Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-09 / 160. szám
VASUTASOK, POSTÁSOK, RENDŐRÖK, GYÁRI MUNKÁSOK ÉS DIÁKOK ADATNAK A CEGLÉDI HATÁRBAN Az ország kenyeréről van szó. Az emberek mélyen átérzik az idei aratás fontosságát, s nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók. — Hat vállalathoz fordultunk írásban — mondotta Kákái István, ez Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke. — — Csak annyit kértünk, hogy a felelős vezetők szóljanak néhány szót arról a nélkülözhetetlen segítségről, amit a mezőgazdaság most kér és vár. — Nap nap után jelentkeznek. Olyan helyekről is, ahová levelet nem is küldtünk. Számon tartunk postást, vasutast, rendőrt, gyári munkásokat, cipészeket. Jönnek a fiatalok. Eddig hatvan diák jelentkezett, akik ugyan az aratásban nem tudnak segíteni, de szívesen vállalnak egyéb munkát és ezzel felszabadítanak értékes felnőtt munkaerőt a betakarítás számára. — A jelentkezők előtt vonzó dolog az, hogy a keresetüket kenyérgabonában adjuk ki, még akor is, ha őszi árpa betakarításában dolgoznak. Ilyenformán meg tudják keresni a család évi gabonaszükségletét. — Hogy mennyire ösztönzőleg hat az emberekre, arra elmondok egy szép példát. Karsai Pista bácsi hatvanöt éves. Mondhatom, hogy egyik legszorgalmasabb tagunk. Mindennap rendszeresen dolgozik és ha a teljesítményét munkaegységre számítanánk át, akkor látnánk, hogy Karsai bácsi felveszi a versenyt a fiatalokkal. ő is jelentkezett a betakarításra és büszkén jelentette ki, hogy fiával együtt legalább tíz holdat learat. KIÁLLÍTÁS az óvodában A Körösi úti óvodában szokatlan csend honol a játéksarokban. Az apró székeken ünnepi köntösben feszítenek a babák — egy ideje felnőttek járnak az óvodába, látogatóba. A ceglédi óvónők képzőművészeti szakkörének kiállítása újszerű próbálkozás. Ez az oka, hogy Pest megye óvodai felügyelői is csoportosan jöttek el a bemutatóra. Még Bács megyéből is jelentkeztek érdeklődők. A kiállított anyag az óvodai alkotómunkái Segítő szemléltető eszközökből áll. Az ügyes kezű óvónők mesealakok, mesemotivumok megjelenítésére vállalkoztak. Színes rajzok, bábuk serege nyújt segítséget a kicsinyekkel való foglalkozáshoz. Elsősorban a szakmabeliek számára figyelemreméltók a falakon elhelyezett vázlatok, amelyek egy-egy óra foglalkozás előre megtervezett levezetését tartalmazzák. A kiállítás vendégkönyvében szaporodnak a bejegyzések. Nyugdíjas óvónő, gyermekét iskolába irató édesanya és sokan mások írtak elismerő sorokat a ceglédi óvónők sikeres vállalkozásáról. (ta-ta) CEGUD.I J ARA» E.5 CEGLED VÁROS IX. ÉVFOLYAM. 160. SZÁM Hol maradt a bábaasszony ? Nagy János a Kossuth Termelőszövetkezet négyes üzemegységében fogatos. Egyik nap gondolt egyet, befogott és árkon-bokron keresztül hajtott a város felé. Átvágott közben az üzemegység cukorrépatábláján, nem kímélte Mama Sándor háztáji kukoricáját sem. Amikor az üzemegység vezetője ezért felelősségre vonta, a károkozó cselekedetéért, a következő választ adta: — Értsétek meg, sürgős volt. A bábaasszonyért mentem. Érdekes azonban, hogy Nagy János több, mint egy esztendeje külön él az élete párjától. Ütja azonban mégis „sürgős” lehetett, mert viszszafelé is újra a cukorrépavetésen, meg a háztáji kukoricán vágtatott keresztül. A valódi okról — minthogy természetesen a bábaaszszony sem menetben, sem jövetben nem volt a kocsin — a tsz fegyelmi bizottsága előtt ad számot a felelőtlen fogatos. 1965. JÚLIUS 9, PÉNTEK TÜKRÖM, TÜKRÖM... A francia kozmetikusok megállapították, hogy a 6—10 éves leányok naponta átlagban hét percet, a 20—23 évesek pedig 99 percet töltenek el a tükör előtt. A 60 éves és ennél idősebb korú nők újból visszatérnek a hét perces normához. Széles körű összefogással a balesetek ellen Munkásvédelmi tapasztalatcsere-értekezletet tartottak városunkban A szakmaközi bizottság munkavédelmi felügyelősége szerdán délután tapasztalatcsere értekezletet tartott a KISa-bizottság helyiségében a Békés, Somogy, Szolnok és Tolna megyei munkavédelmi bizottságok képviselőinek részvételével. Az értekezleten jelen volt Frits István, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának főfelügyelője, valamint a Cegléd városi és járási munkavédelmi bizottság tagjai. Simon István, a bizottság elnöke beszámolt a munkavédelmi felügyelőség eddigi tevékenységéről. Munkájukat társadalmi aktívák segítségével végzik az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek lelkes szakembereinek részvételével. A gazdaságvezetők egyre inkább megértik és támogatják a felügyelőség munkáját, melynek célja az, emberi életek megmentése, testi épségük védelme, egyszóval a balesetek megelőzése. Sajnos, a munkásvédelmi előírások be nem tartása és számos esetben maguknak a munkásoknak a gondatlansága következtében a baleseteket nem lehet mindig megelőzni. Cegléd és a járás területén az elmúlt évben hét halálos baleset fordult elő. Az idén az elmúlt félévben hárriian haltak meg munkahelyi baleset következtében. Ez a szám is arra figyelmeztet, hogy szélesebb körű társadalmi összefogással keli küzdenünk a balesetek megelőzéséért, a kötelező munkás- és egészségvédelmi szabályok szigorú betartásáért. Az értekezlet résztvevői ezután elmondották egymásnak különböző munkaterületeken szerzett tapasztalataikat. Őszi árpából jó termést várnak a Kossuth Tsz I. üzemegységében — Július másodikán próbacséplés volt és július harmadika óta a gépjavító állomás SZK—4-es kombájnja teljes erővel végja, csépeli az őszi árpát — mondotta Török István az üzemegység vezetője. — Már a próbacsépléskor megállapítottuk, hogy őszi árpából jó termés Ígérkezik és ilyenformán minden remény megvan arra, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében nem lesz kiesés. Az üzem zavartalan. Helyenként süppedékes a talaj és nem lenne csoda, ha a mintegy ötvenmázsás óriás gép elsüllyedne. — Gondoltunk arra, hogy ne legyen fennakadás a munkában, ha netán a gép éppen kátyúba kerül. Odaállítottunk egy MTZ erőgépet, amelynek egyetlen feladata az, hogy a kombájnt kísérje a dűlőn és ha a szükség megkívánja, azonnal siessen az arató-cséplőgép segítségére. Ilyen esetben a traktor drótkötélre fogja a kombájnt, s kivontatja a süppedékes talajról. Helyes volt a biztonsági intézkedés. Az első három napon erre még nem volt szükség, de mint utóbb értesültünk, azóta többször is kisegítette az MTZ az elakadt kombájnt. Modern pásztoróra Leugrott a mozgó vonatról Fazekas Ferenc (Nyársapát, József Attila u. 12.) mozdonyvezető. Neki kellene legjobban tudnia, hogy a mozgó ^ vonatról való fel és leugrálás ^ mennyi veszélyt rejt magá- ^ ban. ö mégis elkövette ezt ^ a szabálytalanságot. A rend- ^ őrség szabálysértési osztá- ^ lya 500 forintra büntette. ^ Botrányt okozott. Békésen ^ sétált az utcán Bakos József, ^ amikor hirtelen megtámad- % ta valaki. A moziból akkor $ tódult ki a tömeg. Néhány^ ember megakadályozta a ve- $ rekedést, de a támadó tovább ^ kötözködött. Amikor ütéseit ^ elhárították, illetve megaka- ^ lyozták, felkapott egy utca- $ követ, s azzal akarta fejbe- ^ verni áldozatát. A botrány- ^ okozó Lendér János Cegléd, $ Árpád u. 26. szám alatti la- ^ kos 1000 forint pénzbünte- ^ TATAROZZÁK A GÉPKOTLÓST | Egy héttel ezelőtt becsukta $ kapuit a Baromfikeltető Ál- \ lomás. Hogyan zárták a sze- $ zont? — erről érdeklődtünk $ Bella Jenőtől, az állomás ve- § zetőjétől. — Eredményesen — mon- ^ dotta. — Tervünket közel >! ötvenezer „csibeegységgel” t túlteljesítettük. Majdnem 5 százezer csibét, tizenötezer $ kacsát, ötvenhétezer libát $ keltettünk ki. A kelési szá- $ zalékkal is elégedettek va- $ gyünk. Most a szünet alatt; majd tatarozzák az álló- $ mást, s jövőre új környe- $ zetben kezdjük az évet. •-------------------------------------------\ Ezúton mondunk hálás köszöne- j tét rokonainknak, jó ismerőseink- $ nek, jó szomszédainknak, akik fe- $ lejthetetlen emlékű édesanyánk, 5 nagyanyánk, dédnagyanyánk, ük- ^ nagyanyánk, özv. Illés Jánosné, $ szül. Bata Teréz temetésén meg- 5 jelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, 5 virágot helyeztek. A gyászoló család $ . j Ezúton mondunk hálás köszöne- |< tét rokonainknak, jó ismerőseink- 5 nek, jó szomszédainknak, akik) szeretett drága jó édesanyánk, J nagyanyánk és testvérem özv. Ju-$ hász Jánosné, szül. Emödi Teréz 5 temetésén megjelentek, részvétük-' kel bánatunkban osztoztak, sírja-* ra koszorút, virágot helyeztek. 5 A gyászoló család j " 5 Hálás köszönetét mondunk; mindazoknak, akik felejthetetlen: emlékű férjem és édesapánk, I Szabó Pál temetéséin megjelentek, j részvétükkel fájdalmunkat enyhf- ; tették. özv. Szabó Pálné és családja Siess, jön a férjem! Barátom nem tudott ellenállni a TV reklámáradatának: megvásárolta hát a camping gázfözökészüléket a helyi vasáruboltban, csekély négyszázhatvan forintokért. Első útja — hóna alatt a gázfőzővei — a gázcseretelepre vezetett, hogy a készülék működéséhez szükséges gázenergiát is beszerezze. Az új szerzemény okozta öröme azonban tüstént ürömmé változott. A camping gázfőzöhöz szükséges gázért Szolnokra kell utaznia. Udvariasan még azt is ■megmagyarázták, mennyit kell Naiv lélek vonattal, s menynyit és melyik autóbusszal kell Szolnokon utaznia, hogy a három forint nyolcvan filléres „gázpalackot” birtokba vehesse. Barátom lelkinyugalma azóta felborult. Ilyenfajta gondok gyötrik éjjel-nappal: mikor kaphatna egy nap szabadságot, hogy — vonat- és autóbusz költséget nem kímélve megvásárolhassa Szolnokon a filléres gázt; s ha el is utazik, nem mondják-e neki, hogy jöjjön holnap, holnapután, mert ma éppen nincs. Még ilyen kérdést is feltesz magának: lehet, hogy az olcsó gáznak talán éppen ez az utazás az „ára”? Tegnap rajtakaptam, hogy fünek-fának megvételre ajánlotta ezt az egyébként igen hasznos és kedves találmányt. Mondanom sem kell, hogy hiába. Kétségbeesésében aztán ezt. kérdezte tőlem: nem volna-e egyszerűbb, ha a ceglédi gázcseretelepen is be lehetne szerezni azt a vacak kis gázpalackot? Hogy mennyire, naiv lélek az én barátom! V. MILYEN LEGYEN AZ ABONYI MUZEUM? Zenthe Ferenc a felvevőgép előtt Többször is írtak már rór Az. abonyi múzeum meg^ alakítása előtt azonban nem ^ ártana fontolóra venni a % leendő múzeum jellegét. r Győré Pál tanácstitkár $ gyűjteménye valóban első^ sorban helytörténeti anyag^ bői áll. Emiatt született meg ^ az elhatározás, hogy helytör% téneti múzeumot kell alapíj, tani Abonyban. Véleményem ^ szerint tágítani kellene a > kört, s a helytörténeti jelleg j mellett majdan munkásmozí galmi anyag gyűjtésével is .5 keLlene foglalkozni. Pest me\ gyének ugyanis nincs még j kifejezetten munkásmozgalmi | múzeuma. Ha netán a váci /d múzeumot profilíroznák is a munkásmozgalmi emlékek gyűjtésére, Abonynak akkor is bőven lenne tennivalója e téren. A vidék ugyanis gazdag ■ munkásmozgalmi múlttal rendelkezik. Az anyag feltárásában még szinte csak az első lépéseknél tart. Logikusan következik ebből is, hogy az alapítandó abonyi múzeum Pest megye (egyik) munkásmozgalmi múzeuma legyen. Fontos lenne viszont, hogy mielőbb megalakuljon, mert a munkásmozgalmi értékek az idő múlásával eltűnnek, feledésbe mennek. Azokat csak a múzeum tudná szervezett munkával megmenteni. De minél előbb! Pásztor Mihály RENDŐRSÉGE KRÓNIKA tést kapott. A kihallgatáson csak ittasságával tudott védekezni. A „Patyolat-akció“ közben.. — Felvétel, indulj! Fehér Tamás rendező „vezényszavára” hatalmas dübörgéssel megindulnak a lánctalpasok — a felvevőgép elé . . . A legújabb magyar filmek' egyikét: a Patyolat-akció című zenés vígjátékot forgatják, városunkban, immár tizedik napja. Főszereplők: Bodrogi Gyula, Cs. Németh Lajos, Szilvássy Annamária, Zenthe Ferenc, s a népszerű táncdalénekesnő, Ambrus Kiry. (Mint „epizódszereplőket” nem hagyhatjuk említés nélkül a Lakatos—Kolompár duót, a „rövidtávú” két betörőt, akik — mint lapunk tegnapi számában megírtuk — hétfőre virradó éjszaka betörtek a filmesek rádióautójába is. Persze őket nem láthatja a közönség a filmen, s egyhamar az utcán is aligha...) De inkább a filmről még egy-két szót: ... sok bajt okoznak majd benne a pesti újoncok, a zenész kiskatonák, de a végén egy gázkitörésnél megmentik egy falu életét. Patyolattiszta lelkiismerettel állhatnak megint az emberek elé. A rendező szerint a forgatókönyv írói, Békés József és örsi Ferenc ezért adták a Patyolat-akció címet. (ottohál) Bodrogi Gyula és Cs. Németh Lajos a zenész kiskatonák között
