Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

HÍRLAP IX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1965. JÜLIUS 1. CSÜTÖRTÖK Az árvízkárosultakért Egynapi munkabér A DÁV üzletigazgatóságá­nak dolgozói röpgyűlésen csat­lakoztak az árvízkárosultak megsegítésére indított akció­hoz. Egynapi munkabérü­ket ajánlották fel a bajbaju­tottaknak, ami harmincnégy­­harmincötezer forintot tesz ki. Silóani is kell! Az aratás lázában is gon­dot kell fordítanunk a si­lózásra. Lemaradás mutatko­zik, pedig a vitaminokban dús takarmányra nagy szük­ségük van az állatoknak. A Szabadság Termelőszövet­kezetben kétszáz köbméter silót készítettek borsóból. Az Arany János Termelőszövet­kezetben nemrég vetették el a húsz hold silókukoricái A többi közös gazdaságban — még ugyan nem késtek el — iparkodni kell a silózással. KÜLÖNVONAT INDUL A LIPCSEI VÁSÁRRA Szeptember 6-án az IBUSZ Kecskemétről különvonatot indít — hatnapos kirándu­lásra — a Német Demok­ratikus Köztársaságba. A ki­rándulók úti célja a lipcsei nemzetközi vásár megtekinté­se. Részvételi díj ezerszáz jotmr GALAMBSZARNYON Nagykőrösi üzenet Brnóba, Haliéba, Cseszka-Lipába Kétszáztíz kilométer két óra huszonnyolc perc alatt A címben szereplő két­száztíz kilométer tulajdon­képpen a technika mai ál­lása szerint nem távolság és az sem valami feltűnő do­log, ha ezt a távolságot két és fél óra alatt rohanja le a Du­nántúlon közlekedő Kandó­­mozdony vagy a gyóni ország­úton süvít végig ilyen sebes­séggel a versenyautó. Viszont érdekes a szám, ha megmondjuk, hogy ezt a tá­volságot — Magyaróvártól Nagykőrösig — légvonalban egy turbékoló kis ga­lamb tette meg és ezzel a rekorddal újabb dicsőséget szerzett gazdájának, Szokonya József postagalamb­­tenyésztőnek, akinek lőfoglal­­kozása különben a műszak­­vezetés a konzervgyárban. ' — Tizenhat éven át bir­kóztam — mondotta Szoko­nya József. — El is értem valamit a birkózó szőnyegen. Dehát ezt sem lehet a végte­lenségig csinálni és át kell a helyet adni a fiataloknak. Más versenyző, ha lelép a nyilvánosság elől, még éve­ken keresztül mint edző vagy intéző tártja a kapcsolatot VIGYÁZAT! MÉRGEZETT TERÜLET! két és baromfiaikat azon a ve­szélyes tíz napon gondosan zárva tartanák. Megérné! kedvenc sportjával. Én vég­leg szakítottam és ezen nem­csak mások csodálkoznak, de magam is furcsának találom. Egészen ellentétes sport mel­lett kötöttem ki, a sportga­­lambászatnál. Ennek ide s tova hat esz­tendeje. A tíz postagalamb­ból hatvan lett és ma már úgy tartanak nyilván, mint a körösi galambtenyésztés hasznos tagját. Tíz olyan galambon van, amikkel külföldi versenye­ken is szívesen látnak. — Az ez évi idény a Mo­sonmagyaróvár — Nagykőrös versennyel kezdődött. A két­száztíz kilométeres távolsá­got az én galambom két óra és huszonnyolc perc alatt re­pülte. Percenként ezernégy­­százhatvanöt méteres átlagot ért el. Különben a verseny­ben az öt első helyet az én galambjaim szerezték meg. A Brnó—Nagykőrös ver­senyen a távolság három­százharmincegy kilométer volt. Tíz galambbal star­toltam és a két első helye­zést az én postagalamb­jaim érték el. A percenkénti átlag ezer­­egyszázhetvenöt méter volt. Június húszadikán bonyo­lították le a Drezda—Nagykő­rös versenyt. Ide nyolc ga­lambbal neveztem be. Tájé­koztatás az indításról még nem érkezett. Az első ga­lambom fél kettőkor szállt le A ZSIBARUS Fortuna ajándékai A júniusi lottó tárgynye­­remény-sorsoláson a 23. já­tékhét szelvényeit forgatták a szerencsekerékben. Váro­sunkban öt lottózót ért sze­rencse. Az 574 173-as szelvény tu­lajdonosa egy televíziót, a 3 125 855. számú szelvény gaz­dája egy zsebrádiót, a 3 125 878-asé vásárlási utal­ványt, a 3 127 023-as szel­vényre órát és vásárlási utal­ványt, s végül az 5 643 378-as számú szelvény tulajdonosa egy televíziókészüléket nyert. Három ifibrigád A ládagyárban három ifjú­sági brigád dolgozik. Nevük elé most már jelzőt is tesz­nek, hiszen nemrég nyerték el a szocialista brigád címet. A cím mellé a gyár veze­tősége pénzjutalmat adott az új szocialista brigádnak. n Réten, réten.. // Elkészültek a Dózsa Ter­melőszövetkezetben a rét ka­szálásával, s be is hordták már a lekaszált szénát. A Petőfiben hatvan holdon ka­szálták le a rétet, ezzel együtt a behordást is vég­zik. és két órakor már öt ga­lambom volt a helyén. Az időt hitelesített, leplom­bált versenyórával mérjük. — És mit csinálnak a ga­lambok, amikor a hosszú út­ról megérkeznek? — Érkezéskor a galamb fá­radt, kimerült. Először a párját keresi, majd a fész­két. Ez jó alkalom arra, hogy a gumiból készült verseny­gyűrűt levegyük a lábáról. Az idei versenyprogram egyébként még sok érdekes­séget ígér. Július 3-án kerül sor a Halle—Nagykőrös verseny­re, majd július 10-én a Drezda— Nagykőrös versenyt bonyo­lítják le és július 24-én a Cseszka-Lipa—Nagykőrös kö­zötti küzdelem zárja a sze­zont. Ablakon kidobott pénz! Vajon mi erről a véleményük a körösi gyümölcstermelőknek? — Nincsen abban semmi érdekesség, hogy az idén olyan cseresznyetenmés volt, amire évek óta nem akadt példa — mondotta Bócsai Józsefné, a földmű­vesszövetkezeti felvásárló, aki piactéri telepén várja az átvételt. — Egyik esztendőben különösen eredmé­nyes almatermés kápráztatja el az embert, a másik­ban a barackfák ágai roskadoznak a termés súlya alatt. Az idén úgy jött ki a lépés, hogy éppen a cse­resznyefák vágták ki a rezet. Az sem valami rendkívüli dolog, hogy tíz forin­ton kezdtük a felvásárlást. Arra is volt már példa. Nem merném szenzációnak nevezni azt sem, hogy ma délelőtt tíz óráig már huszonöt mázsa gyönyörű cse­resznyét vettünk át. Igen korán ért az idén a ger­­mersdorfi. Ez sem meglepő. Még az sem csodálatos, hogy kevés volt az ellátmány máma és gyorsan pénzt kellett hoznia Vida Jánosnak, hogy zavartalan legyen az átvétel. Az igazi meglepetés azonban csak most követke' zik. Nem is tudnám hirtelen megmondani, hogy hu szonnyolcezer lakosú városunkban, hány gyümölcs­­termelőnek van cseresznyefája. A mai, a tegnapi és a tegnapelőtti átvétel azonban azt igazolja, hogy szép számmal akadnak ilyenek. És most jön a meglepetés, cseresznyeszállításra egyetlen egy ember kötött szer­ződést. Papp Ambrus az illető, aki a szerződés alap­ján lekötött cseresznye minden kilogrammjára egy forintos felárat kap. Kétszeri szállításnál háromszáz forint ütötte külön a markát. — Csak a mai átvételt vegyük figyelembe. Tíz óra és huszonöt mázsa cseresznyét vásároltunk fel. Ha ez a mennyiség szerződéssel került volna átvétel­re, pontosan kétezerötszáz forinttal többet kaptak volna a termelők. Tessék gondolkozni: igaz-e, hogy ezek az emberek valósággal kidobták ezt a tekintélyes summát az ab­lakon!? I ívXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXVxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVVSXXX Ökör helyett traktor* gólya helyett elevátor Lucernabetakarítás harmincötfokos melegben Pukkasztó meleg a