Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

CEGLÉDI J ÁRA* Í.S CE G LÉ D V Á R~0 S RÉSZÉ RE Ú+J 'E+M+B+E+R+E+K Rend as üzemben, rend a brigádban IX. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1965. JULIUS 8, CSÜTÖRTÖK Telefonon az árvízkárosultakért... Ralió, itt Csomó ! Szokássá vált már szerkesz­tőségünkben, hogy az üzemek, vállalatok, tsz-ek, községi ta­nácsok telefonon jelentik be az 500-as telefonszámon la­punknak legújabb híreiket az árvízkárosultak megsegítésére. Ma a csemői tanács jelentke­zett: — Itt Benes Ottó tamácsel­­nökhelyettes beszél. — Az árvízkárosultakért? — Igén, a Rákóczi Tsz tag­sága egynapi keresetüknek megfelelő összeget ajánlott fel, ami fejenként negyven fo­rintnak felel meg. A Szabad Föld Tsz fejenként harmincöt forintos munkaegységük felét, az Űj Elet Tsz tagsága a harmincnyolc forint értékű munkaegységüknek ugyancsak a felét adja az árvízkárosul­taknak, ami annyit jelent, hogy a három tsz 2(h—25 ezer forinttal járul hozzá az árvíz­sújtotta területek újjáépítésé­hez. — Legközelebbi számunk­ban közöljük. A viszonthal­lásra! (ferencz) Kétszer olyan széles lesz, mint eolt MEGKEZDTÉK A KOSSUTH FERENC UTCA . ÚTTORKOLATÁNAK ÁTÉPÍTÉSÉT Lapunk június 2-i számá­ban Két karambol egymás után című cikkünkben java­soltuk, hogy a fölöslegesen széles járda terhére ki kelle­ne bővíteni a Kossuth Ferenc utca torkolatát, ami által a Pesti út—Kossuth Ferenc ut­ca és a Kossuth téri útkeresz­teződésben csökkenteni lehet a balesetveszélyt. örömmel láttuk már na­pokkal ezelőtt, hogy lebontot­ták a kilátást zavaró elárusító bódét és a hirdetőoszlopot a Kossuth Ferenc utca sar­kán. Tegnap pedig megjelen­tek az útépítők is és megkezdték az útkorrek­ció céljára igénybe vett járdarész felbontását. A városi tanács építési és közlekedési osztályától szer­zett értesülésünk szerint — az útkorrekció következté­ben — a Kossuth Ferenc utca torkolata a korábbi nyolc és fél méter helyett csak­nem tizenhat és fél mé­ter széles lesz. ami egymagában is rendkívül sokat javít az útkereszteződés biztonságán. A Kossuth tér higanygőzös lámpái is. rövide­sen kigyulladnak, ami viszont az éjszakai forgalmat teszi veszélytelenebbé. Ezenkívül pedig még ebben az évben világító jelzőtáblákat he­lyeznek el az útkereszte­ződésben. S ha majd a MÁV is az út szintjére süllyeszti le a vas­úti vágányokat, akkor az egész Kossuth Ferenc utcá­ban zavartalanabbá és bizton­ságosabbá válik a forgalom. Nívós volt a dzsesszparádé — szellemtelen a parodista Ők teljesítik a tervet... Városunk könnyűzenét kedvelő tábora népesítette be hétfőn este a Dózsa Klub szabadtéri színpadának né­zőterét, ahol neves fővárosi művészek — a hűvös idő elle­nére — kedves nyári hangu­latot teremtettek. Ezúttal a könnyűműfaj elő­adói — egy-két műsorszámtól eltekintve — valóban nívós műsorral lepték meg a kö­zönséget. A konferaszié szel­lemes összekötő szövege méltán aratott nagy tapsot. Bórán Lenke humoros báj­jal, kacagtató játékával emel­te a hangulatot. Ambrus Kiry modern előadásstílusa egy­szerűségében is élményt nyúj­tott. Kedves jelenség volt Bencze Márta dzsesszéne­­kesnő, aki élénk tempera­mentumával hozta lázba a nézőteret. A műsor második részében Morlan bűvész ismert kendő­­trükkjeivel némi csalódást okozott. Nem kevésbé a pa­rodista, aki „népieskedö” poénjaival, szellemtelen be­mondásaival rontotta az elő­adás színvonalát. És végül, de nem utolsósorban; dicséret a héttagú Budapest zenekar­nak, mely kitűnő összjáték­­k.al méltó keretet adott a dzsesszparádénak. (Cs.-né) „Rövidtávú" betörők... Lakat alatt a Lakatos"Kolompár duó Mi történt hétfőre virradő­­lag a ceglédi éjszakában? Es­te tizenegykor a Dózsa Kul­túrotthon melletti trafik bódéján félrehajolt a bádog­lemez. Éjfél után meg a Széchenyi téri kistrafik ajta­ja nyílt ki. Hajnalban vi­szont a MAFILM rádióautójá­nak ablakát törte be egy tég­la... Cigaretta ... csokoládé ... néhány ruhadarab tűnt el, de nem nyomtalanul. A munka mesterére vall. A bádoglemezt kézzel feszí­tették fel, s a többi „műve­let” is gyanúsan és ismerő­sen primitív „mesterek” cég­jegyét hordozta magán. A fel­jelentők alig mondották jegy­zőkönyvbe a károkat, a rend­őrség már óvatosan a nyomra lépett. Délután öt órára az­tán már lakat alá is ke­rült a Lakatos Attila és se­gédje — Kolompár Zoltán, ez a két tizenkilenc éves „rö­vidtávú” betörője a ceglédi éjszakának. Egyébként nagyon rossz „mesterhez” szegődött ta­nulónak ez a Kolompár: La­katos nemrégen szabadult a börtönből, ö tört be annak idején a Nyilas Cukrászdába, meg a MÉH-telepre. Ügy lát­szik, nemcsak az édességet kedveli. (á—ez) A legutóbb bemutatott bri­gádban keveset adnak a papír­formaságokra. Ha az ellentétü­ket kerestük volna, biztosan nehezen találjuk meg. De ahogy most itt sorakoznak előttem ezek a bőrkötéses füzetek, akaratlanul összehasonlítom a kettőt. Rengeteg munka van a lapok között. Egyetlen ese­mény sem marad rögzítetle­­nül a brigádnaplóban. Ez a piros támlájú napló meg, amelyben a hiányosságok és eredmények sorakoznak — jó és rossz pontok formájában — olyan, mint az élő lelkiisme-' rét. Az embernek szinte min­den mozdulatát rögzítik; ké­sés, baleset, selejt, stb----­rossz pont, selejtmentesség, balesetmentesség, tanulás, tár­sadalmi rendezvények látoga­tása jó pont, s mindez hónap végén összesítve, aztán ne­gyedévenként külön bizottság döntése alapján üzemi szinten értékelve. Nemcsak a papírok között ilyen nagy a precizitás, hanem az egész üzem területén irigy­lésre méltó rend uralkodik. Ugye most már nem nehéz ki­találni, hogy ’ a Talajjavító Vállalatnál vagyunk? Abban az üzemben, melynek virágos kertje előtt senki sem megy el dicsérő szó nélkül..., s amelynek kapuján senki sem lép be igazoltatás nélkül. Igen, a portás nagyon szigorú. Ért­hető ez a nagy rendszeretet. így szokták meg évek óta, s most már természetesnek ve­szik. S most, amikor nemcsak a brigádok versenyeznek egy­mással, hanem az üzem is el­akarja nyerni a szocialista cí­met, még nagyobb a lelkese­dés. No, de minket elsősorban a szocialista brigádok érdekel­nek, ne kalandozzunk messzi­re. Maradjunk csak itt a ki­mutatások mellett. Ki is készí­tette ezeket? — Szabó György, az üzem fiatal művezetője, KlSZ-titká­­ra és egyben a versenybizott­ság elnöke — mondja Száraz Mihály, a vállalat vezetője. Ő ennek a brjgádmozgalomnak a fő szervezője. Ebben a sok ad­minisztrálásban természetesen segítőtársa is akad. Egyik ad­minisztrátorunk vállalta a ki­vitelezést. — A kivitelezés tényleg na­gyon szép, mutatós, de nézzük a tartalmat. Hogyan él dolgo­zik a vállalat öt szocialista cí­mért küzdő brigádja? Erre a kérdésünkre már Szabó György adja meg a választ. — Ez év elején indult meg nálunk a brigádmozgalom, összesen ötvennégyen nevez­tek be. Az első perctől kezdve ilyen pontosan végezzük a ki­mutatásokat. Figyelemmel kí­sérjük a vállalások teljesíté­sét, s szigorúan bejegyezzük a jó vagy rossz pontokat. A ver­senyfeltételekben az is benne van, miért hány jó vagy rossz pont jár. Már az első hóna­pokban azt tapasztaltuk, hogy nagyon nagy ösztönző ereje van a pontozásnak, igazi ver­senyszellemet teremtett a bri­gádok között. — A vállalások? — Hosszú lenne felsorolni. A gépszerelő brigád például terven felül vállalta egy DT— 54-es vontató javítását, a döm­perszerelők egy dömper javí­tását. A forgácsoló brigád pe­dig elkészíti az ehhez szüksé­ges alkatrészeket, s lehetne tovább sorolni a takarékos­ságra vonatkozó felajánláso­kat is. — Es a teljesítések? — Többnyire már teljesí­tették is a nagyobb vállaláso­kat, a többi folyamatosan há­lád. A társadalmi munkaórá­kat akkor teljesítik, amikor éppen szükség van rá. Ren­dezni kell a kertet, vagy az üzem környékét. — A tanulás? — Mivel ez is jó pontot je­lent, igyekeznek az emberek, meg egyébként is érdekük, hogy elvégezzék a nyolc álta­lánost, vagy magasabb fokon képezzék . magukat. Négyen technikumba, ketten pedig egyetemre járnak. Az üzem minden dolgozója részt vesz valamilyen oktatási formában. TIT-előadásokat hallgatunk, s a politikai oktatás terén is szép eredményeket tudunk felmutatni. — A szórakozás? — Volt már néhány közös programunk, de ezen a téren még úgy érezzük, van hiá­nyosság. Kevés a tapasztala­tunk. Vannak ugyan már el­képzeléseink, megpróbálunk majd tanácsokat kérni más szocialista brigádoktól is. A tapasztalatok kicserélésé­hez itt az alkalom. Szívesen helyet adunk ötleteknek, ja­vaslatoknak, melyek elősegítik a szocialista brigádok fejlődé­sét. Természetesen a szemé­lyes tapasztalatcsere még jobb. Érdemes például megnézni en­nek az üzemnek a verseny­naplóját, brigádnaplóit. Nekik viszont érdemes ellátogatni egy olyan brigádhoz, ahol ke­vesebbet adnak a formaságok­ra. de már megtalálták a kö­zösségi élet kialakításának módját. (b. m.) Diák tánctanfolyam... indul a Kossuth Művelődési Házban július 13-án. A tan­­folyamot Fodor Péíemé (Koncz Margit) tánctanárriő vezeti. A tandíj kilencven fo­rint. Jelentkezni lehet a művelődési ház irodájában. „Gyilkos" vád a ceglédiek ellen Mármint a ceglédi Táncsics Tsz hatezer tojója. S hogy továbbra is képletesen szól­junk: nyolcszáztízezer tojás termelését „vállalta” ebben az évben ez a fehér szárnyas se­reg, amiből már négyszáz­­ezernél többet át is „adtak” a BARNE VÁL-nak, meg köz­vetlenül a „szabadpiacinak. Amint hírlik róluk: a tervet teljesítik, s ha a tsz barom­figondozói is úgy akarják — túl is teljesíthetik, hiszen az egy tojóra eső átlag még emelhető. Egyébként a tsz baromfi­kombinátja arról is híres, hogy a jércék nyolchetes ko­rukra elérik a kilencven de­kát. Ebben az évben százezer rántanivaló csirkére kötöttek szerződést, s azon kívül leg­alább kétszáz mázsát szabad­piacon értékesítenek. Kép és szöveg: Ottohál Vilmos Szabálysértők A tilosban legeltetett, öler Albert (Cegléd, XIII. 321.) a Vörös Csillag Tsz területén legeltette sertéseit. A sza­bálysértési hatóság kétszáz forintra büntette. ☆ Nem jelent meg a kiképzé­sen. Lengyel György fuva­ros, ceglédi lakos, többszöri felhívás ellenére sem vett részt a polgári védelem ki­képzésein. Kétszáz forintra büntették. ☆ Elmulasztotta a védőoltást. Horváth Elek, (Cegléd, Szé­kely u. 15.) nem vitte el gyer­mekét a kötelező védőoltás­ra. Büntetése száz forint. re? Miért nyilatkozott a bel­ügyminiszter? A nyírségi parasztok kirobbanó földéhségét — ami tagadhatatlan, hogy Várko­nyi István munkája nyo­mán indult el — a hatóság hihetetlen terrorral igyeke­zett elnyomni. Erre a nép va­lóságos felkeléssel válaszol, több faluban megostromolják a községházát, másutt a csend­őröket űzik el. Amikor a 34. kassai gyalogezred jelenléte sem szüntette meg a forron­gást, a király 1898. február 16-án a közös hadügyminisz­ter útján sürgős jelentést kér Bánffy miniszterelnöktől. Másnap a kormány már eré­lyesen intézkedik. Várkonyi István lapját a rendőrség betiltja, lakásán újabb házku­tatást tartanak, s megindul ellene a hajsza. Sajtópereket koholnak, s a nyíregyházi ügyészség izgatás vádjával megidézi március 26-ra. Vár­konyi viszont elmenekül. Elfogató parancsot adnak ki ellene. Az egész or­szágban keresik. A rendőrség szerint vagy a szabolcsi