Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

íendre IX. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 14, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A félév mérlege: másfél milliós többlet Lám bácsi hajdani lószer- számveretéki gyára, majd a lőszert gyártó háborús ka­szagyár helyén, 1949-ben nyolcvanöt emberrel kezdte el a munkát a kezdetben ki­zárólag mezőgazdasági kocsi­kat gyártó kocsigyár. Az ala­pító tagokból még mindig itt dolgoznak tizennyolcán, a főmérnökkel együtt. Müller László üzemvezető főmér­nök elmondotta, miért vál­tozott meg a gyár neve. Miért lett a kocsigyárból Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat? A gyár megalakulásától el­telt idő alatt a termékeik megváltoztak. Ma már nem elsőrendű termékük a ko­csi. Helyébe sok fontos gyártmány került. A kisszámú kocsi mellett ipari lakókocsikat, erdő­gazdasági gépeket, nyara­lóházakat, iskolai poli­technikai berendezéseket, utánfutókat. fémtalicskákat, rakodólapokat és melegágy! ablakkereteket készítenek. Csupa olyan dolgot, amit az országban rajtuk kívül nagyüzem sehol nem csinál. A gyártmányok sokfélesége miatt, 1966-tól „részleges pro­fil tisztítás’ -t akarnak ke­resztül vinni, ami azt jelenti, hogy egyes gyártmányok ké­szítését abbahagyják, s a komolyabb munkát igénylő termékeiket nagyobb meny- nyiségben és gazdaságosa b- ban fogják készíteni. Az első félévet jól zár­ták. Másfél millió többlet­nyereségük volt. A munkások tanulnak. Szép eredményeik vannak a fel­nőttoktatásban. A múlt év­ben harmincötén végezték el az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát. Három egyetemi hallgatójuk, hat esti politikái középiskolásuk, há­rom gimnáziumi-, és hu­szonöt technikumi hallgató­juk van. A tanulást meg­könnyíti, hogy évek óta kihelyezett osz­tály működik a gyárban, oda járnak ki a tanárok és a vizsgákat is ott tartják meg, az üb-szobában. Miért nem a kultúrterem­ben? Mert abban három éve raktároznak. Bár ezt a régi gondot — állítólag — még ennek az évnek a végéig megoldják. Bővítik a konyhát s a kul­túrterem, az étkezésen kí­Renderségi krónika Ferenczy Vilmos, 43 éves budapesti lakos, augusztus ne­gyedikén Visegrádon, a vár alatti erdőben felakasztotta magát. Tettét családi okokból követte el. Kenedi Gézáné, pilisszent- lászlói lakos szombaton ön­gyilkossági elhatározással a Dunába ugrott a Margit-híd- ról. Tettének oka ismeretlen. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Galambos Katalin, Birkás Brigitta, Bognár Mariann, Szegedi Erika, Kovacsik Sarolta, Horváth András, Petrof György, Botllk Zoltán László, Németh Margit, Vitovszky László, Dobák József, Selffert Mária, Budenszky Ilona, Gyurcsi János, ' Hagymás! János, Kíséreli György József. Bújna András, Zimmerer György, Oláh Imre és Alanyai Katalin. Házasságot kötöttek: Tiba László József és Bánáti Anna Mária, Ba­logh Dezső és Margitics Mária. Meghalt: Leikep Bajos hatvan­két éves korában. vül csak eredeti rendel­tetését fogja szolgálni. Mindehhez még annyit: a gyár főkapujához — úgy- érezzük — nem illik ez a hepehupás, dimbesdombos, ga­zos bejárat. Ígéretet kaptunk, eltűnik onnan. Rövidesen. (HL.) Teljesített vállalás - kétmillióért i lésí tartott a járási tanács Reszkess szúnyog! A szentendrei KÖJÁL köz­reműködésével szúnyogirtást végeznek a Duna-parton. Pa- razitológusok irányításával egészségőrök kezelik a poro­zógépeket. Hogy hathatós le­gyen a munkájuk, az irtást néhány nap múlva megismét­lik. De a szúnyoginvázió már az első porozás hatására meg-< szűnt. Á járási tanács ülésén első napirendi pontként megtár­gyalták a társadalmi erők be­vonását az állami gazdasági munkába, továbbá a lakosság­nak a községfejlesztést tervek végrehajtásában való közre­működését. A Hazafias Nép­front által indított Ki mit vál­lal mozgalomban LÉPEGETŐK Kues Béla szobrászművész alkotása a szoborkertben Gábor Viktor felvétele Csépelnek... Nagy a sürgés-forgás a Mathiász tanyáján. Csépel­nek. Gergely János a cséplő­gép kezelője mindent előké­szített. Helyükön a vizeshor­dók, vödrök, szivattyúk. Tele a mentőszekrény. — Ne legyen szükség egyikre sem! — mondja a mester. — Nagyon