürdő.” L. doktornő négy éve altat. „Mióta külön tudomány és orvosi feladat az altatás, a sebész teljesen a műtétre S koncentrálhat.” Most az idei ^ év 2425. páciense alszik ke- ^ zei között. Az orvos mellén tartja a ^ bokát és kéri a gipszet. A másik műtőben is van ^ már „forgalom”. Fiatalember $ csodálkozva nézi roncsolt ke- $ zét.- Rakodó, ráesett ujjára § a ketrec. : T. doktor szól: „Nyílttörés. | ' zúzódás, plasztikát is kell ^ ! csinálni . . . egyik ujjról a ^ ' másikra hajlítjuk át a bőrt...” ^ — Mikor dolgozhatok? — ^ I kérdi a rakodó? L. doktornő leveszi a lov- ^ ! vanai asszony arcáról a masz- % kot, kihúzza szájából, fogai $ közül a „pipát”. $ — Gyerekkoromban én is ^ [elborultam egyszer szénás-^ szekérrel — emlékszik S. dók-§ tor. — A Vág völgyében tör- & lón t... § Elgondolkozva néz... — Van egy jó betegkocsink. ^ Bécsben láttuk, „lekoppintot- luk”. Illetve csak a prototí- ^ pusa kész, ott van lent, a ^ raktárban. Azon lehet vizs- ^ gálni, fürdetni, röntgenezni, ^ gipszelni, operálni ... Nem ^ kell folyton átrakni a bete- $ get... Sajnos, nincs meg a ^ költségvetése, nem tudjuk ^ megrendelni, betervezni tán ^ jövőre sem. Miért tart soká § egy költségvetés? A kórházban idegen a ké-% nyelem, késlekedés. ■ 1 T. doktor: „Maga nem fog $ rakodni mostanában...” s Kissé sápadtan fekszik a ^ lovranai asszony... Fent a kórteremben hor- ^ kaivá alszik a fűtő... Messziről sziréna búg ... ^ S. doktor cigarettára gyújt. ^ L. doktornő valami tablettát szed elő, elfordul... IrógépbilLentyűk kopognak. iiiii Fél egyre jár. Reggel leírom a baleseti krónikát az irodában. „Leesett a székről, felbukott a motorral, kicsúszott a HÉV ajtaján, felborult hajtás közben az üge- tőn. Főpincér és tanuló párbaja a Borostyánban lábtöréssel. Addig ivott, míg sörösüveggel főbe ütötték . . . Kulcscsont, koponyaalap, combcsont, csípő, boka .. .” Huszonhét baleset huszonnégy óra alatt. Viszonylag csendes felvételi nap a „Kol- tói’ -ban. A. L. Az 1961-ben megjelent földtörvény értelmében ez év december 31-ig kellett befejezni a megyékben a helyszíni felülvizsgálatokat. Pest megyében ezt a munkát július 31-ig elvégezték. Milyen feladatokat kellett megoldani, milyen eredményekkel járt a munka, mik a további teendők? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Kulcsár János elvtárstól, a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, igazgatási csoportjának vezetőjétől. — A földtörvény hármas feladatot tűzött elénk: a mezőgazdasági termőföldek további csökkenésének megakadályozását, a szántóterület növelését, a művelés alatt nem álló, de mező- gazdasági művelésre alkalMAR MŰKÖDIK mas területeknek a terme-1 lésbe való bevonásával; a talaj termőerejének védelmét és fokozását, a talajpusztító erők elleni védekezés biztosítását, továbbá a tulajdoni és a használati viszonyok rendezését és a nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyeztetését, helyesbítését. — A munka nagyságára jellemző: a megye 183 községének és négy városának határát kellett felülvizsgálni, 1 111 032 holdat. A munka végrehajtására ütemtervet készítettünk, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága is elfogadott. Hogy az ütemtervet teljesítettük, annak iköszönhető —, sikerült társadalmi üggyé tenni a földtörvény végrehajtását. A különböző szintű tanácsi dolgozók mellett bekapcsolódtak a feladat végrehajtásába, az ÁFTH megyei felügyelősége, a Vízügyi Igazgatóság, az OMMI. az erdőgazdaságok dolgozói, a mezőgazdasági szakemberek. de sok olyan paraszt- ember is, aki nagy helyi ismeretekkel rendelkezik. — Bár a fel iil vizsgálatok eredményeit még végérvényesen nem összegeztük, máris elmondhatjuk, hogy azok meghozták a kívánt eredményt. Mintegy 3500 hold olyan területet vontunk be a mezőgazdasági művelésbe, amelyet nem erre a célra használtak. Talajjavításra 58 630, talajvédelemre 56 541, vízrendezésre pedig 8350 hold- nyi területet javasoltak. Amint már említettem, feladatunk volt a tulajdon- viszonyok rendezése is. A korábbi években mintegy 5000 hold szántófölddel, volt kevesebb, mint amennyit nyilvántartottunk. Most’ a valódi adatok állnak rendelkezésünkre, s nines akadálya annak, hogy reális terveket készíthessünk a megyében. A felülvizsgálatok során a bizottságok javaslatokat tettek a föld hasznosítására vonatkozóan. Ma már világosan látjuk, mekkora területek állnak rendelkezésünkre — és hol — szőlő-, gyümölcstelepítés céljára, legelő létesítésére stb. Tudjuk, kinek a birtokában vannak a földek, s ez minden szempontból előnyös. — A felülvizsgálat befe- | jeződött a megyében, de ez ; még nem jelenti azt, hogy ; ezzel a munka befejeződött. Mi összegezzük a tapasztalatok alapján a tennivalókat, a községekben, járásokban pedig hozzá kell látni a bizottságok által javasolt és a járási tanácsok végrehajtó bizottságai által kitűzött feladatok végrehajtásához. Mindenekelőtt: a Jövőben rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani a földeket. Az egyszerű üzemi eszközökkel megvalósítható talaj- védelmi munkákat az üzemeknek el kell végezniök. Ez mintegy 34 000 holdon követeli meg a lelkiismeretesebb talajmunkát és hasznosítást. A következő években fokozatosan, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásával végre kell hajtani a szükséges talajjavítást, talajvédelmet és vízrendezést — fejezte be tájékoztatóját Kulcsár János elvtárs. — m. s. — Több száz autós kel útra ma hajnalban megyénkből, Ceglédről, Nagykőrösről, Vácról, de a falvakból is Debrecenbe a tiszántúli országos autóstalálkozóra. A nagyszabású megmozdulást az Autóklub rendezi, de részt vehetnek rajta a klubtagsággal nem rendelkező „civil” autósok is. IflciglriMMii niiíút Egészen újszerű, acéllemezekből készült, könnyen szállítható, gyorsan elhelyezhető és ismét felszedhető Ideiglenes útpályát állítanak elő Nyugat- Németországban, mely útépítkezésekhez (javítás, korszerűsítés stb.) jól felhasználható. A gyakorlatban jól bevált acélút 1000 méterének elhelyezése 'mindössze 24 órát igényel. EGY EMBER hetsége van. Mert — s ez olykor, andalító, de hamis illúziókat ringató emberek szemében hihetetlennek tűnik — gépek, férnek formálódása, öntvények alkatrész- szé alakulása, a felettük uralkodó, egyszer olajos kezű, máskor tervezőasztal mellett agyoncigarettázott ember is lehet szép és felemelő; a ve- • zércikkekben ezt úgy fo■ galmazzák meg, hogy a minden értéket megteremtő em'< béri munka. Radnai Kálmán > szűkös mondataiba foglalva: i — A beérkezett gépek alkatrészeit ma már három ■ csoportba osztjuk; selejtes, javítás nélkül és javítással felhasználható. Ez utóbbi csoport új. Ez évben valósítottuk meg — tizennyolc fős gárdával — az alkatrész felújítást. Az addig selejtre kerülő alkatrészek fél év alatt nyolcmilliót hoztak pluszként. Elsimítja homlokából fekete haját, s most mosolyo- oik el először: — Nem tudom, hogy mindez mennyire érdekes. Én sajnos, olvasmányos történetekkel nem szolgálhatok; a számok minden', kifejeznek, de csak akkor, ha mindig látjuk — és becsüljük! — a számokba foglalt eredmények létrehozóját, az embert. Motorszerelő tanoméként kezdte — most a fogaskerekek geometriája az egyik hobbyja, papírra, homokba, falra, az elérhető és telerajzolható tiszta felületekre számok, ábrák, görbék kerülnek. Tizenhárom éves volt. amikor kaszát kellett fognia, s most arról mesél, a Moszkvában