Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

JÓ BARÁTOK Legímtmukh feladat a kenyérgabona tervszerű Pőtszerzödés gabonára — Naponta nyolcszáz mázsát szárítanak Következik a burgonya, a napraforgó és a bor A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken. délelőtt kilenc órai kezdettel rendes ülést tartott. Az ülésen, Szelepcsényi Imre vb-elnök beszámolója után, napirend­re került a felvásárlási cso­port jelentése. A jelentés számszerű adataiból hű ké­pet kapott a végrehajtó bi­zottság az első félévi terv teljesítéséről. Globálisan ugyan a város nem teljesí­tette maradéktalanul forint­tervét, de az egyes cikkeken belül, például baromfiból több mint harmincnégy száza­lékkal, sertésből csaknem három százalékkal többet vásároltak fel központi készletekbe a tervezettnél. A kedvező eredményekkel szemben viszont megérez­tette hatását a tavaszi száj- és körömfájás. Éppen ezért egyik termelőszövetkezet sem tudta teljesíteni tejeladási tervét, és nyilvánvalóan nem sikerült felvásárolni a terve­zett mértékben, vágómarhá­kat sem. Érdekes jelenséget mutat a tojásfelvásárlás alakulása. A városi szinten előirányzott mennyiséget a piac lezárása miatt nem sikerült teljesíte­ni. De például Csemö köz­ség ugyanezen időpontban to jósfel vásárlási tervét többszörösen. teljesítette. Nyilvánvaló tehát, hogy Ceg­léd város egészségügyi zár­lata miatt a termelők Csemő községbe és a többi kör­nyező községbe vitték eladni a tojást és egyéb termékeiket. Az. első féléves helyzet ér­tékelése után megvizsgálta a végrehajtó bizottság a má­sodik félévi felvásárlási fel­adatok előkészítését. Ebben az időszakban az érdeklődés előterében a kenyérgabona felvásárlása áll. A Terményforgalmi Vál­lalat, a közös gazdaságok egyaránt alaposan felké­szültek a gabona fogadá­sára. Megnyugtatóan elő­készítették a nedves ga­bona szárítását. A ceglédi szárító naponta mintegy nyolcszáz mázsa ter­ményt képes szárítani. A termés jónak ígérkezik. A raktárak biztató ütemben te­lítődnek. A végrehajtó bizottság ha­tározatában utasította a me­zőgazdasági osztályt és a fel- vásárlási csoportot, hogy mi­előbb vizsgálják felül a ter­melőszövetkezeteknél a ga- bonakiosztási jegyzéket. Fel­hívta a termelőszövetkezete­ket, hogy a már most mutat­kozó gabonafeleslegeikre kössenek pótszerződést a ga­bonafelvásárló vállalattal. A felvásárlási szerveket felhív­ta a vb a burgonya, a napra­forgó- és a borfelvásárlás elő­készítésére. A továbbiakban megtár­gyalta a végrehajtó bizottság KORSZERŰSÍTIK A NYÁRSAPÁTI PINCÉSZETET | A Pest—Szolnok megyei í Állami Pincegazdaság nyárs- í apáti pincészetének feldolgo- ^ zó özemében kilenc, modern § horizontál sajtolót építettek ^ be. Ezzel a korszerűsítéssel |j nagy termés esetén is több- 5 szőrösét tudják feldolgozni a |j múlt évben szüretelt szőlőnek. 5| A Haladás Tsz nagyüzemi ^ táblái különösen szükségessé j; tették ezt, hiszen két év múl- J va mintegy 4000 mázsával $ többet szüretelnek, mint az $ idén. $ az| Tizeim vole tűz eset volt * *5 az elmúlt félévben ti Leggyakoribb okok: a gyermekjáték és a gondatlanság jj AUGUSZTUS 8-A1Y Csemiczky Tihamér emlékkiállítás nyílik Abonyhan Néhány nap múlva öt éve lesz annak, hogy a festőmű­vész, gyógyszerész és grafikus kezéből kiesett az ecset és a toll. 1960. augusztus 9-én ere­je teljében ragadta el a halál. Csemiczky Tihamér szűkebb hazánkban, a Duna—Tisza kö­zén, a szomszédos Törtei köz­ségben született. „Apám gyógyszerész volt — írja önéletrajzában —, a gyógyszerész oklevelet 1925- ben én is megkaptam. Rajzol­ni is tanultam az Iparművé­szeti Főiskolán és 1927 óta, mint önálló grafikusművész keresem kenyerem ...” Hosszú időn keresztül