homokon. Hogy milyen hőség lehet a lu­cernakazal tetején, azt meg sem merem kérdezni. Jól is esne a heverés az eperfa alatt, vagy a fal tövé­ben. Dehát kerget a munka, két nap múlva már csattog­nak a betakarítás gépei és megcsendül a kézi kaszások kezében a szerszám. — Sietni kell, mert ezer a tennivaló! — mondja szeré­nyen a Szabadság Termelő­­szövetkezet „névtelen” üzem­egységvezetője a Fekete ré­szen. — Most a legsürgősebb feladat az, hogy a lucerna ka­zalba kerüljön. Öten a kazal tetején, ket­ten kuktálkodnak az erő­gépek körül, ketten az ele­vátort szolgálják. Gerő bácsi, a brigádvezető nagyot sóhajt. — Kutya ne­héz munka, pedig hallja-e, az utóbbi húsz esztendőben sokat változott, könnyebbedett. Felcsillan az üzemegység­vezető tekintete. Nekivaló té­ma és szívesen beszél. — Látja, a boglyákat ru­­dalló kötéllel körülkötjük. Eléje a traktort, ha nagyon termetes a boglya, akkor ket­tőt és úgy vontatjuk a kazal mellé. Valamikor lovacskák meg ökrök erőlködtek a kötél végén. — Valamikor a száraz ta­karmányt létrán, villával ado­gatták egymásnak az embe­rek. Derékfájdító munka volt Most ez a fürge elevátor Ie­­génykedik, de olyan frissen, hogy a kazal tetején öt ember alig győzi. Maga talán nem is hallott soha a gólyáról, amivel valamikor megpróbálták meg­könnyíteni az adogatást. Olyanféle dolog volt, mint a kútgém. Azon húzták fel a takarmányt Nem kell már sem adogató, sem gólya, sebesen forog az elevátor szíja. A fejlődés azonban nem áll meg. Láttam a mezőgazda­­sági kiállításon hidraulikus emelőt, amely felkapja a bog­lyát. Uccu neki, oda a kazal mellé és gombnyomásra a mo­tor már emeli is a magasba az egész boglyát. — És a fejlődés talán még itt sem állapodik meg. — Nem bizony! — Veszi kérdésnek megjegyzésemet. — A lucernabetakarítás jövője az lesz, hogy a levágott takar­mányt vagy állványon szárít­juk vagy meleg levegős szárí­tón. Utána a helyszínen meg­daráljuk és a lucerna zsákok­ban kerül a raktárba. — De csak csendesen, mert erre azért egy-két esztendőt várakozni kell. SPORT Szeszély — Honnan, Erzsi­ké néni? Hiszen ha mégannyi lett vol­na, az is elfogyott vol­na. — Elfolyik az ece­tem, drága. Elpusztul az uborkám, kedve­sem! Ugyan szán­jon meg egyetlen üveggel. Láttam az asszony kétségbeesett arcát, megsajnáltam. Le­térdeltem a rádió­ra s előhalásztam az egyetlen üveget. — Köszönöm, ked­ves! Nagyon köszö­nöm! — kocogtatta a néni boldogan az üveg oldalát, majd hirtelen felkapta a fejét. — Ugyan, mu­tasson egy másikat, csillagom, hadd vá­lasszak! Belementem a já­tékba. Letettem az üveget a pult aljára, majd újra felvettem, s odatettem az asz­­szony elé. — Ez már jobb! — kopogtatta meg a né­ni. — Ugyan keres­sen, lelkem, még egyet. Újra letettem és felvettem ugyanazt az üveget. Zámbó nénje arca csillo­gott az örömtől. — Ez idáig a legjobb! Drága, ne sajnálja a derekát, hajoljon le még egyszer. Megtettem. Hét­szer eoymásulán emeltem fel neki ugyanazt az üveget, (Lencsés karikatúrája) míg végül nagy szák értelemmel helyben hagyta. — Látja, kedvei kevesebbet fárad volna, ha mindjár ezt adta volna el sőnek. No, gondoltam, it az ideje annak, hog\ visszaadjam a köl csont. A pult mögi invitáltam Zámbt nénit. — Ugyan tessél már idenézni. Hán\ üveget lát itt c pulton? Az asszony leha­jolt, bekukucskált i polcra, majd hirte­len hónalá csaptc az üveget. Meg sem állt a pénztárig. Vevő még ilyen frissen nem hagyta el a boltot. Hete­ken át az utcán még a fejét