Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-12 / 189. szám
KÓSTOLÓ A CEGLÉDI J A R A ♦ E S CEGLED VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 12, CSÜTÖRTÖK fi EXPORTRA TERMELIK Megkezdték a magrépa aratását a ceglédi tsz-ekben Megkezdődött a görögdinnyeszezon. A ceglédi MEK-telep- ről naponta tíz-tizenkét vagonnal szállítanak külföldre és két-három vagonnal a budapesti piacokra, A ceglédi tsz- ek közti] elsősorban a Vörös Csillag és a Lenin termel nagyobb mennyiségben görögdinnyét 'Tóth István felvétele szerződésük van a Vetőmag- termeltető és Ellátó Vállalattal, mely a megtermelt magvak túlnyomó többségét exportálja. így tehát nemcsak a termelőszövetkezeteknek hoz tetemes hasznot, hanem a népgazdaság is jól jár, minthogy komoly valutabevétele származik ebből a világpiacon nagyon keresett exportcikkünk értékesítéséből. Húszezer baromfi az álakban Két kiló kilencven deka csirketápból egy kiló baromfihús ran sokkal több, mint az a 1 apmunkaegység-részesedés és ezt havonta kapjuk kézhez. Minden gondozó minden tízhetes koráig felnevelt csirkéért öt fillért kap. Ha a tíz hét alatt az állomány eléri az egy kilót, akkor darabonként további tíz fillér jár. Tizenöt fillért kapnak viszont abban az esetben, ha az állomány kilenc hét alatt eléri az egykilós súlyátlagot. Húsz fillér illeti meg őket, ha az állomány tíz hét alatt egy kiló húsz dekás átlagsúlyban kerül átadásra. — A takarmány-megtakarításért mázsánként negyven forintot kapunk. A csirkék felnevelésére a gazdaság három és fél kiló tápot tervez, amennyit sikerül ebből megtakarítani, az szolgál a prémium alapjául. Volt már arra példa, hogy 2,9 kilogramm táppal sikerült a nevelés. — A baromfiak súlygyarapodását hetenként szúrópróbákkal ellenőrizzük. Az első hét végére a csirkék általában elérik a nyolc-kilenc dekát. A második héten tizenöt-tizenhat dekát nyomnak. A harmadik héten tizennyolc-huszonöt dekát. Félidőben elérik a negyvennegyvenöt dekát. Ekkor kerülnek az előnevelőbői az utónevelőbe. Itt átmenetileg egy kis visszaesés tapasztalható, de az állatok hamar megszokják az új helyet és utána újból értékesítik. a takarmányt. A ceglédi határban csaknem ötszáz holdon termelnek magrépát: a rózsaszínű Béta Tetraploydot és a takarmány cukorrépa Diploydot. Legnagyobb vetésterülete a Kossuth Tsz-nek van — kétszáz- negyven hold. — Sorrendben a Vörös Csillag következik száztíz holddal, a Dózsa Népe ötvenöt, a Lenin negyven és a Petőfi Tsz húsz holddal. A napokban megkezdték a magrépa aratását a tsz-ekben. Nagyon munkaigényes a magrépa aratása, csupán a Kossuth Tsz-ben jelenleg kétszázötvenen vesznek részt az aratásban, de még ugyanennyi munkáskezet állítanak be, hogy veszteség nélkül elvégezhessék az aratást. — Az elmúlt évben — mondotta Körösi Gyula, a Kossuth Tsz főagronómusa — holdanként tizenötezer forint bevételünk volt magrépából, szerényen számolva, az idén is megad 13—14 ezer forintot katasztrális holdanként. Ami pedig a termésátlagot 11- I leti reméljük, hogy az idén is megközelíti a múlt évben elért tíz mázsák A magrépa termelésére a ceglédi szövetkezeteknek Hazatért a csehszlovák portyáról a Ceglédi Vasutas SE A Nagykőrösi Híradóban olvastuk • Kombájn az országúton Festői körülmények között, a Kámáfti erdő közepén van a Táncsics Termelőszövetkezet baromfikombinátja. A törzsállományban naponta ezemégyszáz-ezerötszáz darab