EGYIK OLYAN, MINT A MÁSIK ? Falánkul csámcsognak a hí­zók. A gondozó megelégedet­ten jár el mellettünk. Néme­lyiknek kedvesen megvakar- gatja a hátát. Majdnem min­degyiket elnevezte és a vilá­gért össze nem tévesztené a nevüket. — Sári! Engedj helyet a Marcsinak! Péter. ne túrd el a szomszédodat! — Ez a Marcsi szépen pen­díti, pedig két hónapon ke­resztül nagyon beteg volt. A másik azért hízik ilyen szé­pen, mert nagyon lusta. Tele­szedi magát és rögtön lefek­szik. Ámulattal hallgatom, meny­nyire ismeri a sertéseket, pe­dig négy ólban háromszázat gondoz. Meg is kockáztatom a kér­dést: — Hogyan tudja felismerni ennyi közül őket, hiszen egyik olyan, mint a másik. A gondozó rám néz, kis fe­kete hörcsögszemével: — Ugyan, ne tessék mon­dani! Hát van két egyforma disznó a világon? Abonyban lakott szüleinél, s itt dolgozott, ha hivatalos el­foglaltsága a fővároshoz nem kötötte. Abony ezért emléke­zik és ezért jelzi majd- egykori lakóhelyét, a Kossuth tér 12. szám alatti gyógyszertár-épü­letet kis márványtáblával, jö­vő vasárnap, hogy lerója tiszte­letét a modern grafika egyik jelentős harcosa előtt. Ugyan­akkor kiállítás nyílik a mű­vész néhány alkotásából az abonyi tanácsháza emeleti dísztermében. Művészetének elismerését fémjelzi a Magyar Nemzeti Galériában 1964-ben megren­dezett kiállítás, ahol a Nem­zeti Galéria főigazgatója mél­tatta művészetét. Csemiczky Tihamér ismert nevet szerzett magának szerte a világon exporttermékeink! szellemes és rendkívül nívós' illusztrálásával, kiállítások de-; korálásával és mesehangulatú > gobelin szőnyegek tervezésé- j vei. Egyik méltatója — Medvecz- \ ky Jenő így ír róla: „Minden! tudomány és szépség iránt ér- 5 deklődő, alkotó szellem volt...” | Ezt a megállapítást igazolják j komoly matematikai, esztéti-; kai és filozófiai tanulmányai j is. 5 A Therapia ' Hungarica (aj Magyar Gyógyászat) című lap! művészeti tanácsadója és tör-; delő szerkesztője volt. Az Uni-< ta Internazionale de la Presse! Medicale 1957-ben megtartott j kongresszusán az első kérdé-j sek egyike volt: „Ki a Thera-! pia Hungarica illusztrátora?” ä Csemiczky Tihamér volt, aki • korszerű iróniával, de biztos! történelmi tudással játszik aj görög vázaképekkel, vonalak- j kai. Témái és megoldásai min-! delikor emberi dokumentu-) mok. ä Ezekről emlékezik a szűkebb; haza, mert mind rpű vészi j mind emberi magatartásával j rászolgált az emlékezésre. Győré Pál ! Rendkívül nyugtalanító a járás és a város i960. I. félévi tűzkárstatisztikája: 18 tűz­eset volt, — kétszer annyi, mint a múlt év első felében. —, mintegy hatvanezer forint kárértékkel, nem beszélve ar­ról, hogy a tűzesetek során emberek is sérültek meg. A tüzek keletkezéseinek leggyakoribb okai: gyermek­játék és a gondatlanság. Nem mondhatjuk, hogy az illetékes szervek részéről ke­vés lenne a tűzrendészeti sza­bályok betartására intő szó. Minden okunk megvan ar­ra, hogy ismételten figyel­meztessük a tűzrendészeti szabályok betartására, bele­értve a tüzet előidéző okok megszűntetését is. Sokkal gondosabban el kell zárni a gyermek elől a gyújtó eszkö­zöket, tűzet soha ne hagyjunk felügyelet nélkül, sem kály­hában, sem szabadon. A la­kásban olyan tevékenységet ne folytassunk, amely tüzet, vagy robbanást okozhat. A sa­lakot és a hamut mindig csak akkor öntsük ki, ha előbb meggyőződtünk arról, hogy égő parázs nincs benne. A számok figyelmeztetnek arra, hogy a hatóságok helyesen te­szik, ha szigorúan ellenőrzik a tűzrendészeti szabályok pon­tos betartását, mind a közüle­ti, mind az egyéni tulajdon­ban levő létesítményekben. Ezen túl is szükséges, hogy megtaláljuk az útját, módját, annak is, hogy a közösség az eddigieknél tevékenyebben kapcsolódjék be a megelőző tűzrendészeti szabályok be­tartásába, illetve betartatásá­ba. Az állami, gazdasági veze­tők, dolgozók és szülők fi­gyelmeztessék a tűzrendésze­ti szabályok megsértőit. Ha pedig valaki észreveszi, (rend­szerint sokan veszik észre), hogy egy-egy munkatársuk olyan helyen dohányzik, vagy használ nyílt lángot, ahol a tűzrendészed szabály tiltja, 5 akadályozzák meg, bárkiről J legyen szó. K. J. (Tóth István felvétele) ?/yysssrssssyrsssssssssjrsssAfssssssfssssssssssssssssssssssssssssfssssssssssssssssssssssss HAT HÓNAP MUNKÁJA A MÉRLEGEN Eredményromlás, sok túlóra — és tervtúlteljesítés a tanácsi vállalatoknál Sok szó esik róla, hogy a Pest megyei tanácsvállalatok ma már jóval túljutottak a he- lyiipari kereteken. Munkáju­kat országosan — sok esetben országhatáron túl is — isme­rik, becsülik. A Pest megyei Tanács ipari osztálya a napok­ban értékelte a vállalatok ez év első hat hónapjában vég­zett munkáját. A Ceglédi Cipőipari Vállalat az első félévben 97,7 százalék­ban teljesítette tervét. Hátrál­tatta munkájukat az új telep­re való átköltözés. Az osztály- vezető dicsérőleg szólt a dol­gozók lelkes társadalmi mun­kájáról, ugyanakkor hibaként említette, hogy 410 000 forint veszteséggel zárták a félévet. Baj van még mindig a minő­séggel is, amiért fél év alatt 83 ezer forint kötbért fizettek. A Ceglédi Ruhaipari Vállalat sem teljesítette a tervét. A hi­ba részben abból adódik, hogy jobb megrendelés hiányában több, kisebb szériát kellett vál- lalniok. Mind a hat hónapban állandó problémát jelentett a meglevő kapacitás kihasználá­sa. Máté Vera igazgató hozzá­szólásában vázolta azokat az erőfeszítéseket, melyeket a vállalatvezetés tett. Hiába, a tervmutató 90,1 százaléknál tovább nem jutott június 30-ig. Harminckétezer forint lemara­dás van a nyereségben is. Eredmény viszont, hogy a la- kosság részére teljesített szol­gáltatások mennyisége emel­kedett. A Ceglédi Sütőipari Vállalat Pest megye négy nagy sütő­ipari vállalata között első volt a tervteljesítésben: 110,8 szá­zalékos tervteljesítés mellett 107 százalékos volt a termelé­kenységi mutatójuk. Ez a jó munka kihatott az eredmény­re is: 802 ezer forint többlet- nyereséget fizettek be a nép­gazdaságnak. Egy kis szépség­rontó hibafolt: tűlórafelhasz- nálásuk 7000 órával lépte túl az előirányzatot. Ugyanakkor elismerőleg szólt az osztályve­zető a vállalat mintaszerű tmk- terveiről, a műszaki intézke­dési tervek maradéktalan vég­rehajtásáról. A Ceglédi Nyomda is felsorakozott a jó tervtelje­sítők közé: 660 ezer forintos előirányzatukat 692 ezer fo­rintra teljesítették. Termelé­kenységi mutatójuk 102 száza­lékra növekedett. Eddig hat nap a kifizethető nyereségré­szesedés a Szabadság téri nyomdában. Papp Rezső A Ceglédi Ősz programja Amint azt már korábban hírül adtuk, július közepén megalakult és munkához látott a Ceglédi Ősz szervező bizott­sága, amely a Hazafias Nép­front városi bizottságának védnöksége alatt működik. Az október 9—17-ig tartó Ceglédi Ősz programjának célja, hogy Cegléd talán leg­vonzóbb évszakában városunk kulturális és idegenforgalmi értékeit reprezentálja. A programban több kiállí­tás, mint a Ceglédi ősz Galé­riája, a Homoki Helikon és a Gasztronómia története, szá­mos bemutató, így a megyei keskenyfilmstúdiók alkotásai, amatőr tánczenekarok szere­pelnek. Ezenkívül Ceglédi Karcos címen kabaré, irodalmi est és hangverseny. Ebben az időszakban tart­ják meg tájértekezletüket a homoki szőlészek, az alföldi vendéglátás közgazdászai, a Duna—Tisza közének helytör­ténészei, méhészei, galambte­nyésztői. A Duna—Tisza közi ételkü­lönlegességek seregszemléje lesz az ifjúsági szakácsver­seny és a gyümölcscukrászat­ban című bemutató. Nagy ér­deklődésre tarthat számot a hatalmas gyümölcsvásár és a szüreti felvonulás is. A sportprogramban a Slovan Bratislava és a ceglédi torná­szok versenye számíthat meg­különböztetett érdeklődésre. Elmondta egy leány MAGAS, VÉKONY, majdnem törékeny teremtés. Néha elmosolyodik, de mélybarna szeme akkor is ünne­pélyesen nyugodt. Arca hosszúkás, orra árnyalattal erő­sebb, mint keskeny ajkához illene. Amikor beszél, meg­megvillan enyhén szabálytalan felső fogsora. Egybesza­bott ruhája kék, halvány búzavirág vagy inkább eső utáni nyári égbolt. Nyugalom és nyugtalanság egyszerre, nem tudnám megmondani, nem a ruha miatt-e, mely fölé vaníliaszínű kötött kabátka borul. — TANULHATTAM VOLNA, s akkor talán nem kel­lene cipelnem a téglát. Megvolt a felvételim is a gimná­ziumba. De kellett a pénz... Igaz, nem a téglagyárbaiu kezdtem. A gyors- és gépíró iskolába jártam egy ideig? Abba kellett hagynom, mert állandóan fájt a hátam, a kezem pedig megdagadt gépelés közben. Ne. ne csodálkozzon, így van, ahogy mondom. Nehéz munka ez a téglagyári, mégse fáj a hátam s a kezem se dagad meg. Szezonmunkás vagyok. Márciusban kezdünk és októberben állunk le. Ilyenkor tavaszig pihenek. Mit dolgozom a téglagyárban? A nyers téglát szállí­tom. Csillés vagyok. Három mázsa jut egy csillére. Az menne is könnyen, de egyszerre több csillét is tolunk. A kupacoknál is lányok dolgoznak, meg asszonyok. A legtöbb olyan korú mint én, de akad idősebb is, huszon­öt meg harmincévesek. Nekik könnyebb, ők csak cso­mókba rakják a téglát, arra is van idejük, hogy ácsorog- janak. Nem azért mondom, hogy leszóljam őket, de így igaz bizony, merthogy ott is dolgoztam. De ha egy-egy csille leugrik a sínről, bajlódhatunk vele, amíg •puszta erővel visszaemeljük.,. ezerhat-ezerhétszázat is; az is igaz viszont, hogy nem mindig csak nyolc órát dolgosunk. Volt rá eset. amikor reggel ötre mentünk ki a'nyáron és délután ötig hajráz­tunk. S hogy nem könnyű a csillét tolni, a normások is megmondhatják. Amikor egyszer kijöttek, nem lecsípték, hanem megemelték a bérünket. Abból meg, hogy télen nem járok munkába, nehogy azt gondolja, hogy nem szeretem a pénzt. Ügy beosztom én azt, hogy abból, amit tavasztól őszig keresek, meg­élhessek télen is. Meg aztán szeretem számolgatni a pén­zemet. Amikor megkapjuk a fizetést, a lányokkal beme­gyünk az öltözőbe, mihelyt vége a műszaknak, s csak számolgatjuk a pénzünket. Átszámoljuk többször is. Nem azért, hogy megvan-e, hanem mert jó dolog a pénzt számolni. Amig azonban a lányok azt tervezgetik. hogy ki mit vesz belőle, én azt számolom ki, mennyit tehetek félre télire. így aztán jól eltelik a nyár. Csak a meleg napokban nehéz a munka, összebeszéltünk, s vettünk mind ma­gunknak egy-egy egészen kicsi sortot, meg egy könnyű blúzt. Azzal aztán meg is volt oldva a munkaruha dol­ga. Akár hiszi, akár nem, könnyebb még a'csillét is tol­ni sortban, mint akár szoknyában is, ami folyton hozzá­tapad az ember izzadt combjához.” EZ A LÁNY, meglehet, nem is emlékszik, hogy egy­szer nekem a munkájáról beszélt. Én sem emlékszem tisztán, búzavirág volt-e a ruhája vagy eső utáni nyári égbolt. Azt viszont tudom, hogy egyszerre volt nyugalom és nyugtalanság. Az is meglehet azonban, hogy •..sak a ruhája miatt láttam ilyennek. mely fölé vaníliaszínü kö­tött kabátka borult. Tamasi Tamás I az ipari csoport által a har- ; madik ötéves tervre készí- j tett szolgáltató ipari háló- j zatfejlesztési tervjavaslatot, ] majd megfelelő határoza- 1 tokát hozott különböző vá- í rosrendezési és pénzügyi kér- J désekben. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom