Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
2 T&ŰtittP 1965. JULIUS 11, VASÄRNAP BOMBATÁMADÁS ÉS GÉPPUSKATŰZ A THANH HOA-I TÜDŐSZANATÓRIUM ELLEN Az amerikai légierő szombaton folytatta a demokratikus Vietnam elleni kalózakciókat. Négy F—105-ös Thunderchief vadászbombázó ismét túlrepült Hanoi magasságán és a fővárostól 137 kilométernyire északnyugatra hidakat és középületeket támadott. Ray F. Herndon, a UPI saigoni tudósítója szerint szombaton az amerikai gépek északabbra nyomultak be az ország légiterébe, mint valaha. További négy amerikai Thunderchief Hanoitól délkeleti irányban 64 kilométernyire, 250 000 propaganda röpcédulát szórt le. Az amerikai főhadiszállás közzétette a Saigontól 45 kilométernyire északra levő, úgynevezett „D”-övezetben végrehajtott „tisztogató hadműveletek” veszteséglistáját, amely szerint 10 amerikai és egy ausztráliai katona meghalt, 46 amerikai és három ausztráliai katona megsebesült. Az akcióban részvevő dél-vietnami katonák veszteségeit nem ismertették. A demokratikus Vietnam elleni terrortámadások egyik legszömyűbb eseményéről számol be a Vietnami Tájékoztató Iroda legutóbbi jelentése. A híradás szerint az amerikai gépek csütörtökön nagy menynyiségű bombát szórtak le Thanh Hoa tartományi székhely külvárosára és teljesen szétromboltak egy tüdőszanatóriumot. A kórház betegei és orvosai közül negyvenen vesztették életüket és igen sokan megsebesültek. A létesítmény a VDK három legnagyobb tüdőgyógyászati szanatóriumának egyike volt, teljesen nyílt terepen feküdt, s az épület tetején, valamint a főkapun hatalmas, vöröskeresztes zászló lengett. A kórház szomszédságában lakók közül is húszán meghaltak. ötven lakóépület megsemmisült és hatszáz ember vált hajléktalanná. Az akcióban részvevő gépek pilótái különös kegyetlenséggel jártak el. Amikor az életbenmaradt orvosok és ápolónők kétségbeesetten kimenteni igyekeztek a betegeket a füstölgő, omladozó kórházépületből, a gépekről géppuskázták őket. LENINGRAD ES VOLGOGRAD „Arany csillagos" városok Leningrádban, az Akadémiai Opera- és Balettszínházban szombaton ünnepélyes keretek között nyújtották át a hős város dolgozóinak az Arany Csillag érmet, amellyel a hitleri Németország fölött aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából tüntették ki Leningrádot, a 900 napos blokádban tanúsított hősies helytállásért. A kitüntetést Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára nyújtotta át beszéd kíséretében. Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a szovjet minisztertanács elnöke szombaton Volgográdba érkezett, hogy átnyújtsa a hős városnak az Arany Csillag érmet, amellyel a fasiszta Németország fölött aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából tüntették ki a várost. Befejeződtek Frei párizsi tárgyalásai Párizsban véget értek Frei chilei elnök és De Gaulle francia elnök megbeszélései. Az utolsó ülésen az államfőkön kívül a két ország külügyminisztere és nagykövete is részt vett. Párizsi megfigyelők véleménye szerint a megbeszélések sikeresen értek véget. ATHEN Királyi csecsemő A görög királyné megszülte első gyermekét: egy egészséges kisleányt. A királyi csecsemő világrajöttéről ünnepélyes külsőségek között, pezsgős fogadáson tájékoztatta az udvarmester az újságírókat. A jövevény szeme kék, súlya négy kiló és harmincnyolc dekagramm, testhossza 53 centiméter. 