tojást szednek össze a gondozók. Az előnevelöben jelenleg hatezernégyszáz csirke van. Az utónevelő mindkét ólja zsúfolásig tele. Tizennégyezer hófehér és vörös baromfi tarkítja a hatalmas termeket. Tízhetesek. Két nappal az átadás előtt. Három nappalos dolgozó, s kettő éjszaka vigyáz az állományra. Mellettük kuktál- kodik öt baromfitenyésztő- tanuló, négy leány meg egy fiatalember, aki a városból jár ki, hogy megtanulja a szakmát. Szepesik Józsefné gondozó jókora kádban keveri vízzel a tápot, majd vödrökbe lapátolja a kész takarmányt. A két tanuló pedig szorgalmasan hordja be az ólakba, naponta ötször. A száraz takarmány pedig állandóan előttük van. — Huszonnégy alapmunkaegységet kapunk minden hónapban — tájékoztat a gondozónő, amikor szóba kerül a kereset. — Az előnevelőben kisebb a létszám, ott huszonnyolc munkaegységet kapnak a gondozók, a törzs- állományban dolgozók pedig harmincat Ezt azért mondom, mert nem a munkaegység az egyetlen jövedelem itt a gondozóban, hanem emellett igen szépen kapunk teljesítménybért ami gyak^*SSSSfSSSSSSSSSSSSSSf.VrSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSW/SSSSSSSSSJ**' Négy napig voltak a csehszlovák Dramavai Lokomotív vendégei a Ceglédi Vasutas SE labdarúgói. Szombat reggel indultak és hétfőn este érkeztek. Dramavá- ban (Nagyszombaton) szombaton és vasárnap az ottani Lokomotív, a Motranka, a bécsi déli pályaudvar vasutas csapata és a CVSE mérkőzött egymással. Szombaton a CVSE a dramavai Lokomotiv- val játszott és 2:0-ás félidő után 3:0-ra győzött. Az élgárdájával kivonuló ceglédiek igen szép összjátékkal mutatkoztak be és az ötletes, szellemes megoldásaik nagy tetszést arattak. A kerületi I. osztályban játszó csehszlovák csapat méltó ellenfél volt. Gól lövők: Csurgat 2, Liptai. Jók: Csontos, Oláh, Kökény, Cseh és Liptai. Vasárnap több játékost pihentetett az edző és hat tartalékkal Kiss Balázs, a Duna—Tisza- közi Kísérleti Intézet kombájnvezetője azzal indult el csütörtökön hajnalban, hogy az intézet ceglédi gazdaságában harminc katasztrális hold búzát levágott a szovjet gyártmányú rendrearató és nem lesz abból semmi jó, ha ez a learatott gabona napokig a renden marad. — A múlt héten is elég csapadékos volt az idő! — mondotta Kiss Balázs. — Úgy hallottam a gazdaságban, hogy két nap alatt, szombaton és vasárnap majdnem hetven milliméter eső esett. Az pedig nagyon megrongálná a renden levő gabonát. — Megértettem, hogy segíteni kell, hiszen öt-hatszáz mázsa búzáról van szó. Ezért vállaltam és másodmagammal eljöttem Ceglédre. A vágószerkezetet úgy hozták utánam tehergépkocsin és csütörtökön neki is láttunk a munkának. Szombat estig az SZK—4-pssel ötszázhetven mázsa gabonát csépeltünk. — A hajnali órákban indultunk el és most itt tétlenkedünk az országúton. Eltörött egy szeleprugó és ezért nem mehetünk tovább. A gép bírná a menetet, de rugó híján könnyen lehet valami nagyobb baj is. Levél az utcanevekről Kedves Szerkesztőség! Minapában a volt Fürdő utcában jártam, mely most Vak Bottyán névre hallgat, így mondom, hogy a volt Fürdő utcában, mert lám, ennek a nevét is megváltoztatták, bár az ilyen helytörténeti érdekességű neveket szerény véleményem szerint nem lenne szabad új nevekkel felcserélni még akkor sem, ha történetesen egy nemzeti hős nevét ragasztják fel a házak homlokzatára. Koros ember vagyok, kerestem a múltat ebben az utcában. A régi