vigyázunk, hogy ne legyen baj. Zúg, zakatol a gép, a két etető vigyáz rá, egy percre sem marad éhesen. Fent rak­ják a kévéket, s lám oda­lenn már folyik is a tiszta árpa. Egymás után fordul­nak be a tele kocsik a levá­gott árpával. A nemrég épült raktárai tisztára seperték, így várja az új termést. Tóth Géza főagronómus tenyerére vesz a gabonából, s elégedetten dörzsölgeti. Jó termés lesz az idei. Beborul az ég. Ilyen az idei nyár. Hol süt, hol esik. De gyakrabban esik, mint süt. Előkerül a ponyva, leta­karják az asztagot. Be ne ázzon. (-tó.) HÍREK 3500 vállalást tett járá­sunk lakossága és ezt nagyrészt teljesítették is, eddig 2 millió forint ér­tékben. A tanácsülésen megdicsér­ték azokat a pedagógusokat, akik közreműködtek a leg­szebbeknek bizonyult felsza­badulási kiállítások: a viseg­rádi, pócsmegyeri, leányfalui, szigetmonostori és a pomázi megrendezésében. Ezután ti­zenegy bírósági népi ülnököt választottak, majd a községi szabálysértési ügyekben köz­reműködő harminchat aktívát. Megállapította az ülés, hogy amíg az állandó bizottsá­gok általában jól, eredmé­nyesen tevékenykednek, addig egy fontos bizott­ság, az ifjúságvédelmi, több községben nem mű­ködik. Felvetődött, hogy a község- fejlesztési munkákba próbál­ják az üzemeket és intézmé­nyeket is bekapcsolni. A továbbiakban az árvízvé­delmi munkát értékelte a ta­nácsülés. Erre következő szá­munkban visszatérünk. Tizenegy polgármester A legrégebbi Írásbeli doku­mentum, amely Szentendre város voltát igazolja, egy 1138-ból származó végrende­let, amelyet a pannonhalmi apátság levéltárában őriz­nek. 800 éve vagyunk tehát város. Későbbi megjelöléssel: „szabados Szent-endre mező­város”, amelynek élén a vá­rosi képviselőség által meg­választott városbíró, a „főbí­ró'’ gyakorolta a városvezető jogait. Rendezett tanácsú vá­rossá 1872. április 9-én vál­tunk s ekkor a főbíró — oszt­rák mintára — „polgármes­ter”, vagyis az első polgár lett. Dumtsa Jenő volt az érde­mekben gazdag első polgár- mestere a varosnak, akinek működéséről a közelmúltban már megemlékeztünk. Öt a felszabadulásig kilencen kö­vették a polgármesteri szék­ben. Akad közöttük néhány érdemes, kevésbé érdemes és értéktelen ember is. Ezúttal történelmi sorrendben csak néhány mondatban szeretnék valami lényegeset mondani mindegyikről — emlékezte­tőül. Dumtsa Jenőt Maximovits István követte. Szerb mészá­rosok iskolázott fia volt. Na­gyon szerette a várost. Dumtsa szellemében és min­tájára igyekezett a felekezeti villongásokat leszerelni. Ér­demes, a várost fejlesztő em­berként emlékeznek rá. Az első nem szerb polgár- mester megválasztását a ti- zennégyes háború kitörésével feltámadt nacionalista köz­szellem kívánta meg. Az. ak­kori hercegprímás és a kato­likus egyház kedvencét, a vá­rosban ügyvédkedő nagyon szerény képességű dr. An­tony Bélát választották meg. Ö lett az első „katholikus” polgármester. Azért hangsú­lyozom a vallását, mert ez volt egyetlen érdeme a város- vezetésben. Egyebekben csak ugródeszkának tekintette a megválasztását, mert patrónu- sa 1916-ban Esztergomba vit­te polgármesternek, ahonnan korrupció miatt fegyelmi úton bocsátották el. Az újságok ak­kor szellőztették az esetet, ennek ellenére sikerült elér­nie, protektorai segedelmé­vel, hogy nem került bíróság elé. A tomboló háború közepén dr. Antolik Arnold követte. Nem szerették a városban. Az őszirózsás forradalom eltávo­lította, de a pukás után visz- szatért, félreállította az ellen- forradalmi zűrzavarban egy napig uralkodó önjelölt pol- 'gármestert, dr. Weresmarty Miklós ügyvédet és 1923-ig polgármester maradt. Egyik alapítója volt a Buda vidéki Villamossági RT-nak. Ekkor lemondott hivataláról és en­nek igazgatója lett. Antolikot a plébános párt- vezérsége alatt álló Keresz­tyén Városi Párt dédelgetett kedvence, dr. Starzsinszki László követte. Sokáig volt a táros terhe. Felépítette az Or­bán kereszt melletti palotáját, aztán derékba tört a karrier­je. Egy kis kaliberű korrup­ció miatt egyik napról a má­sikra, tulajdon pártja es ve­zére, Németh László plébános saját maga íratta vele alá a lemondását. Aláírtakülön­ben feljelentették