pa­rasztok rejtegetik, vagy a ceglédi tanyákon bujkál. Vá­rosunkban is heteken át fő­városi detektívek járják a tanyák dűlőútjait, s a szőlők kunyhóit. A király sürgeti a kormányt, a tavaszi munkák akadoznak, a hitbizományo­­kon. Várkonyi ekkor már Zü­richben el Vidra István né­ven. Május elején felesége is utána megy, de Bécsben a Hungária Szállóban az oszt­rák rendőrség elfogja őket. Ok: hamis névbejelentés. Várkonyi ellenáll, s csak meg­erősített rendőri egység tud­ja elvinni nagynehezen — ezért viszont az osztrák ha­tóságok is vádat emelnek el­lene. Az osztrák bíróság a nyír­egyházi törvényszék kiada­tási kérését megtagadja. Közben a bécsi lapok is kezdenek érdeklődni a Vár­konyi—Vidra-ügy iránt, a ma­gyar kormány pedig új tak­tikát alkalmaz. Július 7-én maga Perczel Dezső m. kir. belügyminiszter kéri ki Vár­­konyit azon a címen, hogy része volt a király elleni me­rénylet elkövetésére alakult összeesküvésben. A kiadatási kérelem glől most már az osztrák kormány sem térhet ki, annál kevésbé, mert a bu­dapesti lapok közölték az összeesküvés felderítését, s azt, hogy az osztrák kormány magatartása megnehezíti a teljes igazság kivizsgálását. A magyar hatóság július 10-én Várkonyi Istvánt Bu­dapestre hozza, hol Drill Béla törvényszéki bíró még aznap kihallgatja a „merény­let” ügyében. Várkonyi és védője, Eötvös Károly — ki­nek neve a tiszaeszlári por óta európai tekintély — a koholt vádakat elsöprik. Ki­derült, hogy Várkonyi nem is hallott a dologról, „össze­esküvő” társait soha nem is látta. Nem is láthatta, hi­szen az egész összeesküvést a rendőrség rendezte, s a miniszteri nyilatkozat csak fémjelezte azt. De Várkonyi júljus 15-én már a nyíregy­házi fogház lakója, ahol iz­gatás vádját igyekszik rá­bizonyítani Hrabovszky Au­rél megyei alügyész. A ceglédi rendőrség azután még sokáig tiltakozik az ösz­­szeesküvés ceglédi eredete ellen. A helyi lapokban hi­vatalosan köztik, hogy a há­rom összeesküvő nem ceg­lédi illetőségű, s soha nem jártak Cegléden. A város ve­zetősége is tiltakozik. A kor­mány hagyta a tiltakozást, a miniszter sem nyilatkozott többé. A szegényparaszt mozga­lom hanyatlóban, Várkonyi a börtönben, s a Burg nagyhatal­mú ura már el is felejtette az egészet. A ceglédiek til­takozása már az ügy végét jelenti... A föld népe pedig utolsó fil­lérein hajójegyet vált a ten­geren túlra, a bizonytalanság­ba menekül a biztos itthoni nyomor elől... Pataki Ferenc I Fejcsóválva tették le kedvenc napilapjukat 1898. július 7-én reggel a békés újságolvasók. Azt már meg­szokták, hogy Szabolcs, Szat­­már és Zemplén megyék­ben valóságos ostromállapot­ról írnak az újságok. Csend­­«őrség és katonaság szállta § ott meg a forrongó falvakat, § melyeknek éhező szegénypa­­\ raszt lakói földosztást kö­­\ vetettek. S mindezt a nagy § és félelmetes mozgalmat, va­­^ lami ceglédi ember, Várko­­^ nyi István indította volna el. ^ Sok különös dolgot írnak er­­^ röl a „szocialistáról’' az új­­^ ságok: földmunkás pártot ^ alapított, saját költségén la­­^ pót indított, földet követel a ^ szegénységnek, nem fél a S megyei uraktól. ^ Ez a mostani hír azonban ^ minden eddigit felülmúl.... i összeesküvés a király élete ^ ellen, és az összeesküvők mind ^ ceglédiek: Muzsik József, ^ Hartman Lajos, Kovács Jó­­^ zsef. Fel akarták robbanta­­^ ni az öreg királyt, s a szüksé­­^ ges dinamitot — állítólag \ — Várkonyi István adta vol­­| na ... Ámde még a belügy­­^ miniszter is nyilatkozott: „Az \ egész dolog egyszerű pa­­| rasztemberek agyréme .. ^ Amikor ezek a hírek a saj­­^ tóban megjelentek, Várkonyi ^ István már kél hónapja fo­­$ goly. Mi történt a megelőző ^ hónapokban? Miért volt szükség erre a szenzációs hír-

Next

/
Oldalképek
Tartalom