fürdőépületet. Hát bizony jócskán megváltozott. Lakóépület lett belőle. Eszembe jutott, hogy a régmúlt időben Ceglédnek egyetlen kiránduló helye volt. Hogy is emlékezik erről az első ceglédi újságíró, Forgács Endre? íme: „A Richli-kert volt ez a híres kirándulóhely. Biz az szükecske volt, mert vasárnap délután gyakran még a levegőt is másodkézből kapta ott az ember. Hanem azért csak kirándultunk. A Sándor cigány muzsikája mellett igen alkalmatosán lehetett ott parádivizes bort inni, s az előre nem látott balesetre nézve, mely mindnyájunkat érhet, ott volt mindjárt kézügyben a fürdő is. Bár erre nem reflektált mindenki. Egyszer a nagyerejű Huszár Pistával, aki csendbiztos volt, kezdett okvetetlen- kedni Zsiga bácsi. A födött szalétli alatt olyan hangon folyt a vitatkozás, aminőt még az országházban sem tűrnek el... Végre is nem a fürdő jött használatba, hanem Zsiga bácsit »kitették az udvarra«, amint azt holttestekkel szokták cselekedni. A többiek pedig folytatták a parádi vízzel való barátkozást, sőt a kirándulás után az éjszaka barna fátyla alatt berándultak bizonyos kurta korcsmába, mert már akkor is olyan világ volt, hogy mennél kurtább a korcsma, annál jobb benne a bor. Itt aztán többnyire elérte a társaságot a kísértések órája...” Hajh, a Cegléd régi emlékei... hajh, Fürdő utca. De kevés még a helyismeret, a múlt tisztelete. Áldott emlékezetű Vak Bottyán apánk bizony nem neheztelt volna meg, ha egy, a helytörténeti emléket nem fakitó utcát neveztek volna el róla. Tisztelettel: Helybéli István Pótalkatrész nincs és valahogyan mégis haza kellene kerülni, hiszen reggel már másutt van szükség a gépre. — Ki tudna vajon segíteni? — A Nagykőrösi Gépjavító Állomáson biztosan van ügyelet! — Akár a ceglédi AKÖV- telepről, akár a Nyársapáti Állami Pincegazdaságból fel lehet hívni telefonon a nagy- kőrösieket. Biztosan segítenek. Két óra múltán ugyanazon az úton haladtam visszafelé. § Csak néhány tenyérnyi olaj- láttam azon a helyen. | foltot ^ ahol a sérült gép állt. I álltak ki a Motranka eilen, 2:0 arányban legyőzte. Végeredményben a kétnapos mérkőzésben 1. Dramavai Motranka, 2. Ceglédi Vasutas SE, 3. Dramavai Lokomotív és 4.‘ Becs déli pályaudvari vasutas. Junó szakosztályvezető a következőket mondta: — Csapatunk mindkét mérkőzésén nehéz ellenféllel találta magát szembén. Több játékosunk jó formában volt és sokat javult a csapatjáték is. A második helyért igen szép kupát kapott a csapat. A Dramavai' Lokomotív augusztus 19-én jön városunkba és délután 17 órai kezdettel a Vasutas* pályán kerül sor a visszavágó mérkőzésre. — sz — Szezonnyitó tekeverseny A Ceglédi Építők tekecsapata kitűnő rajtot vett az őszi bajnokság beindítása előtt. Szombaton vendégszerepeit az Űjpesti Dózsa NB I-es csapata ellen és 7:2-re győzte le. A ceglédiek a válogatott Balogh nélkül álltak ki. Az igen nehéz talajú pályán Nagy László biztosan győzte le a többszörös magyar válogatott Mészárost. A ceglédiek 7:2-es győzelme figyelemre méltó teljesítmény idegenben. Minden játékos dicséretet érdemel teljesítményéért. Ceglédi szemmel a társasutazásokról Két kis hírt olvastam a Hétfői Hírekben. Az egyik: vasárnap Szegedre több mint 500 autóbusz, 30 különvonat és számtalan gépkocsi vitte a vendégeket. A másik: a falusi takarékszövetkezetek a lakosság külföldi utazási ügyeit is ellátják. Érdemes jobban ráfigyelni a két kis hírre. Először