volna. Ti­zenhárom évig állt a város élén. Utódja mindössze két hétig vezette a várost. Papp Vik­tor — korábban adóügyi ta­nácsnok, akit 1918-ban a nép­harag már egyszer eltávolí­tott hivatalából — lemondott, mert felkutatták múltját. A helybeli újságban, de a pesti lapokban is leleplezték ifjúko­ri bűneit, amiket „Fekete Kéz” név alatt követett el. Protektorai elkenték az ügyet, nem került bíróság elé. A felsőbb szervek ezúttal idegen embert választottak meg. Dr. Petheő Jánost, aki nem sokat tett a városért. Alakított egy úri kaszinót, a mai Rákóczi Ferenc utcai is­kola épületében. Elkótyave­tyélte a bükkösparti gyönyö­rű jegenyesort. Ezek után Zomborra ment, boldogítani a népet. Utódjának, bevallom, elfe­lejtettem a nevét. Színtelen volt és Szentendre-idegen. Szálasi kormányzata egy Pintér nevű rosszul öltözött és rossz kinézésű újpesti em­bert hozott ide. Hat hét múl­va, karácsony éjszakáján a párt és rendőrség vezetőivel együtt, lopott autókon hagy­ták el a várost. Ez eddig tíz ember. A cím azt mondja, tizenegyen vol­tak. A felszabadulással dr. Dezsőfi Ferenc került a szék­be. Hosszú idő után végre egy érdemes, jó szándékú szent­endrei. Szegény emberek gye­reke. Ifjúkorától a városháza íróasztalánál ült, s végigjárta a „szamárlétrát”. Dijnok, adó­tiszt, tanácsnok, anyakönyv­vezető, főjegyző volt. Bebi­zonyította, hogy alkalmas az új élet megindítására. Négy évig volt polgármester. Röviden ennyit az elmúlt 78 év városvezetőiről. Ki-ki ér­tékelje magában, melyik ér­demelte meg közülük, hogy e jószándékú város első polgára lehetett? Horváth Levente UJ KÖNYVEK A könyvesboltba új köny­vek érkeztek. Polcokon várja a vásárlókat Berkesi András: Játék a tisztességgel, Fekete István: Csend, Kodolányi Já­nos: Süllyedő világ és Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Ho­telben című regénye, vala­mint Boccaccio Novellái. MOZIMŰSOR A filmszínházban ma és hol­nap a Phaedra című amerikai film van műsoron. Főszerep­lői: Melina Mercuri, Anthony Perkins és Raf Valloné. Hétfőtől szerdáig a Fehér Karaván című szovjet filmet vetítik. A film kísérő műsora: Kapcsoljuk Tokiót. A kertmo­ziban a Folytassa, Kleo! cí­mű angol vígjátékot mutat­ják be. Kísérő műsor: Sport- híradó. Az elmúlt péntekem ülést tartott a városi tanács vb. Az ülésen előkészítették a pénte­ki tanácsülést. Meghatározták a tanácsülés programját. Szó volt a Ki mit vállal? mozga­lomról és a közbiztonság hely­zetéről városunkban. A ké­sőbbiekben napi ügyeket vi­tattak meg. ★ Pénteken az angol Cook utazási iroda egy csoportja lá­togatott el Szentendrére. Az angol vendégek között a leg­nagyobb sikert a napóra arat­ta. Az egyik vendég elmondot­ta, sokfelé járt már, de Szent- sndrét egyedül Dánia kisváro­saihoz tudja hasonlítani. A vá­ros sikert aratott a „hidegvé­rű” angolok között is. ★ Virágzik a Hámánélis Vir- »iniáná. Ez a dús szirmú lilás- rózsaszín virág, amelyből — állítólag — Magyarországon mindössze két helyen, a szege- ii füvészkertben és Budapes- ;en van, kibontotta szirmait. Eddig nem tudtak a létezésé- röl, mert magas fű takarta a siváncsi szemek elől. A turis- .aház parkosítása során derült -ri, hogy Szentendrének a ró­zsáján kívül még egy botani- <ai érdekessége van, a Hámá- lélis Virginiáná. Vasárnap délután tartották az első járási nemzetiségi ta­lálkozót Dunabogdányban, a szabadtéri színpadon. A mű­sorban felléptek Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszent- lászló, Pomáz és Tahitótfalu művelődési otthonainak ének-, zene- és táncegyüttesei. A mű­sor után nemzetiségek bálját tartottak. Sajnálatos módon la­punk nem tudott korábban hírt adni erről az eseményről, tekintve, hogy későn kapta az értesítést. * Tegnap files* tartott a váro­si tanács. Megtárgyalta a „Ki mit vállal” mozgalom ered­ményeit,. meghallgatták az árvízről készített összesített jelentést. Ügyeletes orvosok Szombat déltől hétfő reg­gelig a város ügyeletes or­vosa dr. Nicsovits Jenő kör­zeti orvos. A járás ügyeletes állator­vosa dr. Patócs András ta­hitótfalui körállatorvos. Az ügyelet a város területére nem vonatkozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom