Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

MST »i terei hírlap I960. AUGUSZTUS 17, KEDD Szovjet kormányküldöttség Indonéziában Djakarta Kirill Mazurovnak, a mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesének vezetésével hétfőn szovjet kormányküldöttség ér­kezett Indonéziába az indonéz kormány meghívására, hogy részt vegyen a köztársaság ki­kiáltásának huszadik évfordu­lója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Csőmbe Bonnban Bonn Csőmbe, kongói miniszter- elnök, aki néhány napja Nyu- gat-Németországban tartózko­dik, hétfőn Bonnban megkezd­je tárgyalásait a nyugatnémet vezetőkkel. Délelőtt Lübke köztársasági elnök fogadta Csombét, aki ezt követően Carstens külügyi államtitkár­ral tárgyalt, majd délután a gazdasági együttműködés mi­nisztériumában folytatott hosszabb megbeszélést TÁMADÁS A RENDŐR- PARANCSNOKSÁG ELLEN Sikeres pnriitsúnnkrió Saigonban — f / típusú amerikai repülőgépek Vietnamban A dél-vietnami szabadság­harcosok hétfőn reggel merész támadást hajtottak végre a saigond . országos rendőrpa- rancsnoikság épülete ellen, amely a hírügynökségek megálla­pítása szerint a város leg­erősebben védett épülete. Őrsége sokkal nagyobb, mint a kormányépüieteké, vagy mint az amerikaiak által lakott házaké. A támadás úgy zajlott le, hogy a szabadságharcosok négy gépkocsival közelítették meg a rendőrség főhadiszál­lását. A kocsik egyike, amely robbanóanyagot szállított, egy amerikai szolgálati kocsi nyo­mán behajtott az udvarra, majd miután rakományát le­rakta, visszatért a kapuhoz. Ad­digra már riasztották a rend­U THANT ÚJ HELYETTESE Moszkva. Moszkvában hivatalosan kö­zölték, hogy U Thant, az ENSZ főtitkára, Alekszej Nyesztyerenkó szovjet diplo­matát nevezte ki helyettesé­vé politikai kérdésekben és a Biztonsági Tanács ügyeiben. Eddig e tisztséget Vlagyimir Szuszlov töltötte be. Nyesztyerenkó 50 éves, ere­deti foglalkozása mérnök, diplomáciai pályáját 1949-ben kezdte. 1961-től a legutóbbi időkig pakisztáni szovjet nagykövet volt. őrséget, de a támadók másik három gépkocsijából, amely a bejárattal szembein állt, a bennülők lövöldözni kezdtek. Időközben a rendőrség ud­varán felrobbant a lera­kott robbanóanyag. A robbanás és a lövöldözés fedezetével a négy gépko­csi eltűnt. A felvonult rendőri riadókészültség, az utak lezárása ellenére sem találta meg a támadókat. A robbanás ledöntötte a rendőrség épületének egyik falát, a légnyomás több kör­nyező ház ablakait betörte és tetőcserepeit lesodorta. A támadásnak öt halálos áldozata van, köztük egy rendőr. A leomló fal meg­sebesített mintegy tizenöt személyt, akik között há­rom amerikai katona is volt. Az AF]P azt írja, hogy a rendőrségnek abban az épüle­tében, amely ellen a támadást elkövették, a fontosabb fog­lyokat őrzik, s itt zajlanak le a kihallgatások is. A DNFF egységei vasárnap este aknavetőkkel támadták a Saigontól 215 mérföldnyire északra fekvő Due Co repülő­terét. Háromnapi csend után ez volt a szabadságharcosok első támadása ezen a vidéken, s ez is csak mintegy 20 pereiig tartott. Veszteségekről nem érkezett jelentés. Egy amerikai szóvivő köz­lése szerint az amerikai haditengerészet „Phan­tom” típusú lökhajtásos gépei vasárnap első ízben légi járőrtevékenységet és úgynevezett „biztosító fel­adatot” hajtottak végre Észak-Vietnam felett, és 70 mérföldnyire megközelí­tették Hanoit. A biztosító feladat abban kü­lönbözik a légi járőrtevékeny- ségtől, hogy a repülőgépek lé­gi védelmet biztosítanak az észak felé tartó amerikai re­pülőgépeknek. A szóvivő sze- r.nt a „Phantom” szuperszoni­kus, lökhajtásos gép különö­sen alkalmas erre a feladatra, mert levegőből légi célpontra lőhető rakétákkal van felsze­relve. Szovjet-török közös közlemény MOSZ.KV A Urgüplü török miniszterel­nöknek a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásával kap­csolatban hétfőn szovjet—tö­rök közös közleményt adtak ,ki. A közlemény — a többi kö­zött — elmondja, hogy a láto­gatás során eszmecsere folyt nemzetközi kérdésekről, vala­mint a szovjet—török kapcsa,-, latok további fejlesztéséről. A felek megállapítják: erőfeszítéseket kell tenni, hogy előmozdítsák a nem­zetközi feszültség enyhü­lését és az egyetemes bé­ke megszilárdulását. A Szovjetunió és Törökor­szág szükségesnek tartja a ha­tékonyan nemzetközileg ellen­őrzött általános és teljes le­szerelésre irányuló erőfeszíté­sek támogatását. Ürgüplü miniszterelnök meghívta Koszigint, tegyen hivatalos látogatást Török­országban. Koszigin a meghí­vást elfogadta. A JAPÁN ELLENZÉK KONGRESSZUSA TOKIO Hétfőn 450 küldött jelenlétében megnyílt a legnagyobb ja­pán ellenzéki párt, a szocialista párt rendkívüli kongresszusa, amelynek feladata, hogy további programot adjon a vietnami amerikai agresszió elleni harcban, a japán—dél-koreai szerző­dés ratifikálásának megakadályozásáért folyó küzdelemben, s a dolgozók létfeltételeinek megjavításáért folytatott erőfeszíté­sekben. \ szovjet légierők napja Moszkva A Szovjetunióban augusz­tus 18-án ünneplik a légi- «erők hagyományos napját. Ebből az alkalomból Jevge- nyij Loginov polgári re­pülésügyi miniszter cikket írt a Pravdában. Közli, hogy 1923 óta 420 kilométerről 500 ezer kilométerre nőtt a szovjet légiútvonalak együt­tes hossza. A repülőgépek 1965-ben körülbelül 145 mil­lió utast szállítanak majd. Húszéves a „10000 sziget" köztársasága Húsz esztendővel ezelőtt kiáltották ki az Indonéz Köz­társaságot. Ma, amikor a Tá­vol-Kelet e több mint száz milliós országa a tevékeny gyarmatosítás-ellenes harc résztvevőjévé váll, és e harc­ban nagy tekintélyt szerzett — a húsz evvel ezelőtti dá­tum a megtett út impozáns jelképévé magasodik. Azon a napon, amikor az Indonéz Köztársaságot a Malájföldttő! egészen Ausztrália kapujáig húzódó „tízezer sziget orszá­gában” kikiáltották — Indoné­zia földjén még félmillió, ál- lig felfegyverzett japán kato­na állt. A terror nyomásából kiszabadult nemzeti felszaba­dító mozgalom azonban ha­talmas erővel tört felszínre. A „Mcrdcka” — Szabadság — kiáltás végigharsogott Jáván és Szumátrán. A legnagyobb gócpontok szinte néhány nap alatt kerültek a hazafiak bir­tokába. Mindenütt diadalma­san lobogtak a köztársaság vörös-fehér zászlói, és csak­nem 460 éves holland gyar­mati uralom ntán a faiakat szinte eltakarták a feliratok: „Soha többé gyarmati rab­szolgaságot!” Indonézia azonban egyike volt azoknak az országoknak, ahol a gyarmatosítók a máso­dik világháború után fegy­verrel próbálták visszaszerez­ni a hatalmat. Már 1945. no­vemberében angol hajóágyuk lőtték az ország legnagyobb kikötővárosait, A következő esztendő a tárgyalás, a meg­állapodás megszegése és az intervenciós kísérletek szün­telenül ismétlődő körforgását hozta — míg végül 19-17 jú­liusában amerikai—angol tá­mogatással holland fegyveres intervenció tört a szigetre. Ez a háború voltaképpen 1949-ig tartott, fgy a köztár­saság kikiáltását és a függet­lenség nemzetközi elismerte­tését több mint négy esztendő választotta el egymástól. Négyéves fegyveres felszaba­dító harcban vívta ki Indoné­zia a maga függetlenségét. S e harc utolsó szakaszában rendkívüli jelentősége volt a Szovjetunió politikai és dip­lomáciai támogatásának. A szovjet fellépés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az intervenciósok végül is kény­telenek voltak beszüntetni hadműveleteiket, szabadon engedni a fogságba vetett in­donéz politikusokat — köztük Sukarnőt, a köztársaság je­lenlegi elnökét — és leülni a „kerekasztal konferencia” tár­gyalóasztala mellé. Az ott ho­zott döntések megadták a le­hetőséget az indonéz népnek arra, hogy független politikai irányvonalat dolgozzon ki. Indonézia ma a „harmadik világ” legkövetkezetesebben imperialistasilenes politikát folytató országai közé tarto­zik. Bátran szembeszállt azok­kal a gyarmatosító fenyegeté­sekkel, amelyek a Malaysia „támaszpont-állam” megalko­tásában öltöttek testet. Szi­lárd magatartása egyik fon­tos tényezője annak, hogy ez a mesterséges államalakulat — mint Singapore kiválása mutatja — a belső bomlás ál­lapotába került. Az indonéz állam belpolitikáját is* haladó intézkedések egész sora — mindenekelőtt a külföldi tőke támaszpontjai ellen vívott kö­vetkezetes harc jellemzi. Indonézia kétségtelenül ki­használta a függetlenség kiví­vásával nyeri lehetőségekéi. A formát pozitív tartalommal töltötte meg, s kivívta az egész haladó emberiség elis­merését és megbecsülését. LETARTÓZTATÁSOK Második hónapjába lépett a görögországi politikai válság. A kü’ály — az előzetes prog­ram szerint — fogadja Szteía- rosz Sztefanopuloszt és Eliasz Cirimokoszt, a Centrum Unió két ismert politikusát, akik a múlt héten elhatárolták ma­gukat Papandreutól, és azt állítják, hogy egyedül is ké­pesek megszerezni a parla­menti többséget. Athénba' máris találgatják, melyikük­re esik a király választása. Papandreu egyébként fel­hívta a görög politikai élet összes erőit, vessenek véget a válságnak. APF jelentés szerint a sza- ioniki rendőrség eljárást indí­tott Georgiosz Panagosz Eda- képviselő és a párt tizenegy tagja ellen „a királyi csalás megsértése” miatt. A haladó szaloniki polgá­rok ugyanis szerdán a de­mokrácia védelmében tar­tott nagygyűlésen szót emeltek a „német nő”, „a Gestapo női ügynöke” el­len. (Frederika anyakirálynéró' volt szó.) Továbbá támadták az amerikaiakat, és a gyilkof udvari klikket, valamint nép­szavazást követeltek az ál­lamforma megváltoztatására. A 11 Eda-tagot letartóztatják Panagosz ellen pedig megin dítják a mentelmi bizottság ban az eljárást. TÜNTETÉSEK INDIÁBAN Uj-Delhi Feszült politikai légkörben jobboldali elemek tüntetései­től kísérve Uj-Delhiben hét­főn megnyílt az indiai parla­ment úgynevezett monszum ülésszaka. Az ülésszak megnyitásakor az ellenzéki pártok összesen nyolc bizalmatlansági indít­ványt terjesztettek elő, me­lyekről hétfőn kezdik meg a vitát. A jobboldali pártok, kihasz­nálva a kormánynak a kas- miri incidensek miatti nehéz helyzetét, riadót fújtak és nagy tömegeket mozgósítottak kormányellenes tüntetésekre. Albánia és Indonézia nagykövetet cserél Az Albán Népköztársaság is az Indonéz Köztársaság kormánya megállapodott .ab­ban, hogy felveszi a diplomá­ciai kapcsolatot és nagyköve­tet cserél. — Hitler kaput..." Tíz perc múlva a házunk előtt már egy orosz ágyú állt. A mi Ivánunk után jöttek a többiek. Az ágyú legénysége gyors munkával feltörte a velünk szemben lévő köztisztviselők boltját és itt nekiláttak főzni. A szagra előmerészkedtünk mi is, és áhítattal figyeltük milyen öklömnyi' darab húso­kat dobálnak a rotyogó leves- . be. ; Az ismerős Iván kézen fogta a ház gyerekeit s bevezetett minket az étkezdének kine­vezett boltba. Először mi kap­tunk enni és csak akkor lát­tak ők a falatozáshoz, amikor kiürültek csajkáink. A ven­dégséget azzal tetézték be, hogy a polcokra mutattak és bíztattak minket: vigyük, ami jól esik. Az egyik fiú egy öt­literes baracklekváros üveget ragadott meg és sűrű nyögé­sek között, boldogan cipelte haza zsákmányát. A másik gyerek egy láda margarint egyensúlyozott a fején, s volt aki a zsebét kockacukorral tömte meg. Én tíz doboz frankkávé pótlót ragadtam meg, mert tudtam, hogy né­melyikben színes képek van­nak elrejtve. Anyám sürgősen visszazavart és élhetetlen nyomorultnak nevezett. Egyre több gyerek tolongott az ágyú legénysége körül. A katonák megértették, hogy mit akarunk tőlük és egymás után nyitottak ki az üzleteket. Néhányad magammal egy tex­til nagykereskedésbe rohan­tam be. Két társam hatalmas vég szövetet próbált felemelni, de ez sehogy sem sikerült ne­kik, végül úgy oldották meg a dolgot, hogy maguk előtt gurígatták a sáros, latyakos utcán végig. Lehet, hogy 20— 30 méter tönkrement belőle, de így is maradt 200—300 mé­ter jó anyaguk. Engem a gombraktár ejtett ámulatba, marékszám dugtam zsebre a szebbnél-szebb, színes, tarka gombokat. Már előre büszkél­kedtem, hogy nekem lesz az utcában a legjobb gombfoci csapatom. Anyám először sírt, aztán hüppögött, s végül csak le­gyintett. Azt mondta, hogy ha nem ilyen lehetetlen alak vá­gyóit, akkor meggazdagodhat­tunk volna. Egy vég szövettel megalapozhattuk volna jö­vőnket. És ismét hangoztatta borjúszülési ötletét. (Folytatjuk) WILSON „VÁLSÁGÉRTEKEZLETET“ TARTOTT Herold Wilson brit minisz- ! terelnék vasárnap délután lát- j ványos külsőségek között j „valságértekezletre” gyűlt ősz- | sze a sihgapore-i fejlemé- ' nyekkel közvetlenül érintett ! minisztereivel és vezető szak- , értőivel. A Scilly-szigetek | egyikén nyaraló miniszterel­nök és az ugyancsak ott üdü­lő Stewart külügyminiszter helikopteren repült a délnyu­gat-angliai Culdrose légitá­maszpontra, hogy a Londonból repülőgépen odaérkezett Hea­ley hadügyminiszter és Hu­ghes nemzetközösségügyi ál­lamminiszter társaságában meghallgassa Lord Head ma- laysiai brit főbiztos jelenté­sét a Malay Államszövetség belső helyzetéről és Singa­pore kiválásának várható kö­j rülményeiről. A tanácskozá- I son részt vett Sir Richard i Hull tábornagy, a brit nem- ! zetközösség vezérkari főnöke j is. i A tanácskozást követően ki- j adott kormánynyilatkozat el­fogadja Singapore önálló ál- ! Iámként való kiválásának té­nyét. (8) Rágyújtott és a legnagyobb lelki nyugalommal eregette a füstöt. Akik a közelében áll­tak hörögni, szédülni kezdtek, nagyon mellbe vágta őket a mahorka illata. Szegény Sa- muka is kóválygott és azt nyöszörögte, hogy nikotin­mérgezést kapott, neki most már igazán vége. Az idegen mindebből mit sem vett észre, teli szájjal ránk nevetett és nagy meggyőződéssel mondta: — Hitler kaput... A kehes kis könyvelő, mint művelt ember azonnal felis­merte a helyzetet: — De hiszen ez egy orosz! Néhányan menten ideggör­csöt kaptak, mások pedig ze­nekíséret nélkül kán-kánt táncoltak. A házmesternénk csak bambán bámult maga elé és rémülten sápítozott: — Uram egek, ha ezt a rendőrség megtudja... Engem különösképpen nem hozott ki a sodromból az eset. Annyit mondták a felnőttek: jönnek már az oroszok, jön­nek már nem sokára, hogy egészen természetesnek tartot­tam — végre egy megérkezett mutatóba. A fegyvereivel vol­tam elfoglalva inkább, olya­nokat még soha sem láttam. A nyakában egy rövid kis pléhdobozos puska lógott. Ké­sőbb tudtam meg, hogy ez a. gitár — a géppisztoly A má­sik fegyver még érdekesebb volt: egy rettentő. hosszú pus­ka, s a vastag csöve végén egy nagy gumó meredezett. Páncelököl. Ezt kézbe is vet­tem, de a könyvelő sikoltozni kezdett, hogy segítség, mert szétlövöm a házat, azonnal vegyék el tőlem. A pince felé rohant mindenki. Az anyám hűtötte le a kedélyeket, adott két pofont nekem, s az óriási gumós puskát sűrű szemre­hányások között átnyújtotta az orosz katonának: — Meglett ember létére igazán tudhatná, hogy ilyen vacakok nem gyerek kezébe valók. Eszébe sem jutott, hogy ut­cánkban ingyen osztogatták néhány nappal ezelőtt a gye­rekeknek a nyilasok, sőt el is vitték őket igazi tankokra lö­völdözni. Az orosz katona, mintha megértette volna a korholást, elpirulva hajtotta le a fejét, majd engesztelésül bátortalanul mosolyogva mondta: — Hitler kaput... — Mit akar ezzel a Hitler­rel? — kérdezte anyám az időközben visszasompolygott könyvelőtől. — Szerintem azt akarja mondani, hogy Hitler kampec — tolmácsolta. A házmesterné erre nagy megértéssel bólintott: — Lehet, hogy kikészült, de az biztos, még nem tud róla. A bribékjei még itt állnak a kapunál. A kapuban valóban fekete egyenruhás, SS gépfegyvere- sék strázsáltak. Mindenre el­szántan figyelték, hogy mikor tűnik fel az utcában az ellen­ség. Mondtuk is az oroszunk­nak, hogy nem lesz jó itt ug­rálnia, mert a ház előtt vár­nak rá a németek. Ezt rög­tön megértette. Felugrott és kis pléhdobozos puskáját a hóna alá csapva, óvatosan a kapuhoz osont. Váratlanul füttyentett egyet, s a három SS-legény egyszerre megfor­dult. Mintha madzagon rán­gatták volna őket. Az orosz ebben a pillanatban, csípőből tüzelt, szabályosan lekaszálta őket. Utána visszaült a sám­lira és széttárta a karját:

Next

/
Oldalképek
Tartalom