töltött egyhónapos tapasztalatcsere — a szovjet gyártmányú darus gépkocsik javításának üzemszerű fo Tasson megkezdték az új zsilyi kipróbálását. A régi kapus megoldás helyett billenötáblásat terveztek és ezzel megoldották a soroksári Duna-ág többletvizének leeresztését is. Foto: Kácsor László Gyors, de halk szavak. Hosszúkás arc, marlcáns vonások, olykor a mondanivalót kísérő kézmozdulat. Ritkán mosolyog, mégsem zárkózott ember. Nyugalom és biztonság árad belőle. Harmincnégy éves. Tizenegy éve dolgozik egy helyen. fokról fokra növekvő felelősségű beosztásokban. Radnai Kálmánnak hívják, a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat főtechnológusa. Motorszerelő tanonc volt a MÁVAG-ban. Behívták a pártirodára: külügyi akadémia? tiszti iskola? egyetem? Az egyetemet választotta. Szakérettségit tett. 1949-et írtak. Cegléden született — „itt is halok meg” — mondja — s a naponkénti vonatozást hosszabb távoliét váltotta fel: Mikolcra került, az égyetemre. Apja, a tizen- kilences veterán örült, hogy amiről ő csak álmodott, az a fiának sikerül: tanulni, boldogulni. 1954-ben végzett. Idejött a vállalathoz, s itt is maradt. Hívták — például — Nagykőrösre. — A begyakorlottság, a helyismeret, a gyártásban való jártasság olyan előny, amit forintos többletekért nem szabad veszni hagyni. Es a népgazdaságnak is az az előnyös, ha minél több begyakorlott ember van egy helyen. Szavait apró legyintéssel zárja, mint aki úgy véli, ez túl szépen hangzik. Ütja azonban bizonyság a szavak mellett: a motorszereidében művezetőként kezdte, majd a lakatosműhelyben önálló technológusként folytatta. önálló szerkesztő lett, később a szerkesztési csoport vezetője, s most, fél éve; főtechnológus. Fokok, felelősségben, de a cselekvés lehetőségeiben is mind magasabbra vivők. — Mindenkivel pertuban vagyok, nincs a gyárnak olyan zuga, amelyet ne ismernék. öreg bútor vagyok már itt, de éppen azért büszke arra, hogy olyan kollektívában dolgozhatok, mint a társaim alkotta közösség, ahol nyílt a szó, ahol valóban a munka a legfontosabb, 4 ahol ismeretlen az intrika. Radnai Kálmán, a technológiai osztály és a műszaki fejlesztési osztály felsőbbsé- ge, a gyártásdokumentáció, a művelettervek elkészítése, az anyagnormák, alkatrészfelhasználási normák kidolgozása, a gyártóeszközök, készülékek, szerszámok biztosítása. új technológiák kidolgozása, a műszaki fejlesztés irányítása mind az ő „asztala”. Hatvan embert irányít közvetlenül, de munkájával hatással van az egész vállalat tevékenységére. A valamikori uradalmi cseléd fa tizenhat év alatt nemcsak a rang és az anyagi emelkedés, hanem a szellemi gazdagodás útját is bejárta. Ml hajtotta? — Tizenhárom éves koromban arattam először, akkora búzát vágtam, hogy nem látszottam ki belőle. Amikor a tábla végére értem, ott vár egy gazda. Leste, ki kaszálhat, hiszen dőlt a búza, ember meg sehol. Beszélgetett velem, végül azt mondta:. öcsém, ember lesz belőled. Ez a mondat megtilt bennem, s ma is hiszem, nem lehet nagyobb rang, mintha mások — s ez független címtől, beosztástól — embernek tartják az embert. Telik a hamutartó, időnként a gyorsan futó golyóstolla! egyszerű vonalakat, rajzol a papírra, hogy érthetőbbé tegye a rezgő elektródás felrakó hegesztés, a keménykró- mozás, a lángedzés cgy-egy folyamatát. A védőgázas he- gesztőberendezésrő] beszél, ennek használata — most jutottak a kísérleti időszak végére — tömör varratot eredményez, jobb minőségű munka kerül ki a kezük alól, s ez, légtartályok esetében, r,em mindegy. Tömör varrat — műszaki kifejezés, termelés, munka. És — valami, ami betölti egy ember életét. Egy ember a helyén van, azt csinálja, amihez kedve, te