azért, mert a Szegedre érkezők között egyetlen ceglédi autóbusz vagy különvonat sem volt. Cegléden nincs olyan szerv, amely a lakosság utazási igényeinek lebonyolitásával foglalkozna, társasutazásokat szervezne. A másik pedig az, hogy egy kocséri, törteli vagy jászkarajenői lakos — most már a takarékszövetkezetek révén — könnyebben le tudja bonyolítani külföldi utazásainak ügyét, mint a ceglédi. Az IBUSZ-iroda létrehozása ügyében sok cikk jelent meg lapunk hasábjain is. Ismét eltelik egy idegenforgalmi évad és a ceglédiek jogos igénye nem oldódott meg. Evekkel ezelőtt még előfordult, hogy Ceglédről is indult különvonat Hajdúszoboszlóra, a Balatonra vagy egyéb kirándulási helyekre, azonban az utóbbi években e problémával senki nem foglalkozik intézményesen, Egyik-másik vállalat öntevékenyen szervez ugyan kirándulásokat, de ez vajmi kevés az igényekhez mérten. A ceglédi IBUSZ-iroda létrehozása csupán helyiség kérdése, melynek megoldása egy 40 000 lakosú városban nem jelenthet problémát. A szegedi szabadtéri játékokra nagyon sok ceglédi utazik. A Hazafias Népfront némi segítséget adott ebben a tekintetben, de véglegesen nem tudja és neon is oldhatja meg e feladatot. Helyes lenne, ha a Kossuth Művelődési Ház ilyen kérdésekkel is foglalkozna mindaddig, míg a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal létre nem hozza városunkban az IBUSZ- irodát, melynek megnyitása állítólag a jövő évi tervben szerepel — ha kap hozzá helyiséget. Kecskeméti Mihály A csemői lovas postás A végtelenbe tetsző Mi- zsei úton lassan, kedélyesen kocog a szürke. Ütemesem himbálja maga mögött a gumikerekű kordélyt és a lovacska tévedhetetlenül tudja, hogy hol kell megállni. A kocsi ülésén Csoh Sándor ül, a csemői posta- hivatal egyik kézbesítője. Nyugodtan rábízhatja magát a szürkére, a lovacska tudja, hiszen megszokta, hogy a Hitelszövetkezetnek mindig van valami postája, engedelmesen megáll és türelmesen várakozik, amíg a kézbesítő dolgavégezetten visszapattan az ülésre. — Heten vagyunk kézbesítők a csemői postán — mondja Csoh Sándor. — De nemsokára páros lesz ez a szám, mert tudomásom szeRégi sláger — új változatban f (fXXtisfiM „Likőr, fagyi, likőr, fagyi, jaj, de finom” rint felvesznek egy nyolcadik kézbesítőt is. Nagy ez a határ, hét embernek is nehéz bejárni, öten kerékpáron száguldoznak, ketten lovasok. Mehetnének nyeregben is, dehát kár a jószágot tömi. A kor- déllyal kényelmesen elkocog a szürke. — Merre van és meddig terjed a maga területe? — A Hitelszövetkezettől egészen az Ugyerig, onnan balra fordulva pontosan a tőzegtelepig és még a Zöld- halomban is van három dűlőm. — Reggel nyolc órakor indulunk és addig járjuk a területet, amíg az utolsó kézbesíteni való levelet is le nem adjuk. Viszühk azonban utalványt is meg express- csomagot és a nyolc óráig befutó táviratokat is mi kézbesítjük. — A területet nekem mindennap végig kell szaladni, hiszen a túlsó végén van a tőzegtermelő. Oda pedig minden áldott nap el kell jutni. Ha más nem, de az újság feltétlenül kézbesítésre vár. — No, valamit az újságokról? — A legnépszerűbb a Pest megyei Hírlap ceglédi kiadása, közvetlenül utána következik a szintén nagyon közkedvelt Szabad Föld. ötven előfizetőm van és körülbelül annyira tehető a példányonként megvásárolt lapok száma is. Az újságok miatt vasárnap is kézbesítenek és hétfőn tartanak pihenőnapot a csemői postások.