44 ESZTENDŐ Mongólia viharos történelme során sok változást ért meg, de az 1921. július 11-i forradalom egy addig ismeretlen minőségi elemmel emelte különleges rangra ezt a változást: a nép forradalma volt. Olyan forradalom, melynek tömegei azzal a perspektívával indultak harcba, hogy megszüntetik a külső és belső elnyomást, a kizsákmányolást, és olyan társadalmat hoznak létre, amely minden tagjának biztosítja az anyagi és kulturális felemelkedést. S hogy ennek a célnak az elérése milyen hatalmas erőfeszítéseket kívánt a mongol néptől, azt azokból a hihetetlenül elmaradott gazdasági és kulturális viszonyokból mérhetjük le, amelyek Mongoliát a forradalom előtt jellemezték. A hatalmas — másfél millió négyzetkilométer — területű ország egyetlen gazdasági ága a történelem előtti viszonyok között űzött nomád állattenyésztés volt, ipari üzemei az országnak egyáltalán nem voltak, az ásványi kincsek kiaknázatlanul hevertek, az analfabétizmus példátlanul magas — 99 százalékos — volt. Ma Mongóliának saját ipara, szocializált mezőgazdasága van, az ország belépett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországai közé, megkezdődött a rendkívüli gazdag ásványi kincsek kitermelése. Fellendült a külkereskedelem és az ország exportjának 30 százalékát ma már kész és félkész gyártmányok teszik ki. Az analfabetizmus uralma a múlté, ma már minden lakótelepen van iskola, évről-évre mind nagyobb számú egyetemet végzett szakember kezdi meg munkáját az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet különböző területein, a korszerűen felsorolt kutatóintézetekben. Mongólia évről évre szélesebb körben teremt kapcsolatokat különböző országokkal, természetesen elsősorban a szocialista országokkal, de ez utóbbi években felvette a diplomáciai kapcsolatot egy sor olyan tőkés állammal is, amelyek eddig nem ismerték el. Mongólia az ENSZ- nek és egyre több nemzetközi szervezetnek a tagja, kapcsolatait állandóan fejleszti. A mongol külpolitika egyre fokozódó mértékben válik aktívvá s alapja a békés egymás mellett élésért és a nemzetközi munkásmozgalom egységéért folytatott harc, a szocialista országokhoz fűződő testvéri kötelékek. A mongol nép nagy utat tett meg nem egész fél évszázados felszabadulása óta, s győztes forradalma 44 éves évfordulóján köszöntjük a testvéri mongol népet és további sikereket kívánunk szocialista építő munkájához. LENGYELORSZÁG Földieper-nagyhatalom HABSBURG OTTÓ •Johnsomini és De GmeUe-Iat itírfjigalt A Nyugat-Németországban élő Habsburg Ottó kérésére az osztrák belügyminisztérium a napokban útlevelet adott ki Ottó két kiskorú gyermeke számára. Az útlevelekbe — akárcsak az apáéba — belekerült a záradék: „Ausztriába való beutazásra nem érvényes”. A szocialista vezetés alatt álló bécsi tartományi kormány most bírósági úton kívánja tisztázni, hogy jogilag megalapozott volt-e az útlevelek kiállítása. Ottót ugyanis 1956-ban a (néppárti vezetés alatt álló) alsó-ausztriai tartományi kormány osztrák állampolgárnak ismerte el, következésképp gyermekei is azok. A szocialisták viszont azzal érvelnek, hogy Ottó apja, IV. Károly még 1921-ben is igényt támasztott a magyar trónra. Lehetett-e ilyen körülmények között kettős állampolgársága, azaz tekinthetők-e egyáltalán osztrák illetőségűnek a Habsburg leszármazottak? A jogi per, amely a két osztrák koalíciós párt ismét élesedő hatalmi harcának vetülete, újból Ottóra irányította a közvélemény figyelmét. A Neues Österreich című bécsi polgári lap szombaton interjút közöl Ottóval. Az in-PÁRIZS Nyizsinszkij-díj A francia táncosok „Nyizsinszkij-díjáf’ ez idén a párizsi opera vezető szólótáncosa, Jean-Pierre Bonnefous nyerte el. LONDON 190 ÚJ CS0MBE-ZS0LD0S A dél-afrikai Johannesburgban működő Csombe-féle toborzóiroda ismét 190 fehér zsoldost verbuvált a kongói szabadságharcosok elleni harcokhoz. Elektronikus vezérlésű nyomda Regensburgban az egyik napilap nyomdáját teljesen „elektronikus vezérlésre” rendezték be: rövidesen több nagy német napilap követi a példáját. , terjú a bajorországi Pockingben, Ottó villájában készült, ahol 8 tagú titkárság segíti a világutazó „publicista” kiterjedt tevékenységét. Oífó közölte az osztrák riporterekkel, hogy a napokban fogadta Johnson elnök és hazautazóban egyórás eszmecserét folytatott De Gaulle-lal. BRAZZAVILLE Himlőjárvány Leopoldvillei- Kongó számos körzetében himlőjárvány dühöng, A leopoldville-i rádió jelentése szerint egyedül Bunia városában több mint 15 000 ember halt meg himlőben. Lengyelországban az idén földieperből rekordtermésre számítanak. A termés messze meghaladja majd az 1963. évi 74 000 tonna mennyiséget. Az idén hozzávetőleges becslés szerint a termés eléri a 110 000 tonnát. Terménymennyiséggel Lengyelország valóságos „földieper-nagyhatalommá” vált. Egyedül az Egyesült Államok előzi meg Lengyelországot évi 220 000 tonna mennyiségével. A többi földieper-termesztő ország termelése nem haladja meg az évi 50 000 tonnát. NCW YORK Lezuhant az ellenőrző helikopter A Tennessee állambeli Johnson City város közelében szombaton lezuhant a Fehér Ház biztonsági szolgálatának helikoptere. A gép Johnson elnök farmjához vezető útvonalon végzett ellenőrzőrepülés közben elektromos távvezetékbe ütközött. Hírügynökségi jelentések szerint a két pilóta csak könnyebb sérüléseket szenvedett A baleset körülbelül egy órával azelőtt történt hogy Johnson elnök megérkezett a farmjától 35 mérföldnyire levő légitámaszpontra. Nyilvánosságra hozták az úf algériai kormány névsorát Algírban szombat délután hivatalosan közölték az új algériai kormány névsorát. A főbb miniszteri tárcák elosztása a következő: Miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter: Huari Bumedien, államminiszter: Rabah . Bitat, külügyminiszter: Abdelaziz Buteflika, belügyminiszter: Ahmed Medeghiri, tájékoztatásügyi miniszter: Basir Bumaza. Az új kormánynak húsz minisztere van (beleértve a nemzetvédelmi tárcát is, amelyet Bumedien megtartott magának), azaz kettővel több kormányának. A húsz miniszter közül kilenc részt vett az előző kormányban is. Az új miniszterek között a felszabadító harcok ismert nevei közül csak egyet találunk: Rabah Bitatét, aki Ben Bella kormányának idején ellenzékben volt. Az AFP illetékes forrásra hivatkozva közli azt az értesülését, hogy az új kormány hétfőn, délelőtt tartja meg első ülését. TEHERÁNT SUBANDRIÓ A KASPI-TENGER PARTJÁN Subandrio külügyminiszter vezetésével szombaton indonéz küldöttség érkezett Teheránba. Subandrio szombat délután a Káspi-tenger partjára repült, ahol a sah és Farah császárné üdül. Az ott sorra került találkozó után Subandrio visszatér Teheránba. MOSZT AR KARAMBOL A Szarajevó—Mosztár közötti autóúton, Csitluk helység közelében 6Úlyos közlekedési baleset történt: a Jajce—Mosztár között közlekedő autóbusz összeütközött egy tehergépkocsival. Az öszszeütközés következtében az autóbusz két utasa nyomban, három pedig a mosztári kórházban halt meg. Két további személy állapota életveszélyes. BRASILIA „Szájkosár" A brazíliai kormány közvetlen ellenőrzés alá helyezte a rádió és televízió műsorait. Megfigyelők szerint Castelo Branco elnök így akar szájkosarat tenni Locerda szélsőjobboldali politikusra, Guanabara állam hírhedt „elnökbuktató” kormányzójára, aki az utóbbi időben gyakran televíziós támadásokat intézett ellene. A Bomba (8) Amíg az atomból bomba lett biekben olvashatjuk, a náci Németország rablóháborúja, világuralmi tervei joggal indokolták a védekezés e módját is. Le kellett dobni az atombombát? E kérdésre nemcsak a marxista történészek, hanem a józan polgári tudósok és politikusok is n e m-mel válaszolnak. E válasz jogosságát a később megismertek minden tekintetben igazolják. 1939-et írtak. Európa a háború szakadékába zuhant. Hitler és tábornokai, régóta kidolgozott terveik valóra váltását megkezdték. Közben új terveket kovácsoltak, új és új népeket vettek fel a leigázandók, szabadságuktól megfosztandók listájára. Az első áldozat Lengyelország volt, hiszen Ausztriát és Csehszlovákiát „törvényesen” foglalta el a náci áradat. Akik csak kissé is jártasak voltak a történelemben, s a társadalomtudományban, elismerték, hogy a Harmadik Birodalom hatalmi mámortól tébolyodott urai nem állnak meg egyetlen határ előtt sem, hacsak — meg nem állítják őket! A taktikázgató, s nemegyszer Hitler kedvében járó burzsoá politikusok kénytelenek voltak belátri, hogy a palackból kiengedett szellemnek már nem tudnak parancsolni. Ez teszi érthetővé azt a fogadtatást, amelyben néhány tudós javaslata részesült. A barna inges fajüldözés elől emigráló tudósok zöme az Egyesült Államokban telepedett le. 1939-ben már itt élt Albert Einstein, Lise Meitner, Niels Bohr, Fermi, Segré, Pontecorvo, s hazánkfiai is: Szilárd Leó, Wiegner Jenő, Teller Endre, Neumann János és Lánczos Kornél. Az új tudományág, az atomfizika művelőinek „krémje” dolgozik együtt, s vesz részt abban a versenyfutásban, amely a náci Németországgal folyik. A Harmadik Birodalomban kétszáz tudós foglalkozik a magenergia hasznosításával — fegyverként, az USA-ban Pegram professzor a kezdeti irányító, s ő az, aki beszámol a haditengerészet vezetőinek eddigi kísérleteikről. A tábornokok és admirálisok érdeklődéssel hallgatják a tudóst, ám egy centet sem biztosítanak a kutatás folytatásához. Közben Németország mind mohóbbá válik, a japánok Pearl Harbour elleni támadása mindenki előtt világossá teszi, hogy a fasizmus nem válogat az eszközökben, s ha netán az új fegyver birtokába jutna, jaj a világnak! A hadsereg értetlensége, a fasizmus veszélyének felismerése adja Albert Einstein kezébe a tollat, hogy magához az Egyesült Államok elnökéhez intézett levélben hívja fel tudós kollegái kutatásaira a figyelmet. A Roosevelt elnökhöz intézett levél e szavakkal kezdődik: „Uram! Enrico Fermi és Szilárd Leó legújabb munkája — amelyet kéziratban olvastam — valószínűvé teszi azt a reményt, hogy az urán a közeljövőben újfajta, rendkívül fontos energiaforrássá alakítható...” Roosevelt elnök felismerte az ügy jelentőségét, s kinevezi az első bizottságot, az Advisory Comitee on Urániumot, amely megszervezi és elindítja a most már államilag támogatott és ellenőrzött munkát. E bizottságtól egy év múlva az NDRC (National Defense Research Commitee) veszi át az irányítást. Több mint tíz helyen indul meg a kutatómunka, többek között a Columbia, a princetoni, a Cornell, a minnesotai, a John Hopkins, a californiai, a virginiai és a chicagói egyetemen. izaladaiom tán riai alommá tiltja. 1941-ben a nyugati hatalmak kémszolgálatai számukra nem sokat mondó, de a tudósokat annál inkább izgalomba hozó értesüléshez jutnak: Németország Norvégiában nehézvizet gyárt! A tudósok most már biztosak abban, amit idáig feltételeztek: az új fegyver, az uránbomba készítésének titkát a németek is igyekeznek megfejteni. Az Amerikában dolgozó tudósok — de még a kémszolgálatok sem — nem tudták, hogy ebben az időszakban a hitleri Németország előbbre volt a magkutatásban, semmint feltételezni lehetett volna. Az USA-ban még csak keresték a láncreakció létrehozásának feltételeit, Németországban már meg is próbálkoztak annak megteremtésével, igaz, hogy — eredménytelenül. A Berlin mellett fekvő Vilmos Császár Fizikai Intézetben 1940-ben 6800 kilogramm uránoxid felhasználásával kísérelték meg az első atommáglya üzembe helyezését, a láncreakció azonban nem indult meg, a keletkezett neutronok száma nem haladta meg a bűvös egyet, azaz a keletkezett neutronok száma alatta maradt a láncreakció megindításához nélkülözhetetlen értéknek. Az eredménytelen kísérletet csak 1943-ban követte másik, de addigra az Amerikában dolgozó tudósok már behozhatatlan előnyre tettek szert... A Fermi professzor vezette kutatócsoport 1940-ben mindössze hatezer dolláros költségvetéssel kezdett munkához, a következő évben azonban már százezer dollárok felett rendelkezett. Hallatlan nehézségekkel kellett megküzdeniök: kiderült ugyanis, hogy az uránnak háromféle izotópja is van — az U2;Wt U235, U2js — s ezek közül az U235 a legalkalmasabb láncreakció létrehozására. Az U235 azonban természetes állapotban rendkívül ritka, az U23s-astól csak bonyolult műveletek sokasága után elválasztható. Fermi és munkatársai sikerrel megküzdöttek a nehézségekkel, s 1941 végén jelentkeztek munkájuk első eredményei: megkezdték az atommáglya építését. (Folytatjuk.) y í „A fizikusok átélték, mi a 1 ^ bűn.” 1 (R. Oppenheimer) \ í c í A pusztán tudományos fel- j f ismeréstől már csak egy lépés £ ^ volt az urán maghasadásában £ rejlő energia felhasználása. Ez s ^ az egyetlen lépés jó néhány { ^ esztendejébe került a tudó- , í mánynak s nagyon drága árat i j kellett fizetni érte. Emberek j ^ tízezrei, két város pusztult el, j ^ az emberiség történelmének ^ legdrágább vámját róva le egy j ^ tudományos felfedezésért, j í amelyet először pusztító fegy- £ v, ver létrehozására hasznosítót- c \ tak. J \ P . fí. f . 1 v. cJLenin f iquelmeztetcAe t 1 -UJ.------------------ t ^ A társadalmi törvények fel- J ^ tárója és nagy ismerője, ak- i ^ kor még jóslatként hangzó , 4 megállapítása ma már szomo- i ? rú igazság: az imperializmus j 2 „minden barbárságra, brutali- t JÍ tásra és gonosztettre kész, 1 ^ hogy megvédje a pusztulófél- i ^ ben levő kapitalista rabszol- i í gaságot.” : í Miért idéztük Lenint? Azért, t ? mert még ma, húsz évvel az í atombomba ledobása után is s ^ sok a tévhit, félreértések, tájé- 1 < kozatlanság, szándékos ferdí- 1 j tések zavarják, hogy az embe- ! > rek megismerjék a teljes igaz- s ságot. Szükség volt az atom- ] bomba elkészítésére? Erre a ' ^ marxista történetírók is i g e n- i ánel felelnek. Ahogy a későb- í