is elfordította, ha meglátott. — si — BIRKÓZÁS Vasárnap bonyolították le a Pest megyei tizennégy-ti­­zenöt évesek válogató verse­nyét. A verseny első, máso­dik helyezettjei részt vesz­nek az abönyi nyári birkó­zó-edzőtáborban. / A nagykőrösi versenyzők \ hét első helyezést, két má­­í sodik és két harmadik helyet ; szereztek meg ebben a küz­­delemben. A döntőbe jutott fiatalok ! közül nyolcán vesznek részt l az edzőtáborban. \ Egyéni eredmények: \ 48 kg. 1. Szabó Attila, 2. : Godó Ferenc, 3. Mohácsi Jó­­; zsef. ; 53 kg. 1. Gulácsi Dénes. ; 59 kg-ban ... 2. Mészáros ; András. ELMARAD Hírt adtunk arról, hogy az Állami Déryné Színház leg­közelebb a Majd a papa cí­mű zenés vidám játékot adja elő. A cirkuszi előadások miatt ez elmarad. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Robbantsunk bankot! Ma­gyarul beszélő francia film­vígjáték. Főszerepben: Louis de Funes. 62 kg-ban 1. Szabari Fe­renc. Nehézsúlyban 1. Tál Fe­renc. Úttörő kategóriában: 49 kg. 1. Tóth Sándor. 52 kg-ban 1. Torma József. 43 kg-ban 1. Susán János, ... 3. Dér Ferenc. Július 3—4-én Székesfehér­várott szerepelnek felnőtt bir­kózóink a szabadfogású ma­gyar világbajnokságban. (szalkay) <— Napos csibe, liba, puly­ka, gyöngyös korlátlan meny­­nyiségben kapható. — Ezt ol­vasom egy táblán, amely a földművesszövetkezet piactéri telepén figyelmeztet. Bent az irodában azonban szomorú dolgokat hallok. Riasztó hírek érkeznek a Csongrádi út környékéről. — Döglik a csirke, Kari­kám! — sóhajtoz az egyik. — Baj van a pulykákkal! — csóválja a fejét a másik. — Elpusztul a jószág. Haj, haj, miképpen te­szünk majd eleget a szer­ződéses kötelezettségnek? Buzék, Némethék, Illésék a panaszosok és abban meg­egyezik minden bejelentés, hogy a Szabadság Termelőszö­vetkezet cukorrépa táblájának közeléből érkezik. Soha nem jöhetett volna jobbkor a találkozás. Szabó Dénes, a város határának nö­vényvédelmi felügyelője nem csodálkozik, amikor a ba­romfitenyésztők bejelentését ; említem. — Kérem, nem kevesebbről i volt szó, mint kilencven hold i cukorrépáról, amelyet megtá- i madott a levéltetű. A Szabadság Termelőszö­vetkezet vezetőségének kötelessége volt azonnal * elrendelni a védekezést \ és a fertőzött területet Wofa- j tox-szal porozták. — Az nem vitás, hogy ez a : méreg elpusztítja a csellengő, ! kapirgáló baromfit is. Tegyük: azonban hozzá, hogy ezt a vé- \ dekezést nem suba alatt vagy ; titokban végezzük el. Kellő j időben megfelelő értesítést ad- j tunk. Bejelentjük a városi ta- j nács mezőgazdasági/ osztályán, i A porozott területet táblákkal • jelöljük meg, komoly figyel-! meztetéssel, hogy a terület: mérgezett — Sajnos, a csirkék, libák, j pulykák nem tudnak olvasni. < Helyettük azonban a tulajdo- \ nosok kinyithatnák a szemű-1 I Senki sem szá­l mított olyan gyö­­! nyörű nyárra, mint í amilyen tavaly volt : és senki sem gon­­í dőlt olyan bőséges ; gyümölcstermésre. A ; beföttes üvegek egy \ szálig elfogytak. Ép­­\ pen az utolsó há­­\ romliteres üvegnél \ tartottunk, amikor i Zámbó néni betá­­í mított a boltba. \ — Kedves lel­; kém, végem van! ■ Hallja-e, oldalba : böktem az uborkás ; üvegemet. Ugyan ad- I jón egy háromlite­­: rés üveget. Nem bá­­: nőm én, akármilyen, : csak szája legyen, ; amin az uborkát be­■ rakom. Nem voltam ben­­\ ne bizonyos, hogy • hányadán állunk. : Úgy gondoltam, hogy \ hírül sincsen már i üvegünk. (Tamasovszky felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom