Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
CEGLÉDI J Á R Á % É.S CEGLÉD V Á R'O S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1965. JÚLIUS I. CSÜTÖRTÖK Ú+J + E+M+B+E+R+E+K Egy asszonybrigád problémája Mitől less szocialista** a brigád? Az aratás premierjén Ötezer holdat kaszával kell levágni - Várják az aratópárokat Az igazi aratás hétfőn kezdődik A hét elején járásunkban is megkezdődött az aratás. Igaz, hogy hétfőn még csak az abonyi Lenin Tsz fogott munkához, de kedden és tegnap is szaporodott azoknak a tsz-eknek a száma, ahol benépesedtek az árpatáblák. Benépesedtek, ezt kell mondanunk, mert a gépek mellett a kaszásoknak is bőven lesz aratni valójuk. — Az idén ötezer holdat kaszával kell levágnunk, ■— mondja Valent János, a járási tanács mezőgazdasági osztályának főmezőgazdásza. Ez a szám még emelkedhet is, ha az időjárás esősre fordul. — A gépek? — A gépszemléket június 14—28 között tartottuk meg, s három tsz kivételével mindenütt rendet találtunk. Az abonyi Kossuthban és József Attilában, valamint a jászkarajenői Leninben azonban meg kellett ismételni az ellenőrzést. Másodszor már itt is elfogadható volt a gépszemle. A vezetőség jobb hozzáállásával azonban el lehetett volna kerülni ezt a másodikat. — Eddig hány tsz kezdte meg az aratást? — Az abonyi Leninben már több mint harminc holdat levtágtak, Csemő mindkét szövetkezetében fPgiVSp kezdték a mun-Lehetne figyelmesebben is Mindannyian csak örülni tudunk annak, hogy a csatornázás és az elavult vízvezetékek cseréje nagyszerű ütemben folyik városszerte. Az azonban már nagyon sok bosszúságot okoz, hogy e munkálatok során nagyon sok a kártevő cselekmény is. Azzal mindenki egyetért, hogy a kivitelezők a munkálatok idejére lezárják az utat,.,mert erre a munka elvégzése miatt szükség van, Az történik ugyanis, hogy a vízvezeték cseréjéhez szükséges árkolás tartozékait: vaslemezeket, gerendákat, csöveket és egyéb anyagokat előre kiszállítják és nagy sietve úgy hányják le az autókról, hogy a társadalmi munkában kiültetett facsemetéket eltörik, a járdaszegélyeken létesített virágokat szabályosan letakarják. Tegnap reggel is egy ilyen vaslemez- és gerendaszállítmány érkezett a III. kerületi Jókai utcába. A teherkocsi rakományát pillanatok alatt leszórták és több négyzetméteres területen a kiültetett virágokat teljesen tönkretették. Két éle van ennek a dolognak. A lakosság tiszteli és megbecsüli a csatornázok munkáját, nem gátolja tevékenységüket. Ugyanakkor joggal elvárja, hogy a munkások is becsüljék meg a lakosság gondos munkájával létesített virágos szegélyeket. — sor — kát. Aratnak már az albertirsai Szabadságban és a törteli Rákócziban, meg az Aranykalászban is. Ezek inkább még próbaaratások. Megpróbálják géppel, aztán ha nem megy, jönnek a kaszások, meg az aratópárck. Mindenütt nagy gondot fordítanak most az aratópárok szervezésére. Nem egy tsz-ben üzemek, vállalatok dolgozói vágják a rendet, szedik a markot. Az igazi aratás csak a jövő hét elején kezdődik, de a vizesebb területű gazdaságok még később tudnak munkához látni, — ha az időjárás megint közbe nem szól. B. M. NYUGDÍJASOK FIGYELMÉBE A Dózsa kultúrotthon július 4-én délután három órakor a nyugdíjas klub tagjai részére beszámoló közgyűlést tart, melyre minden tagtársat szeretettel vár a klub vezetősége. ELHALASZTOTTAK A szakmaközi bizottság folyó hó másodikára meghirdetett értekezletét július 5- én este hat órakor tartja a Cipőipari Vállalat Gubodi utcai irodahelyiségében. Cegléden először DIÉTÁS ÉTELEK A diétás ételek fogyasztóinak régi óhaja teljesül: a Kossuth és a Magyar étterem konyhája hétfőtől diétás ételek készítésével is foglalkozik. Egyelőre levesek, főzelékek és tésztafélék választhatók, de a későbbiek során a vendégek igényeit figyelembe véve kerülnek étlapra a fűszerezetlen, illetve diétás ételek. Újjászületik az öreg iskola Az általános iskolák gondnokságán Vágvölgyi Lászlóval, a gondnokság vezetőjével beszélgetünk. Az asztal tele van rajzokkal, számadásokkal, iratokkal... — Néhány napja csak — kezdi a beszélgetést —, hogy befejeződött az iskolákban a tanítás és máris az építőmunkások vették birtokukba a százévesnél is öregebb Földváry Károly iskola épületét, hogy a nyári szünidőben elvégezzék rajta a már nagyon időszerűvé vált felújítást. öreg ez az épület, de még öregebb az iskola, amelynek első épületét a XVI. 6zázad elején emelték a népoktatás ceglédi úttörői. Az 1834-esnagy tűzvész alkalmával leégett a régi református templom—vele együtt a tűz martaléka lett a mai iskolaépület elődje is, melyet Mária Terézia korában építettek. A fiúk oktatása rendkívül nehéz körülmények között folyt tovább a szűk leányiskolában, mindaddig, amíg az új iskola — ez a mai — fel nem épülhetett. A hívek anyagi erejét jó ideig azonban a templom építése kötötte le. A szabadságharc leverése után, 1853 tavaszán az egyház haladó szellemű papját, Szabó Károlyt tizenöt évi várfogságra ítélik. Varga Pál professzor indítványára elhatározzák azonban az új iskola építését. Egy hét alatt tízezeregyszáznegyvenhárom forintot ajánlottak fel a hívek az iskola építésére. Egy helyi építész, a német származású Hammeri Vencel tervei szerint 1854. július 14-én — tehát csaknem száztizenegy évvel ezelőtt — rakták le az alapokat. Az építkezés körül sok keserves vita folyt. Kölcsönöket vesznek fel, majd tizenhatezer forintot „birtokarányos adó” formájában vetnek ki a hívekre. Ez biztosította az anyagiakat. Az építkezést 1860-ban fejezték be. Olyan masszív épületet építettek, hogy anyagából ma két iskolát is fel lehetne építeni. A falak a földszinten egy méter szélesek, az emeleten nyolcvan centiméteresek. Téglát és követ vegyesen építettek bele. A földszinti tantermek bolthajtásosak. Száz évvel ezelőtt rőzsével, náddal, dorongfával fűtötték a termeket. Kemence állott minden teremben. A mostani felújítás során a régi kéményekbe vezető hatalmas füstjáratokat elfalazzák és minden tanterem szép A Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság Szakiskola az udvarban Két év múlva harminc éves lesz a gép- és gyorsíró iskola. Két teremben kezdte meg működését, s azóta sem áll nagyobb hely rendelkezésükre. Pedig évről évre több a jelentkező. Az igazgatónő, Márfai Emilia, szomorúan újságolja, hogy az idén is ötven jelentkezőt kellett visszautasítaniuk. — Csak hetven tanulót tudtunk felvenni — magyarázza. — Pedig nemcsak a gyerekeknek szereznénk örömet, ha itt tanulhatnának, hanem a ceglédi vállalatok is szívesen foglalkoztanák őket. Végzős tanulóink többsége már most is elhelyezkedett. Néhány vállalat három hónappal ezelőtt benyújtotta igényét. Természetesen mindenki a legjobb tanulót szeretné elvinni. Az idén könynyen tudjuk teljesíteni ezt a kívánságot. Nagyon sok tanulónk végzett jeles, vagy jó eredménnyel. Egyetlen elégségesünk van. — S az új jelentkezők? — Mint már mondottam, hetvenen vannak. Többnyire vidékiek, kevés köztük a ceglédi. Mind olyan gyerekek, akik rá vannak szorulva, hogy két év múlva már kenyeret keressenek. Aki jól elsajátítja a szakmát, az meg is találja a számítását, s tizenhatéves korban ez nagyon szép dolog. —on á— cserépkandallót kap. Az elkorhadt ablakokat újakkal cserélik ki. Kicserélik a lépcsőház fagerendázatát és helyette műkő lépcsőket építenek. A lépcsőház két oldalán helyezik el a mosdókat és a WC-ket. Átrakják a tetőzetet és az elavult cserepeket újakkal pótolják. Nyolcszázezer forintot fordít népi államunk az öreg iskola felújítására. Igen, ez az épület a város legöregebb és egyben legimpozánsabb iskola épületeinek egyike. Éppen ezért különösképpen örülünk annak, hogy a városképi jellegzetességü homlokzat a felújítás után is olyan lesz, amilyennek azt nemes ízlésű alkotója annak idején megtervezte. (Sz. I.) 99 A mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok szervezeti élete nehezebb, problémájuk is többrétű, mint az iparban dolgozó brigádoké. A legnagyobb munkaidőben például — mint most is — a munkán kívül tanulásra, szórakozásra gondolni sem mernek, különösen nem az aszszonyok, akiket a munka után otthon még vár a család, a háztartás gondja. A ceglédi Kossuth Tsz Hámén Kató brigádja az év elején tűzte célul a szocialista brigád cím elnyerését. Dehát hogyan akarják ezt elérni, ha náluk csupán a munka jelenti az együvé tartozást? Mi az, amitől a brigádból szocialista brigád lesz? Mennyivel jobb most, hogy brigádban dolgoznak, s hogy nevet adtak maguknak? Hiszen azelőtt is együtt dolgoztak már, csak eszükbe sem jutott eddig brigádot alakítani. De ez év áprilisában mégis „megalakultak”. Nem születtek nagy elhatározások, s még tervet sem készítettek. Azóta mégis jobban összetartoznak. Maguk se tudják, hogy miért. Ha kérdezem, csak azt mondják: jobb azóta. Pál cső Istvánná, brigádvezető, megpróbál magyarázatot adni. — Lényegében nem sok a változás — magyarázza —, de a név mégis kötelez bennünket. Mindenki jobban meggondolja a hiányzást, a késést, hiszen nemcsak neki, hanem a brigádnak is visszaesést jelent az. Vállalt területeink vannak, amit nekünk kell teljes egészében megművelni, s nem szeretnénk szégyent vallani. Eddig is meg voltak velünk elégedve, de most még többet várnak tőlünk. Tíz hold cukorrépa, húsz hold magrépa, három hold dugványrépa, tizenöt hold kukorica növényápolási munkáit kell elvégeznünk. Itt a répában van még egy kevés mun-Sikeresen harcolnak a burgonyabogár ellen Azt mondja a népszerű közmondás, hogy más kárán tanul az okos. Igen ám, de 1960-ban, a burgonyabogár egész országra kiterjedő rohamában nagyon nehéz lett volna más kárán tanulni, hiszen a pokoli bogár válogatás nélkül támadott és akár okos volt valaki, akár nem, kénytelen volt a maga kárán tanulni. — Kellő tapasztalat, de főként megfelelő védekezőszer nélkül szálltunk szembe akkor a burgonyabogárral, amely bizony elvitte a termés huszonöt-harminc százalékát. — Ennek a szomorú esztendőnek volt azonban eredménye is: alaposan megismerkedtünk az alattomos kártevőről, amely egy gazdasági évben három nemzedéket szaporít. Csak következtetni lehet arra a szörnyű pusztításra, amely burgonyatermésünkre várt volna, ha a permetezés nem járt volna eredménnyel. — Nálunk négy év óta aktív harc folyik a burgonyabogár ellen. Hungária DL 40-nel permetezünk. Egyszeri permetezés holdanként hetvenhét forintba kerül. Egy gazdasági évben ezt háromszor végezzük el, a legnagyobb gonddal. — Ezzel elértük célunkat — mondotta befejezésül a szakember. — Három év átlagában számítva katasztrális holdanként hatvankét mázsa burgonyát termelünk. Vasárnap délelőttönként a Szolnoki út belső szakaszán — a Bercsényi út és a Puskin út közötti részen — az útmenti gazos árokban, a házak és kerítések mellé állítva, fáknak támasztva kerékpárok hatalmas tömege. Az ország legforgalmasabb, városunkat átszelő 4-es számú főútvonalon, a veszélyes halálkanyart követő szakaszon négyesötös, tízes csoportokba verődve férfiak sokasága. Hát itt meg mi lehet? Ez itt a ceglédi galambpiac. Hogy miért éppen itt, azt senki sem tudja. Folyik a beszélgetés, az alkudozás, kis - ládikákból, kalitkákból, szatyrokból, ing-derékból kerültek elő a kecses jószágok, a posták, a tupi-Galambpiac szók, a kovácsolt, a szíves, a gatyás, s a laikus által meg sem jegyezhető sok-sok jellegzetességű galamb. A városban százak, talán ezrek foglalkoznak galambtenyésztéssel. Kimondottan férfipasszió és férfiszórakozás a galambozás. Ezen a piacon asszonyt nem látni, csak férfiak kötik az üzletet. Ki több, ki kevesebb szerencsével. Itt tudom meg, van, aki a harminc forintos üzletnek is örül, mert galambját már ötödször adja el, s biztos benne, hogy a régi fészkére biztosan visszatér. De vannak itt olyan galambok is, amelyeknek darabonként háromnégyszáz forint az ára. Itt csak a tenyésztésre szánt galambokat árulják. A vágni való fiókákat a piactéren adják, veszik — az asszonyok. Itt nincs helypénz, itt nincs kerékpármegőrző, itt nincs semmi piaci rendtartás. Nézem ezt az őgyelgő, várakozó beszélgető, csoportokba verődő, újra szétrebbenő férfitársaságot, s közben azon tűnő döm, hogy itt va sárnapról vasárnapra üzleteket kötnek, adnak vesznek emberek százai... Dehát miért éppen a legforgalmasabb útvonal legve szélyesebb és legszűkebb szaka szán történik mindez? Egy kisebb forgalmú utcában is lehetne a galambászok részére árusító helyet kijelölni. Sz. I. kánk — mutat körbe a hatalmas táblán —, meg a kukoricában. A tábla végén hat-nyolc gyerek hűsöl a fa alatt, a nagyobbak segítenek az asszonyoknak. — Mindig magukkal viszik a gyerekeket is? — Hát igen. Ez a legbiztosabb — mondja az egyik fiatalasszony, — akinek két kis apróság fogja a szoknyáját. Ha rossz az idő, vagy nagyon messze megyünk dolgozni, akkor a nagymama vigyáz rájuk. — És ahol nincs nagymama? — Van jó szomszédasszony, vagy nagyobb testvér. Ezzel nincs különösebb problémánk, mindenki meg tudja oldani. Hanem a főzés! Reggel hattól este hatig dolgozunk. Előfordul, hogy reggel csak félig tudunk megfőzni, aztán este folytatjuk. Beszélgetés közben is gyorsan jár a kiskapa, egy percig sem pihennek az asszonyok. Palcsóné közelebb int magához, s folytatja: — Igaz, hogy mi nagyon sokat dolgozunk és tényleg kevés időnk jut arra, hogy azt a hármas jelszót teljes egészében megvalósítsuk, de azért nem vallunk szégyent más területen sem. Elhatároztuk például, hogy a brigád minden tagja elvégzi a nyolc általánost. Azelőtt nem gondoltunk erre. Most, ha valaki beteg, igyekszünk helyette megcsinálni a munkát, elmegyünk meglátogatni. Aztán amikor kevesebb a munka, elmegyünk együtt színházba, vagy kirándulni. Még a télen részt veszünk majd a politikai oktatáson is. Dolgozni akarunk becsülettel, s amennyire tőlünk telik, a többi követelménynek is eleget teszünk..; Beszélgetés közben kissé lemaradt a többitől, de már jön is a segítség. Egy szőke fiatalasszony beáll Palcsóné sorába, s pár perc múlva már ismét egy vonalban dolgozik a nyolc asszony. Egy férfi meg előttük magyaráz (!). Palcsóné észreveszi kérdő tekintetemet. — Tűzrendészen előadást tart nekünk, mert nem érünk rá elmenni meghallgatni. így munka közben ezt is elintézzük... — mondja az asszony. ★ Hát, igen. így él egy „szocialistává” lenni akaró aszszonybrigád a tsz-ben. Sok formai kellék — szerződés, napló stb — hiányzik náluk. Kérdés: nélkülözhetetlen „kellékek”-e ezek? Hiszen „szocialistává” valóban nem a formaságok teszik a brigád tagjait. Mégis: kellene az írásbeliség, már csak azért is, mert a papírra rögzített emlékezet maradandóbb. Hogyan lehetne ezt megoldani, mert ők bizony aligha érnek rá naplót vezetni. Nem lenne-e járható út például egy olyan „tiszteletbeli" tagság, mint a Cipőipari Vállalat „Április 4” brigádjánál, ahol a gépírónő elvállalta a brigád adminisztrációját. S a másik probléma mindjárt az elindulásnál: ha nincs brigádszerződés, akkor egyáltalán vállalt-e valamit a tsz vezetősége a brigádok támogatására? Ezt is jó lenne írásba foglalni. Örömmel közöljük e rovatunkban a beérkező javaslatokat, véleményeket. — bónácz — Öreg szakmunkások Az Abonyi Gépjavító Állomáson széles körű szakmunkásképzés folyik. A gépállomási munkák oroszlánrészét ma is még azok az emberek végzik, akik többnyire földművelésből az üzemmel együtt fejlődtek tapasztalt szerelőkké, traktorosokká, kombájnosokká. Tanítómesterük majdhogynem a kényszerűség volt. Hivatalosan így nem válhattak szakmunkásokká. Az idő azonban ezt is meghozta. Mintegy harminc főnyi, sok évi gyakorlattal rendelkező javítóállomási dolgozó vizsgázott és szerzett a napokban szakmunkás-bizonyítványt az Abonyi Gépállomáson. július 2-án, pénteken este fél nyolc órakor évadzáró vezetőségi ülést tart, amelyen az elmúlt esztendő munkáját, valamint az őszi terveket tárgyaljék. Ez alkalommal kerül sor a vezetőség újjáválasztására is.
